Népnevelők Lapja, 1885 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1885-09-12 / 37. szám

37. szám. Budapest, 1885. szeptember 12. 20. évi folyam. NÉPNEVELŐK LAPJA. NÉPNEVELÉSÜGYI SZAKKÖZLÖNY. Me­g­jelen e lap minden szombaton. Székely János egyesületi pénztároshoz, VII. ker., Rózsa-utcaa I. sz. II. em. ; hirdetések és ezeknek díja pedig Neu­mayer Ede nyomdatulajdonoshoz, VI. k^ Ó­ utca a. S9. küldendők. TARTALOM : A szülői ház legfontosabb teendői a gyermeki kor 1—6 éveiben. (Pályamű.) — Az országo­s orvosi és közegészségügyi kongresszus. — A kiállításból. (Tárcza.) Vazul. — Irodalom. — Levél a „Népn. Lapja” szerkesztőjéhez. De Gerando Antonina. — Vegyesek. A lap szellemi részét illető közlemények SRETVIZER LAJOS szerkesztőhöz, V. k., Nagy korona-utcza 13 sz. czimzendők. Előfizetési árak: Egész évre 4 fil., félévre 2 fil., negyedévre 1 in. Egyes szám 10 kr. Előfizetések, reklamációk A szülői ház legfontosabb teendői a gyermeki kor 1—6 éveiben,*) (Pályamű.) Jelige : Gyermeké a boldog élet, A­ki gyermek, játszhatik, Szép virágszál van kezében, Dal honol még kis szívében, Élvez és megáldatik., Az emberek egyformán alkalmasak a nevelésre, ha a testi szervezet, az ápolás és a nevelő körül­mények mindenben, még a legcsekélyebb részletekben is egyformák. Erre bizonyságul szolgál azon tapasz­talat, hogy azon feltűnő nagy különbözőségek, melyek felnőtt emberek működésében mutatkoznak, a zsenge gyermekkorban elenyésző csekélyek. Ha a nevelészeti tudomány odáig jut, hogy a gyermek szellemi fejlődése a csecsemő­kortól kezdve épen oly biztosan megfigyelhető és leírható lesz, mint ez például egyes növények és állatok fejlődésének meghatározásában már eléretett, akkor nevelni sokkal könnyebb lesz, mivel az egyedi vonások világosabban kivehetők és megfigyelhetők lévén, a nevelési eljárás azokhoz alkalmazható lesz — mondja Ziller. A gyermekkori nevelésnek nagy fontosságát s az egész életre való kihatását Eötvös is elismerte, midőn ezeket mondja: „Az épen legbusítóbb része végzetünk­nek, hogy éltünk azon szakaszában, mely egész jöven­dőnkre kihat, majdnem közönségesen a véletlennek, vagy mi még rosszabb, érzéketlen behatásoknak en­gedtetünk által s hogy mielőtt magunkat valamire elhatározhatnék, egész jövőnk nevelésünk által már elhatároztatott.“ Kivehető Eötvös ezen mondásából az is, hogy a gyermek testi és lelki nevelése általában még nem áll azon fokon, mely azt megilletné. És ez fájdalom, valóban így van. Nemcsak egészségi vagyis az ápolás tekintetében, hanem a gyermek szellemi erőinek ész- és okszerű kifejlesztésére a legtöbb családban vajmi keveset tesznek, melynek oka nem a szeretet­hiányban, mint az okos nevelés alapelveinek nem ismerésében rejlik. Pedig az emberi élet első éveiben, tehát a csecsemő- és gyermekkorban a család feladata az, hogy a gyermek testi és lelki szükségeiről gondoskodjék. Hol kisdedóvodák vannak, ott részben ezek pó­tolják a szülői nevelést. Minthogy azonban a létező gyermekeknek alig 10 °­ o van még hazánkban azon helyzetben, hogy a kisdedóvodát látogathassa, e helyen csak a szülői háznál alkalmazandó nevelés elveiről fogok szólani s rövid vonásokkal — a­mennyire e lap tere rendelkezésemre bocsáttatott — jelezem a szülői ház legfontosabb teendőit a gyermek csecsemőkorától hat éves koráig arra nézve, hogy a gyermek ezen korban, mint a­mikor az iskolakötelezettség­­#ideje kezdődik, romlatlan lelki, szellemi és testi ta­sz­ítoivi­ságokkal lépjen az iskolába.­­­­ Sajátszerű sejtelem, mondhatni: aggód é­s mégis édes érzéssel gondol a szülő felledező gyermekért. Hiszen a kis gyermek annyi mindenféle és különböző benyomás alatt áll, mely benyomások, mint minek a viselet, gondolkozásmód gyakran megmaradnak a legifjabb kortól — egész életen át az öreg korig, hogy a szülőknek érintettek aggódása valóban indo­kolt Hogyan neveljék felledező gyermeküket, hogy a reájuk ható különböző benyomások közül csak a jót, a szépet tartsák meg, — ezen kérdés fejtegetése feladata ez értekezésnek. A gyermek­nevelésre nézve határozott szabályokat állítani s azokat pontokba fog­lalni vajmi nehéz lenne, mivel a nevelési eljárás sok tekintetben a gyermek egyediségétől függ. Egyet azonban már itt hangsúlyozhatok : ez az, hogy a gyermek­nevelés alapja a szeretet legyen, vezesse a szeretet keze még a fegyelmet is, hogy a gyermekben már kisded korában gyökeret verjen azon meggyő­ződés, hogy a büntetés is a szeretet kifolyása. Ezért a szelíd bánásmód legyen a jelszó a gyermek iránt a családban. Földi boldogságunk három fő tényezője : az egész­ség, az ész és a morális érzelem. Ezen három főtényező együttes, fokozatos ápolására és kifejlesz­tésére irányuljon főképen a szülők figyelme gyer­mekük nevelésénél. Ügyeljen a szülői ház először a kis gyermek egészségére, mert az egészség egyik alapja földi létünk és boldogságunknak. A szülőknek már nagyon korán kötelességük a kis gyermekben felkelteni a rend és tiszta­ság érzetét, mint melyek az egészségnek alapját képezik. És ezt az által érik el legelőbb, ha a kis gyermeket már csecsemő korától rendre szoktatják evésben, alvásban, szabad levegőn való tartózkodás­ban stb. Nem ez értekezés feladata azon egészségügyi szabályok idézése, melyeket a gyermek­nevelésnél figyelembe kell részesíteni a szülőknek, ha azt akar­ják, hogy kis gyermekük egészséges és edzett legyen, legyen szabad mindazonáltal e tekintetben is egyet s mást felhoznom. Czélszerű a gyermeket, midőn már testileg erősebb s midőn már önerejéből is képes mozgásokat tenni, pokróczra ültetni játékszereivel együtt és nem gátolni, hogy csúszás, mászás által izmainak használatát fo­­ g) Az értekezésben felhasznált adatok nincsenek min­denütt idézettekül feltüntetve, miért is megemlítem, hogy azokat Ernsmann és dr. Szohner egészségtanaiból, Ziller és Lubich neveléstanulmányaiból, a „Nemzeti Nőnevelés“ s egyéb tanügyi folyóiratokból merítettem.

Next