Népnevelők Lapja, 1873 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1873-08-02 / 31. szám

362 Tekintve a német nyelv fontosságát, s különösen az ipar és keres­kedelem terén nálunk nélkülözhetetlen voltát, a szakosztály oly intézke­dést javasol, miszerint a német nyelv, a polgári iskolának már első fo­lyamatban is, legalább mint rendkívüli tantárgy taníttassák, s a fentebb kiemelt hátrány lehetőleg elkerültessék, a­mi különben a §-nak módosí­tása nélkül, rendeleti úton is e­lközölhető. Az e)­­alatti számvetés alatt, a szakosztály értelmezése szerint az algebra semmikép sem értendő. A tantervre nézve, (76. 77. 78. §§.) el nem hallgathatja a szakosz­tály azt, hogy a polgári iskolának magában önálló s a kétféle középta­­nodáktól eltérő célja és rendeltetése van. Ezek t. i. átmenetül s előkészí­tőül szolgálnak a legmagasb­b egyetemi tanulmányokra, mig a polgári is­kola, eme legmagasb igény nélkül inkább a gyakorlati életet tartja szem előtt, s a maga nemében befejezett műveltséget akar adni. A tanterv tehát akár a gymnázium, akár a reálliskola tantervével egészen azonos nem lehet, s az átmenetei egyikből a másikba szabályul nem, hanem csak kivételnek tekintendő. A 79. §. a végrehajtásnál azon magyarázatot kívánja, hogy legelőbb is az elemi iskola négy éves tanfolyama állítandó fel, s ez után követke­zik a­ 2, illetőleg 3 éves tanfolyami­ felső népiskola, vagy ott a­hol a köz­ség anyagi ereje engedi a polgári iskola, mely intézetek egymással szer­ves összeköttetésbe hozandók. Egyúttal, óhajtandó a 4-ik elemi osztálynak oly módon berendezése, hogy abból akár a legalsó gymnásiumi akár reáliskolai osztályba az át­menetei, minden előkészítő tanfolyam nélkül könnyűvé és természetessé váljék. A tanítóképezdének szentelt VII. fejezetre nézve átalában azon észrevé­telre kell különös súlyt fektetnünk, melyet fentebb a tanítóképességi vizsgála­­latok alkalmából már előadtunk, miszerint t. i. mindezen intézkedések a hitfelekezetek vagy magánosok által felállítandó képezdékre nézve is kö­telezők legyenek. A 81. §-nak azon intézkedése, mely 20 képezde felállítását rendeli el, ezen számot illetőleg csak egyelőre szólónak tekintendő, s a képezdék ott a hol kívánatos, az országgyűlésnek az orsz. budget tárgyalásakor nyilvánítandó akarata szerint kellő számban állíttassanak fel, a netalán létező hitfelekezeti jellegűeknek is tekintetbe vételével. A 82. §., mely a gyakorló, vagy úgynevezett mintaiskoláról szól, a szakosztály véleménye szerint, nem mindenütt helyesen van életbeléptetve. A kormány ugyanis, részint az ily modorú tanítási gyakorlat megszerzése, részint s tán főképen költségkímélés tekintetéből az ily gyakorló iskolá­kat úgy rendezte be, hogy az elemi , sőt 6 osztály is egy tanterembe szoríttatott, s a fejlettség különböző fokain álló gyermekek egy időben s egy tanító által oktattatnak. Az időnek célszerű beosztása, s a tanítás methodikájának gépies ré­sze, mely az osztályok amaz egyesítésének fő előnyét képezi, más módon is megszerezhető; de minden egyéb pädagógiai tekintetek, különösen a gyermekek egyéniségének is kellő megfigyelése és fejlesztése, az osztályok elkülönítése mellett szoknak.­­ Óhajtandó volna, hogy ott, a­hol a helyi viszonyok és körülmények engedik, a képezde valamely fenálló községi iskolával hozassák összeköt­tetésbe, s ez a képezde egyik tanárának igazgatása alá helyeztessék, mi által többféle érdeknek célszerű kiegyeztetése is elérelhetnék, s különösen költségek is kiméh­etnének. A 84. §-ban említett egy tanítót, t. i. a gyakorló iskolában műkő-

Next