Népszabadság - Budapest melléklet, 2002. január

2002-01-18

NÉPSZABADSÁG BUDA­­1J­PEST 2­0­0­2. JANUÁR 18., PÉNTEK A főváros felkészült a plakátháborúra A korábbihoz képest több helyen tiltják meg a választási reklámanyagok elhelyezését Figyelem!­forgalmi­­rend VÁLTOZÁS! Az 1998-as kampány során a pártok éltek a változatos lehetőségekkel FOTÓK: GÁRDI BALÁZS Mintegy harminc címmel bővül az a lista, amelyen azok a középületek ta­lálhatók, amelyekre tilos választási plakátot ragasztani. Az idei választá­sokon tiltott terület lesz a plakátra­gasztók számára többek között két pályaudvar, két felüljáró, két amfi­teátrum és a Római part. Harminc középület, és közterületen elhelyezkedő létesítmény címével gya­rapodik az a hivatalos fővárosi lista, amelyen azok az építmények találha­tók, amelyekre tilos választási plakáto­kat ragasztani - tájékoztatta lapunkat Tiba Zsolt fővárosi főjegyző. A kerüle­tek javaslatára felvett épületek között található a Józsefvárosi, és a Kelenföldi pályaudvar állomásépülete, az MTA Csillagászati Kutatóintézet, több temp­lom és iskola, a Mozaik utcai és a Gras­­salkovich úti felüljáró, a Római part, valamint a Nagyszombat utcai és az aquincumi amfiteátrum. A választási plakátok elhelyezéséről szóló fővárosi rendelet szerint tilos pla­kátot ragasztani a helyi, és műemléki védettségű épületekre, szobrokra, em­lékművekre, hidakra és lámpaoszlo­pokra, valamint bármilyen növényzetre (bokorra, fára). Tiba elmondta, hogy a rendelet hatálya alá nem eső épületek­re, kerítésre csak a tulajdonos engedé­lyével lehet plakátozni. Ám tudomása szerint a tulajdonosok nem szoktak en­gedélyt adni, ugyanis különböző okok miatt sérülésnek tehetik ki a falakat. Információink szerint a főváros kü­lön plakáthelyeket nem biztosít a pár­tok számára. Sőt egy nemrég hatályba lépett rendeletmódosítás szerint az óriásplakátok nagy része el is tűnik a belső városrészekből. Varga Péter, a Főpolgármesteri Hivatal vállalkozási és vagyonkezelési ügyosztályának­ vezető­­je elmondta, hogy mintegy száz óriás­plakát marad a belvárosban. Ekkora mennyiségre nem érdemes pártok sze­rinti szabályozást alkotni. Mint arról beszámoltunk, a főváros meghosszabbította több olyan reklám­cég közterület-használati szerződését, amelyek nem óriásplakátokon, hanem reklámhengereken, vagy villanyosz­lopokra erősített reklámtáblákon tették közzé az elmúlt választási kampány­időszakokban politikai pártok hirdeté­seit. Azt egyelőre nem tudni, hogy a Mahir Cityposter Kft.-vel és az ESMA reklámcéggel kötött szerződésekben a főváros kikötötte-e azt, hogy a reklám­helyekhez a pártok egyelően férjenek hozzá, de a Mahir Cityposter igazgató­jának korábbi nyilatkozata szerint erre külön kérés nélkül is figyelmet fordíta­nak. Jogszabály szerint plakátokat a sza­vazást követő 30 napon belül köteles eltávolítani annak, aki azokat kihelyez­te, vagy annak, akinek érdekében a hir­detés történt. A jogszabály ellenére az 1998-as választások utáni plakátta­­lanítás több millió forintjába került a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt.-nek, amelyet saját zsebből kellett kigazdál­kodnia. Úgy tudjuk, hogy a főváros idén tízmillió forintot szán külön erre a célra. Tenczer Gábor A kerületek dolgoznak saját szabályzataikon Terézvárosban külön plakáthelyeket jelölnek ki a választási kampány idejére - tudtuk meg Óra Krisztinától, a VI. kerületi polgármesteri hivatal sajtóreferensétől. Hamarosan elkészül a helyi média számára a kerület választási etikai kódexe is. Belváros-Lipótváros képviselő-testülete legutóbbi ülésén négymillió forintot hagyott jóvá a két választás - országgyűlési és önkormányzati - idejére szóló ideiglenes reklámfelület kiala­kítására - mondta Karsai Károly polgármester. Arról nem tu­dott még beszámolni, hogy a reklámhordozókat milyen szem­pontok szerint fogják a pártok között elosztani. Az azonban el­képzelhető, hogy a közterekre, parkokba szánt pluszfelület a korábbi gyakorlat szerint fák körüli védő­paraván formájában, illetve önállóan, lábon álló reklámtáblaként jelenik majd meg. A III. kerületben csak a közintézményeket, vagyis a városhá­zát, az iskolákat, vagy például az orvosi rendelőket védi helyi rendelet a választási plakátoktól - mondta kérdésünkre Tarlós István. Ezeket a létesítményeket szigorúan őrzik majd, a párto­kat népszerűsítő hirdetmények felragasztói ellen akár büntető­­eljárás is indulhat. A lámpa- és hirdetőoszlopok ennek megfele­lően várhatóan nem menekülnek meg a plakátoktól, ezek őrzé­sét a kerület sem tudja magára vállalni. A XII. kerületben várhatóan a jövő héten dől el végleg, mi­lyen gyakorlatot alkalmaznak a választási politikai hirdetések­nél. Ezt - az 1998-as választások gyakorlatát követve - a 2002. évi országgyűlési választásokat megelőzően is munka­­találkozón beszélik meg a pártok elnökei és a képviselő-testü­let frakcióvezetői. A választások tisztasága és a kampány eti­kus lebonyolítása érdekében megalkotják a választási kóde­xet. Eszerint a helyi lap, a Hegyvidék minden jelöltnek azonos terjedelmet biztosít. Minden választással kapcsolatos közle­ményt díjtalanul közölnek, a választásokkal kapcsolatos fize­tett hirdetéseket nem jelentetnek meg. Az Omnicolor Polgári Televízió választási műsorai kifejezetten a jelöltek álláspont­jainak bemutatását célozzák, sem kommentárt, sem hírmagya­rázatot nem közölnek. Közterületi reklámhordozókon az ön­­kormányzatiképviselő-jelöltek megismertetése céljából térí­tésmentesen biztosítanak összesen 240 db, 4 oldalú tájékozta­tó szerkezetet. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében kö­zel azonos értékű táblacsoportok kialakítását követően az el­osztás sorsolással történik. Az önkormányzati művelődési in­tézményekben a jelöltet állító pártok részére egy alkalommal térítésmentesen biztosítanak helyet. Újabb javaslat a közös bérletre A közlekedési tárca a napokban juttat­ja el újabb javaslatait a fővárosnak a közös bérletrendszer kapcsán - tájé­koztatta lapunkat Manninger Jenő, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára tegnap az elővá­rosi vasútvonalak fejlesztéséről tartott fórumon Dabason. MUNKATÁRSAINKTÓL Manninger Jenő a közlekedési tárca ál­lamtitkára egy tegnapi pályabejáráson emlékeztetett arra, hogy Demszky Gábor főpolgármester a múlt év novemberében, a közös bérlet bevezetéséről szóló szer­ződés aláírását az utolsó pillanatban több feltételhez kötötte. Azóta megvizsgálták a feltételeket - mondta az államtitkár -, és úgy ítélték meg, hogy azok nincsenek közvetlen kapcsolatban a közös bérlettel, vagyis az agglomerációs rendszer beve­zetését ez nem akadályozhatják. Man­ninger szerint 2003-ban vezethetnék be az elővárosi járatokon és a BKV jármű­vein egyaránt érvényes bérletet. A fővárosnak a BKV-val kapcsolatos követelése jogos, a tömegközlekedés har­monizációja nem sokáig tűr halasztást - nyilatkozta Fónagy János, közlekedési miniszter, az ominózus novemberi - az aláírás előtti, utolsónak szánt - egyeztető tárgyalás után. Az azonban már vitatható, hogy szükséges volt-e most, a bevezetés előtti utolsó pillanatban összekapcsolni a közös bérlet és a BKV ügyét - mondta Fónagy. Véleményük szerint, ha a főpol­gármester nem áll el a követeléstől, ismét késik a közös bérlet bevezetése. A város­­vezetés ugyanis négy pontba foglalta a BKV számára hátrányos feltételeket, amelyek közül legalább egynek a meg­változtatását kéri, még a megállapodás aláírása előtt. Ehhez azonban törvénymó­dosításra van szükség, de erre ennek a parlamentnek már nincs ideje. A Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ) előszelének tekinthető közös bérlettel - évekkel ezelőtti forgalom­számlálási adatok szerint - naponta száz­harminc­ezren utazhatnának a mostaninál egyszerűbben és átlagosan tíz százalék­kal olcsóbban a főváros és az agglomerá­ciós települések között. A BKSZ megala­kításának előkészítése 1993-ra nyúlik vissza. Évekig politikai szembenállás miatt nem mozdult az ügy, később pénz­ügyi akadálya volt a megállapodásnak. A három közlekedési cégnél - MÁV Rt. - Volánbusz Rt.,­­ BKV Rt. - ugyanis a kö­zös jegyrendszerből adódó kedvezmé­nyek miatt évente összesen csaknem egy­­milliárd forint bevételkiesés jelentkezik. Mostanra ez a kérdés is megoldódott, mindkét oldal elkülönítette a cégek szá­mára a szükséges összeget. Manninger Jenő a fórumon kifejtette, az elővárosi vasúti közlekedés fejleszté­sével lehet enyhíteni az utak terheltségén. Kiemelte azonban, hogy a vonzáskörzet déli térségében már az is segítene, ha si­kerülne felbontani az M5-ös autópálya 1995-ben megkötött koncessziós szerző­dését, ugyanis jelenleg az autópálya kon­­cesszora, az AKA Rt. veszteségét az ál­lam fedezi. Felmérésekre hivatkozva el­mondta, hogy míg a négyes és az ötös út túlterhelt, az M5-ös autópálya útdíját el­kerülő autósok, kam­ionosok miatt, az ad­dig a sztráda kihasználtsága csak negy­venszázalékos. Manninger Jenő beszámolt arról is, hogy a tárca 76 millió forintot fordít a fő­város vonzáskörzetében a vasútállo­mások felújítására, a peronok korszerűsí­tésére, és még az idén forgalomba állíta­nak száz darab felújított, kifejezetten elő­városi kocsit. A MÁV vezérigazgató-helyettese Sárái Gyula a fórumon elmondta: egyre sürgetőbb az elővárosi vasútvonalak fej­lesztése, mert mind többen választják a vonatot. A múlt évben három és fél milli­óval több utast szállítottak az agglomerá­ciós járatokon, míg naponta átlagosan 110-130 ezer ember érkezik Budapestre vonattal a vonzáskörzetből. Azt azonban nem tudni, hogy mennyi pénzből és mi­kor kezdődhet el az elővárosi vasútvona­lak korszerűsítése. AZ UTAZÁSOK MEGOSZLÁSA (utazások száma/nap) Budapesten belül Budapest és az agglomeráció között Az agglomeráción belül Tömegközlekedéssel 3 349 000 (61,4%) 326 000 (42,9%) 123 000 (38,0%) Személygépkocsival 2 104 000 (38,6%) 434 000 (57,1%) 201 000 (62,0%) Összesen 5 453 000(100,0%) 760 000(100,0%) 324 000 (100,0%) ­ Párbeszéd a hajléktalanok ellátásáról Újabb 12 millió forintos alapot hoz létre a Szociális és Családügyi Mi­nisztérium (SZCSM), amelyből a hajléktalanellátásban részt vállaló fővárosi civil szervezetek is kapnak. A napokban megérkezik az a 14 mil­lió forintos póttámogatás is, amelyet még tavaly ígért meg a tárca a buda­pesti civileknek - értesült lapunk Nyitrai Imrétől, az SZCSM szociális ügyekért felelős államtitkárától. Decemberben a fővárosi civil szerve­zetek felhívták az SZCSM figyelmét arra, hogy finanszírozási és eszközhiány miatt válsághelyzet alakulhat ki a fővárosban a hajléktalanellátásban. Az ellátásban részt vállaló 18 fővárosi civil szervezet megbí­zásából szerdán szakmai egyeztető be­szélgetést kezdeményeztek a tárca képvi­selőivel. Ezen szakmai konszenzus szüle­tett, és döntöttek arról, hogy a válság­­helyzetben kialakított ideiglenes férőhe­lyek jogi szabályozását a napokban közö­sen készítik elő. A beszélgetést követően a tárca újabb 12 millió forintos alapot ho­zott létre, amelyből támogatják a főváro­si női lábadozók és a férfi szálláshelyek bővítését, valamint az utcai gondozószol­gálatok megerősítését. Az államtitkár szerint ma már elengedhetetlen, hogy a fővárosi önkormányzat is minél hama­rabb megnevezze azokat a forrásokat, amelyeket a téli krízishelyzet további tá­mogatására szán. Varga Ibolya Lapszél II. kerület Új­helyre, a Henger utcából az Ady End­re utcába költözött a budai kerületeket ellátó gyermekorvosi ügyelet. Az új in­tézmény telefonszáma: 212-5979, ügye­leti rendje változatlan: hétköznap este 8- tól reggel 8-ig, illetve hét végén 0-24 óráig tart. Újpest A IV. kerületi önkormányzat idén újból elkészíti a helyi lakosságot érintő szociá­lis felmérését. Hasonló kutatást legutóbb két évvel ezelőtt végeztek Újpesten, a mostani kiértékelése bő egy hónap múlva várható. Mivel az elmúlt időszakban csökkent a segélykérelmek száma, a vá­rosrész vezetői arra következtetnek, hogy Újpesten mára megállt az elszegényedés folyamata. XVI. kerület Péntek este fél hattól Vállalkozások és la­kossági szolgáltatások lehetőségei, prob­lémái és az okmányiroda működése cím­mel tart tájékoztatót és vitaestet az Ottho­nunk a XVI. kerület Egyesület az Ipartes­tület székházában (XVI., Margit utca 16.). Belváros Életmentőket jutalmaz ma Grespik László, a fővárosi közigazgatási hivatal vezetője a hivatal Deák-termében. A la­punkhoz eljuttatott közlemény szerint az egyenként százötvenezer forintos jutal­mat nyolc életmentő veheti fel.

Next