Szabad Nép, 1945. május (3. évfolyam, 31-54. szám)
1945-05-31 / 54. szám
\\ Hirdetmény A MAGYAR CUKORIPAR R. T. és érdekeltségi vállalatai (Magyar Kakaó- és Csokoládégyár r. t, Szerencsi Csokoládé és Cukorka Forgalmi r. t., Bóni Gyáztelep és Mezőgazdasági r. t ) budapesti központjához a Nemzeti Bizottság kiküldte az igazoló bizottságot. Az igazoló bizottság elnöke, dr. Molnár Kálmán, lakik: Budapest, Erzsébet körút 13. Az igazoló bizottság felkér mindenkit, aki fenti vállalatok igazgatósági tagjainak, felügyelőbizottsági tagjainak, alkalmazottainak, vagy hug- és kegydíjasainak fasiszta, nyilas, vagy németbarát, vagy népellenes magatartásáról tudnak, hogy ezt írásban — név és lakcím feltüntetésével — az igazoló bizottság elnökének, vagy szóbelileg az igazoló bizottság irodahelyiségében (V., Zrínyi u. 14) jelentsék be. Az igazolás alá került a név jég széke, valamint az egyes igazolandók tárgyalásának időpontja az intézet székházában (V., Zrínyi u. 14.) kifüggesztett listán megtekinthető. Az Ügyek tárgyalásán bárki résztvehet és azon szóbelileg előadhatja panaszát. CSÜTÖRTÖK, 1945 MÁJUS 31. I.Ham*«ae«ee»»di*ai 5taeeeeieeH**eea6Ui ilenctagú bizottság igazolja a honvédség tagjait s kormány rendeletet adott ki a honvéd tagjainak, valamint a honvédelmi igazgat körében szolgálatot teljesítő polgári alkalmozuttak igazolása tárgyában. A rendelet abban tér el a közalkalmazottak tolásáról szóló előbbi kormányrendelettől, az Igazoló bizottság kilenc tagból áll, tizelük ötöt a politikai pártok, egyet az ■■ Országos Szakszervezeti Tanács, hármat .Eddig a honvédség tagjai közül a honvédelmi miniszter küld a bizottságba. ■►rendelet előírja, hogy a bizottság honvédjai közül egy lehetőleg jogi képesítésű ■mély legyen. A bizottság elnökét annak gári tagjai maguk választják. Az igazolódottság a tiden tagját szavazati jog illeti új és írottság akkor határozatképes, ha polg' )ok ■száma legalább eggyel több, mit - ydségi tagoké. Az igazolóbizottság K:'aP P ** .Jen csak az eljárás alá vont, fel-20 % kép -jirdelet nem vonatkozhatok a volt csendtagjaira, akik számára felállított különös igazoló bizottság a belügyminisztériuma a napokban kezeli meg működését. Magasabb illetményt kapnak székesfővárosi alkalmazottak A székesfőváros április 1-i hatállyal viszszamenőleg június 1-től már magasabb illetményeket fizet tisztviselőinek. A fizetésemelés 100—100 százalékig terjed. tisztviselők eszerint a következő havi fizetteket kapják: polgármester 5570, alpolgáresterek: 4378, 3893, tanácsnokok: 3188, 1554, főjegyzők: 2478, 2171, tanács jegyzők:74, 1856, fogalmazók: 1810, 1598, seg'éd►galmazók: 1497, 1591, kezelők: 1319, 1298. A gyakornokok és kezelőnők státusában ►vő nem végleges közigazgatási tisztviselők: 74, 1008, az ideiglenes hivatalnokok: 1432, 008, a havidíjas hivatalnokok: 475, 600, gészek és műszerészek: 1694, 1228, altisztek: 096, 840, tűzoltók, erdőőrök: 1312, 784, napiíjas hivatalnokok és takarítónők: 775, 600 tengőig kapnak fizetést. A törzsfizetésen kívül az alkalmazottak elkapják a lakbérüket, a családi pótlékot is segélyt, amelyeket ugyancsak megfelelő mértékben emeltek. Augusztusban tartják az első tanár-átképző tanfolyamot demokratikus magyar közvéleményt hoszszú idő óta foglalkoztatja a tanárok átképzésének kérdése. Most végre megtették az első lépést, hogy lehetőleg már a jövő tanév folyamán új szellemben neveljék a középiskolásifjúságot. Augusztusban kéthetes átképző tanfolyam lesz Budapesten, amelyen a tanárok részére történelmi, magyar irodalmi és társadalomtudományi előadásokat tartanak. Közlekedési és ellátási nehézségek következtében vidékről nem lehet a tanárokat erre atanfolyamra Budapestre rendelni, ezért a budapesti tanfolyam anyagát, az ott elhangozott előadásokat kinyomtatják és megküldik a vidéki iskoláknak. A minisztérium intézkedése értelmében azután ezt az anyagot a tabzokkal ismertetni kell és ez lesz a vezérmar minden magyar iskolában a középiskolai oktatás számára. Diákjai visszatérését várja az egyetem Mint értesülünk, a budapesti orvoskar nyári félévet tart azoknak az elsőéves hallgatóknak, akik a tanév első felére a háborús viszonyok miatt beiratkozni nem tudtak. Ezzel kapcsolatban a felső évfolyamok hallgatói, akik között szintén sokan vannak olyanok, akik a nyilrs uralom alatt nem tudtak beiratkozni, azzal a kéréssel fordultak az orvoskari dékáni hivatalhoz, hogy ők is részesülhessenek a nyári félév előnyében. A küldöttség a dékáni hivataltól azt a különös választ kapta, hogy a felsőbb évfolyamok, hallgatói részére azért nem adnak nyári félévet, mert meg akarják várni a Németországból hazatérő diákokat, akik az ősszel a németekkel mentek el. Ha ez így van, alaposan meg kell rostálni a Németországból visszatérőket. Szempont: ki az, akit kényszerítettek elmenni és kik azok, akik önként mentek. BABITS HALOTTI MASZKJA Képkiállítást rendeztek elvtársaink a IV. kerületi pártszervezetünk helyiségében. A tárlatot kevesen látogatják, vasárnap is csak néhány ember lézeng a teremben. Egy-egy ügyesbeszédű tárlatvezető, vagy a pártnapon elhangzott felszólítás a kiállítás félig-meddig kötelező látogatásáról, a beterelt közönség emeli kissé a forgalmat. A falakon úgynevezett absztrakt képek vannak. Absztrakt annyit tesz, hogy elvonatkoztatott. Ezek a képek valóban elvonatkoznak a valóságtól, de legtöbbször a művészettől is. Látunk aktot, amelyről a budai exhumálások jutnak szükségszerűen eszünkbe és egy ortodox futurista művet, amelyről, úgylátszik, lefújták a két-három évtizedes port. Az izmusok múltjával ijesztgetik az ártatlan nézőt, aki azt hiszi, hogy a jövőt látja maga előtt. Valóságos megnyugvást jelent egy-két kép, ahol legalább sejteni lehet, hogy a víz az víz, a fa az fa. Megkérdezzük a kiállítás egyik kommunista rendezőjét, hogy tetszik neki és tetszenek általában ezek a képek. Azt feleli, hogy meg lehet szokni. A tárlatvezetők szépen magyarázzák, mondja. Egy kép jobb sarkában rámutat a szürke ködben úszó fehér foltra: ez a remény. Az absztrakt művészet, amely egy-két hónappal ezelőtt szerényen jelentkezett egy Andrássy-úti kiállításon, most már elborítja a kiállítási termek falait. Hivatalos, forradalmi, vagy „pártművészet“ igényével lép fel. Ügyes szószólóival, újságokban és tárlatvezetéssel elhallgattatja a kritikát és a forradalmi haladás ürügyén kispolgári lázadást, a huszas évek weimari szellemét idézi. Ennek a művészetnek nincs köze a mához és nincs köze a munkássághoz. Az írók hallgatnak. Nem, halotti csend nincs már, vita és zaj akad. De némi a tegnap rabságáról és a ma szabadságáról és nehézségeiről, hanem arról folyik a vita, hogy ki hallgasson és ki szóljon, kell-e igazolás, kit lehet igazolni? És ha közösen tisztázzuk a vitát, hogy körülbelül mindenki megszólalhat, akkor az eredmény az, hogy körülbelül mindenki hallgat. Tudjuk, kevés a papír, a nyomda és a miniszterelnökség könyvcenzora is lassan működik. A magyar írók soha nem voltak elkényeztetve és legyőzték már a közlések nagyobb akadályait is. Az írók nemcsak hallgatnak, hanem igen sokszor nem is írnak. A munkásírók nem írnak, mert elvették tőlük azt, amit gyűlölhettek: a fasizmust és demokráciánkban „nem találták még meg“ azt, amit szerethetnek. A túlsó oldalon már inkább próbálgatják az írók a kevés újságpapíron tollakat. A polgári írók legöntudatosabbja, Márai már nyilatkozik, ígéri, hogy kiszáll az elefántcsonttoronyból és megírja ,,Egy polgár vallomásaidnak harmadik kötetét. Hibátlan mondatokat mond a Dunába zuhant hidakról és az Alagút halottairól, akiknek ég felé mered a szemük. Szavai és mondatai szépek, mint a zöld és aranyló legyek, amelyek rászállnak a hullákra. Babits már nincs köztünk, de a megjelenő egyetlen képes újságban már feltűnt Babits halotti maszkjának fényképe, egy rajongó cikk fölött. A költészet megszépíti az életet, idézi a múltat és mint repkény, futja be a romokat. „Vár állott, most kőhalom . .zengi a budai romokat mutató kép felirata. Andalító. Zenészeink fiatalok és haladók ma Bartókot játszanak és saját szerzeményeiket, de az új Magyarországnak nincs egyetlen dala. A tömegek fújják az Internacionálét, de a felvonulásokat nem kíséri énekszó. Költők és muzsikusok nem tanítják énekelni a népet, mely elfoglalja végre hazáját, a festők nem borítják a házakat plakáttal és a színházaknak sincs sok szavuk. Színházaink kevés, talán egyetlen kivétellel a munkásirányzatot összetévesztik a huszas évek Németországával, a demokráciát pedig Molnár Ferenccel és Croninnal. A tüneteknek ez a nagyon rövid összefoglalása szomorú képet ad. Művészeinknek nincs új mondanivalójuk az új Magyarország számára. Hallgatnak, vagy ha megszólalnak, ugyanott folytatják, ahol egy, öt, vagy huszonöt évvel ezelőtt abbahagyták. Csipkerózsika-Magyarország felébredt. Mindaz, ami új volt a művészet terén az elmúlt negyedszázad alatt, most egymás mellett versenyez kegyéért — a demokrácia szabad versenyével. A huszas évek álforradalmi művészete fészkelődül be párthelyiségeinkbe, visszaélve azzal, hogy a szektariánus baloldalisták ellen csak a politikában vettük fel a harcot. Kínálják magukat a nyugati polgári demokrácia művészetének veteránjai és a „középen“, az egész felett ott lebeg Babits halotti maszkja. Mi az oka annak, hogy művészeink, akikre joggal olyan büszkék voltunk az elnyomás évtizedeiben és akik gyakran többet mondtak a magyar életről, mint a politikusok, pia mint a múlt kísértetei jelentkeznek? Az egyik oka ennek kétségtelenül az, hogy felszabadulásunkat túlnyomórészt a külső történelmi erőknek köszönhetjük. Ezek az erők elsöpörték a reakció eszközei közül a fasiszták szuronyait és az ezerholdasok uralmát. Ez a történelmi bűvészmutatvány viszont egy kicsit úgy zajlott le, mint amikor a kristálypoharak alól gyors mozdulattal kirántják az asztalkendőt. A poharak összekoccantak, de helyükön maradtak. Az ostromban kissé megsérült, de azért ép Babits halotti maszkja — írja Cs. Szabó László. — A félfeudális-fasiszta magyar reakció gyöekereit elvágtuk a földreforménál, de a virágait nem érték a fejszecsapások. Ez megmagyarázza talán azt, hogy a művészet miért a múltat és miért nem a jövőt mutatja. De mi az oka annak, hogy a haladó művészek, igazi harcosok és demokraták sincsenek sehol? Egy kicsit megfordult nálunk a művészet és az élet viszonya. Az elnyomás évtizedei alatt a művészet volt a legnagyobb magyar teljesítmény. József Attilánkra, Bartókunkra, Derkovicsunkra nemzetközi viszonylatban büszkék lehetünk. Mehring a klasszikus német filozófiáról és irodalomról írva megállapítja, hogy a politikai nyomás következtében a német polgárság „legjobb koponyái“ erre a területre szorultak. Nálunk hasonló volt a helyzet. A magyar haladás gondolata csak a művészetben élhetett. A nemzet politikai öntudatát börtönbe vagy emigrációba kényszerítette a reakció. A lényegesről: agrárforradalomról demokráciáról itt egy emberöltőn át nem lehetett szó, csak a „lényegtelenről“, a művészetről. Ma megfordult a helyzet. Végre a lényeg: a szabad magyar élet gazdasági és politikai kialakítása van napirenden. A legjobb magyar művészet, amelynek hagyományait és nívóját mindenáron át kell menteni a művészi teremtés ösztönzését az úri bitangság, a fasizmus elleni harcból merítette. Ez a mi szendergő demokráciánk, amely nem volt elég kemény a harcban a német ellen, sem a reakció üldözésében a jelenben, amely ma az éhség és a munka nehézségeivel birkózik, nem adta meg az új ösztönzést idáig. Annál inkább így van, mert a külső és belső helyzet olyan iramot diktál nálunk a demokratikus átalakulás terén, amely elmarad a tömegek ösztönös vágyai mögött. A politika inkább fékezni, mint túllendíteni akarja a tömegek "előrefutó, túl radikális érzelmeit. Mindez olyan légkört teremt, amely nem kedvez az érzelmeket felrázó, lendületet adó, úgyis mondhatnánk : forradalmi-demokratikus művészetnek.ják el, kiáltsák világgá akár alkalmi versek, dalok, darabok és plakátok küzdelmünket a munkával, éhséggel és belső ellenséggel. A mi harcunk, a mi munkánk most kezdődik igazán , amikor más népek már pihenni térnek. Szólaljanak meg művészeink, mert hallgatásuk a fasiszta elnyomást idézi. Daloljanak, ha szavaikat nem is fogja az utókor márványtáblára vésni és rajzoljanak, ha műveiket nem is a múzeumok hűvös termei várják, hanem csak az offszet-gépek gumihengerei. Alkossunk, de úgy, hogy a fiatal munkások büszkén ráismerjenek terhes életükre és szép jövőjükre. Horváth Márton Két alapvetően fontos dolgot ki kell hangsúlyoznunk. Nem szabad tűrnünk, hogy a politikai és gazdasági élet területén visszaszorított reakció a művészetek “megfoghatatlan“ szféráiban leljen menedékre, ugyanúgy, ahogy sok évtizeden keresztül a haladó gondolat kényszerült nálunk erre. Másodszor: ha a művészetek nem kapnak elég ösztönzést a demokratizálódás lassú folyamatából, akkor adják meg maguk a lökést ennek a folyamatnak a meggyorsítására. Vegyék körül az újjáépítés munkáját a harc heroizmusával. Ne féljünk a plakáttól „az egyetlen szent művészet“ nevében. Jól tudjuk, hogy a remekművek nem születnek az új élettel együtt, pregelőzik azt, vagy utána jönnek. De az emberek, a harcban álló nép nem várhat erre. Mond A Dreher-Haggelnslocher Első Magyar Részvényserfőzőne Rt. üzemei a DREHER KŐBÁNYAI SERFŐZŐ- és CSŐKVERDEGYÁR RT . FŐVÁROSI SERFŐZŐ RT. és a PARACELSUS RT. budapesti cégekhez a Nemzeti Bizottság igazoló bizottságát kiküldte. Az igazoló bizottság felkéri mindazokat, akik nevezett cégek alkalmazottainak bármilyen olyan cselekményéről vagy magatartásáról tudomással bírnak, amely a magyar nép érdekeit sértette vagy sérti, ezt a körülményt a bizottság elnökénél, Szőnyi János úrnál (Budapest, VII., Hernéd, utca 24.) szóban vagy írásban haladéktalanul jelentsék be. A tárgyalásokon panaszai előadásánál bárki megjelenhet. Az igazolás alá kerülő személyek névjegyzéke a vállalat sörgyári telepén (X., Jászberényi út 7/11.) a hivatalos órák alatt megtekinthető! Megkezdődött a svábság számítóvése és elbírálása A belügyi kormányzat egyik legfontosabb feladata, az ország anyagi és erkölcsi romlásáért felelős magyarországi német fasiszták ügyeinek végleges, igazságos és a magyar társadalmat mindenképpen megnyugtató rendezése. A hazai svábság különböző elemeinek számbevétele és elbírálása már megkezeődött. Elkészült az alaptervezet és egyben a gyakorlati végrehajtást is tartalmazó jogszabályok szövege. A megoldás módszerei a többi közt: széttelepítés, kötelező munkaszolgálat, internálás, Népbíróság elé utalás. A hazaáruló német fasisztáktól elkobzott ingatlanok sorsát a jövőben a Népgondozó Hivatal intézi és ez biztosítja az ügy hatékony lebonyolítását. Egyéni akciók, amelyeket helyenként reakciós közigazgatási elemek kezdeményeztek, a jövőben nem lesznek és nem lehetnek. (MTI) Még ezerkétszáz magyar deportált van Mauthauenban A mauthauseni deportált táborban most már csak ezerkétszáz magyar maradt ottan. Közöttük százhatvan a politikai fogoly. A tábor lakói közül kétszázötven beteg és orvosi kezelésre szorul. A deportáltak hazaszállítása sok nehézségbe ütközik. Százharminc kilométert kell megtenniük, hogy elérjék Tulmot, ahonnan vasúton tehetnék meg a további utat. Tuim Bécstől száz kilométerre nyugatra fekszik. A szovjet katonai hatóságok előreláthatólag lehetővé fogják tenni egy külön szerelvény összeállítását, mely a mauthauseniakat hazahozná. A belügyminisztériumban remélik, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt révén Svájcból harminckét teherautót szerezhetnek. Ha ez a terv valóra válik, az autók első útjukon már Mauthausenen keresztül jönnének Magyarországra. Minden valószínűség szerint még ezen a héten két autó indul Pestről is a legsürgősebb és legsúlyosabb betegek hazaszállítására. Ceglédi küleöttség járt Szelepcsényi polgármester vezetésével a MÁV igazgatóságon. Arról számoltak be, hogy a ceglédi vasutasok különmunka során a maguk erejéből kijavították a csemői szárnyvonal felrobbantott hídját, az összebombázott teherkocsikat használhatóvá tették, s most már csak „vasparipát” kérnének a vonat elé, hogy a ceglédi homok kincseit, a zöldségféléket és a híres ceglédi gyümölcsöt a városba s innen a fővárosba szállíthassák. Varga László MÁV-igazgató tuszint intézkedett: mire a küldöttség visszaérkezik Ceglédre, a mozdony is útban lesz Cegléd felé! Amikor pedig megtudta, hogy a különmunkát végző derék vasutasok mindeddig nem kaptak rendes járandóságot, arról is gondoskodott, hogy június elsején valamennyien megkapják a fizetésüket. Rá is szolgáltak bőségesen. Ercsiben megállt az idő ... A Vörös Hadsereg megérkezése óta már hat hónap telt el és Ercsiben még mindig nem hajtották végre a földreformot. A gróf Wimpffen-uradalom 9000, a Cukorgyár 2000 és az Elek-birtok 1500 holdnyi területének csak jelentéktelen részét osztották szét. Viszont vetés és szántás is csak e terület 15 százalékán kezdődött. Helyén van a németbarát dr. Mosonyi jegyző. Ott vezérkedik vitézSzerdahelyi József. Az Ercsi-i Cukorgyár reakciós vezetősége a gyár eddigi birtokán saját kezelésben ezerholdas mintagazdaságot akar létesíteni. Vezetőjéül azt a Dobrjovszky nevű Intézőt szemelték ki, aki közismert a cselédekkel szemben tanúsított antiszociális magatartásáról és arról a kijelentéséről, hogy inkább lát vendégül ezer németkatonát, mint egy magyart. Ő hajttatta el nyugatra a birtok gazdag állatállományának egy részét, a megmaradt részt pedig a Todt-szer- Ivezet vezetőire bízta. Ercsiben tehát, minden a régi mintha az országtöbbi részén egy félév alatt semmi sem történt volna. Ideje, hogy ,,a puszták népe" megtisztítsa házatáját a reakciótól.