Népnevelők Lapja, 1878 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1878-05-18 / 20. szám

318 sze ládákban hever, láthatni már nagy számmal földabroszokat, irásmin­­tákat, irhákat, topographiai tanulmányokat, rajzokat, iskolai bútorokat stb. — A londoni néptanítók egylete, — mely 1872-ben alakult azon célból, hogy a tanítók véleményét és azok érdekeit ahol szükséges, vé­delmezze, — a múlt évben következő kérdéseket tárgyalt : milyenek le­gyenek a képezdék-, a tanítói előléptetés-, a főzés gyakorlati tanítása- a testi büntetés- és a varrástanítása. — Ugyancsak Londonban Lucraft is­kolatanácsos úr nem rég a többi közt a következő jelentést tette; »22 óvodába, 23 leány- és egy fiú iskolába a testi büntetés nincs behozva­« — Jahn Frigyes Lajosnak, a tornázás atyjának száz éves jubileu­mát ünneplik julius 28, 29 és 30-ikán Boroszlóban. Az ünnepélyre nagy készületeket tesznek. — Fiúról fiúra szállt a tanítóság. Wetterben (Németország) 1696-ban foglalta el ott a tanítói hivatalt Schüren Benjamin, kinek ugyanily nevű dédunokája ünnepelte nem rég­­ Wetterben, 50 éves tanítóságának emlékünnepét.­­ A porosz közoktatási miniszternek dr. Fáik urnak leánya fel akarta magát vétetni egy berlini tanítónő-képezdébe, azonban fiatal kora, vagy egyéb ok miatt e szerencsében nem részesülhetett. Az »Alg. deut­sche Lehrerzeitung« úgy véli, hogy jövőre valószinüleg felvesszik a kis­asszonyt, a­mely véleményhez talán mi is csatlakozhatunk. --a—-s. Vegyesek. = A 15-ös bizottság f. hó 18-án (szombat) délután 4 órakor a »Népneve­lők pesti egyesülete« helyiségében gyűlést tart. Tárgyai : 1) Az »Eötvös-alap«-ból kiosztandó ösztöndijak­ és segélyekért benyújtott folyamodványok elintézése, illető­leg javaslat az 50-es bizottsághoz. 2) Az »Aradvidéki tanitó-egylet« által, a »Ma­gyarországi népnevelő (tanító) egyletek szövetsége« tárgyában készített »szabály­szervezet« tárgyalása. A III. egyetemes tanitógyülés szervező bizottsága f. hó 18-án (szombat­ esti 6 órakor a szokott helyen gyűlést tart, melyre a bizottság tagjai s az érdeklődő ügytársak ezennel meghivatnak.­­ A »Magyarországi népnevelő (tanító) egyletek szövetsége« tárgyában az »Arad­vidéki tanitó-egylet« által készített szabályszervezetet lapunk mai számában közöl­jük. A »szövetség« eszméje 1874-ben került felszínre, s alig kétévi vergődés után caknem végkép feledésbe ment, mig végre az »Aradvidéki tanitó-egylet« m. é. szep­tember hóban tartott Vil­. nagygyűlésének határozatából elkészítvén az alapszabály tervezetét, azt f. é ápr. 13-ki központi üléséből kiadja s minden hazai tanitó-egylet­­nek, úgy az 50-es bizottságnak is azon kérelemmel küldi meg, hogy azt a maguk körében tárgyalni szíveskedjenek s a f­ é augusztus havában tartandó III. egyete­mes tanitógyülésen az országos szövetség létesitéséhez járuljanak. M­a a szövetség eszméjének sohasem voltunk ellensége, mert óhajtottuk, hogy­­ ne a szétziláltságban ves­szenek el a népnevelés életrevaló elvei, hanem az egységben izmosodjék a népnevelés iránya, nemzeti jellege, s népnevelők szava, mi­dőn az országos szövetség, mint egy test kimondja, hatál­lyal bírjon a közvélemény előtt s minden irányban.« Nem pártoltuk azonban a »szövetség« megalakítását 1874-ben, mivel nem úgy indultak el vezetői, hogy egységet hozhattak volna létre a tanitók között, sőt rövid szereplésük ideje alatt is csak zavart, ellenségeskedést idéztek elő. — Pár év óta a tanutók között békésebb hang uralkodik, az ellentétek nem oly eltérők, a vitatkozások tágyilagosabban folynak , alkalmasabbnak tartjuk tehát az időt a »szövetség« megalakítására. Hozzájárul még eh­ez az is, hogy a kez­deményezést a tevékenysége­ s működésének eredményére nézve méltán az első közé sorozott derék »Aradvidéki tanító-egylet« jeles tagjai vették kezeikbe. = Kérelem hazánk tanítótestületeihez. Az iskolai takarékpénztárak állásáról sta­­tisztikai adatokat óhajtván nyilvánosságra hozni, az iskolaév bezárta előtt ismétlem a

Next