Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1997. február
1997-02-04
1997. február 4., kedd PEST MEGYEI KRÓNIKA NÉPSZABADSÁG 21 Az Örkényi kultúra mérlegén Az Örkényi önkormányzat már 1991-ben felmérte, hogy a tervbe vett közművesítési beruházások miatt ésszerűbben kell megszervezni a kulturális és sporttevékenységet, más szóval elkerülhetetlen a karcsúsítás. Ekkor került sor a művelődési ház, a könyvtár, a mozi és a sporttelep összevonására, s a Dabasról „hazacsalt” Kulcsár István igazgatásával szabadidőközpont néven kezdte el tevékenységét az új komplexum. Kulcsár István megbízatása öt évre szólt, így tavaly decemberben pályázatot írtak ki a következő ciklusra. Hárman pályáztak, köztük Kulcsár is, s a benyújtott koncepciós terv mellett az elmúlt öt év eredményei is jócskán nyomtak a latban, amikor a 13 fős testületből ben mellette voksoltak. A régi-új igazgató mindenekelőtt azt hangoztatja, hogy bár a karcsúsítás megtörtént, ő nem bocsátott el senkit. Csak nem vett fel újakat a nyugdíjba vonulók vagy más ok miatt távozók helyett, s így önmagától egyharmadával csökkent a létszám. Ezzel szemben másfélszer több látogató volt a szabadidőközpontban, tavaly 800 rendezvényen 30 ezer ember fordult meg a sporttelepen és a művelődési házban. Pedig nehéz év volt, 1995-ben nagyon jó évet zártak, mire az önkormányzat közel hárommillió forinttal csökkentette a támogatást. A tavalyi fiaskón okulva, 1997-re 10 milliót szavaztak meg, s ehhez kell még hárommilliót kigazdálkodnia az intézmény kollektívájának. Kulcsár István szerint a 13 millió ahhoz lesz elég, hogy felszínen maradjanak, ám olyan látványos programokra, mint az előbbi öt évben, nemigen kerül sor. Ilyen volt a falumúzeum, egy gyermekjátszótér és a szabadidőpark létrehozása. Évekbe telt, amíg a különböző folyamatokat megszerettették, s kialakult egy törzsgárda. Őket most nem riaszthatom el azzal, hogy emelem a szolgáltatások díját. Mi tavalyi árakon dolgozunk, ugyanakkor 50 százalékkal többet kell fizetnünk a szakkörvezetőknek és vendégművészeknek, mert az új törvény szerint a honorárium is tb-köteles. Ezt, ha tetszik, ha nem, át kell hogy vállaljuk - mondja Kulcsár István, nem hallgatva el, hogy osztja a művelődési intézmények igazgatóinak véleményét, miszerint az új törvény közel sem kultúrabarát, az ebből fakadó eszmei kár jóval nagyobb lesz, mint az anyagi haszon. Matula Gy. Oszkár A makádi fafaragó Harminc éve járom a vidéket, de máig sem tudom, mitől alvég az alvég és a felvég miért az.. Mert, teszem azt, Száraz Pista bácsi a felvégen lakik Makádon, holott arrafelé nem felfelé visz az út, hanem lefelé, s meg sem áll a dunai ártérig. Abban viszont van logika, hogy Pista bácsi éppen itt telepedett meg, kőhajtásnyira az ártéri erdőktől. Ott ugyanis olyan nyárfák, jegenyék meg fűzfák vannak, melyek törzsét két ember sem tudja átélni, s egy-egy ilyen törzsből két, három teknő is kitelik. Ennél nyomósabb ok aligha lehet egy olyan ember számára, aki tizenéves kora óta teknőfaragással keresi a kenyerét. Valamikor hatodmagára kereste, négy gyerek ülte körül az asztalt. Ma már csak ketten élnek a nagy házban, ő meg a felesége, akivel Pomázon fogadtak egymásnak örök hűséget 1941- ben, majd nyomban leköltöztek Makádra. Száraz István két osztályt végzett, de olvasott ember, most is három újságot járat, naprakész a világ dolgaiban. Sejtem, azt is nagyon jól tudja, hogy mit jelent a beás szó. A beás cigányok művészei egy sor mesterségnek, köztük a fafaragásnak. Pista bácsi is az, a fafaragásból, teknővájásból nevelt fel négy gyereket, iskoláztatta, majd kistafírozta valamennyit, amikor kirepültek a fészekből. Ülünk a kisházban, Margit néni mesél, Pista bácsi farag, röpköd a faforgács és peregnek az emlékek. Kép nincs az egykori Száraz Pistáról, de ahogy most kinéz, abból következtetve jókötésű legény lehetett. Ma hófehér a haja meg a tömött, csüngősre pödört bajusza is. Makádon olyan tisztelettel beszélnek Szárazékról, amit nyilván ki kellett érdemelni. S nemcsak Makádon, hanem a fél országban számon tartják az idős házaspárt, akik időről időre feltűnnek a vásárokban a sózó-, kenyérdagasztó és kopasztóteknőkkel. Kihaló mesterség Pista bácsié. Nem mintha ódzkodna megosztani e tudást, de nincs rá „kereslet”. Szerszámai - a bárd, szekerce, vonókés, szkapacska - gazdátlanul maradnak, jó esetben egy faluház vagy múzeum tulajdonában. A Száraz család háromszor ünnepelt a múlt évben. A teknővájás és fafaragás mesterének 85. születésnapját, a szülők együvé tartozásának 55. évfordulóját, s arról sem feledkeztek meg, hogy ugyanennyi ideje telepedett meg a két öreg Makádon, az ártérhez közeli felvégen. M. Gy. O. KALOT-esten a püspöki körlevélről A nagykátai iskola gyümölcsei Korábban népszerű hagyományt szombaton este rendezi meg az elevenít fel Nagykátán a ugyancsak hagyományos faj- KALOT: ismét megszervezi az sangi batyusbált, amellyel esti előadásokat a népfőiskolái 1990-ben az országban az elsők kör tagjai és minden érdeklődő között újraindult a KÁLÓT számára. Február 6-án, csütör Nagykátántökön lesz a második összetővő T. F. tel, ahol a Magyar Katolikus Püspöki Kar körlevelével ismerkedhetnek meg a résztvevők. Az előadásokat minden hónap első csütörtökén, délután öt órától tartják a KÁLÓT Népfőiskola Dózsa György úti épületében. A januári nyitányon mintegy ötvenen jelentek meg, s nagy egyetértéssel hallgatták dr. Deáki Zita gondolatait a társadalmi szolidaritásról, a hagyományos közösségek szerepéről és tevékenységéről. A néprajzkutató egyetemi adjunktus előadása olyan sikert aratott, hogy márciusban is őt várják Nagykátára, amikor a keresztény ünnepekről, a húsvéti szokásokról beszél majd. Most februárban viszont a nagy visszhangot kiváltó, a katolikus szociális tanítás elveire épülő körlevél hátterét, programjait mutatja be a nagykátaiaknak dr. Csáki Tibor, Verőce plébánosa. Az esti előadások szervezője a KÁLÓT Népfőiskolai Kör baráti köre, Godai Gyula elnök vezetésével. A hátrányos helyzetű, továbbtanulni nem tudó fiatalokat felkaroló szakiskola az egykori és mai „kalozások” mozgalmából nőtt ki az állam által is támogatott intézménnyé. Az iskolának ma már a gyakorlati oktatást szolgáló műhelye és kertje van, ahol zöldséget, gyümölcsöt termelnek - többnyire saját konyhára. A tantestület tagjai a város és a környék iskoláiban tanítanak, de az igazgató - dr. Molnár István, a Kertészeti Egyetem volt tanára - néhány hónapja már főállású intézményvezető. A népfőiskola hallgatói, tanárai és a baráti kör még a böjti időszak előtt, február 8-án. gVidLEI/ Hungarian Airlines AZ ÜNNEP FOLYTATÓDIK! Nincs még vége az ünnepeknek. Hagyományos téli akciónk során Ön továbbra is a teljes ár töredékéért utazhat. Látogasson el valamelyik híres olasz, vagy német „farsangi városba“, vagy válassza bármelyiket a 36 izgalmas úti cél közül a Malév járataival, akár már 19 000 forinttól. Bárhogyan is dönt, a Malév téli akciójának árai január 4. és február 28. között biztosan karneváli hangulatba hozzák. Járatainkról további információ a 267-4333-as telefonszámon, valamint budapesti és vidéki jegyirodáinkban, illetve a Malév Partner irodákban kapható. Szállunk rendelkezésére Kávéházi esték Zenés irodalmi kávéházi bérletsorozatot kínál a nagykőrösi Arany János művelődési központ. A kávéházi meglepetéssel is várják a közönséget, amely Schütz Ila és Harsányi Gábor, Nyertes Zsuzsa és Nemcsák Károly, Hűvösvölgyi Ildikó és Cseke Péter, Pregitzer Fruzsina és Dunai Tamás estjeire várhat bérletet. Réti akvarellek Vácott TUDÓSÍTÓNKTÓL A váci művelődési központban Réti Zoltán festőművész akvarelljeiből nyílt kiállítás. A Balassagyarmaton élő művész Madách Imre Az ember tragédiája, valamint a Mózes című művei által ihletett akvarelljeit állította ki. Az előbbieket az intézmény emeletén, az utóbbiakat pedig a Kassai Vidtor Galériában február 28-ig tekinthetik meg az érdeklődők. ■ ÉVFORDULÓK ii Újpesten, 1925. február 5-én született Bisztricsány Ede geofizikus. Kutatási területe a felületi hullámok időtartamán alapuló módszer a földrengések magnitúdójának meghatározására. 1964-1987-ben ő alakította ki és irányította hazánkban a szeizmológiai megfigyelőhálózatot és egyben részt vett a genfi leszerelési bizottság keretében működő, a föld alatti robbantások ellenőrzésére alakult szakértői bizottság munkájában is. Fő műve: Mérnökszeizmológia (1974). Nagykőrösön, 1835. február 6-án hunyt el Nánási Fodor Gerzson tanár, majd református lelkész. A debreceni kollégiumban tanult, majd itt tógátusként Csokonai Vitéz Mihályt is tanította. Külföldi tanulmányútján érte a körösi meghívás a rektorságra. 1793-ban Nagykőrösön telepedett le, ahol húsz évet tanárként, majd ismét húsz évet református lelkészként töltött el. 1794-ben belekeveredett a Martinovics-féle magyar jakobinusok összeesküvésébe. Ezért bebörtönözték, de szabadon bocsátották, teljesen megőszülve tért haza Nagykőrösre. Hová menekültek a grófok? A régi százhalombattai városháza történetéből Az egykori úri világ tanúja volt Százhalombattán a hajdani városháza: az egykori k kastélyban a múlt század második felétől a gróf Hugrimay család lakott. Az épületet Kálmán gróf emeltette, az ő rokona volt az első magyar orvosnő, Hugonnay Vilma. A battai grófok, más arisztokratákhoz hasonlóan, eltartották a helyi plébániát, cserébe az egyház vállalta, hogy tönkremenetelük esetén gondoskodik róluk. Népszokások is övezték a kegyúri tisztességet. A szüreti bál napján a falubeli fiatalok minden évben fölkeresték a kastélyt, hogy énekkel, tánccal, ajándékkal kedveskedjenek a grófnak. Dr. Hámori Bíró Pál országgyűlési képviselő 1932-ben vásárolta meg a kastélyt. Apja, Hámori Bíró Ármin kapta a nemesi rangot Ferenc Józseftől, a gazdasági életben szerzett érdemeiért - a császár ezzel a gesztussal tüntette ki a Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű Rt. elnök-vezérigazgatóját. Dr. Hámori Bíró Pál a zsidótörvények elől családjával együtt Svájcba menekült. Leánya, Bíró Marietta rövid időre ugyan visszatért, de hamarosan ő is végleg külföldre távozott. Az épületet 1945-ben államosították. Előbb a volt cselédek lakták, majd téesziroda költözött a grófi hajlékba, 1970-ben pedig (Százhalombatta városi rangra emelkedésekor) tanácsháza lett belőle. A klasszicista épületet négy évtized alatt annyit toldozták-foldozták, hogy az átalakítások miatt mára teljesen elvesztette eredeti jellegét. Felújítását az önkormányzat tervezi, de az 1987 óta benne működő Matrica Múzeumért most is érdemes meglátogatni. A négyezer esztendeje lakott Százhalombatta ezen a helyen gyűjtötte össze régészeti, néprajzi, ipartörténeti emlékeit. Rados Virág A régi városházán ma múzeum van HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE