Szabad Nép, 1945. szeptember (3. évfolyam, 130-154. szám)

1945-09-20 / 145. szám

VUÁG PROLETÁRJA!EGYESÜLJETEK! HI. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM­o n r\ J ^v ./#' ...» ! 3? ' / IGO ,r,nf / ^'fakasztották Kun nyilas pátert — Három­­­ ezerötszáz pengős öltönyt kap a parasztság — Felemelik a nyugdíjat és a hadisegélyt — Újabb razzia a zugkereskedelem ellen - Bor­­kanyuk elvtárs utolsó levele CSÜTÖRTÖK, 1945 SZEPTEMBER 20 A szandlluma a méltányos magya­r békekötésért Magyarország a békekötés kü­szöbén áll. A berlini határozatok értelmében a Külügyminiszterek Tanácsának sürgősen elő kell ké­szíteni Németország volt csatlós­­államaival a békekötést. A Lon­donban most ülésező külügymi­niszteri konferencián szóba kerül tehát a többi között Magyar­­ország ügye is. Mint Hitler utolsó csatlósának és mindvégig leghívebb szövetsé­gesének, kevés reményünk volna méltányos békére, ha a győztes demokratikus nagyhatalmak tör­ténelmünknek csupán ezt a leg-­szégyenletesebb fejezetét vennék figyelembe. Szerencsére azonban van más valami is, amire hivat­kozhatunk s­es: demokratikus át­alakulásunk eddigi eredményei. A Szovjetuniótól kapott függet­lenségünk birtokában végrehajtott népi felszabadulás művét az elmúlt néhány rövid hónap alatt nagy lépésekkel vittük előre. Tárgyila­gos külföldi bírálóink — ugyan­akkor, amidőn nem mulasztották el rámutatni hibáinkra, mulasztá­sainkra és gyengeségeinkre — ezt mindenkor el is ismerték. Ugyan­akkor azonban Nyugatról hallot­tunk kevésbé tárgyilagos hango­kat is, amelyek a jelenlegi m­a­­­gyar­­állapotok demokratikus jel­legét is kétségbevonták. A­­békekötés hosszú időre el­dönti Magyarország sorsát. Ma­gyarország pedig a béketárgyalá­sokon ugyan miféle pogyásszal je­lenhetne meg a huszonötéves anti­demokratikus, ellenforradalmi múlt s a fasiszta háború gyalá­zata után, ha még demokratikus erőfeszítéseinek eredményeit is el­vitatják tőle? Ugyan milyen ala­pon kérhetünk magunknak méltá­nyos elbánást, megértő, nagylelkű magatartást, ha kiütik kezünkből egyetlen érvünket: a fiatal ma­gyar demokráciát? Molotovnak, a Szovjetunió je­lenleg Londonban, tartózkodó kül­ügyi népbiztosának sajtónyilat­kozata határozottan állást foglal a magyar kormány demokratikus jellege mellett s kijelenti, hogy ez a kormány a nép többségének bizalmát élvezi. Éz a nyilatkozat Londonban hangzott el, a Kül­ügyminiszterek Tanácsának, szék­helyén, s világosan kifejezésre juttatja azt az álláspontot, ame­lyet a Szovjetunió a békeelőké­­szítő értekezleten Magyarország­gal kapcsolatban képvisel. A „Pravda“ cikke pedig ezt határo­zott­an ki is mondja, amikor azt írja, hogy Magyarország megvál­toztatta belső rendszerét, átállt a németellenes koalíció oldalára s „ezeket a körülményeket a bé­kefeltételek kidolgozásánál fi­­gyelmbe kell venni“. Ezek a megnyilatkozások vilá­gosak és egyértelműek. Megmu­tatják a­ magyar nemzetnek, hogy­­a Szovjetunió a béketárgyaláso­kon Magyarország ügye mellé áll , ha­ remélhetünk méltányos és nagylelkű békekötést, azt első­sorban a Szovjetunió pártfogása­tól várhatjuk. Nem állunk árván, egyedül a nagyhatalmak­­ fóruma elé, joggal tartván attól, hogy igazunk nem talál majd m­e­gh­all­gn­itatásra: a Szovjetunió, fel­szabadítónk és hatalmas szom­szédunk kiáll a magyar demo­krácia, a magyar nép ügyéért. Minél teljesebb a demokratikus átalakulás, minél szilárdabb a magyar demokrácia, épülete, minél­­vihartállóbb a demokratikus nemz­zeti egység, annál több bizalom­ MOLOTOV: Magyarországon demokratikus alapokon fognak választani A békekötésnél figyelembe kell venni, hogy Magyaromás meg­változtatta belső rendszerét FRÜVOf. A londoni külügyminiszteri érte­kezlet kedden kétszer ült össze az olasz-jugoszláv határkérdés ügyé­ben. A tárgyaláson a brit domíniu­mok képviselői fejtették ki állás­pontjukat. Az olasz külügyminiszter, Gesparr i,­lei­jelentette, hogy Olasz­ország hajlandó súlyos áldozatokat hozni az általános újjáépítés meg­gyorsítása érdekében és ezzel tanú­ságot tesz a Jugoszlávia és Olasz­ország közötti viszony megjavítá­sára vonatkozó szándékáról. Az olasz gyarmatok kérdésében feltűnést keltett Molotov nyilatko­zata, amely szerint a mandátumok kérdésében ugyan még nincsen semmi határozott állásfoglalás, de a Szovjetunió helyesebbnek tartja az egyéni mandátumok alkalmazását. Molotov nyilatkozata angol politi­kai körökben nagy feltűnést keltett és azt úgy értelmezik, hogy a Szov­jetunió Tripolisz fölött egyedül akar ellenőrzést gyakorolni. Molotov sajtónyilatkozatában leszö­gezte, hogy az olasz-jugoszláv vi­szályban a megoldás csak aa lehet, hogy az olasz többségű területeket meg kell hagyni Olaszországnak, a többi területek viszont Jugoszláviá­hoz csatolandók. Bulgáriával, Romániával és Ma­gyarországgal kapcsolatban Molotov a következőket jelentette ki: „Úgy érezzük és elegendő okunk van ezt hinni, hogy Romániában, Bulgáriá­ban és Magyarországon demokratikus kormány van uralmon, amely élvezi a nép többségének a bizalmát. Nin­csen mindenk­i megelégedve országa kormányával, de sehol sincs olyan kormányzat, amellyel mindenki meg­ volt rá elégedve. Tudjuk, hogy ezek­nek a kormányoknak nagy érde­meik vannak a rend és nyugalom helyreállítása terén, amely a fenti államokban nem volt meg ezeknek a kormányoknak a megalakulása előtt. A jelenlegi román kormány, valamint az említett másik két or­szág kormánya becsületesen szem előtt, tartotta a fegyverszüneti fel­tételeket. Nem mondhatjuk el ugyan­ezt arról­ a román kormányról, amely Groza­-kormány előtt volt hatalmon. Szükségesnek tartom hozzáfűzni, hogy Bulgáriában és Romániában, valamint Magyaror­szágon is a közeljövőben megtartják a választásokat, demokratikus ala­­pokon, nem pedig egy­párt­rendszer alapján. A magyar, román és bolgár vá­lasztásokra vonatkozó kérdésekre Molotov az felelte, hogyha ezek az országok követik Nagybritannia és más demokratikus országok jó pél­dáját, a választások eredménye ki­elégítő lesz. A szovjet kormány felfogása sze­rint — fűzte hozzá Molotov —ha Görögországban mihamarabb demo­kratikus kormány létesül, az kedve­zőbb lesz mind "Görögország, mind pedig a szövetségesek szempontjából. * A Pravda nemzetközi szem­léjében­­ rámutat, hogy a Külügyminiszterek Tanácsának a berlini értekezleten hozott határozat értelmein sürgő­sen elő kell készítenie az Olasz­országgal, Romániával, Bulgáriával, Magyarországgal és Finnországgal kötendő békeszerződ­éseket és a meg­oldatlan európai területi kérdések rendezését célzó javaslatokat. „Egé­szen természetes — mondja a Pravda szem­leíró­ja —, hogy a béke­kötéssel kapcsolatos kérdések meg­oldása rendkívül bonyolult. Hiszen az adott esetben olyan országokról van szó, amelyek ezelőtt a hitleri Németország szövetségesei, vagy csatlóaai voltak. Ezek az államok a Hitler-blokk szétverése folyamán leváltak a fasiszta Németországról, meg­változtatták belső rendszerüket, átálltak a németellenes koalíció ol­dalára s elősegítették a támadók blokkja elleni küzdelmet. Természe­tes, hogy a békéses tételek ki­delio­­zásánál figyelembe kell venni mind­ezeket a körülmény­eket.“ Benin angol külügyminiszter hos­szas megbeszélést folytatott Hamasz­konosss érsekkel, a görög kormányzó­val. A külügyminiszter tisztázta, miért nem hívták meg Görögorszá­got az olasz határkérdésben való vé­leményadásra és biztosította a görög kormányzót, hogy figyelemmel kíséri Görögország érdekeit. . A jugoszláv választásokkal kap­csolatban a moszkvai rádió megálla­pítja, hogy Jugoszláviában kiküszö­bölték a nemzetiségek közötti egyen­lőtlenséget és érvényre juttatták a demokrácia elveit. A választók száma az új törvény értelmében háromszorosa a háború előttinek. Jugoszláviában még soha nem való­­si­t meg ilyen nagymértékű szabad­ság, mint most. A Szovjetunióból újabb 3000 ton­­­­nát kitevő gyapotszállítmány érke­zett Romániába. Somsan, az USA hadügyminisz­tere lemondott. Utóda az eddigi had­ügyi államtitkár, Robert Patterson lett. A­z­ amerikai sztrájkmozgalom, amelyet a Ford-gyár munkáskizárá­sai indítottak el, tovább terjed. Sztrájkba léptek az olajipari üzemek munkásai és lehetséges, ho­gy az acél­ipari munkások is sztrájkba lépnek. Indokína Franciaország gyarmata­a volt, ha a legújabb hírek valónak bizonyulnak. Indokína már régóta küzd nemzeti és szociális felszaba­dulásáért. Kínai vezető körök szintén állást foglaltak Indokína független­sége mellett és most Indokína vona­kodik a francia fennhatóság helyre­­állításától és a független indokínai köztársas­ágot akarják kikiáltani. tk mal nézhetünk a béke­tárgyalások elé s annál inkább megkönnyítjük a Szovjetunió dolgát, amikor ügyünkért síkra száll. Az ország jövőjéről, nemzedékek sorsának alakulásáról döntenek ezeken a tárgyalásokon. Jó volna, ha mind­ezt felelősségük tudatában, átgon­dolnák azok, ak­ik félszemmel ál­landóan, a külföldre sandítva ke­resik itthon a kákán a csomót. ■Ma nem csu­­pán szokványos válasz­tásokról, hanem a nemzet további sorsának alakulásáról van szó és súlyos lenne a felelősség, ha a nép egyszer kénytelen lenne megkér­dezni: a nemzeti, hazafias, ma­­gyarkodó kijelentésekből hová ve­szett a tartalom, ha a pártérde­k ilyen sorsdöntő időkben megelőz­hette az egyetemes nemzeti érde­ket ... A kommunisták tisztában van­nak azzal a hatalmas felelősség­gel,­­amely a mai időkben, amikor idegen, bizalmatlan, nem egyszer ellenséges számok vizsgálják szün­telenül minden lépését, reá hárul. Mint a magyar nép nagy pártja, olyan magatartást tanúsít, amely méltó a nemzet érdekeihez a béke­­tárgyalások küszöbén. Csak döntő munkásgyőzelem teremthet rendet az élelmezés frontján s hengerelheti le a reakciót, állapították meg az építő és famunkások választási nagygyűlésén A Sportcsarnok körül óriási tö­megeik. A famunkások­ aránylag egységes rétegei mellett feltűnnek az építőmunkások, a faluból most bejött női segédmunkásoktól a régi fővárosi szakmunkásig. Apró és Holta elvtársakkal, a nagygyűlés ve­zetőivel beszélgetünk a helyzetről. Az építőm­unká­sok most zárták le bért­ár­gyalásaikat. Eredmény: szak­munkás órabére 70 pengő, segéd­munkás igy pengő, nő­i segédmunkás és gyakorlott ifjúmunkás kö pengő órabért kap már szombattól kezdő­dően. A ffimunkások most tárgyal­nak. És a kollektív szerződ­és ? — vetjük közbe. Válasz: a kollektív szerződés általános rendelt­ezéseit mondotta fel a Szaktanács december 31-ére, ez azonbal nem jelenti azt, hogy a bérek addig nem változtat­hatók. A kollektív szerződé­s értel­mében, ha az árak jelentékenyen felmentek, a béreket is ütemeik le­het igazítani. Bát tettük. Először Venan’kov elvtárs üdvö­zölte a gyűlés résztvevőit a szovjet dolgozók nevében. Nagy tapsot kapott Hónai Sán­dor közellátásügyi miniszter elvtárs­ig, amikor kijelentette: — A reakció dühöng a munkás­­egység láttába. Ez már magában mu­tatja, hogy a helyes úton járunk. Ma megőrizzük a m­u­nkásegysé­get, döntően megverjük a reakciót és abban a pillanat­ben az élelmezési fronton is megnyertük a csatát. Gerő Ernő kereskedelmi miniszter elvtárs azzal kezdte, hogy a munkás­pártok hónapok alatt többet tettek, mint azelőtt más pártok évtizedek alatt. — Vannak, akik rosszhiszeműen azt mondják, hogy harminc-negyven esztendő is kevés az ország felépíté­sér­e. De ha arra gondolunk, mi volt itt hat hónappal azelőtt, azt kell mondanunk, hogy három-négy év ele­gendő ahhoz, hogy tűrhető élet­körülményeket teremtsünk Magyar­­ország dolgozói számára.­­ A Magyar Kommunista Párt álláspontja, hogy a helyzet megold­ható. Az értelmezés problémáit is gyorsan meg lehet oldani. Ehhez azonban erő kell. Ezt az erőt várjuk a most küszöbön álló választásoktól. Nem ötvenegy százalékos többséget akarunk, hanem döntő többséget. — Kíméletlen rendszabályokat kell hozni a feketepiac ellen Ezeket a feketézőket nem kisbűnösökként, ha­nem hazaárulókként kell kezelni. Ha a munk­áspártok döntő többséget kap­nak ezen a választáson, meg lesz az erejük ezeknek a rendszabályoknak meghozatalára. — Bérrögzítés nem lehet árrögzí­­tés nélkül. Az inflációt le kell állí­tani. A termelést emelni kell. Ennek két feltétele van: a munkáslétszám növelése és gondoskodás a nyers­anyagról. A munkáslétszá­mot tízez­rével hazatérő hadifoglyaink erősen fogják emelni. A nyersanyagról a szovjet-magyar árukereskedelmi egyezmény gondoskodik. Különösen vas-, kohó- és fémiparunk fogj­a nagy hasznát látni. Nem kevésbé a textilipar. Harmincmillió kiló gya­potot kapunk és több, mint tizen, nyolcmillió kiló munkadíj fejében benn marad az országban. A mű­trágya-, traktor- és teherkocsi­­import lehetővé teszi a mezőgazda­ság talpraállítását is. Somogyi államtitkár-elvtárs arról beszél, hogy sehol Európában a reakció nem vett annyit vissza a munkásosztálytól, mint nálunk. Róka elvtárs, a famunkások tit­kára volt a gyűlés utolsó szónoka, óriási tapsot kapott, amikor a Kis­­gazdapár­t jobbfezárnyának reakciós mesterkedéseiről beszélt. Elsősorban a munkáspártok érdeke, hogy a vá­lasztások tiszták legyenek. A mun­­kásgyőzelem biztosítéka Budapest újjáépítésének. Békeelőkészítő bizorítás: 5*k salakul a pártok képviselőiből Szerdán délben a miniszterelnöksé­gen Miklós Béla miniszterelnök elnökletével értekezletet tartottak a pártok képviselői, a­melyen a kor­mány tájékoztatta a pártokat a béke­­előkészítés munkájáról és megvitat­ták, hogyan kapcsolódhatnak be a pártok kezdemény­ezéssei és taná­csokkal ebbe a munkába. Az elhang­zott felszólalásokra és javaslatokra válaszolva Gyöngyösi János külügy­miniszter ismertette azokat az elgon­dolásokat, amelyek alapján a mi­nisztérium folytatni kívánja a béke­­előkészítés munkáját. A külügyminiszter tájékoztatója után az értekezlet megállapította, hogy a békeelőkésztés munkája a demokratistus pártok közös ügye és ezért kívánatos, hogy ebben a mun­kában mindegyik párt legjobb kép­viselőivel vegyen részt. Az értekez­let ennek elérésére elhatározta­, hogy a Függetlenségi Front pártjaiból tízta­gú Bék­eelőkészítő Bizottságot alakít. A Bizottság egyrészt infor­­­mációkkal szolgálna a pártok szá­mára a békeelőkészítés munkájáról, másrészt a pártok a bizottságban lévő tagjaikon keresztül kezdemé­­nyezően léphetnek fel és közvetlenül támogathatják az illetékes szervek munkáját.

Next