Magyar Néprajzi lexikon 2. kötet, F-Ka (1979)
F - fogókötél - fogott bíró, arbiter, döntőbíró, választott bíró - fogott bor - fogyó-gyarapodó körjáték, várkörjárás
fogókötél mögéjük állnak az árusok. A körüljáró megegyezik valamelyik árussal: „Hogy a túró?" „Három lépés, hat futás!" A megállapodás szerint, de ellenkező irányban körbefutnak. Aki hamarabb visszatér, azé a túró. — d) —Kergető kör játékok: — énekes gyermekjáték versenyfutással egybekötve, pl. — Tüzet viszek. — 2. Fogyasztó-gyarapító (szerepjátszó): „Gyertek haza ludaim!" és árokcica játékváltozatai. — 3. Kergető jellegű —sportjátékok: a) a kergető a másik játékos kiütésére törekszik (pl. — körberóta, — nemzetes). — b) a másik csapat tagjának elérése vagy kiütése a cél (egyes mérkőzéses csapatjátékok, pl. —méta). — Irod. Kiss Áron: Magyar gyermekjáték-gyűjtemény (Bp., 1891); Lajos Árpád: A magyar nép játékai (Bp., 1940); Hajdú Gyula: Magyar népi játékok gyűjteménye (Bp., 1971). Haider Edit fogókötél: Sárkány fogott bíró, arbiter, döntőbíró, választott bíró, a vitás felek részéről közös megegyezéssel megválasztott és felkért azon személy, aki az egyébként illetékes —bíró helyett az ügyben — alávetés folytán — teljes jogkörrel eljárt. Erre azért került sor, mert az ügy az illetékes bíró hatáskörét meghaladta, vagy őt közösen mellőzni kívánták. Különösen bizalmas természetű családi vagy kereskedelmi ügyekben kértek felet, akiben megbíztak, vagy aki mindkét fél előtt különösebb tekintélyt élvezett. Az alávetés szóban vagy írásban történhetett, a Székelyföldön „közbeadás"-sal is. A ~ döntésének a végrehajtása erkölcsi kötelességnek számított, és általában késedelem nélkül meg is történt, közhatóság igénybevétel© nélkül. — A török megszállás idején a ~ intézménye a vármegye irányító szerepét és hatáskörét nélkülöző alföldi mezővárosokban szinte állandósult annak következtében, hogy az elöljáróságok nagyobb ügyekben nem merték magukra vállalni a bíráskodás felelősségét. Ezeken a helyeken (Kecskemét, Cegléd, Nagykőrös stb.) a szomszéd városok meghívott bíráival és a városba került idegenekkel kiegészítve az elöljáróság társas bíróságot hozott létre, akik a jelentősebb polgári és büntetőügyekben korlátlan hatáskörben ítélkeztek. A társas bíróságok a 17. sz. közepétől meghatározott napokon, rendszerint vásár alkalmával gyűltek egybe, hogy a lakosság szélesebb tömegeit érdeklő vagy elvi jelentőségű ügyekben hozott határozataikat azonnal kihirdethessék. Az Alföldön 1598 — 1750 között működött rendszeresen ~sáz. Eljárása és az ítélkezés anyagi szabályai kizárólag szokásjogon alapultak. — Irod. Imreh István: A rendtartó székely falu (Bukarest, 1973). Tárkány Szűcs Ernő fogott bor: —foglalt bor fogyó-gyarapodó körjáték, várkörjárás: az Fogyó-gyarapodó körjáték, várkörjárás 180 fogyó-gyarapodó körjáték Fogócskázás (Szék, v. Szolnok -Doboka m.)