Népszabadság - Budapest melléklet, 2001. február

2001-02-14

Paletta BENKŐ IMRE fotókiállítása nyílik meg péntek délután öt órakor az Újpest Kisebbségek Házában (IV. kerület, Nyár utca 40.). A tárlatot az „Eötvös József’ Cigány-Magyar Pedagógiai Társaság és az Újpest Roma Kisebbségi Önkor­mányzat rendezi. AZ ALMÁSSY TÉREN megrendez­ték az első budapesti hastáncfesztivált és -versenyt - tudósítottunk hétfői szá­munkban. Sajnos - a helyszínen kapott téves tájékoztatás miatt - Pozsgay Esz­ter neve szerepelt a verseny győztese, Vrábel Ilona fotója alatt. SZÍNHÁZMŰSOR Bárka: Díszelőadás (7). Bábszínház: A bíborszínű vi­lág (3). Kamaraszínház a Tivoliban: Az öreg hölgy lá­togatása (7). Buda Stage: „G.Ö.R.CS. 2000" (fél 8). Nagycirkusz: Cirkusz Odüsszeia (3). József Attila: A makrancos hölgy (7 - Ráday Imre-berl., 2. ea.). Jó­zsef Attila Színház, Gaál Erzsébet Stúdió: Dózsa (fél 8). Kamra: A színházcsináló (7). Kolibri Fészek: Kukacmatyi (3). Komédium: Stílusgyakorlat a 301- től (7). Magyar Színház: La Mancha lovagja (7). Lé­zerszínház: Vangelis 3D (fél 8). Korona Pódium: Vukán György és Szakcsi Lakatos Béla kétzongorás koncertje (7 - Ruttkai Éva- és Gobbi Hilda-berl.). Madách: Az ember tragédiája (7). Madách, Tolnay Szalon: Mikszáth különös házasságai (fél 8). Ma­dách Kamara: Az utolsó hősszerelmes (7). Merlin Színház: Mesterdetektív (7). Merlin Kamaraterem: Mulatság (fél 8). Operaház: Seherezádé balettest (6 - Udvardy/3. bér­.). Radnóti: Anconai szerelme­sek (7). Stúdió K: Dévényi-koncert (fél 9). Szkéné: Káin és Ábel (8). Télszínház: Phaedra (7). Thália: Purim (7 - a Győri Balett­en.). Thália, Új Stúdió: Edmund Kean (fél 8). Vidám Színpad: Paprikás csir­ke (7). Vígszínház: Lóvátett lovagok (7 - Bulla-bék­., 3. ea.). Pesti Színház: Macska a forró tetőn (7). NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2001. FEBRUÁR 14., SZERDA 27 Jámbor teremtés - stilizáltat! A Merlin Színházban játszó Zugszín­ház nemrég mutatta be Dosztojevszkij Jámbor teremtését Hollós Péter rende­zésében. Az érthetőség és a hatás ked­véért a történetet egyszerűsítve, az ér­zelmi szál részletezésével állították színpadra. A produkciót február 15- én, 27-én és március 6-án is előadják. Ha a nézőnek sikerül felvennie a Zug­színház Jámbor teremtés című előadásá­nak lassú ritmusát, különleges színházi élménnyel gazdagodhat. A két felvonást elválasztó szünet előtt Lukeriát, az öreg szolgát játszó Miklós Marcell összekupo­rodva, csúszva-mászva cipeli hátán a tel­jes színpadon át a beteg lányt alakító Al Ghaoui Nórát. A lány később mozdulat­lanul fekszik az ágyat szimbolizáló aszta­lon. A lámpák felgyulladnak, néma csönd. Senki sem hiszi el, hogy szünet van. Öt perc is eltelik, mire a nézők kime­részkednek a teremből. A lány végig mozdulatlanul fekszik, arcán gyötrelem. Az egyik néző kifelé igyekezve - valószí­nűleg az előadás által előcsalogatott ér­zelmei hevében - csókot ad a lánynak. A Zugszínház színészei nem a pro­fesszionális színészképző intézményből kerültek ki. Mivel más színészi technikát alkalmaznak, a társulat saját színészkép­ző kurzust is szervez. A Jámbor teremtés már kiforrott, érett stílust mutat. Az elbe­szélést Hollós Péter adaptálta színpadra, a cselekmény roppant egyszerű: a lélek­telen zálogost felesége érző emberré vál­toztatja. A zálogost alakító Keleti András komponálta az előadás zenéjét is. A puri­tán díszlet Esztán Mónika munkája. A négyéves Zugszínház vezetője és rendezője Hollós Péter. A Héttükör Stú­dió Színház fogadta be társulatát mielőtt a Merlin felkarolta volna őket. Első be­mutatójuk Harold Pinter darabja volt, a Csönd. A tízoldalas szövegkönyvből há­romórás előadás lett. Másik nagy sike­rükkel, a Hamlettel díjakat is nyertek. Mindkét produkcióban stilizálásra töre­kedtek, de fontosnak tartották, hogy a kész produkció érthető legyen, a közön­ség érzelmileg azonosuljon a színpadi fi­gurákkal. Ennek egyik feltétele az egy­szerűség, például a Hamletnál, ahol a szövegkönyv háromnegyedét kihúzták. Ahogy a rendező mondja, olyan prózai színházat csinálnak, ahol a zene és a moz­dulat ugyanolyan fontos, mint a szöveg. Csákvári Géza Az Ender ikrek kiállítása Az osztrák festő ikerpár Johann Ender (1793-1854) és Thomas Ender (1793- 1875) munkáiból nyílt kiállítás a Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűj­teményében -jelentette az MTI. A tárlat május 31-ig, hétfőn és pénteken délelőtt tizenegy és délután négy óra között láto­gatható. A bécsi testvérek több szállal kötődtek a XIX. századi Magyarországhoz, a ma­gyar történelem reformkori jeles szemé­lyiségeihez. Johann Ender festette pél­dául a Magyar Nemzeti Múzeum alapí­tójának, gróf Széchényi Ferencnek egész alakos képét. Széchenyi Istvánt elkísérte itáliai, görögországi és keleti útjára. Meg­tekinthetők a magyar arisztokrácia, a magyar tudóstársaság tagjait megörökítő művek is. Thomas Endernek a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kéz­irattárában őrzött­­ Waldstein János gróf részére készített, majd a megbízó által az Akadémiának ajándékozott­­ kétszáz­húsz felvidéki motívumot ábrázoló víz­festménye közül félszáz kapott helyet a tárlaton. Thomas Endertől tanulta a rajzolás alapjait Mednyánszky László 1863- 1864-ben Nagyőrön. Ott-tartózkodásá­­nak egyik képi emléke, A nagyőri vár a parkból című akvarell is helyet kapott a tárlaton. Az MTA Művészettörténeti Kutatóin­tézete a kiállítás alkalmából reprezenta­tív albumot jelentetett meg: a ma­gyar-német nyelvű katalógus tanulmá­nyokat, fekete-fehér és színes reproduk­ciókat tartalmaz. Vörös István útitársak nélkül Bizonyos értelemben jubileumi koncertet ad február 17-én este nyolckor Vörös Ist­ván a kongresszusi központban. Húsz éve lesz, hogy első próbájára gyűlt össze a Prognózis együttes. Vörös a közös zené­lés útját választotta, és négy évig mene­teltek a siker felé. A Tele van a város sze­relemmel és a Kőhegyek nagyot szólt. A Prognózis koncertzenekarként nép­szerűvé vált, de a további nagy sikerek el­maradtak. 1991-ben újjáalakult a csapat, ekkor Vörös István már előrébb tolta ma­gát, inkább kísérőzenekar volt az együt­tes. Egy évtizeden át koncerteztek, Ku­tyavilág című lemezük sikeres volt, ám inkább a bevált törzsközönségre - ahogy a zenekarvezető mondja: az apává és anyává lett középosztályra - alapoztak. - Egy ideje úgy éreztem, egy helyben topogok, ezért váltottam - mondja. - Mi­vel a dalok az énekeshez kötődnek, szó­lólemezt készítettem. Én írtam a dalokat, én hangszereltem, én énekeltem fel őket. Ez lett a Magányos utazó című album. Szerzője szerint tizenegyedik albuma nem hasonlít a korábbiakhoz, nincsenek benne rockos fordulatok (bár azt mondja: kliséket soha nem is hasz­nált), mi több, a külföldi palettán sincsen ehhez fogható. Igaz, minden ze­nész ezt gondolja frissen született művéről, ám azt el kell ismerni, hogy tar­talmas, értelmes, sajáto­san lírai dalok kerültek a közönség elé. Rövid törté­netek ezek, hol önironi­kus, hol pedig vállaltan patetikus a hangjuk. A legtöbbet, ahogy eddig is, Vörös István közvetlen környezete, emlékei ih­lették: a Józsefvárosnak olyan arca, amelyet csak az ismerhet, aki ott nőtt föl és ott él ma is. Valószínűleg ez a lemez sem repíti alkotóját a csúcsra. Vörös István elismeri, hogy so­hasem volt a legjobbak között, de ezt nem tartja nagy bajnak, hiszen zenéje a divato­kon kívül állt, állandóságot jelentett. Ahogy ő fogalmaz: „tucatnyi zenészt lát­tam szárnyalni, aztán el­tűnni, én pedig még min­dig itt vagyok”. Pályája so­rán sokszor hasonlították a legnagyobbakhoz. Leg­utóbb Török Ádám „a ma­gyar Gary Moore-nak” (ír énekes-gitáros) nevezte, mire a megdicsért azt mondta, hogy „én azért csak a Vörös Pisti vagyok”. Vörös István most már állandó útitársak nélkül, de kísérőzenészekkel mutatja be lemezét. Fiatal társai mellett vendége lesz Jan­kai Béla, a Prognózis első felállásából, és egy gitáros énekesnő, Menyhért Judit, akivel duettet énekel majd. A monstre, két és fél órás koncertről film is készül az élő tévéadás nyomán. A Magányos utazó ezért látványos program lesz, robotlám­pák szolgáltatta különleges fényekkel, új számokkal és régi slágerekkel. M. H. T. Beszélgetések az együttélésről Férj és feleség a pszichológusnál Nem recepteket kínál, hanem megmozgat, nem magánéletünk­ben vájkál, hanem közös játékra hív Bácskai Júlia beszélgető­­showja, amelyhez profi színészek által rögtönzött alaphelyzetek ad­ják a kiindulópontot. A téma az emberi kapcsolatok tárháza, min­den hónap tizedik napján este tíz­kor a Merlin Színházban. Pikáns a cím és pikáns a téma: Együttélősdi­­ a partnerkapcsolat és annak ingoványos talaja. Nem kell persze komplett lápvilág, megbotlik az ember egy fűszálban is; a „fűszál” természetesen több­nyire a szörnyűséges „másik”, az „egoista barom” („kiállhatatlan perszóna”), aki még arra az apró szívességre sem képes, hogy bol­doggá tegyen bennünket. Mert ha mi moziba vágyunk, ő inkább a tévé előtt döglik, ha étterembe vi­tetnénk magunkat, ő házi kosztot követel, ha pedig kirándulni tá­mad kedvünk, ő vasárnap is a munka(mánia) oltárán hoz áldo­zatot. (Vagy fordítva.) Ez látható-hallható most a Mer­­linben. A székekből nézve persze sokkal szórakoztatóbb a történet, kényelmesen keresztbe vetjük a lábunkat, és felhőtlenül röhögcsé­­lünk a más baján. Vagy kínunkban a magunkén. Mert a színészek (Szemerédy Virág és Tóth Jocó) rögtönzött jelenete után a háziasz­­szony, Bácskai Júlia - pszicholó­gus, publicista és jó barát - felénk dobja a labdát: volt-e már részünk hasonlóban? A pszichoszínház talkshow-vá alakul át, és mi ki­zökkentve kényelmes kibicpozí­­ciónkból, tépni kezdjük az agyun­kat. A csöndet középkorú hölgy töri meg: színpadi uraság lehetne kicsit kevésbé önző, nem esne le a karikagyűrű az ujjáról. Egy másik hölgy úgy véli, a titok nem a közös program, ha­nem a közös kémia. Ez beindítja az okoskodást: a „kémia” fontos, de mi van akkor, ha a kemikáliák felszívódnak? Nem kéne minden­áron megváltoztatni a másikat - kockáztatja meg valaki; az a baj, hogy nem hozunk a partnerért ál­dozatot — elmélkednek mások. Az is rossz, ha üzletté degradáló­dik a dolog. Hol a kiút? Újabb jelenet és újabb kínlódás - férj és feleség a pszichológusnál. A terapeuta feladatot ad: próbálják meg a problémát a másik szem­szögéből tálalni! Hát ez az. Ko­rántsem az a kérdés, színház-e vagy mozi, tévézés vagy kirándu­lás, közös hétvége vagy munka­mánia. Őszes hajú hölgy jelentke­zik: évtizedek óta nyaggatja a fér­je, másszanak már föl egyszer a Csóványosra. Hát ő most úgy dön­tött: jövő szombaton fölmászik. Rados Virág Tárlatnyitó elefánt Show nélkül nincs hírnév - állítja a festő Lófarok és hosszú fekete bőrkabát, plusz egy indiai elefánt. Ábrahám Péter hite szerint így lesz híres, a háromszögletű ké­pek önmagukban nem elegendők. Egy­részt mert kitalálta őket már valaki más is, másrészt a tömegeket nem az hozza lázba, hogy holmi festmények lógnak hol­mi falakon, legyenek akár központi he­lyen, mondjuk az újlipótvárosi Karda Ga­lériában. MUNKATÁRSUNKTÓL Szandra, az indiai elefánt tíz-húsz alma és pár doboz kockacukor fejében kegyesen kilép a konténerből. Végtére is ha van al­ma és cukor, egyre megy, hogy Nemzeti Cirkusz vagy Radnóti Miklós utca, sőt Újlipótváros szabad ege alatt Szandra ta­lán még inkább megkapja a füttyöt és a tapsot. Nem kell hozzá erőlködni, elegen­dő, ha az ember (illetve az elefánt) föl-alá cammog az aszfalton; az már csak a rá­adás, ha ormányával pemzlit is fog, festé­­kesvödörbe tunkolja, és nagy elánnal vá­szonra alkot egy absztraktot. A vászon háromszögletű, mint Ábra­hám Péter képei. Ő bérelte ki a tárlatát megnyitó Szandrát idomárostul. Kell a show - állítja -, elvégre Salvador Dali meg Picasso is így lett nagy ember. Nem­rég például egy üres könyvesboltba köl­tözött volna be, hogy néhány hétig ott fessen, miközben szájtátva lesi ország-vi­lág meg a pesti Belváros, ám az ötödik kerületi döntnökök féltek, hogy a végén még nem költözik ki. A festő grimaszt vág: papucsos kishivatalnokok. De az elefánt meglett - mutatja büsz­kén. Lám, hogy futkosnak körülötte a fo­tósok, riporterek és kameramanok, így néz ki a hírérték. S ha a média jön, jönnek az emberek, akik az elefántélmény hatása alatt szemlélik meg a háromszögletű ké­peket. Talán még vásárolnak is belőlük. Ábrahám Péter élete nem arról szól, hogy egyfolytában otthon ül és festeget. Neki nem fűlik a foga a pepecseléshez, az ötvösködést is ezért hagyta abba. Persze élni is tudni kell, jelenti ki: Buenos Aires­ben például az emberek iddogálnak, cse­­verésznek, fél órára hazanyargalnak sze­retkezni, aztán újra irány a kocsma. A festő sajnálkozik: kár, hogy ez Budapes­ten nem divat. Igaz, Argentína fővárosá­ban is csak az van vígan, akinek teli a zse­be pénzzel, és ő szerencséjére mindig jó­módú ember volt, családja és saját aukciói révén egyaránt. (Kereskedő korában szép summát hozott neki a moncsicsibiznisz.) A képeit is így tudta menedzselni. Áb­rahám Péter, akinek háromszögletű vász­nait Európában és Amerikában több galé­ria őrzi, jelenleg honi hírnevét kovácsol­ja. Szentül megfogadta: ijeki már életé­ben több milliót kóstálnak majd a művei. Ehhez kell a happening, a showman­­imázs, Picassóé és Dalié - állítja. Nem ám Van Goghé, aki egyetlen festményt adott el egész pályája alatt. Szandra az ecsettel is jól bánik fotó: Kováts zsolt Indonéz napok az állatkertben Ezúttal nem kimondottan az állatokhoz kötődő, ám valóságos kulturális cseme­gével áll elő a Fővárosi Állat- és Növény­kert. Február 15. és 25. között első alka­lommal rendezik meg az indonéz napokat az állatkert barlangtermében. Indonézia és a budapesti állatkert? Fur­csa párhuzam, gondolhatnánk. Nem telje­sen, ugyanis a Fővárosi Állat- és Növény­kertben is élnek délkelet-ázsiai madarak, repülő majmok. Ezúttal azonban az indo­néz kultúra, főképpen a zene és a tánc kap főszerepet az eseménysorozatban. A program tulajdonképpen már ma megkezdődik. A fényképekből, festmé­nyekből, batikolt textíliákból és szőnye­gekből álló kiállítást ugyanis ma délelőtt nyitja meg Saodah B. A. Syahruddin, az Indonéz Köztársaság budapesti nagykö­vete, valamint Persányi Miklós, az állat­kert igazgatója. A nagyközönség február 15-től naponta tizenegy és három óra kö­zött tekintheti meg a tárlatot. A barlangte­rem előterében vásárral egybekötött kéz­műves-kiállítás látható, a Báli Galéria jó­voltából. Az indonéz napok többi programját február 17-én és 24-én, szombaton tart­ják. Délelőtt tizenegy és három óra között úgynevezett gamelán - népzenei­­ kon­certeket hallgathatnak az egzotikumra fo­gékonyak. Ezeket a különböző „tarik”, azaz táncok váltják fel, így a Tari Topeng (táncosa magyar: Gergye Krisztián), a Tari Japong vagy a Tari Golek, hogy csak néhányat említsünk. A táncot és zenét délután egy és két óra között indonéz do­kumentumfilmek vetítése szakítja meg, aztán délután négyig folytatódik a prog­ram. (Azért csak eddig, mert télen koráb­ban zár az állatkert.) A Barlangétteremben indonéz ételkü­lönlegességekkel várják a látogatókat. Az érdeklődők a rendes belépőjeggyel vehet­nek részt a programsorozaton. Ty.K. és tesztautó­kezdő befizetéssel és 10%-os rendkívüli hiteltámogatással új Swiftet vehet. További ajánlataink­: Riasztó, magnó, téli gumi, stb. PEST Kamatmentes és Casco nélküli hitelek Óriási bemutató­* Ajánlataink külön-külön, és a készletek erejéig érvényesek.­­ SUZUKI PEST Bp. HL, Dósa Gy.­ét 63. (Váci urna) Ma l 239-8820,288-8512 A JÓ MEGOLDÁS »««h 320-9805,239-3918 • • Csak Önre vár. Peugeot 206. Ellenállhatatlan. Ki lenne képes megőrizni nyugalmát a felszereltség és a kényelem ilyen magas foka láttán? Különösen ha tud­ja, hogy most milyen gyorsan hozzá lehet jutni! Raktár­­készletünkben egy ellenállhatatlan Peugeot 206 csak Önre vár. Mikor jön el érte? 200­0 PEUGEO PEUGEOT CITY Középpontban Ön és a Peugeot Bp. XIII. kerület, Dózsa György út 61. 0 452-0390

Next