Népfront, 1982 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1982-07-01 / 7. szám
A könyvespolcra ajánljuk Gondolkodó magyarok Nagy érdeklődésre számottartó sorozatot indított útjára a Magvető. Nagy elődeink az általános közvéleményben hovatovább feledésbe merülő szellemi alkotásait adja közre önálló kis kötetekben. Első kötetként „István király Intelmei” került az olvasók kezébe. Államalapító királyunk szentül hitte, hogy az uralkodó isten kegyelméből nyeri el népe fölötti hatalmát. Azt viszont tudnia kellett — ha nem tudta volna, országlásának első évtizedében megtanulhatta elégszer — hogy e hatalom megtartásához és megszilárdításához már kevés az isteni kegyelem. Bölcsesség, józanság, határozottság, s mindenekelőtt a viszonyok pontos ismerete is szükséges.Erre oktatja az Intelmekben fiát, Imrét. Azt nem tudhatjuk, hogy a korán elhunyt ifjú megszívlelte-e az atyai tanácsokat, de azt a történelemből ismerjük, hogy a trónutódok hosszú sora törvényként tisztelte a nagy király tanítását. A sorozat másik kötete Bölöni Farkas Sándor „Naplótöredék” című írása. Egy kolozsvári székely nemes 1830-ban pénzzé teszi szerény örökségét, s útnak indul az óceánon túlra. Másfél esztendei bolyongás után hazatérve enged barátai unszolásának és sajtó alá rendezi útinaplóját. Az „Utazás Észak- Amerikában” a reformkor legnagyobb könyvsikere lesz: egy esztendő alatt kétszer kiadják, szerzőjét az Akadémia levelezőtagjává választja, a korszak leghíresebb politikusai gratulálnak neki. Bölönit ez a siker feszélyezi, s miközben a közvélemény európai útirajzának kiadását sürgeti, ő egészen másfajta munkára vállalkozik: kegyetlenül őszinte naplót ír. Ezt a Naplótöredéket olvashatjuk most álmélkodó érdeklődéssel. Csokonai Vitéz Mihály beszédei szintén e sorozat egyik kötetében jelentek meg. Csokonai 1795. június 15-én beszédet intézett tanítványihoz a debreceni kollégiumban. A fiatal tanár búcsúbeszéde volt ez, mert jól tudta, hogy professzorai nem bocsátják meg engedetlenségét, „illetlen” nyilatkozatait, pesti útját, amelyet tilalmuk ellenére tett. Ezért a költő nem várja meg, hogy a vádakat fejére olvassák, elébe megy az eseményeknek, saját akaratából, emelt fővel mond búcsút Debrecennek. A híres búcsúbeszéden kívül még négy fennmaradt Csokonai-i beszédet tartalmaz a kötet. Arany János: „Népies politikai cikkek”. 1848. június 4-én jelent meg Pesten a Nép barátja című „újságlevél” első száma. A Batthyány-kormány által támogatott lap volt ez, amely azzal a céllal jött létre, hogy a minisztérium intézkedéseit ismertesse, népszerűsítse, terjessze a nép, elsősorban a parasztság körében. Ennél a lapnál — amelynek első száma kereken fél