Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1998. szeptember
1998-09-01
NÉPSZABADSÁG PEST MEGYEI KRÓNIKA 1998. SZEPTEMBER 1., KEDD 25 Új iskola Tápiószentmártonban A tápiószentmártoni általános iskola hétvégi tanévnyitó ünnepségén a faluközpontban épülő új oktatási létesítmény most elkészült nyolc tantermét vehették birtokba a gyerekek. Az épületszárny a már négy éve álló tornacsarnokhoz és a később átadott tanuszodához kapcsolódik. A komplexum jövő őszig további tantermekkel, valamint konyhával, ebédlővel egészül ki és több szakon is emelt szintű alapfokú oktatást tesz lehetővé. Az épületegyüttest 1992-ben kezdték építeni, eddig 240 millió forintba került, amiből 87 millió volt az állami céltámogatás, 153 millió a saját önkormányzati erő. - A befejezéshez még 40 millió forintra van szükség - mondta az évnyitó ünnepségen Tóth János polgármester. A mostani iskolabővülés nyomán az Újfalunak nevezett településrész tagiskolája megszűnik, az ott lakó 65 tanulót egy kifejezetten erre a feladatra pályázati pénzen vásárolt autóbusz szállítja naponta. A Bartók Béla úti nyolc tanteremben egyelőre a harmadik és negyedik osztályosok tanulnak. Az elsősök és másodikosok a közelben lévő régi katolikus iskolába járnak, a felsősök a Kossuth utcai épületben maradnak. Az oktatási központ teljes megépülése után végleg a felsősöké lesz az új létesítmény, ahol a NAT-hoz kapcsolódó helyi pedagógiai program keretében testnevelés, matematika, informatika és nyelv szakokon emelt szintű képzés indítását tervezi a helyi önkormányzat. A kedvező változások félezer gyereket és negyven pedagógust érintenek közvetlenül - jelentette be az ünnepségen az iskola igazgatója, Kollárné Kiss Erika. Az iskolaavatón az Oktatási Minisztériumot képviselő dr. Környei László közoktatási helyettes államtitkár lapunk érdeklődésére elmondta: a tárca nyáron felállt új vezetésének első intézkedése az volt, hogy rendeletet adott ki, ami szerint felmérik az iskolák helyzetét, eszközellátottságot s ezek után egy minimumszintet állapítanak meg, s ez lesz a további iskolafejlesztés alapja. Ennek az az egyik célja, hogy az önkormányzatok ne építsenek felelőtlenül új iskolákat, a meglévő intézmények felszereltsége viszont mindenütt érje el a minimumszintet. Az állami költségvetésben erre a feladatra keretet különítenek el. A helyettes államtitkár hozzátette: a tárca a Világbanktól is támogatást kér a kistérségi központok oktatási létesítményeinek gyors fejlesztéséhez. T.F. Plusz nyolc tanterem DUDÁS DÉNES FELVÉTELE Magra mag, jajta baj ? A Teszöv aggódik a tárolóhelyek hiánya miatt Úgy tűnik, a garantált áras búzafelvásárlás mégsem volt olyan sikeres, mint amilyenről az első híradások szóltak. S olyan illetékes sincs - legalábbis Pest megyében -, aki meg tudná vagy meg akarná mondani, végül is hány tonna búzát vett meg az állam, abból mennyi került be a közraktárakba, s mennyit tárolnak még maguk a termelők. A legnagyobb közraktárnál, a Concordiánál kerek perec közölték, hogy ők nem közölnek semmit. A megyei földművelésügyi és vidékfejlesztési hivatalban pedig csak arról készítettek nyilvántartást, hányan, mennyi gabonát ajánlottak fel július végéig az államnak. A Pest Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetsége a napokban aggodalmas hangú levelet írt a tárca államtitkárának. A felajánlott és a felvásárolt búza mennyisége természetesen nem egyezik meg, mert előfordulhatott, hogy valaki időközben talált magának az államnál jobb vevőt, vagy úgy gondolta, inkább vár még az értékesítéssel. A másik oldalról a minősítésekkel „rostálták” meg a felkínált termést, leértékelve vagy fuzáriumos fertőzésre hivatkozva mereven visszautasítva az átvételt. Erre már csak eső utáni köpönyeget jelentett a szaktárca közleménye, ami a minőségvizsgálat vitás ügyeit próbálja elsimítani. Az a termelő ugyanis, aki az általa felajánlott vagy átadott búza minősítését vitatja, a hivatalosan vett ellenmintával és a szükséges okiratokkal felpakolva panasszal fordulhat a FVM Gazdaszolgálati Irodájához. Ez az iroda az ellenmintán kontrollvizsgálatot végezhet. Ha kiderül, hogy a felvásárló alaptalanul utasította vissza az áru átvételét, az összes felmerülő költség őt terheli. Ellenkező esetben a számlát a minisztérium állja. Csak az a kérdés, hogy az a gazdálkodó, aki egyszer már fölöslegesen és drágán megutaztatta a búzáját, kísérletezik-e másodszor? A magra mag, a jajta baj jön! - legalábbis ezt sugallja a Pest Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetsége (Teszöv) elnökének, Molnár Zoltánnak a levele, amelyet a múlt héten küldött el dr. Tamás Károly közigazgatási államtitkár és a parlament mezőgazdasági bizottságának címére is. Ő ugyanis azt állítja, hogy gyakorlatilag minden tárolótér tele van, s néhány nap múlva megkezdődik a napraforgó és a kukorica betakarítása, ezeknek a terményeknek azonban már nem jut hely. Jelenleg Pest megyében a Teszöv érdekkörébe tartozó gazdaságokban körülbelül 100-120 ezer tonna búza vár értékesítésre - állapítja meg Molnár Zoltán. - A malmok jelentős része tavalyi készletekkel rendelkezik, az export pedig csak minimális mértékben indult meg. A felvásárlók a Teszöv szerint gátlástalanul kihasználják a termelők kiszolgáltatott helyzetét. Igaz, hogy akadnak 12-17 ezer, de 7-9 ezer forintos tonnánkénti ajánlatok is. Fizetni pedig nagyon sokan csak hat hónap után hajlandók. A minősítéseknél előfordul, hogy ugyanazon mintából a különböző mérések során 6-10 százalékos különbséget mutatnak ki. Nem ritka azonban a laboratóriumi vizsgálat nélküli minősítés sem, pedig köztudott, hogy a fuzárium kitenyésztéséhez 5 napra van szükség. A malmok általában a törött szemekre hivatkozva tagadják meg az átvételt, így aztán nem csoda, hogy a termelők körében egyre feszültebb a hangulat — állítja Molnár Zoltán. Mind gyakoribbak a kezelhetetlen likviditási gondok, hiszen amennyiben a mezőgazdasági üzemek nem tudják értékesíteni a terményüket, elmarad a bankhitelek esedékes törlesztése is. Ennek a következménye pedig az lehet, hogy a külföldi tulajdonú bankok kezébe kerülhet a magyar mezőgazdaság jelentős része. A pénztelenségnek azonban más következményei is vannak. Elmarad a megfelelő talaj-előkészítés, a tápanyag-utánpótlás, s jó vetőmagra sem jut pénz. Ha a földbérlő üzemek a pénztelenség miatt nem tudják kifizetni a földtulajdonosoknak a bérleti díjat, tovább nő a vidéki elszegényedés. A Pest megyei tapasztalatok szerint az üzemek működésképtelensége miatt nő a munkanélküliség, elmaradnak az adó- és a tb-befizetések, s csökken a vetőmag, a növényvédő szer, műtrágya, gép iránti kereslet is. A Pest megyei Teszöv a még nagyobb bajok elkerülése érdekében szorgalmazza, hogy az export beindítása érdekében a kormány tegyen végre diplomáciai lépéseket. A hazai, példátlanul szigorú kenyérgabona szabvány helyett követelik az európai uniós szabvány azonnali bevezetését. Átmeneti megoldást jelentene, de az exportot feltehetőleg segítené, ha a termelő a malmi búzáért 3000 forint közvetlen támogatást kapna, amennyiben az exportáló legalább 15 ezer forintot fizet tonnánként. Az EU-búzáért 2000 forint járna, ha 14 000 forintért, a takarmánybúzáért 1000 forint támogatás lenne fizetendő, ha a felvásárló 13 000 ezer forintot adna érte. Molnár Zoltán keserűen állapítja meg: a termelők már megszokták, hogy nekik kell a legnagyobb áldozatot vállalniuk. A türelmük lassan a végéhez ér, s amennyiben nem történnek sürgős intézkedések, a termelők minden eszközt megragadnak, hogy a problémáikra a társadalom figyelmét is felhívják. Szeretnénk, ha erre nem kerülne sor - mondja a Pest megyei Teszöv elnöke. Lapzártánkig nem kaptunk hírt a földművelésügyi tárca, vagy a mezőgazdasági bizottság válaszáról. Vereszki János .Visszhang. Elhordják a hegyet Markológépekkel, dömperekkel három éve folyik az illegális bányászat Csobánka határában, a Duna-Ipoly Nemzeti Park és a Pilisi Tájvédelmi Körzet kellős közepén, s úgy tűnik a hatóságok teljesen tehetetlenek - hallottuk a Kossuth rádió szombat délelőtti riportjában. Eltűnt egy kisebbfajta hegy, panaszolja a szakértő, az önkormányzat jegyzője, a parkerdőgazdaság és a bányakapitányság munkatársa. A kár sokkal több az ellopott, egyébként sok milliót kitevő kővagyonnál, hiszen a szakszerűtlen bányászat a környékbeli erdőket is tönkreteszi, ritkítja az állatvilágot is. A hatóságok tehetetlensége annál is furcsább, mert nyílt titok, hogy kinek a számlájára írható a természetkárosítás. Egy helybéli vállalkozó, egyben a képviselő-testület tagja az, aki fütyül a törvényekre. Többször tetten érték, folyik a nyomozás, született képviselő-testületi elítélő határozat. Mindhiába. A szentendrei nyomozók szerint októberre öszszeáll az iratanyag, megszülethet az ügyészségi feljelentés, s majd bíróság elé kerül az ügy. Kár hogy az eltüntetett hegyet akkor már nem lehet visszahordani, s jó ha a hatóságok tehetetlensége láttán nem akadnak újabb vállalkozók, akik újabb hegyeket hordanának el. Cs. A. A csatornázók összefognak A Pest környéki települések jelentős részében a csatornahálózat kiépítése vált a legfontosabb feladattá. Az ezredforduló küszöbén a helyi önkormányzatok hihetetlen energiát és pénzt fektettek-fektetnek abba, hogy végre teljessé váljék falujukban, városukban az infrastruktúra. A csatornázást szinte mindenütt megelőzte a gázvezetékek kiépítése, illetve a telefon bekötése a lakásokba. Ám a csatornahálózat hiánya immár a fejlődés gátjává vált. Részben azért, mert e nélkül nem érdemes, viszont égetően szükséges a szilárd burkolatú úthálózatok megépítése. Részben pedig azért, mert a szennyvízelvezetés megoldatlansága, a szabálytalanul kialakított emésztők több helyütt oly mértékben elszennyezték a talajvizet, az ivókutakat, hogy az már az emberek egészségét veszélyezteti. A jelenlegi gyakorlat az, hogy két-három település összefogásával épülnek meg a csatornahálózatok, hiszen önállóan csak kevés önkormányzat tudná, még állami támogatással is, megvalósítani ezt a beruházást. A legtöbb helyen túl vannak a csatornatársulatok megalakításán és megtalálták már a kivitelezőket is. Így van ez Gyömrőn, Maglódon és Ecseren is. Ez a három település közösen építi ki a szükséges hálózatot. Gyömrőn, mint arról nemrég beszámoltunk a zalaegerszegi Hoffmann Rt. nyerte el a kivitelezés jogát, bár ajánlatuk drágább volt a többi pályázóénál. Maglódon augusztus 6-án döntött a képviselő-testület arról, hogy a Pulzus Gmk-nak ad megbízást a csatornahálózat megépítésére. A tervek szerint itt még az idén elkészül 8 kilométernyi csatorna, ami azt jelenti, hogy 590 lakóingatlant kötnek be a hálózatba. Maglódon egyébként 9-en pályáztak, ebből 1 érvénytelen volt. A nyertes mintegy 250 millió forint értékben vállalta a kivitelezést. A vecsésiek Gyállal és Üllővel közösen vágtak bele a beruházásba. Vecsésen öt évig tart a program, várhatóan 2002- ben fejeződik be. Ez idő alatt 94 utcában körülbelül kétezer ingatlant csatlakoztatnak rá az újonnan épülő hálózatra. Vecsésen azonban nem megy minden simán, hiszen építeni kellene egy szennyvíz-előkezelőt is. Itt azonban akadozik a munka, elsősorban a kivitelező hibájából. A szennyvíz-előkezelő megépítésében is érdekelt egyébként mindhárom település, ennek költsége mintegy 150 millió forint. A csatornahálózat kiépítésének teljes költsége meghaladja a 4 milliárd forintot. Üllőn eddig egyáltalán nem volt csatorna, Gyál csatornázottsága pedig körülbelül hasonló Vecséséhez. Cs. E. A szigethalmiak gyökereiket keresik Száz éve parcellázták az első telkeket Szigethalom csöndes falu. Itt, Dunaharaszti és Szigetszentmiklós között, nem zavarják az emberek nyugalmát a másodpercenként elsuhanó autók, a HÉV is csak félóránként robog el a határban. Évente legalább ezren települnek ki ide a fővárosból, legalább esténként nyugalomra, jó levegőre vágyva. Ma már több mint 11 ezren élnek itt. - Nemcsak azért csöndes ez a falu, mert nincs nagy forgalom - mondja Fáki László polgármester. - Az az igazság, hogy a munkaképes korú lakosság túlnyomó többsége bejár a fővárosba dolgozni. Jószerivel csak aludni járnak haza. Ezért nehéz itt közösségi életet is teremteni. De ma már itt is éledezni kezd a civil mozgalom. Szigethalmon, a községháza falán augusztus 20-a óta egy emléktábla jelzi: 100 éve érkeztek ide az első telepesek. Ebből az alkalomból helytörténeti kiállítást is nyitottak. Az akkor még Tökölhöz tartozó legelőkön Szilágyi Lajos ráckevei főszolgabíró parcelláztatott itt először 1898 szeptemberében, kidolgozott tervek alapján. Ezen a korabeli terven felfedezhetők olyan utcák, amelyek ma is megtalálhatók a faluban. A mai József Attila utca volt egykor a Fő utca, de létezett már akkor a mai Aradi, Kolozsvári, Kassai, Temesvári utca is. A telkeket a valahai BSZKRT-osok - a mai BKV elődjénél dolgozók - vásárolták meg. Vagy lakni költöztek ide, vagy csak üdülőt építettek. Itt volt háza két híres magyar színész, Csortos Gyula és Tolnay Klári családjának. Előbbi már eltűnt, utóbbi még mindig áll. Ezekről az alapító főszolgabíró már nemigen tudhatott: 1901-ben meghalt. Viszont a falut róla nevezték el először Szilágyi-telepnek. A polgári jellegű település hamarosan megváltozott. A Weiss Manfréd, illetve a Dunai Repülőgépgyár, a későbbiekben Csepel Autógyár, majd Pestvidéki Gépgyár idetelepülésével mind több munkásember költözött Szigethalomra lakni. 1944-ben már körülbelül ezer lakost számláltak, bár akkor a település neve már Horthy-liget volt. A háború után a falu ismét visszakapta nevét, majd 1951. január 1-jén keresztelték mai nevére egy helybeli kőművesmester javaslatára. Ebben az időben a téeszesítés, majd az autógyár ipari nagyüzemmé válása felvirágoztatta a falut, vonzotta ide az embereket. A polgármester szerint ma Szigethalom a negyedik virágkorát éli, legalábbis ami a lélekszámot illeti. Mert amúgy inkább szegénynek nevezhető. A rendszerváltozás, az ipari nagyüzemek megszűnése, feldarabolása, a vállalati átalakulások, a téeszek szétverése itt is megtette hatását: tömegével váltak munkanélkülivé a helybéliek. Ebből a válságból mára többé-kevésbé sikerült kilábalni. De gazdagnak korántsem nevezhetők a szigethalmiak. A rendszerváltozás azonban fellendülést is hozott magával. Már 1989-től megkezdődhettek azok a nagyberuházások, amelyek nemcsak az életszínvonalat, hanem már az élet minőségének javítását is jelentették. Megépült a gázvezeték, az ivóvízhálózat, van telefon, és hamarosan befejeződik a csatornázási program is. A teljes infrastruktúra kiépülése pedig ugródeszka a további fejlesztésekhez. Mindezt a falunak úgy sikerült megvalósítania, hogy gyakorlatilag az állami költségvetésben meghatározott kvótákból él, más bevételi forrása nincs. Fáki László azt mondja: az utak még siralmas állapotban vannak, de ehhez a csatornázás befejezéséig nem is érdemes hozzányúlni, másrészt viszont nagyon sokba kerül, és erre egyelőre semmi pénz nincs. A Szigethalmon élők most már figyelmet fordíthatnak arra is, hogy újjáéleszszék egykori hagyományaikat, a civil szerveződések segítségével közösséget építsenek. Gond azonban, hogy ide annak idején elsősorban Bács-Kiskun, Szabolcs, Csongrád, Hajdú-Bihar megyékből települtek az emberek, nincsenek tehát közös gyökereik, hagyományaik. De a templomi búcsúk újbóli megrendezése, a falunapok hagyományának megteremtése, a könyvtár kultúrcentrummá fejlesztése jó lehetőségeket kínál a közösségkovácsolásra. És a falu híres szülötteiről való megemlékezés. A szigethalmiak számon tartják például, hogy itt lakott Nedeczky néni, a Patientia hajnövesztő szer feltalálója, később a Hélia D termékcsalád kiötlője. De még mindig nagyon nehéz felrázni az embereket, hogy a faluért és egymásért tegyenek valamit közösségként. Annak ellenére, hogy működik itt már sportegyesület és több csapat, a kétszeres magyar bajnok teljesítménytúrázók egyesülete, van két nyugdíjasklub, asszonykor, édesanyák klubja, nagycsaládosok egyesülete, cserkészcsapat. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik - vallja be a polgármester -, hogy nincsenek olyan helyiségek, sportpályák, amelyek alkalmasak lennének a szabadidő kultúrál, hasznos, kellemes eltöltésére. A nagyobb rendezvényeknek az iskolák adnak otthont, és akad még néhány kisvendéglő. Fáki László a gondok ellenére is hangsúlyozza: nem akar panaszkodni, hiszen a nehézségekkel együtt is szép eredményeket mutathatnak fel. S bár itt is akad „szegénynegyed” - félbehagyott házak sora tanúskodik erről -, már megjelentek a faluban az igényesebb réteg képviselői. Csoknyay Edit