Népszabadság - PestVidék melléklet, 2001. február
2001-02-16
________Szalon_________ Történelem fénnyel, gombbal Gyerekkoromban gyakran nézegettem nagyanyáméknál a Pesti Napló képes mellékleteit. Remek szórakozás volt. Talán ezért is érdekes számomra a fotókiállítás, melyet a Nemzeti Múzeum rendezett, és amely április 29-ig látható. Már a cím is kifejező: Fénnyel írott történelem. A tárlat az elmúlt másfél századot mutatja be több mint négyszáz felvételen, Vörösmarty, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Liszt Ferenc dagerrotípia-portréitól kezdve egy 1914-ben rendezett automobilversenyen, Trianonon és az 1945-ös romeltakarításon át napjainkig, a plazák és autószalonok világáig. Történelmi érdeklődésű emberként az első Magyar Látványtár Alapítvány Kassák múzeumbeli kiállításától is el voltam ragadtatva (február 28-ig látható.) A tárlat, amelynek címe Interieur kalitkából szabadult madárral, nem csupán képeket, dekorációkat és installációkat vonultat föl, hanem az emberi lakótér hangulatteremtő tárgyait is, például régi bútorokat, patinás képkereteket. Az ember úgy érzi, mintha a századforduló miliőjébe csöppent volna. Kötődöm a múlthoz. Körülvesznek a régi tárgyak, számomra a nagyanyám gombosdoboza féltve őrzött kincs. Emlékszem, egyszer találtam benne egy hosszúkás, sodrott gombot: kiderült, hogy a szépapám honvédegyenruhájáról származik, így válik az egyéni élet részévé egy világ, amelyben nem is éltünk. Engem a jelenben mindig az foglalkoztatott, ami a régmúlttal összekapcsolható; a megszokottság, az otthonosság érzete nagyon fontos. Lejegyezte: Rados Virág Ajánló: Jankovics Marcell filmrendező Paletta PANJA FLATTERER ÉS VERA SANDER előadásában látható ma este nyolc órától a Trafóban (IX. kerület, Liliom utca 41.) a Flaying Fish (Repülő hal) és az O Cansaco Dos Santos (A szentek fáradtsága) című darab. AZ OSIRIS KIADÓ beszélgetést rendez Hegedűs Katalin: Az emberhez méltó halál című könyvének megjelenése alkalmából ma délután öt órától a Libri Könyvpalotában (VII. kerület, Rákóczi út 12.). A szerzővel Pilling János és Polcz Alaine vitatja meg a témát. SZÍNHÁZMŰSOR Bárka: Tótferi (7). Bárka, Kávézó: A Bertó együttes magyar táncháza (este 9). Bábszínház: A legkisebb boszorkány (10). A brutális katicabogár (6, fél 9). Kamaraszínház a Tivoliban: Figaro házassága (7). Kamaraszínház Shure Stúdió: Vasárnapi asszony (fél 8 - nyilv. főpróba). Buda Stage: Hot Jazz Band (fél 8). Holdvilág Kamaraszínház: Árgyélus királyfi (10). Fiatalok Színháza a Stefánián: Katonadolog (6). Nagycirkusz: Cirkusz Odüsszeia (3). Játékszín: A napsugárfiúk (7). József Attila: Liliom (7). József Attila, Gaál Erzsébet Stúdió: Vízkereszt (fél 8). Kamra: Kalldewey Force (7). Kolibri: A farkas szempillái (10). Kolibri Fészek: Spárga tengeralattjáró (fél 11). Kolibri Pince: Méhek (8). Komédium: Befogad és kitaszít a világ (7 - Francois Villon versei). Magyar Csongor és Tünde (7). Várszínház: Az ember tragédiája (3). Lézerszínház: Pink Floyd 3D (fél 8). Madách: Hölgy furgonban (7). Madách, Tolnay Szalon: Boszorkányos esték (fél 8). Madách Kamara: Élelem bére (22.30). Merlin: Az ember tragédiája (7). Merlin, Kamaraterem: Tengertánc - Tengertánc egy férfiarckép körül az évezred utolsó századában (fél 8). Mikroszkóp: Zsebrepacsi (fél 8). MU: Az asszonyok idején (8). Operaház: Seherezádé (7 - balettest). Erkel: Nabucco (7 - Tóth/5. bér.). Radnóti: Mirandolina (7). Stúdió K: Halvérfesték (fél 8). Szkéné: Népi rablét (8). Térszínház: Phaedra (7). Thália: Combok csókja - Eszenyi Enikő tangóestje (7) Thália, Új Stúdió: Shopping and Fucking (7 - Napszínházon.). Thália, Régi Stúdió: Liliom (este 10 - Krétakör Színház és a Thália Színház közös prod.). Új Színház: Chioggiai csetepaté (7). Vidám Színpad: Mindhalálig (7). Vidám Színpad Kis Színház: Godspell (fél 8). Vígszínház: Furcsa pár (7 - Varsányi-bér., 2. ea.). Pesti: Gyalog galopp (7). NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2001. FEBRUÁR 16., PÉNTEK 27 Szigorúan csak felnőtteknek! A Napszínház meghökkentő története Magyarországi ősbemutatót tartott tegnap a Napszínház a Thália Színház Új Stúdiójában. A brit Mark Ravenhill műve, a Shopping and Fucking című - ahogy a szórólapon írják - szigorúan 18 éven felülieknek szól. A darabot ma és holnap a Tháliában, február 19-től pedig a ferencvárosi Piccolo Színházban (az egykori Pinceszínházban) játsszák. Első színműve volt az angol Mark Ravenhillnek a Shopping and Fucking. A darab ősbemutatója 1996-ban, a Royal Court Theatre-ben volt. Ez az a hely, ahol a „dühöngő ifjak” (például Osborne, Wesker, Arden) drámáinak szigetországi első premierjét tartották. Ravenhill a legfiatalabb brit „dühöngő” - mondja a magyarországi ősbemutató rendezője, Lévay Adina, aki tanulmányait egy londoni drámaiskolában végezte. A színdarab droggal, érzelmeikkel és anyagi problémájukkal küszködő, kiszolgáltatott fiatalokról szól, emellett erős kritikája az uniformizálódott fogyasztói társadalomnak - jelenti ki a rendező. A történetet a Thatcher-éra utolsó korszakában írta a szerző, mikor nagyon sok munkanélküli nem tudott mit kezdeni helyzetével. Véleménye szerint Magyarországon, a kommunizmus után ugyancsak előjönnek ezek a kérdések. A darab egyik szereplője, a társulatban vendégeskedő Mertz Tibor szerint ez a mű felkiáltójel lehet. Az író nem megoldási lehetőséget ad, csak azt mutatja be, hogy bizonyos problémák hova vezethetnek. A színész borítékolja a sikert. A sikerhez ugyanis meghökkentő történet kell, és ez az. Emlékszik a hetvenes évek végére, amikor a Józsefvárosi Színházban az ugyancsak megdöbbentő Tavasz ébredését mutatták be. Abban az időben ezt megbotránkoztatónak tartották, ma lehet, hogy megmosolyognánk. Akkor a Köznevelés című folyóiratban eltiltották a fiatalokat az előadástól. Ennek egyenes következménye volt, hogy a nézőteret főként középiskolások töltötték meg. A Shopping and Fucking nyersen, nyíltan szól a drogról, a homoszexualitásról. Profi kőszínháztól nagy bátorságot igényelne ennek a műnek a vállalása. Ők nem riaszthatják el bérleteseiket, törzsközönségüket. Nem csoda, hogy egy off-off színház társulata vállalkozott a bemutatóra. A darabot Bán Zsófia fordította, a szereplők Mertz Tibor mellett Bölöni Réka, Horváth Virgil, Csontos Róbert, Szaniter Dávid és Szmatana Andrea. Szemere Katalin Csontos Róbert és Bölöni Réka fotó: Kovács bence Építészeti folyóiratok tárlata Tizenkilenc ország hatvan európai építészeti folyóirata ismerhető meg a Francia Intézet (I. kerület, Fő utca 17.) ma nyíló kiállításán, amelyet március 5-ig tekinthetnek meg az érdeklődők - jelentette az MTI. Az intézeti ajánló szerint a bemutató szándéka, hogy áttekintést nyújtson a kontinens szakmai kiadványainak gazdag kínálatából, illetve annak felmérése, milyen szerepet kap napjainkban az építészeti sajtó. A kiállítás a Francia Kulturális Minisztérium építészeti és műemlékvédelmi főosztálya, valamint a Francia Külügyminisztérium Kulturális Alapja (AFAA) támogatásával jött létre. A megnyitó előtt, délután öt órakor az Építészet, elmélet és gyakorlat című kerekasztal-beszélgetésnek is helyszíne lesz az intézet. A program szerint az eszmecsere résztvevői között lesznek francia, cseh, román, horvát és magyar építészek, designerek, művészettörténészek, folyóirat-szerkesztők. A magyar beszélgetőtársak: Hadik András, Rajk László, Timon Kálmán, Vámos Dominika és Bojár Iván András. ______Ír az Olvasó_______ Feri de Szikszay A Budapesti Napló 1908. július 3-án Ady párizsi levelei sorozatában Od írói álnéven egy különös nekrológot közölt A magyar gróf címmel, így kezdi: „Szegény Szikszay Ferencet Orsay-ban, itt Párizs mellett ’a magyar gróf’-nak hívta a falu népe. Ő magát Feri de Szikszaynak írta és mondta csupán, de nem tiltakozott a gróf cím ellen sem... Még nemrégiben nagyon bízott magában, s azt hangoztatta, hogy reá vár Munkácsy Mihály szerepe Párizsban.” Kastélyban lakott, estélyeket adott. „De sohse tudta eldönteni, mi szeretne jobban lenni: Munkácsy vagy Esterházy herceg.” Mert e nagyravágyó magyar úr festőművész volt, aki a nyarakat Bretagne-ban, az év többi részét a fény városában vagy az Ady említette faluban töltötte. Kétszer is kiállított Budapesten, másodszor 1907-ben a Könyves Kálmán Szalonban. A XIX. és XX. század népszerű és színvonalas képes hetilapjában, a Vasárnapi Újságban Fráter Aladár írt tudósítást: „...Tíz esztendőnek a munkásságát, szakadatlan forrongását tárja elénk ez a kilencven vászon, amit félezernél több, javarészben angol és francia műbarátok tulajdonában álló képek közül össze tudtak gyűjteni.” Majd: „A kiállítás első nagy terme csupa tengeri kép. Én itt és ezért féltem Szikszayt attól, hogy a magyarságát, sokan esetleg az eredetiségét is kétségbe fogják vonni. Mert a magyar festészetben a tenger csaknem egészen ismeretlen. Attól már lekéstünk itthon, hogy felfedezzük vagy előbbre segítsük. De keserűséget még okozhatunk neki. Még elég fiatal, hogy meg lehessen kísérelni géniuszának letörését.” A Tolnai Világlapja 1908. július elején Szikszay Ferenc öngyilkossága cím alatt: „A magyar művészgárdának egy nagyra törekvő, de sokat csalódott tagja vetett véget életének, a távol idegenben főbelőtte magát.” A lapok megírták, hogy itthon szinte csak az „aranyszájú pap”, Hock János tartozott lelkes hívei közé. A Művészet című folyóirat jellemző megállapítása: „Amikor megrendezte első gyűjteményes kiállítását, voltak jóakarói, akik háborút próbáltak játszani miatta, ezzel a jelszóval: ez a festés forradalmi festés, ez a magyar genie diadala külföldön. Közben elmúlt egy év, két év, három év, Szikszay még mindig fiatal volt, tehát hitt a jövőjében, mégis neki lesz igaza. Teljes kedvvel dolgozott tovább, cikkeket írt festőkről, képekről...” Szépen illusztrált könyve jelent meg az Athenaeumnál 1905-ben jellemző címmel: Küzdelmek. Az előszót Hock írta. Utána a tragikus sorsú festő írta: „Rajongva szeretett, boldogult fivérem nevét írom e könyv első lapjára, aki a végtelen tenger egy kis temetőjében pihen... Ha valakit nagyon szeretünk, azt mindig látni kívánjuk, s ha már nem lehet, úgy sóhajtva írjuk le a nevét.” Öccse keresztnevét nyomatta címeres névjegyére is - mely a tulajdonom - így: „Feri de Szikszay Chateau Elemér, Orsay”. Ma 130 éve Pesten született a hírneves vendéglátós Szikszay Ferenc első fiaként. Apjáé volt a Nemzeti Színházhoz cégérrel 1875-1898 között működő „Szikszay”, mely a színház köré épített, ötemeletes, két utcára néző, kupoladíszes épületnek teljes földszintjét elfoglalta, és Budapest történetének egyik legendás étterme volt. A „menő” vendéglős jogászt akart a fiából, kétszer is járt a pesti egyetemre, de végül is a párizsi Julian Akadémián festészetet tanult. Műterme volt a Szajna partján s halála előtti utolsó öt évben Orsay-ban. Dr. Nagy Károly Budapest Népszabadságmoziakció Fizessen elő a Népszabadságra 3 hónapra 3930 Ft-ért, és vendégünk lehet Tímár Péter Vakvagányok című filmjének előadásán! Az első 50 olvasónk, aki március 1 -jétől 3 hónapra előfizet lapunkra, 2 személyre szóló belépőjegyet kap a Vakvagányok című film egy bemutatójára. Előfizetési lehetőség: NÉPSZABADSÁG ÜGYFÉLSZOLGÁLATI IRODA Budapest III., Bécsi út 122-124. Telefon: 436-4474 Budapest VIII., József krt. 41. Telefon: 266-3115 www.nepszabadsag.hu Magyarország legkedveltebb napilapja Határidő: 2001. február 20. Országos hálózatú kereskedelmi kft. keres felsőfokú épületgépész végzettségű munkatársat termékmenedzser munkakörbe, budapesti munkahelyre. Német-vagy angolnyelv-tudással, számítástechnikai ismeretekkel előnyben. Rangos munkahely, vonzó lehetőségek. A pályázatokat Lambda Systeme Kft., 1475 Budapest, Pf. 228 címre kérjük. 11 fffir 2001. FEBRUÁR 24. Jegyek rendelhetők: Budapesti Operabarát Alapítvány Vállalkozói Iroda 1065 Budapest, Hajós u. 13-15. • Tel./Fax: (36-1)302-3906, (36-1) 353-1188 © Média támogatók: