Népszabadság - Budapest melléklet, 2000. május

2000-05-12

­ Különórák a kamaszklubban Pesterzsébeten van egy kis általános is­kola, ahol két tanár a fejébe vette, hogy délutáni különórákon foglalkozik a hoz­zájuk járó kamasz gyerekekkel. A Mártí­rok úti Zrínyi Miklós Általános Iskolában mára nagy elismerést és érdeklődést ví­vott ki magának a Próbaszerelem ka­maszklub nevű felvilágosító kurzus. A kamaszokat érdeklő sajátos problé­mákkal szembekerülve a legtöbb szülő szinte tehetetlennek érzi magát, és nem képes egyedül megbirkózni a serdülő szokatlan kérdéseivel, vagy éppen tabu­téma a családban a kamaszokat igencsak foglalkoztató szexualitás. Ezért jó néven veszik a szülők, hogy az iskola tehermen­tesíti őket, és mintegy helyettük szociali­zálja a tinédzsert a felnőttéletre. Az iskola igazgatója, Közel Tiborné el­mondja, hogy a kamaszklub foglalkozá­sai nem kötelezőek. Csak azok járnak, akik érzik a beszélgetések jótékony hatá­sát. Ha kialakul egy tizenkét-tizenöt tagú csoport, a későbbiekben mások már nem csatlakozhatnak hozzájuk. A gyerekek a foglalkozásokon a saját maguk által felál­lított szabályok szerint viselkednek — me­séli Polgár Zita, a klub egyik vezetője. A szexuális felvilágosító programot a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet (Nevi) segédanyagaira és elképzeléseire alapoz­zák. A serdülőkorú fiatalok felnőttéletre való felkészítéséhez tizenkét részes vide­ofilmet készítettek. Foglalkozásonként megnéznek egy-egy részt a filmből, aztán elbeszélgetnek róla. A közös gondolko­dás, beszélgetés, helyenként vita során érlelődnek meg a követendő normák, a megoldási minták a várható szituációkra. Választ kapnak az őket foglalkoztató kér­désekre: szerelem, szexualitás, önisme­ret, párválasztás, együtt járás, testi válto­zások, család, iskola, jövő. Igyekeznek nem kinevetni egymást, nem vágnak egy­más szavába, és ami a legfontosabb, diszkréten kezelik a hallottakat. A film serdülőkről szól, kerettörténete egy színjátszó kör készülődése a Rómeó és Júlia bemutatójára. A középpontban persze a szexualitás áll, hiszen ez foglal­koztatja leginkább a tinédzsereket. Hite­les a sztori, amelyben fiatalok játszanak, és a serdülők nyelvén szólnak a serdülők­höz. Több jelenet befejezetlen, ami lehe­tőséget ad a továbbgondolásra, a szálak szövögetésére. A diákok a program végén értékelik a foglalkozásokat. A korábbi visszahúzó­dó, bizalmatlan megnyilvánulásokkal el­lentétben a délutáni kurzusok során rájöt­tek arra, hogy bátran beszélhetnek, véle­ményüket nem utasítják el a többiek. Megtanultak bízni másokban, mert látják, hogy nem szivárog ki a csoportból sem­miféle kényes információ. Aztán voltak olyanok is, akik meglepő felfedezésre jutottak: a tanárokban is le­het bízni. Sztanyó Emese Ismét vevőt keresnek a New Yorkra Ismét meghirdették eladásra a Nagy­körúti New York-palotát. A több mint tíz éve üresen, állványerdőben álló ki­emelt műemlék már több sikertelen hasznosítási kísérleten van túl. A leen­dő vevő a 2,3 milliárd körüli vételárral együtt nyolc-tízmilliárd forintos ki­adásra számíthat. Sokan érdeklődnek a New York-palota iránt - mondta lapunknak Kokas Ferenc, az épület eladásával megbízott, az ÁPV Rt. tulajdonában lévő Váltó-4 Libra Rt. értékesítési vezetője. Azt azonban nem árulta el, eddig hány cég vette meg a má­jus végén lejáró pályázat 450 ezer forin­tba kerülő információs csomagját. A je­lentkezőkről pedig csak a tender lezárul­tával lehet adatokat megtudni, addig az esélyegyenlőség biztosítása miatt üzleti titok minden adat. A legutóbbi pályázatra egyébként tizenöt ajánlat érkezett. Az ér­deklődőkről annyit sikerült megtudnunk, hogy többségükben külföldi cégek. A palota, valamint az azzal egy ház­tömbbe tartozó, és egy csomagban árult Osvát utca 2., 46., illetve 8. számú házak - az egykori Athenaeum nyomda iroda- és üzemépületei - irányára 2,3 milliárd forint. A vételár a kiadásnak csak a kisebb része, mert a leendő vevőnek ennek több­szörösét kell felújításra költeni. Bár a re­konstrukcióra fordítandó összeg a vásár­lótól és a leendő funkciótól függ - hang­súlyozta Kokas Ferenc -, a vételárral együtt nagyjából nyolc-tízmilliárd forin­tos kiadásra számíthat. A felújítást ráadá­sul a külföldi befektetők által mumusnak tartott Műemlékvédelmi Hivatal ellenőr­zése mellett kell elvégezni. A legutóbbi pályázat nyertese, a német Messerschmitt Alapítvány - amellyel végül nem kötött szerződést a végső döntésre jogosult ÁPV Rt.­­ kilencmilliárdot költött volna a fel­újításra. A pályázatok elbírálásánál fontos szempont a tervezett funkció, a vállalt ha­táridő, a rekonstrukcióra szánt összeg és a jelentkező műemlék épületek felújításá­ban szerzett gyakorlata is. A New York-palota leendő funkcióját nem határozták meg, csak az épülethez méltatlan tevékenységet nem szívesen látnak a patinás falak között. A.G. NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2000. MÁJUS 12., PÉNTEK 31 Átvilágítja önmagát a főkapitányság Budapesten huszonkilenc év a közterületi járőrök átlagéletkora Naponta három-négyezer bejelentést fogad a BRFK központi ügyelete. A hí­vások egyharmada szitkozódó-szóra­­kozó gyerekektől érkezik. A központi ügyeleten munkatársai három-négy te­lefonbetyár hívása után már kissé in­gerülten és türelmetlenül fogadják a már valóban segítséget kérő hívásokat is - állapította meg az a jelentés, amelynek készítői a rendőrség és a la­kosság kapcsolatát vizsgálták. Budapest rendőrfőkapitányának utasí­tására a BRFK-n egyfajta belső átvilágí­tás kezdődött. A hivatalosan kommuni­kációs felmérésnek nevezett vizsgálattal arra a kérdésre keresik a választ, mi okoz­za a rendőrök és a polgárok közötti konf­liktushelyzeteket, a rendőrség olykor kedvezőtlen megítélését, és miképpen le­hetne javítani a jelenlegi helyzeten. Egyebek között erről beszélt szerkesztő­ségünkben tett tegnapi látogatása alkal­mával Kökényesi Antal dandártábornok, Budapest rendőrfőkapitánya. A kötetlen beszélgetésen Kökényesi el­mondta: a fővárosi rendőrség múlt évi át­szervezése beváltotta a reményeket. Csök­kent a súlyos bűncselekmények - a nagy értékre elkövetett betörések és az élet elle­ni bűntettek - száma, és lényegesen keve­sebb gépkocsit loptak el a közterületekről, mint az előző évben. A Gepárd csoport, a szervezett bűnözés elleni átszervezett szolgálat, a dupla létszámú zseblopási al­osztály és a kábítószeres bűncselekmé­nyek felderítésére szakosodott egység egyaránt sikeresnek bizonyult. Kökényesi elismerte ugyanakkor, hogy az ismertté vált bűncselekmények számának tízszáza­lékos csökkentésében szerepe lehetett an­nak is, hogy korábban több ismert és befo­lyásos bűnöző rács mögé került, illetve számos esetben a súlyos bűntények elkö­vetőit forró nyomon elfogták. A beszélgetésen nagy hangsúllyal ve­tődtek fel a főváros közlekedési anomá­liáival kapcsolatos kérdések. Miért nem segíti a közlekedésrendészet a dugók fel­oldását, és miért igazoltatnak a város egyes pontjain válogatás nélkül a rend­őrök minden arra járót, miközben más út­vonalakon tömegesen követnek el sza­bálysértéseket a száguldozók, és közel­­távol nincs rendőr, aki megfékezhetné őket? A tábornok elismerte, e téren van még javítanivalójuk, bár a helyzet szerin­te már ma is lényegesen jobb, mint né­hány éve volt. Hozzátette: a főváros köz­lekedési rendjének megszervezése, a lámpák beállítása nem az ő feladatuk. A rendőri intézkedések kulturáltságát kifogásoló kérdésekre elmondta: a rend­őrök meglehetősen leterheltek, a BRFK ugyanis állandó létszámhiánnyal küzd: legalább hatszázzal dolgoznak keveseb­ben, mint ahányan az állománytábla sze­rint a fővárosban dolgozhatnának. A kis fizetésű rendőrök a szolgálat befejezése után - olykor a szolgálat előtt is - másod­állást vállalnak, ezért fáradtan végzik munkájukat, és nehezen kezelik a nap közben adódó konfliktusokat. A BRFK-n az egyenruhás rendőrök átlagéletkora hu­szonkilenc év, ami azt jelenti - jegyezte meg a tábornok -, hogy többségüknek csak néhány éves szakmai gyakorlata van. A főkapitány a közelmúltban kommu­nikációs felmérést rendelt el. Szeretné tisztázni, mi okozza az intézkedő rend­őrök és a polgárok közötti konfliktusokat. A vizsgálat készítői tanulmányozták a központi ügyeleten dolgozók munkáját. Megállapították, hogy a főügyeletre beér­kező napi három-négyezer bejelentés harmada unatkozó, így szórakozó gyere­kektől származik, akik olykor nyomda­­festéket nem tűrő stílusban beszélnek az ügyeletesekkel. Három-négy ilyen hívás után a rendőrök azokkal szemben is inge­rültek, akik valóban segítséget kérnek. Emellett az ügyeleteseknek munka köz­ben arra is vigyázniuk kell, hogy ki ne es­senek elhasználódott székükből. Vizsgálni fogják a rendőrök közterüle­ti intézkedéseinek szakszerűségét és kul­turáltságát, valamint az ügyfélszolgála­tok működését. A cél az - jelentette ki Kökényesi -, hogy a polgárok számára világos legyen, ügyeik intézéséhez mi­lyen okmányokra van szükség. A vizsgá­latok megállapításai alapján az év végéig ajánlásokat dolgoznak ki, hogy - a főka­pitány szavaival élve - a polgárokban csökkentsen a rendőrökkel szembeni ki­szolgáltatottság érzése, ami abból is táp­lálkozik, hogy nem ismerik az ügyintézés menetét, jogaikat és kötelezettségeiket. Fekete Gy. Attila Szerkesztőségünk vendége volt Kökényesi Antal dandártábornok FOTÓ: GÁRDI BALÁZS Népszerű az otthon ápolás MUNKATÁRSUNKTÓL Az ápolók nemzetközi napja alkalmá­ból szakmai rendezvényt tartottak szer­dán a Szent István Kórház ápolási szol­gálata rendezésében. Arról érdeklőd­tünk, hogyan működik az otthon ápolá­si rendszer Budapesten. A fővárosban negyven szervezet, négyszáz szakápoló foglalkozik otthon ápolással. Falus Ferenc, a Magyaror­szági Otthon Ápolási és Hospice Egye­sület elnöke lapunknak elmondta: az otthon ápolást a családorvos rendeli el, a betegektől se önrészt, se hozzájáru­lást nem kérnek. A tevékenységet szakképzett ápo­lók, gyógytornászok, fizikoterapeuták, logopédusok, dietetikusok végzik. Ott­hon ápolásban bárki részesülhet, aki­nek állapota stabil, és­ például naponta kötözésre van szüksége. Ha viszont in­gadozik a vérnyomása, akkor kórházi felügyeletre szorul. Az ápolók kötöz­nek, tornáztatnak, megtanítják a segéd­eszközök használatát. A szolgáltatás egyre népszerűbb, akad olyan kerület, ahol a kereslet meghaladja a kínálatot. A fővárosban leggyakrabban az agyi érbetegségekben, ízületi sérülésekben, illetve krónikus sebekben szenvedők igénylik az otthon ápolást. Nemcsak az olcsó baromfinak örültek Megszűnik a környezetszennyezés Rákoskerten ! Komoly eredményeket nem, mindösz­­sze apró sikereket tudunk felmutatni - mondta a legutóbbi közmeghallga­táson a XVII. kerület polgármestere, Devánszkiné Molnár Katalin. Igaza is volt meg nem is, hiszen nagy siker, ha végre talán sikerül véget vetni a kerü­letben folyó környezetszennyezésnek. Emellett most eltörpülnek a további problémák. MUNKATÁRSUNKTÓL A Rákosvölgye Termelőszövetkezet több mint húsz éve kezdett állattartásba a ke­rület határában, az akkor még lakatlan mezőkön. Az évek során azonban lakó­házak épültek a sertésólak, illetve a tyúk­telep köré, és a környékbelieket egyre jobban zavarta az elviselhetetlen bűz, a közeli bányatavakat megtöltő állati ürü­lék, a hígtrágya. A trágyalé a föld alatt kilométereken át szivárgott a Rákos-pa­tak felé. Sorra születtek a tevékenységet megszüntetni rendelő hatósági határoza­tok, környezetvédelmi kötelezvények, ám a termelőszövetkezet utódja, a Ráset Kft. nem tartotta magára nézve kötelező­nek ezeket. A kerület előző vezetői is hosszasan igyekeztek érvényt szerezni a hatóság előírásainak, sikertelenül. - Hogy mi miért tudtunk előrejutni? — kérdez vissza Devánszkiné Molnár Ka­talin polgármester. - Azért, mert rájöt­tünk, hogy ellenszolgáltatás nélkül saj­nos nem lehet követelni. Működő vállal­kozást nem lehet egyik napról a másikra megszüntetni. Így jöhetett létre az üzlet: az önkor­mányzat huszonötmillió forintért meg­vette a Ráset Kft. által felajánlott tizen­ötezer négyzetméteres Emlék utcai in­gatlant. Ez a pénz alapot teremthet a kft. új, immár vidéki - galgagyörki - vállal­kozásához, e tőkével könnyebben jut­hatnak bankhitelhez, fejtegeti a polgár­­mester. Az önkormányzat feltételként szabta, hogy a négy trágyazó közül hár­mat november végéig meg kell szüntet­ni. De tartalmukat, a mezőgazdasági előírások szerint, csak ősszel lehet kihe­lyezni a földekre. A környezetvédelmi szakértők attól tartanak, hogy a trágyata­vak alján lévő maradék a vízbázisba szi­vároghat. Hogy ennek kizárása kinek a feladata, azt egyelőre nem tisztázták. Május elejével tehát megszűnt a tyúk­tartás a telepen. Hosszabb folyamat a sertéstartás felszámolása. Az önkor­mányzat és a Ráset Kft. között létrejött szerződés értelmében az utolsó hígtrá­gyatavat, illetve a sertéstelepet legké­sőbb 2004-ig fel kell számolni. A kft. vezetői addig áttérnek az úgynevezett száraz almozásra, eddig az állatok alól ugyanis pusztán kimosták az ürüléket, és az a trágyatavakba került. A környékbeliek szerint a tyúktartás okozta a legtöbb kellemetlenséget, e te­vékenység megszüntetésével végre fel­lélegezhettek. Sőt búcsúzóul áron alul felvásárolhatták az utolsó szárnyasokat. Tanácskoznak a tetőkertészek Napjainkban szinte nehezebb megőrizni a zöldterületeket a földön, mint gyarapí­tani azokat a magasban. Május 12-13- án tartják meg a második tetőkert-kon­­ferenciát Budán, a Szent István Egye­tem Villányi úti épületében. A magyar zöldtetőépítők is létrehoz­ták már az országos szövetségüket, amely azzal a megtisztelő feladattal kezdhette működését, hogy egy évre el­látta az Európai Zöldtető-szövetségek Föderációjának titkári munkáját. A ma kezdődő I. Európai Zöldtető Fórumon előadásokat tartanak többek között a zöldtetők növénytársulásairól, szigetelésükről, hőárnyékoló és csapa­dék-visszatartó képességükről. A tető­kertészek szombaton megtekintik a Sie­mens és a West End City Center zöldte­tőit, majd emlékfát ültetnek a Városli­getben. B. A. G. Szerződések mellékvízmérőre MUNKATÁRSUNKTÓL Ezekben a napokban kezdi meg a Fővá­rosi Vízművek Rt. a mellékvízmérős díj­megosztási szerződések postázását azoknak, akik eddig valamiért nem ren­delkeztek ilyen dokumentummal. Noha a szerződések meglétét egy friss kor­mányrendelet írja elő, a vízművek 1995 decembere óta minden olyan ügyfelével megkötötte, akinél új díjmegosztó mel­lékmérőt szereltek fel. Ennek köszönhe­tően több mint százezren rendelkeznek ilyen papírral. A szolgáltató most het­venhétezer szerződést küld ki. Az érin­tettek csaknem felénél ez semmiféle vál­tozást nem jelent, csak azoknak lesz új­donság, akiknek mellékvízmérőit még 1994 áprilisa előtt szerelték fel, ugyanis ők eddig nem fizettek az egyéni számlá­zásba vétellel járó többletszolgáltatásért. Az új rendelet kimondja, hogy a víz­művek szolgáltatási kötelezettsége a fő­vízmérőig terjed. A mellékmérőkkel összefüggő teendők - például a szerelési tervek jóváhagyása, a számlázásba vé­tel, leolvasásuk és a fővízmérős számla korrekciója - tehát olyan többletszolgál­tatásokká váltak, amelyekért az ügyfe­lek számlánként, azaz kéthavonta áfa nélkül százhatvan forintot kell, hogy fi­zessenek A vízművek azt kéri ügyfeleitől, hogy a dokumentum kitöltése után annak egy aláírt példányát harminc napon belül küldjék vissza a társasághoz, a szerző­dés életbelépésének ugyanis ez a feltéte­le. Azoknak a mellékmérőit, akik ezt a szerződést nem küldik vissza, illetve a többletszolgáltatáshoz kötődő ügyviteli díjat nem fizetik, kilencven nap eltelté­vel törlik az eddigi egyéni számlázási rendszerből. A további részletekről a munkanapokon reggel nyolctól délután három óráig hívható (06-80) 200-777-es zöldszámon lehet érdeklődni.

Next