Szabad Nép, 1949. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1949-02-01 / 26. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ARCHÍVUMA fisk 21 óra 1S perckor közvetíti a rádió a Függetlenségi Népfront alakuló üléséről Rákosi Mátyás elvtársnak és a többi demokratikus párt vezetőiüek beszéde! luw'iiujiP’jiiiwBMwewwawaBii A Magyar Függetlenségi Népfront nyilatkozata Magyarország demokratikus erői elhatározták, hogy megalakítják a Magyar Függetlenségi Népfrontot, mely a változott viszonyoknak megfelelően folytatja és továbbfejleszti a német fasizmus elleni háború alatt a magyar nemzeti ellenállás szervezésére megalakult Magyar Front és a belőle kifejlődött Magyar Nemzeti Függetlenségi Front munkáját. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, mely a Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére akkuit, programját megvalósította. A hazánkat felszabadító Szovjetunió segítségével kivezette a nemzetet a vesztett háború katasztrófájából. Újjáteremtette a rombadőtt magyar államiságot. Biztosította az ország békéjét és függetlenségét. Végrehajtotta az 1848—49-ben megkezdett és egy évszázadra félbenmaradt magyar demokratikus átalakulás feladatait : felosztotta a dolgozó parasztság között a nagybirtokosok földjét, megvalósította a magyar nép szabadságjogait, létrehozta a köztársaságot. A külföldi imperialisták által támogatott nagybirtokos és nagytőkés osztályok reakciós törekvései ellen a fasizmus maradványainak megsemmisítéséért folytatott kemény harc közben a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front demokratikus erői gátat vetettek a pusztító pénzromlásnak, újjáépítették az országot. A magyar demokrácia megszilárdítása, vívmányainak biztosítása és továbbfejlesztése szükségessé és elkerülhetetlenné tette, hogy a magyar demokratikus erők túlhaladjanak a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programján. Döntően megváltoztak a nemzetközi és a belső viszonyok, melyek annak idején a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot létrehozták. A német fasizmus örökébe az amerikai imperializmus és csatlósai léptek. Kiéleződött a harc a népi demokrácia és a polgári demokrácia jelszavával fellépő reakciós erők között, amelynek során a reakciós erők túlnyomórészt kiszorultak a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontból. A feudális maradványok felszámolásán túl napirendre került a nagytőke elleni harc: harc a kapitalista kizsákmányolás korlátozásáért, a tőkés elemek fokozatos felszámolásáért. Büszke elégtétellel állapíthatjuk meg, hogy gyengeségei és hibái ellenére a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front teljesítette történelmi hivatását. De a változott viszonyok megkövetelik a magyar demokratikus erők összefogását új alapon, új feladatokra. Szükséges, hogy közös erővel harcoljunk a kizsákmányoló osztályok és maradványaik reakciós törekvései ellen; semmisítsük meg a nagybirtokos és nagytőkés, valamint a velük szövetkezett kulák és klerikális reakciót, közös erővel védjük népi demokráciánk nagy vívmányait, népünk békéjét, hazánk függetlenségét az imperialisták gyarmatosító, háborús törekvéseivel szemben, közös erővel építsük fel a magyar dolgozó nép új hazáját, az elnyomástól és kizsákmányolástól mentes új társadalmat. A Magyar Függetlenségi Népfront a magyar munkásosztály, a dolgozó parasztság, a népet szolgáló értelmiség, a dolgozó kisemberek harci ésépítő szövetsége, a leghaladóbb, a legcéltudatosabb és legkövetkezetesebb társadalmi osztály, a munkásosztály vezetésével. A Magyar Függetlenségi Népfrontban egyesült demokratikus erők a következő fő célokat tűzik maguk elé: 1. A magyar köztársaság következetes kifejlesztését a dolgozó nép államává, népköztársasággá, az SZD teljes értelmében. Az államgépezet megtisztítását a reakciós maradványoktól és a bürokratizmustól. A dolgozó nép egyre szélesebb körű bevonását a hatalom gyakorlásába, a közigazgatásba, az állami szervek ellenőrzésébe A nép politikai jogainak (általános, egyenlő, titkos választójog, gyülekezési és egyesülési szabadság, szólás- és sajtószabadság, a munkához és a művelődéshez való jog, stb.) biztosítását, agyakorlásukhoz szükséges anyagi feltételek mind tökéletesebb megvalósítása útján. Uj népköztársasági alkotmány megteremtését, mely a magyar nép nagy politikai és társadalmi vívmányait a népi demokrácia alaptörvényévé emeli. 2. A népért végzett közös munka alapján a demokratikus erők egyre szorosabb egységét a pártversengés helyett. A demokratikus erők szoros egységének és közös munkájának biztosítására a demokratikus szervezetek következetes megtisztítását a reakciós elemektől, együttes munkát a Függetlenségi Népfront szerveiben, valamint az egyéb demokratikus tömegszervezetekben, a munkásság és a dolgozó parasztság szövetségének további elmélyítését a munkásosztálynak és pártjának vezetésével. 3. A magyar nemzetgazdaság felvirágoztatását, a tervgazdálkodás tökéletesítése és kiterjesztése, az állami ipar, közlekedés, áruelosztás erősítése, a szövetkezeti gazdálkodás fejlesztése, a hároméves tervnek két év és öt hónap alatt való megvalósítása, új ötéves terv, tízéves villamosítási és öntözési terv útján. A nehéz- és gépipar kifejlesztését, a magyar föld méhében rejlő nyersanyagkincsek és az energiaforrások feltárását. A magyar mezőgazdaság évszázados elmaradottságának megszüntetését, a technika és tudomány eredményeinek felhasználását a mezőgazdasági termelésben. A mezőgazdaság gépesítését, elsősorban a mezőgazdasági gépállomások hálózatának kiépítésével, ilymódon a dolgozó parasztság felszabadítását a nehéz testi munka igája alól. Az aszály pusztításainak megfékezésére az öntözéses gazdálkodás kiterjesztését, az ország erdősítését. A város és a falu közötti öröklött különbségek fokozatos felszámolását, a falvak villamosításával, közlekedési viszonyainak megjavításával, kulturális és egészségügyi intézményeinek továbbfejlesztésével, tanyaközpontok létesítésével. A szövetkezeti gazdálkodás, különösen a termelő szövetkezetek támogatását, és fejlesztését a mezőgazdaságban, mert csak a parasztgazdaságok szövetkezeti tömörítése teszi lehetővé a mezőgazdaság korszerűsítését, a dolgozó parasztság felemelkedését, a falu elmaradottságának felszámolását. A parasztság szövetkezeti tömörítését az önkéntesség elvének szigorú betartásával, meggyőzéssel, példaadással. A szövetkezeti mozgalom fokozatos fejlesztése mellett az egyéni gazdálkodást folytató dolgozó parasztság hathatós állami támogatását és védelmét a kizsákvmányolókkal szemben. 4. A munkán alapuló önálló kisipar és kiskereskedelem nemzetgazdaságilag hasznos szerepének elismerését és megbecsülését, szabad működésük biztosítását. 5. A néphez hű, az ország gazdasági, kulturális felemelkedését szolgáló értelmiség számára méltó hely biztosítását a társadalomban, munkájának fokozott anyagi elismerését. 6. A dolgozók életszínvonalának állandó és tervszerű emelését, a termelőerők fejlődése és a munka növekvő termelékenysége szerint. A dolgozók egészségéről, üdüléséről való fokozott gondoskodást, a családvédelem rendszerének kifejlesztését, fokozott harcot a népbetegségek leküzdésére, a dolgozók lakásviszonyainak gyökeres megjavítását, a munkanélküliség teljes felszámolását. Az aggkori ellátás fokozatos kiterjesztését a dolgozó parasztságra, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése és az állam teherbíróképessége szerint. 7. A dolgozó nép kultúrszínvonalának, általános műveltségének és szakképzettségének emelését. Állami támogatást a munkásság, a dolgozó parasztság és értelmiség gyermekei számára, hogy a közép- és felsőiskolákba egyre nagyobb arányban jussanak be. Új népi értelmiség kinevelését, hogy kielégítsük az ország növekvő szükségleteit képzett , és a demokráciához hű szakemberekben. A demokratikus és haladó kultúra, tudomány, irodalom, művészet felvirágoztatását, az alkotó és a népet szolgáló tudósok, írók és művészek messzemenő anyagi megsegítéseit. Harcol a kultúra minden területén a dolgozó nép munkáját és önbizalmát aláásó, az imperialista rothadás mérgét terjesztő, a jelen nagy kérdéseitől elforduló, a nép életétől elzárkózó irányzatokkal. A társadalom és a természet fejlődésének törvényeivel foglalkozó igazi tudomány oktatását az állam iskoláiban, egyetemein.... A vallásszabadság feltétlen biztosítását. Az egyházakkal kötött megegyezés pontos megtartását, amennyiben az egyházak is teljesítik vállalt kötelezettségüket, a népi demokrácia országépítő munkájának elismerését és támogatását. Ugyanakkor következetes harcot minden olyan törekvés ellen, amely bármely egyház szervezetét, szellemi befolyását és nemzetközi kapcsolatait arra használja fel, hogy a népi demokrácia belső és külső ellenségeinek támogatást nyújtson. 9. Harcot a sovinizmus minden megnyilvánulása, és maradványa ellen, népünk gondolkodásának átalakítását az igazi hazafiság szellemében, amelynek elválaszthatatlan része a dolgozó osztályok és a szabad népek nemzetközi testvérisége. Az országban élő nemzetiségek számára a teljes egyenjogúság és szabad kulturális fejlődés minden feltételének, valamint az anyanemzeteikkel való kultúrcserének a biztosítását. Következetes harcot az irredentizmus és revisionizmus ellen. Ez az egyetlen útja annak is, hogy teljes állampolgári egyenjogúságot és a magyar dolgozó nép haladó, demokratikus kultúrájával való szoros kapcsolatot biztosítsunk a szomszéd országokban élő magyar dolgozó tömegeknek. 10. Demokratikus vívmányainknak, nemzeti függetlenségünknek, népünk és a világ békéjének biztosítása érdekében szembeszállást minden imperialista törekvéssel, szilárd helytállást a nemzetközi békefrontban. A világ demokratikus táborának élén álló nagy Szovjetunióval és a népi demokratikus államokkal kötött baráti és kölcsönös segélynyújtási szerződések következetes betartását, a baráti országokkal való politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok kimélyítését. Ugyanakkor a kölcsönösség alapján békés gazdasági és politikai kapcsolatokat minden országgal, azzal a feltétellel, hogy nem avatkoznak belső ügyeinkbe. 11. Nemzeti függetlenségünk megvédésére, belső békénk biztosítására, szövetségi kötelezettségeink teljesítésére erős, egységes szellemű, demokratikus néphadsereg kiépítését és korszerű felszerelését. 12. A magyar dolgozó nép politikai és erkölcsi egységének előmozdítását és megvalósítását a kizsákmányolás elleni harc alapján, a munkán és az igazságosságon épülő új társadalom megteremtésével. Az ország termelőerőinek fejlesztéséhez, népünk anyagi és kulturális felemelkedéséhez, a kizsákmányolás megszüntetéséhez szükséges gazdasági és politikai reformok, a szocialista társadalmi átalakulás békés, törvényes menetének további biztosítását, az ország minden alkotó erejének bevonásával és támogatásával. Igazi demokrata, igazi hazafi nem maradhat a Magyar Függetlenségi Népfront egységes sorain kívül. A Magyar Függetlenségi Népfront minden hazafias és alkotó erő tömörülése, ezért a Magyar Függetlenségi Népfrontban a munkásosztály vezetésével egyesült demokratikus erőknek joga és kötelessége a népi demokratikus Magyarország kormányzatának intézése és irányítása. A fejlődéshez múlhatatlanul szükséges szabad bírálatot és önbírálatot nem a pártversengés idejétmúlt rendszere, hanem a demokratikus erőknek közös munkára épülő szövetsége, a Magyar Függetlenségi Népfront biztosítja saját soraiban. A Magyar Függetlenségi Népfrontban egyesülő politikai és társadalmi szervezetek - megalakítják a Magyar Függetlenségi Népfront ideiglenes Országos Tanácsát és kimondják, hogy mindenben alávetik magukat az Országos Tanács döntéseinek és végrehajtják határozatait. A Magyar Függetlenségi Népfront programja igaz és tiszta nemzeti program, megvalósítása népünk felemelkedésének záloga. A Magyar Függetlenségi Népfrontban egyesülő politikai és társadalmi szervezetek felhívják tagjaikat, felhívják az egész dolgozó magyar népet, hogy a program megvalósítására egységesen tömörüljön a Magyar Függetlenségi Népfront piros-fehér-zöld zászlaja alá. A Magyar Függetlenségi Népfront a magyar népi demokrácia táborába hív minden alkotó erőt! Együttműködésre, közös munkára, vállvetett harcra szólít fel mindenkit, aki boldog és erős új népi Magyarországot akar! Magyar Dolgozók Pártja Független Kisgazdapárt Nemzeti Parasztpárt Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége Magyar Nők Demokratikus Szövetsége Magyar Ifjúság Népi Szövetsége Sztálin nagyjelentőségű békenyilatkozata Moszkvából jelentik: Sztálin válaszolt Kingsbury national News Service amerikai hírügynökség európai Smithnek, az Intel vezérigazgatójának január 27-én hozzá intézett kérdéseire. Első kérdés: Hajlandó lenne-e a Szovjetunió kormánya megfontolni az USA kormányával közösen kiadandó nyilatkozat kérdését, amely megerősítené, hogy sem az egyik, sem a másik kormánynak nincsen szándékában háborúhoz folyamodni egymás ellen! Válasz: A szovjet kormány hajlandó lenne ilyen nyilatkozat közzétételének kérdését megfontolni. Második kérdés: Hajlandó lenne-e a Szovjetunió kormánya az Egyesült Államok kormányával közösen e békepaktum megvalósítására irányuló intézkedéseket, tenni, mint például a fokozatos leszerelés? Válasz: Magától értetődik! A Szovjetunió kormánya együttműködhetnek az Egyesült Államok kormányával olyan intézkedések végrehajtásában, amelyek e békepaktum megvalósítására irányulnak és fokozatos leszereléshez vezetnek. Harmadik kérdés: Ha az Egyesült Államok, az Egyesült, Királyság és Franciaország kormányok hajlotandók elhalasztani a nyugatnémet különállam megalakítását a külügyminiszterek tanácsának összeilléséig, amely egészében megvitatná a német kérdést, hajlandó lenne-e a Szovjetun?6 kómnái?va megszüntetni azokat a korlátozásokat, amelyeket a Szovjet hatóságok, a Berlin és Németország nyugati övezetei közötti forgalomban léptettek, életbe? Válasz: Ha az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország megtartja a harmadik kérdésben felsorolt feltételeket, a szovjet kormány nem látja akadályát a közlekedési korlátozások megszüntetésének, de csak azzal a feltétellel, ha egyidejűleg megszüntetik a három hatalom által elrendelt közlekedési és kereskedelmi korlátozásokat is. Negyedik kérdés: Hajlandó volna-e ön. Miniszterelnök Úr, Truman elnökkel találkozni mindkettőjük számára megfelelő helyen, hogy megvitassák ilyen békepaktum, megkötésének lehetőségét ? Válasz: Már régebben is kijelentettem, hogy a találkozás ellen nincs kifogásom.