Népszabadság - Budapest melléklet, 2002. június
2002-06-05
Szoborpark, föld alatti város A nagytétényi szoborparkban tegnap három új városházi kiadvány bemutatóját tartották. Mindhárom a Mi Budapestünk sorozatban jelent meg. Az egyik - ezért a helyszín - Boros Géza Szoborpark című kötete. Az ismert művészettörténész bemutatja a mementópark negyvenegy alkotását, s a kert koncepcióját. „Ez a park a diktatúráról szól, de hogy parkot építhettünk a diktatúrának, az a demokráciát jelenti” - fogalmazott a kert tervezője, ifj. Eleőd Ákos a tájékoztatón. A létesítmény egyedülálló a világon, s most egy remek zsebkalauz is készült hozzá, ami angol és német nyelven is hozzáférhető. A másik két kötet N. Kósa Judit és Szablyár Péter Föld alatti Buda, föld alatti Pest című munkája. Az újságíróbarlangász szerző páros olyan felszín alatti építményekbe és természetes barlangokba kalauzol el bennünket, amelyek el vannak zárva a nagyközönség elől. A könyv segítségével bepillanthatunk többek közt a budai várbarlangba, a Gellért-hegyi víztározóba, a budavári sziklakórházba. Követhetjük szerzőinket a Parlament alatti szellőző- és hűtőrendszerbe, az Opera süllyesztőjébe, a metróalagutakba. Sajnos csak a könyvek lapjain, mert a rejtekhelyek többségébe a jövőben sem fognak beengedni bennünket. Ezért is értékesek a Mi Budapestünk sorozat ezen új darabjai. Cs. L. NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2002. JÚNIUS 5., SZERDA 35 Pro Scholis Urbis - tanároknak A közoktatásban kiemelkedő munkát végző pedagógusokat díjazott a főváros A főváros közoktatásában kiemelkedő munkát végző pedagógusok és egy iskola közössége vehette át tegnap a Városháza dísztermében rendezett pedagógusnapi ünnepségen a Pro Scholis Urbis Közalapítvány díjait. Schiffer János főpolgármester-helyettes mondott köszöntőt. A másodízben odaítélt elismerésben részesültek: Bíró Ferencné tanárnő több évtizedes kiemelkedő oktatói tevékenységéért, szerteágazó publikációs, oktatásszervezői munkásságáért, a tanulók esélyegyenlőségének javításáért, dr. Horváth László igazgató a hátrányos helyzetű középiskolás diákok egyetemi továbbtanulását elősegítő országos szervezőmunkájáért, a szakközépiskolai oktatók egyetemi diplomához segítő képzésének megszervezéséért, az általa egy évtizede vezetett Puskás Tivadar Távközlési Technikum oktatási színvonalának fejlesztéséért. Dr. Mezei Gyula egyetemi docens a főváros oktatásának és művelődési életének irányításában és fejlesztésében végzett több évtizedes kimagasló munkásságáért részesült az elismerésben. Dr. Ranschburg Jenő pszichológus az Országos Gyermekvédő Liga elnökeként a fiatalok érdekében kifejtett tevékenységéért, az emberi személyiség megismerése és a családi nevelés területén folytatott több évtizedes kutató- és közössége a nagyvárosi létből fakadó verési eredményeiért, a sokszínű vitézfelvilágosító munkája elismeréseként problémák pedagógiai kezelésében és a ményi program végrehajtásáért kapta az vehette át a díjat. Az újpalotai Hartyán lakótelepen élő nehéz anyagi helyzetű elismerést, Kézi Általános Iskola közalkalmazotti gyerekek körében 30 év során elért nő- Cs. K. E. Dr. Ranschburg Jenő pszichológusnak Schiffer János főpolgármester-helyettes adta át a kitüntetést fotó: domaniczky tivadar Őrizetbe vett közterület-felügyelők A rendőrség hétfőn őrizetbe vett négy közterület-felügyelőt, hivatalos személy által kötelességszegés, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetetett vesztegetés alapos gyanúja miatt - tudtuk meg a fő-városi közterület-felügyelet igazgatójától. Az eljárást kezdeményező Varsányi Péter közölte: a nyomozás érdekei azt diktálják - és a rendőrség is azt kérte -, egyelőre ne közöljön további részleteket. A felügyelők - akiknek kihallgatása tegnapi lapzártánkkor is tartott - kettőtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel számolhatnak. Varsányi hivatalba lépése, azaz 2000. májusa óta huszonöt hasonló ügy robbant ki a felügyeletnél. Ennyi fegyelmi, illetve büntetőeljárást indítottak a korrupt, vagy a jelek szerint annak látszó kollégák ellen. Legtöbbjüket el is bocsátották, bírósági ítélet azonban mindöszsze egy esetben született. A taláros testület tavaly — első fokon — kétéves, illetve másfél éves letöltendő börtönre büntetett két felügyelőt, akik öt-, később tízezer forintos sápot húztak egy római-parti vendéglátóstól. Cserébe szemet hunytak felette, hogy a tulajdonos engedély nélkül működtette teraszát. A vendéglős végül megelégelte a vámszedést, megszerezte a közterület-foglalási hozzájárulást az önkormányzattól, majd a felügyelőket feljelentette igazgatójuknál, aki értesítette a rendőrséget. A vendéglős a következő találkozón a rendőrök által megjelölt bankjegyeket adott át a köztereseknek, akiket így tetten érhettek Varsányi érdeklődésünkre elmondta: a testületen belüli korrupció visszaszorítása - amelyet már 2000-es igazgatói pályázatában is legfontosabb céljai között jelölt meg nehéz és hosszadalmas harc. Nagyon megnehezíti ugyanis, hogy a megzsaroltak — vagy ha úgy tetszik, a megvesztegetők - a törvénytől tartva a legritkább esetben segítik az ügyek felgöngyölítését tanúként. Így a legtöbbször csak tettenéréssel tudják megbuktatni gyanúba keveredett munkatársaikat. Az utcán szolgáló felügyelők átlagos bruttó bére ma havi kilencvenezer forint. Az igazgató elismeri, hogy ez nem sok, de leszögezte: a korrupcióra nincs mentség. B.T. 2000 szeptemberében a Ferencvárosban bukott meg egy közteres, miközben zsebre büntette az autósokat. Amikor előállították csaknem száznegyvenezer forint, tíz dollár és harminc márka került elő zsebeiből. Négy hónappal később az Astoriánál fogtak korrupt felügyelőt. Ez az eset kacifántosabb volt: a szóban forgó személy, miután többedmagával lefülelte az aluljáróban ténykedő illegális árusokat, egyikükkel felment a Rákóczi úton álló szolgálati autójukhoz, hogy ott intézkedik. Az intézkedés látszólag megtörtént, ám amikor utóbb a rendőrök igazoltatták az árust, az közölte: a felügyelő ezer forint ellenében eltekintett a felelősségre vonásától. Amikor kérdőre vonták a felügyelőt, az beismerte a vesztegetést. Az eset különösen kellemetlen volt, mivel az illető az addig feddhetetlennek tartott elit egység, az akciócsoport tagja volt. Újabb lépések az 1-es buszért Terézváros vissza akarja kapni a járatot, a Városháza nem válaszolt a felvetésre Vissza akarja kapni az 1-es buszt a terézvárosi önkormányzat. A helyi képviselő-testület tegnap (lapzártánk utánra) ismét napirendjére tűzte az erről szóló, tavalyi előterjesztését, amelyre eddig nem kapott választ a főpolgármestertől. A kerület a közigazgatási hivatalhoz fordul, mert a válasz elmulasztása sérti a törvényeket. A Városháza és a BKV nem tervezi az 1-es újraindítását. Nem mondott le az 1-es buszjárat újraindításáról Terézváros önkormányzata, a helyi képviselő-testület tegnap estére ismét napirendjére tűzte az újraindítást szolgáló felterjesztést, amelyet tavaly nyáron egyszer már elfogadott, és eljuttatott a főpolgármesternek - eredménytelenül. A felfrissített indítvány határozati javaslatából kiderül: a VI. kerületiek ismét a szükséges lépések megtételére kérik Demszky Gábort, aki ellen egyúttal - mulasztásos törvénysértés címén - panaszt tennének a közigazgatási hivatalnál - tudtuk meg. Mint hírül adtuk, a polgármester, Farkas György - aki idén februárban újra írt a járat visszaállítása érdekében Demszkynek, mindhiába úgy érvelt: a viszonylat megszüntetése óta olyan változások mentek végbe a városban, amelyek miatt egyre erősödik a tömegközlekedés, ezen belül a megszüntetett 1-es busz iránti igény. A díjfizetős parkolási övezetek bővülése, az épülő és tervezett sétálóutcák, a meglévő járművekre jellemző zsúfoltság és az egyre elviselhetetlenebb gépjárműforgalom egyaránt indokolja a Dél-Budát, a Belvárost és Közép-Pestet összekötő járat visszaállítását. A helyi alpolgármester, Zettner- Kovács Krisztián mindehhez most hozzátette: az új felterjesztésben a Bartók Béla úton ugyan nem tervezett, de sokak által remélt buszsáv is érvként szerepel. Ha ugyanis ezt a főváros mégis kialakítaná - mint ahogy például a Levegő Munkacsoport javasolja -, az 1-es busz a budai szakaszon rendkívül hatékony közlekedési eszközzé válhatna. Demszky Gábor egy korábbi kerületi felvetésre úgy reagált, hogy az 1-est az utasszámcsökkenés nyomán, a párhuzamos közlekedés felszámolása és az üzemeltetési költségek csökkentése érdekében szüntették meg. Demszky hozzátette: az 1-es járat visszaállítása a Szabadság híd leromlott állapota miatt sem lehetséges. A Városháza álláspontja az üggyel kapcsolatban nem változott - értesültünk a közlekedési ügyosztály vezetőjétől, Csordás Mihálytól -, és úgy tudjuk, hogy a járat újraindítását a BKV sem tartja indokoltnak. Bárkay Tamás AZ 1-ES BUSZ ÚTVONALA IMINPI.. .——WM NÉPSZABADSÁG-grafika Készül a válásra Pest megye A főváros miatt milliárdoktól esne el a térség? Pest megye évente 80 milliárd forint uniós támogatástól eshet el, ha a jelenlegi Közép-magyarországi Régió fennmarad. A megyénél ezért - kistérségi ösztönzésre - az önállósulás gondolatával foglalkoznak. Az EU-tól azok a térségek számíthatnak forrásokra, amelyeknek GDP-je nem éri el az uniós átlag 75 százalékát. A Középmagyarországi Régió GDP-je jelenleg 71,5 százalék, Budapesté 86 százalék, Pest megyéé pedig 36-40 százalék között határozható meg. MUNKATÁRSUNKTÓL A parlament 1996-ban meghozott határozata, illetve egy 1999-ben hozott törvénymódosítás szerint jöttek létre a régiók az országban. A döntést az indokolta, hogy az EU ekkora egységekben gondolkozva ítéli oda a támogatásokat. A hét régió megalakulásával szinte egy időben kezdődött meg a vita, megfelelők-e a kijelölt határok. Az EU-tól remélt felzárkóztató támogatásokra ugyanis ott lehet számítani, ahol a GDP átlaga nem éri el az uniós átlag 75 százalékát. Ha régió áll még távol ettől az értéktől, de a hetedikben, a Közép-magyarországi Régióban már az 1997 és 1999 közötti adatok alapján is megközelítette a 72 százalékot. Egyes gazdasági szakértők szerint, a fejlődés várható ütemét tekintve, csatlakozásunk idejére, de legkésőbb 2006-ra ebben a térségben eléri a GDP azt a szintet, amely hatására Budapest 135, Pest megye pedig 80 milliárd forintos támogatástól esik el évente. A veszélyre a főváros már korábban is igyekezett felhívni a figyelmet, s egyes baloldali gazdasági szakértők is felvetették, hogy újra kell gondolni a régiós határokat. T. Mészáros András, Pest Megye Közgyűlése, egy személyben a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke az írott és az elektronikus sajtóban hangsúlyozta, hogy a központi régiót ketté kéne választani a megyére és a fővárosra. A megye önkormányzatának május 31-i közgyűlésén a napirend előtt Fördős Attila MIÉP-es képviselő kérdés formájában kért magyarázatot az elnöktől. A képviselők meghallgatták a választ, a közgyűlés azonban nem foglalkozott a problémával, mivel az nem szerepelt a napirenden. A közgyűlés szocialista frakciójának néhány napja megválasztott új vezetője, Fábry Béla viszont munkatársunknak hangsúlyozta: - Nem értünk egyet az elnök úr nyilatkozataival, a regionális tanácsban ő a megyei közgyűlést képviseli, amelytől erre a lépésre nem kapott felhatalmazást. A megye életét meghatározó, fontos kérdésről van szó, amely megfelelő, körültekintő döntés-előkészítést igényel. Budapest és a megye rengeteg szállal kapcsolódik egymáshoz, problémáik csak közösen oldhatók meg. Külön-külön nem lehet kezelhető sem a közlekedés, sem a szennyvíztisztítás, sem a hulladékgazdálkodás. A megye számára nélkülözhetetlenek a budapesti munkalehetőségek, az egészségügyi, az oktatási szolgáltatások. A megye pedig egyben a főváros éléskamrája és „pihenőparkja”. Keresni kell azonban a megoldás módját és rövid időn belül meg is találni, mert a térséget egycentnyi uniós támogatástól is vétek lenne megfosztani. A frakcióvezető szerint a kormányváltás jó alkalom a kompromisszum kialakítására. Pest Megye Közgyűlésének elnöke kérdésünkre elmondta, a szocialista frakcióvezető téved, nem ő kezdeményezte a kérdés felvetését. A Regionális Fejlesztési Tanács május 13-i ülésén a kistérségi társulások polgármesterei kérték fel a probléma vizsgálatára, szakértőkkel való megvitatására. Már négy kistérségi tanácsban megtörtént ez, a többi tízben még ebben a hónapban napirendre kerül. Az eddigi tapasztalatok szerint a kistérségek támogatják a válás gondolatát. T. Mészáros András véleménye szerint júliusban, rendkívüli közgyűlésen, vagy legkésőbb Pest megye önkormányzatának augusztus végi közgyűlésén megvitathatják a képviselők is, aminek eredményeként a megye az Országgyűléstől kérhetné a törvény módosítását. A főváros más forrásokból pótolhatná a strukturális alapoknál elveszített pénzt, s a megyének nem kellene lemondania a támogatásokról. Kevesebb támogatásra számíthat a régió A Közép-magyaországi Régió szétválasztására való törekvés nem egy „rossz házasság” végkifejletének jele. Egy dologról van csupán szó: a pénzről. Igaz, nagyon sok pénzről. Ha megmarad a jelenlegi központi régió, a számítások szerint egy-két évig az EU felzárkóztatásra szánt forrásaiból 215 milliárd forinthoz juthat, amelyből a főváros része 135 milliárd, a megyéé pedig 80 milliárd. Abban a pillanatban, amikor a GDP eléri a térségben az EU-átlag 75 százalékát, sem a főváros, sem a megye nem juthat több pénzhez. Abban az esetben, ha bekövetkezik a válás, a megye 80 milliárdját semmi nem fenyegeti, viszont Budapest nem részesülhet a strukturális alapokból. A fővárosnak viszont lehetősége van - legalábbis egyes szakértők szerint - arra, hogy Prágához hasonlóan regionális központtá válva, más forrásokat használjon fel. Sőt ez még biztosabbnak is látszik, úgy értesültünk ugyanis, hogy a korábbi ígéretekhez képest - hasonlóan az agrártámogatásokhoz - az Európai Unió az említetteknél (ha úgy tetszik, a korábban ígérteknél) sokkal kevesebb pénzt biztosít a csatlakozó országok kisebb térségeinek a területi kiegyenlítésre. Olyan megoldást kéne találniuk a politikusoknak, amelynek eredményeként az országnak egy EU-centről sem kéne lemondania. Viktor Sándor