Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1995. április
1995-04-04
NÉPSZABADSÁG Pest Megyei Krónika 1995. április 4., kedd Tisztelt Olvasó! A Népszabadság évek óta a legnagyobb példányszámú napilap Pest megyében, amióta pedig nincs megyei újság, még többen tisztelnek meg bennünket kitüntető figyelmükkel. Pest megyei olvasóink tőlünk várják az ország és a világ hiteles híreit, információt, de sokan jelezték, szeretnének többet olvasni lapunkban a megyéről is. Olvasóink kívánságának eleget teszünk. Ezentúl Pest Megyei Krónika néven hetente kétszer, kedden és pénteken nyolcoldalas melléklet jelenik meg, csak a Pest megyeieknek szóló helyi hírekkel, információkkal, riportokkal és szolgáltatásokkal, külön Pest megyei sportoldallal. Fogadják szívesen lapunkban a Pest Megyei Krónikát. A Népszabadság szerkesztősége Laktanyából lakótelep A szovjet csapatok kivonulása után a tököli laktanyaépületek egy részét a helyi önkormányzat kapta meg a Kincstári Vagyonkezelő Rt.-től. Összesen 444 lakást újítottak fel, s jutányos áron adtak el fiatal házasoknak, így mintegy 1200 ember költözhetett a lakótelepre. _________MUNKATÁRSUNKTÓL_________ Kugler Endre tanácsadó tájékoztatása szerint a házakban hiányosak voltak a közművek, nem volt központi fűtés, gáz. Az épületek meg sem közelítették magyar igényeket, ezért vállalta az önkormányzat a rekonstrukciót. Megépítették a gázvezetéket, teljesen felújították a vízvezetékrendszert és az elektromos hálózatot. Minden lakásba bevezették a gázt, két épületbe pedig a központi fűtést is. Az felújított lakásokat négyzetméterenként 22 500 forintért adták el, vagyis 1,2-1,6 millió forintba kerülnek a vevőknek. Ez az ár mintegy 400-500 ezer forinttal alacsonyabb, mint a hasonló méretű szigetszentmiklósi lakótelepi lakásoké. A vételárat nem kellett egy összegben kifizetniük a leendő tulajdonosoknak. Egy részére 25 évi részletfizetési kedvezményt kaptak. A lakások ugyan elkészültek, de a környezet szépítése csak most kezdődik, s a lakókra vár. Az önkormányzat biztosít hozzá gyephézagos téglát, sódert, cementet, amiből autóparkolót építhetnek. További lakásfelújítások is folynak. Ezeknél azonban csak a külső tatarozást és a közművek kiépítését végzi el az önkormányzat, s félkész lakásként adják el majd a vevőknek. Református templom épül Budakeszin Szűk lett az imaház A budakeszi református egyházközség gyülekezete, közöttük sok erdélyi, felvidéki származású család már tavaly elhatározta, hogy templomot épít, mert az istentiszteletek helyszínéül szolgáló imaház szűknek bizonyult a hívek befogadására. Az önkormányzati választások programbeszédei is gyakran említették, hogy fel kell építeni a templomot. A terv megvalósítása elkezdődött. Ebből az alkalomból a helyi művelődési házban rendeztek ünnepséget. Az ünnepségen megjelent Dr. Hegedűs Lóránt püspök, a Magyar Reformátusi Zsinat elnöke, és Nikolits István országgyűlési képviselő. A résztvevők elhatározták, hogy az egyháztagok származási sokfélesége miatt a Budakeszi reformátusok és a határainkon túl élő magyarok emléktemploma címet viseli majd az épület. Dr. Hegedűs Lóránt Református templom és a magyar társadalom címmel tartott ünnepi előadást. A vasárnapi istentiszteleten dr. Bütösi János nyugalmazott püspök, a Magyarok Református Világszövetségének elnöke prédikált. A templomot 1996 augusztusában, az Erdélyben tartandó III. Református Világtalálkozó alkalmából adják át a híveknek. Mai árakon számolva 30-35 millió forintba kerül. Az építkezés költségeinek felét nemzetközi egyházi szervezetek állják, jelentős összeggel járul hozzá a magyar református egyház, a budakeszi és budapesti székely kör tagjai. T. I. Három év alatt készül el a váci elkerülő út Az olaszok nyerték meg a tendert , vége a forgalmi dugóknak A kettes főút Vácot elkerülő szakaszának megépítésére tavaly januárjában meghirdetett pályázat eredménnyel járt, s a nyertes vállalkozó, az olasz Itinera már munkához is látott. Az olasz vállalat gépei gyalulják az út fölső rétegét. Kétszer egysávos nyomvonalat alakítanak ki, úgy, hogy később, ha az anyagiak lehetővé teszik autópályává fejleszthessék a kerülő utat. A második 15 kilométeres szakasz megépítésére is pályázatott hirdetek, s a 13 je lentkező közül 7 cég - közöttük négy magyar vállalat - áll még versenyben. Ha minden jól megy, a jövő év második felében elkészül az a tizenöt kilométeres szakasz, amely Sződligetnél indul és a várostól északra, a cementművet elhagyva tér vissza a jelenlegi kettes úthoz. Egy évvel később elkészül a Sződliget és Dunakeszi közötti szakasz, majd 1998 júliusára az elkerülő út befut a fővárosba... Ezzel megszűnik, pontosabban csökken a négy település, Vác, Sződliget, Göd és Dunakeszi gáz-, por-, és ólomszennyezése, ami egy-egy csúcsforgalmi időszakban már szinte elviselhetetlen. Ráadásul el lehet majd jutni Vácról Budapestre annyi idő alatt, mint Franciaországból Angliába... Ehhez azonban több problémát meg kell oldani. A készülő út nyomvonalán vannak olyan szakaszok, amelyek tulajdonosaként valamelyik téesz szerepel, s ahhoz, hogy kisajátíthassák, előbb a kárpótlásra jogosultaknak meg kell kapniuk. További nehézség, hogy értékes régészeti leleteket találtak a leendő út vonalán, de még csak a terület egyharmadát sikerült feltárni. Kérdés az is okozókat, ugyanis a jelöltek vagy hiárd forintos költségét fele-fele hogy a meglehetősen alacsony jelentkezők a „hazai magas arányban az útalap, illetve az összegű ajánlatával tendert árakhoz” szoktak. Európai Beruházási Bank és a nyert olasz cég talál-e alvállat A beruházás összesen 12 mi PHARE-program állja. B. J. Nagy a zsúfoltság a 2-es úton. A Budapesttől Vácig 35 kilométeres szakaszt egy-másfél óra alatt lehet megtenni. Hétvégeken gyakran órákig kell várakozni az óriási dugók miatt, ilyenkor Dunakeszin és Vácott szinte leáll a forgalom Kancsovszki János felvétele Kárpótlásként konzervgyárat A Nagykőrösi Konzervgyár Részvénytársaságról elterjedt ugyan, hogy megvásárolta a külföldi érdekeltségű Bonduelle cég, de a valóság az, hogy a gyár százszázalékos magyar tulajdon maradt, csak egy kis telephelyet adtak el. A részvénycsomag 51 százaléka a dolgozóké, 46,3 százaléka az államé, 2,7 százalékot pedig az önkormányzat birtokol. Előbb-utóbb eladják a megmaradó állami tulajdonrészt is, bár a pályázati kiírás még nem látott napvilágot. Mindenesetre a konzervgyári dolgozók körében nagy az érdeklődés, remélik, hogy felhasználhatják az egyelőre nem sokat érő kárpótlási jegyeiket is. A dolgozói résztulajdon sikerét bizonyítja, hogy a tavalyi „csonka” esztendőben jelentősen csökkentek a költségek, miközben 15 százalékkal növekedett az egy főre jutó termelési érték. Közmunka helyett pénzt kérnek Petíciót küldtek a miniszternek Petíciót írtak Pest megye polgármesterei, a közhasznú foglalkoztatással kapcsolatban április elsejétől bevezetett változtatások miatt. A fogalmazványt eljuttatták Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszterhez és a munkaügyi tanácshoz. Kérik, gondolják újra az illetékesek, jobb lesz-e, ha a tegnap közhasznú munkásai mától jövedelemkiegészítésért sorakoznak majd az önkormányzatoknál. Pest megye polgármesterei konferencián vitatták meg, azt a döntést, hogy megcsappan a települések támogatása, kevesebb pénzt kapnak a Foglalkoztatási Alaptól, s kevesebb embert dolgoztathatnak közhasznú munkán. Sziráki Mihály, a megyei munkaügyi tanács soros elnöke elmondta, hogy az 1994-ben kapott összeg több mint 35 százalékát fordította a megye a munkanélküliek képzésére, a közhasznú munka támogatására pedig 31,9 százalékát fordította. A megyében összesen 3200 embert foglalkoztattak ily módon. A közhasznú munkások sok helyen árkokat takarítottak, rendben tartották a parkokat, utcákat sepregettek, néhol a rendőröknek segítettek, vagy hivatalsegédi teendőket láttak el a városházán. A polgármesterek most attól félnek, hogy ezek a munkanélküliek, akik a plusz háromezer forintért megfogták a lapát vagy a seprű nyelét, holnaptól jövedelempótló támogatásért állnak majd sorba a hivatalokban. Többen szóvá tették, hogy ezeket a feladatokat a jövőben is el kell végeztetni majd valakikkel, és ez az amúgy is elszegényedett önkormányzatok szűkös költségvetéséből veszi el a pénzt. Többen kérték a megye számára engedélyezett 1200 fős létszámot emeljék meg, illetve azoktól az önkormányzatoktól, amelyek eddig nem igényeltek erre pénzt, vegyék el a lehetőséget és adják azoknak, amelyek több ilyen munkást tudnak foglalkoztatni. Akadt egy-két polgármester is, aki a többórás vitát meddőnek és feleslegesnek tartotta, mondván eldöntött dolgokon felesleges vitatkozni. Persze ennek ellenére megszavazták a petíció elküldését, gondolván így hamarabb szabadulnak... Pomáz a kastélyra vár Műemlékből lehet-e iskola ? A pomázi Teleki-kastélyt a község szeretné megszerezni a jelenlegi tulajdonostól, a megyei önkormányzattól. A terv megvalósítása azonban akadályokba ütközik. Az épületet műemlékké nyilvánították, s ezért nem adható el. Ráadásul a kastélyt jelenleg is lakja a Gyermekvédő Intézet, amely sokat áldozott azért, hogy az épület jó állapotban legyen. A pomázi önkormányzat kérelmét több fórumon is visszautasították már. Diósi Gábor országgyűlési képviselő, korábbi pomázi alpolgármester elmondta: az önkormányzat kérését először a vagyonátadó bizottság tagadta meg, majd fellebbezésüket a Belügyminisztérium küldte vissza. Mindkét esetben ugyanaz volt az indok, az épület műemlék jellege. Czink József jegyző azonban még bizakodik, az idevonatkozó jogszabály ugyanis az ilyen jellegű ingatlanok sorsát egy későbbi törvénnyel kívánja rendezni. A pomáziak már most is több célra használják a Teleki-kastélyt. Színházi előadásokat tartanak a helybeli gyerekközönségnek, most éppen a János vitéz próbái folynak. Rendszeresek a népzenei és komolyzenei előadások, többek között az Alpok-Adria nemzetközi zenés esték rendezvénysorozatának ad helyszínt a kastély. Az önkormányzatnak azonban más elképzelései is vannak. Vagy a zeneiskolát költöztetnék ide, vagy a leendő középiskolát, ha egyszer sikerülne a megyétől megkapniuk a kéthektáros parkkal övezett ingatlant. T. I. A Teleki-kastély sorsa egyelőre eldőlt: a helyi önkormányzat nem kaphatja meg a megyétől, mert műemléknek nyilvánították. A pomáziak pedig reménykednek tovább, hogy egyszer mégiscsak ebben az épületben lesz a gimnázium