Szabad Nép, 1950. november (8. évfolyam, 255-278. szám)
1950-11-01 / 255. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK sz&Z/ SZABAD NÉP MA C VIII. ÉVFOLYAM, 255. SZÁM O OL OO ZOK PARTJANAK KOZPONTI ! Vesszenek a népek békéjének ellenségei, az imperialista háborús gyújtogatok! V*ARA 50 FILLÉR SZERDA, 1950 NOVEMBER 1 s . JU. Nemzeti ügyünk: a széntermelés „Tervgazdaságunk rohamos növekedése megköveteli a széntermelés gyors emelését. Ezek a követelések olyan nagyméretűek, hogy szénbányászatunk kezd elmaradni mögöttük” — mondotta Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség ülésén. Bányáink ma több szenet adnak az országnak, mint valaha. De a több szén is kevés ahhoz képest, amit az ország megkövetel! Népgazdaságunk gyors és egészséges fejlődésének gondja ez. Rohamosan fejlődik az ipar, egy év alatt több mint 36 százalékkal nőtt meg a termelés. Minden új gyárhoz, minden új géphez áram ,— tehát több szén kell. Egyre több és több árut szállítunk, egy év alatt 24 százalékkal emelkedett a vasúti teherforgalom. A vasút, a legnagyobb szénfogyasztó számára is több szén kell tehát. Újabb és újabb falvak tucatjaiba vezetjük be a munkát megkönnyítő, kultúrát hozó villanyáramot. Ahogy nő népünk tudásszomja, tanulási kedve, úgy nőa háztartások esti, áramfogyasztása is. Az energiatelepek számára is több szén kell. Emelkednek a keresetek, az életszínvonal. Dolgozók, akik a múltban a tél jórészében fagyoskodtak, most meleg otthont, fűtött szobát akarnak", biztosítani családjuknak. A háztartások is több szenet fogyasztanak. Az elmúlt években megszoktuk, hogy a szénnel nincs különösebb gondunk. 1948-ban, 1949-ben, de ez év elején is inkább még az volt a kérdés: mit csináljunk a bányákban kitermelt hatalmas mennyiségű szénnel, amely rendszerint meghaladta a szükségletet. A bányászat vezetői ezért kissé elbízták magukat és megfeledkeztek arról, hogy a népgazdaság mérföldesléptű fejlődése megfordíthatja a helyzetet. Iparunk, népgazdaságunk, országunk szénigénye ma rendkívül megnőtt, sokkal több szénre van szükségünk. Melyek a leggyakoribb, legáltalánosabb hiányosságok ma szénbányászatunkban? Mit kell tennünk, hogy a széntermelés emelkedése megfeleljen a fokozódó követelményeknek? Első és kimeríthetetlen tartalékunk: harcokban megedzett, öntudatos bányászaink szorgalma és munkalelkesedése. Első feladatunk tehát: kiszélesíteni és fellendíteni a munkaverseny-mozgalmat, erősíteni a szocialista fegyelmet a szénbányászatban. A szocialista verseny mély gyökereket eresztett a bányászok körében is, ezrével és tízezrével vannak bányászaink, akik már el sem tudnák képzelni munkájukat nemes szocialista vetélkedés, állandó verseny nélkül. Megjelentek a magyar bányász-sztahanovista mozgalom első erős hajtásai is. De a szocialista verseny még nem vált ezen a döntőfontosságú területen a legszélesebb tömegek mozgalmává: ma még csak a bányászok 40—50 százaléka áll egyéni és brigádversenyben. És akik meg is kötötték versenyszerződésüket, azoknak jórésze sem jelölte meg alaposan, konkréten szocialista kötelezettségvállalását, a verseny célja a bányák jelentős részében még túlságosan általánosak. A Sztabanov-mozgalom korántsem szélesedett ki a szénbányákban olyan mértékben, mint a többi fontos iparágban. Hibák mutatkoznak a munkafegyelemben. Egy-egy dolgozó bányász napi teljesítménye általában kedvezően alakul — de nem ritkák a hiányzások, a jogtalan távolmaradása munkától. A távolmaradásra „csábít” számos, , bányászt a földje. A bányászok körében különösen gyakori az a „kétlaki” munkásréteg, amely üzemben is dolgozik, de ugyanakkor földjét ■ is ■ műveli és gyakran otthon marad, hogy a földjén dolgozzon. A távolmaradásra uszít az ellenség, amely a bányák körül különösen erőteljesen tevékenykedik. De a munkafegyelem ilyen lazaságait elősegítette a műszaki vezetők megengedhetetlen liberalizmusa is. Nem egy bányában, ahol tűrhetetlenül magas a hiányzások száma — csaknem minden távolmaradást „igazoltak”. Számos szakszervezeti funkcionárius is opportunista magatartást tanúsít ebben a kérdésben, nem harcol következetesen a fegyelemért. Pártszervezeteink sem ismerték fel eléggé a bányászok politikai nevelésének nagy fontosságát, nem tartották eléggé szem előtt azokat a különleges feladatokat, amelyeket a bányászat fejlesztése eléjük állít. Ahogy Rákosi elvtárs mondotta: „Annyira hozzászoktunk ahhoz, hogy a bányászok népi demokráciánk legszilárdabb oszlopai, hogy egy kicsit meg is feledkeztünk róluk. . . Hátrányosan éreztette hatását, hogy politikailag nem foglalkoztunk velük eléggé. Most itt is változtatni fogunk.” Pártszervezeteink irányítsák fokozott lendülettel a verseny szervezését, mozgósítsák jobban erre a feladatra a szakszervezeteket, a DISZ-t, álljanak a szilárd szocialista munkafegyelemért vívott harc élére! A kommunista bányászok mutassanak példát magas termelési eredményeikkel, fegyelmezett, odaadó munkájukkal! A második feladat: erőteljesen javítani a műszaki vezetés színvonalát, a bányák munkaszervezését. A versenyt a Sztahánov-mozgalom fejlődését, a széntermelés emelkedését ma nem egyszer fékezi az, hogy a műszaki vezetés nem biztosítja kellőképpen az elszállítás lehetőségét, az üres csilléket, nem telepíti megfelelően a fejtéseket, nem szervezi jól a gépek kihasználását, stb. Az ilyen hibák jelentősen közrejátszottak abban, hogy például a borsodi bányák, Komló, Várpalota elmaradtak tervüknek teljesítésében. Ezzel szemben a műszaki vezetők jó szervezőmunkát végeztek a tatabányai bányákban — ez is elősegítette, hogy ezek az üzemek rendszeresen teljesítsék, túlteljesítsék tervüket. Különösen a műszaki középkáderekre, az aknászokra és főaknászokra, a bányamesterekre, a szállítási felügyelőkre hárul nagy felelősség a munka megszervezésében. Érezzék át ezt a nagy felelősséget a bányák vezetői, a bányászok sok győzelmet kivívott seregének parancsnokai, és a műszaki vezetés állandó javításával segítsék a széntermelés fokozásáért vívott ütközetet. A harmadik feladat: gyorsítani bányáink gépesítését. A gépesítéssel megkönnyítjük a bányászok fáradságos fizikai munkáját, ugrásszerűen növelhetjük a termelést. A szállítás gépesítésével folyamatosabbá és zavartalanabbá válik a termelő munka. Bányáink gépesítésének színvonala a kapitalisták rablógazdálkodása következtében messze elmaradt a követelmények mögött. Egyet-mást behoztunk már, de távolról sem eleget. Mindent meg kell tennünk, hogy a behozatal kiszélesítése mellett hazai gépgyártásunkat is még erőteljesebben fokozzuk, hogy minden feltételt biztosítsunk a bányagéptermelés emeléséhez. Emellett az eddiginél sokkal nagyobb körültekintéssel, több éberséggel kell gondoskodni arról, hogy meglévő gépeink teljesítőképességét jobban használjuk ki. A negyedik feladat -, de különös fontossága miatt elsőnek is említhettük volna: az új bányászok ezreit kell mozgósítanunk a népgazdaság e döntő harci frontjára. Az ipar gyors és egészséges fejlődése következtében, egyre szélesebb területén jelentkezik a szakmunkáshiány. Különösen égető ez a probléma a bányászatban. Számos dolgozó, aki eddig évről évre nyáron a mezőgazdaságban dolgozott, télen pedig a bányákba ment, az idén nem tért vissza a bányászatba, hanem e helyett az ipar más termlete, elsősorban az építőipar szívta fel. A bányászat munkaerőproblémáinak kiélesedéséhez hozzájárult az is, hogy a szénbányászok bére hosszú ideig elmaradt a mögött, amit nagyfontosságú és nehéz munkájukkal kiérdemeltek volna. • Azóta a normarendezés és alapbéremelés megszüntette a bányászok bérének káros elmaradását. Jelentős mértékbenemelkedett, az eddig előtte járó szakpiák bérszínvonala elé került a bányászok bére. Salgótarjánban például az egy főre eső átlagos vásárkereset a pótlékokkal együtt a bérrendezés előtti napi 31,37 forintról 36,08 forintra emelkedett és hasonló arányú az emelkedés másutt is. És nem állunk meg ennél az intézkedésnél. Egész sor rendszabállyal gondoskodik kormányunk a közeljövőben arról, hogy a bányászok anyagi helyzete erőteljesen továbbjavuljon. Megfelelően jutalmazzuk majd azokat, akik túlteljesítik termelési feladataikat, akik éveken, évtizedeken át ugyanabban a bányában dolgozva személyes példamutatásukkal is harcolnak a munkaerővándorlás ellen. Nagyarányú, lakásépítkezésekkel, beruházásokkal biztosítunk gondtalanabb, jobbmódú életet a széncsaták harcosainak. Az anyagi feltételek állandó javulása egymagában is növeli a szénbányászat vonzóerejét. De nem elég csak erre rábíznunk magunkat. Lelkes felvilágosító munkával, meggyőzéssel mozgósítsunk új munkaerőket a bányákba. Jöjjenek a bányákba dolgozni mindazok, akik már végeztek bányamunkát, de most más munkahellyel cserélték fel. És jöjjenek mindenekelőtt a fiatalok! Feléjük fordult hívó szóval. Pártunk, Rákosi elvtárs: „Dolgozó ifjúságunk szövetsége egyre nagyobb részt követel magának a szocialista építés hatalmas munkájából, ezért jelentkezett lelkesen a Dunai Vasmű felépítésére. Mi most azt javasoljuk, hogy az ifjak legjobbjai forduljanak a bányák felé is, s példamutató munkájukkal támogassák a bányászokat, a régi széncsaták hőseit.” Szénbányában dolgozni kitüntető hivatás! Az ország népe megbecsüléssel és igaz szeretettel tekint azok felé, akik a föld mélyén, áldozatkész munkával, sok nehézséget leküzdve, nem egyszer veszélyekkel is számolva, hozzák fel a szenet. Tudjuk, hogy szén nélkül nincs ipar, nincs közlekedés, nincs kultúra, nincs meleg otthon. Szívünkbe zártuk a régi széncsaták hőseit és szívünkbe zárjuk az új hősöket is. Rajta hát, bányába induló fiatalok, rajta hát, bányászok, adjatok még több szenet a népgazdaságnak! Pártunk, dolgozó népünk sok sikert, jó szerencsét kíván ehhez a szép munkához! A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete november 7. napjának, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának állami ünneppé nyilvánításáról A Magyar Közlöny közli a Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendeletét. 1917 november 7. napján Oroszország munkásosztálya, szövetségben a dolgozó parasztsággal és az elnyomott népekkel, Lenin és Sztálin dicső Bolsevik Pártja vezetésével, megdöntötte a kapitalizmust s a földkerekség egyhatodán megteremtette a világ első szocialista államát, a Szovjetuniót. 1917 november 7. napja a világtörténelem legnagyobb fordulópontja. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom az emberiség történetében először hozott létre olyan államot, amely megszüntette az ember ember általi kizsákmányolását. Az Októberi Forradalom szülötte, a Szovjetunió az első olyan állam, amely nemzetközi kapcsolatainak alapjává a népek egyenjogúságon nyugvó együttműködését, a nemzeti függetlenség tiszteletben tartását, a béke védelmét tette. A Szovjetunió a világ népeinek reménysége, támasza és példaképe a békéért, a függetlenségért, a szocializmusért vívott küzdelemben. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója a magyar nép ünnepe is. Az Októberi Forradalom győzelméből született Szovjetuniónak köszönhetjük hazánk felszabadulását, a nemzeti függetlenségünk megvalósítását, a népi demokratikus államhatalom kivívását és megszilárdítását. A Szovjetuniónak köszönhetjük, hogy megvalósíthatjuk hazánkban is az Októberi Forradalom nagy eszményeit: a kizsákmányolás minden fajtájának megszüntetését, a dolgozó nép teljes felszabadítását, a szocializmust. November 7. napja a magyar nép számára is a győzelmes szocializmus, a dolgozók nemzetközi szolidaritása, a felszabadító Szovjetunió és a nagy Sztálin iránt érzett hála ünnepe. Ezért a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elrendeli. November 7. napja, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója, a Magyar Népköztársaság állami ünnepe. A vetés befejezése után a legfontosabb mezőgazdasági munka az őszi mélyszántás jó minőségű elvégzése A földművelésügyi minisztérium közleménye az őszi szántás-vetési munkákról A tanácsválasztások napjára, október 22-re két megye kivételével valamennyi megye jelentette az őszi gabonavetési előirányzatának teljesítését és azóta az elmaradt két megye is végzett a vetéssel. Az előző évekkel szemben három héttel előbb fejeztük be az őszi vetést. Ez olyan eredmény, amilyent mezőgazdasági termelésünk még sohasem ért el. Egyénileg gazdálkodó- dolgozó parasztságunk hallgatva a Párt és kormányunk tanácsára, az őszi gabonavetés határidő előtti teljesítésével újabb bizonyítékát adta a munkásosztály és a dolgozó parasztság megbonthatatlan szövetségének. Így vált lehetővé, hogy a községek, járások és megyék a tanácsválasztások napja előtt egymásután jelenthették a Pártnak, Rákosi elvtársnak az őszi vetések terén elért győzelmet. Termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink elől járva teljesítették a növénytermelés fejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozatban megjelölt határidőketés géppel , végzett, jó minőségű munkával bizonyították a szocialista mezőgazdasági nagyüzem fölényét. , , A korai vetés és az október végi csők lehetővé teszik, hogy őszi gabonáink jól keljenek, erőteljesen növekedjenek és megerősödve kerüljenek a télbe, ami egyúttal biztosítéka a jó telelésnek és a tavaszi erőteljes fejlődésnek és végeredményben a nagyobb termésnek Az őszi vetések befejezése után most a soron következő legfontosabb munka az őszi mélyszántás végrehajtása. December első feléig, a futóhomokos és vadszikes területek kivételével, minden talpalatnyi bevetetlen szántóföldet mélyen fel kell szántani. A dolgozó parasztság legfontosabb feladata, hogy mind saját érdekében, mind az egész magyar dolgozó nép javára a lehető legjobb minőségben végezze el az őszi mélyszántást. Ezzel— mint számtalan példa bizonyítja — a tavaszi növényeknél holdanként több mázsás terméstöbbletet érhet el. Ezért a dolgozó parasztság alkalmazzonszántóföldjein minél több traktorszántást, mert ez biztosítja a kellő mélységű (20—25 cm-es) szántást. Ott is, ahova még traktor nem jut a dolgozó parasztság földjére, legalább 18—20 cm-es szántást végezzenek. A mélyszántás során a rendelkezésre álló istállótrágyát teljes egészében használják fel, különösen a jövő évi cukorrépa-, burgonya- és kukoricaföldek megtrágyázására. Hasznosítsák azt a sokéves tapasztalatot, amely szerint az őszi trágyázás sokkal hasznosabb, mint a tavaszi. A termelőszövetkezeti csoportok tagjai és az állami gazdaságok dolgozói járjanak elől jó példával a mélyszántás jó minőségű végrehajtásával is és ezzel is alapozzák meg a jövő évi magasabb terméseiket. A megyei, járási mezőgazdasági osztályok adjanak meg minden segítséget ahhoz, hogy a dolgozó parasztság az őszi mélyszántást kellő mélységben, minél több gépi munka segítségével, a magántraktorok teljes munkába állításával, a rendelkezésre álló trágyamennyiséget felhasználva, hajtsa végre. A tavaszi vetéseink előkészítésének másik fontos munkája az október elején megindult termelési szerződéskötések gyors befejezése. Az idei szerződéses termelés bebizonyította, hogy a dolgozó nép állama milyen hatalmas segítséget nyújt a szerződéses termelésen keresztül a dolgozó parasztságnak. A jövő évi szerződések sok esetben még nagyobb kedvezményeket és kedvezőbb feltételeket biztosítanak a dolgozó parasztoknak. A legsürgősebb feladat, most, hogy a dolgozó parasztok gyorsan kössék meg a szerződéseket, hogy már az őszi mélyszántást és trágyázást is a szerződött növények igényeinek megfelelően tudják elvégezni A termelési szerződések megkötése, az őszi mélyszántás és istállótrágyázás minél jobb minőségű elvégzése legyen dolgozó parasztságunk legfontosabb feladata az elkövetkezendő hetekben. Ezzel biztosítják a jövő évi jobb termésű a több ipari nyersanyagot és takarmányt s ezzel ötéves tervünk második évi mezőgazdasági tervének teljesítését.