Szabad Nép, 1952. június (10. évfolyam, 128-152. szám)

1952-06-28 / 151. szám

« A VARSÓI TURBÓ 1. Az értekezlet Május elsején reggel a Ganz Villamossági Gyár dolgozói teljes lét­számban felsorakozva, zászlókkal, táblákkal, indulásra készen álltak a Városmajorban, amikor egy ünneplő­­ruhás fiatalember zilált hajjal, futva érkezett a­ menetoszlophoz. Azt hit­ték először, megijedt, hogy elkésik. Hamarosan kiderült azonban, hogy rossz hírt hozott. Félórával előbb, a proletárnemzetköziség nagy ünnepé­nek hajnalán, a próbapadon zárlatot kapott az épülő Varsó számára hó­napok óta készülő, többmillió forint értékű, hatalmas elektromos áram­­fejlesztő turbógenerátor. Ragyogó, napfényes volt az ég, az emberek énekeltek, a zászlók vidá­man lobogtak az enyhe szélben. Egy kis csoport, amelynek tagjai megtud­ták a rossz hírt, kivált a menetből és a gyár felé indult: az igazgató, a főmérnök, a pártbizottság titkárai, a tervezőmérnök és néhány szerelő. Az óriási, háromméteres vashenger külső részén semmi nyom nem lát­szott. A szerelőbrigád vezetője, egy zömök, szőke fiatalember, bemászott a gép belsejébe. Néhány perc múlva sápadtan bújt elő. Érzelmes keringő muzsikája hallatszott be az utcáról. A szerelő azt mondta: — A Varsói Turbónak vége. Több helyen öklömnyi részeken összeégtek a lemezek. Azt hiszem, teljesen újra kell kezdeni a munkát. A szerelőnek igaza volt: a ha­talmas generátort szét kellett szedni. Az eset nagy hullámokat vert fel a gyárban. A Nagygépgyár — amelynek dolgozói a Varsói Turbót összeállítot­ták — hónapok óta rosszul dolgozott, tervét csak a legnagyobb nehézségek árán teljesítette. Akik a gyár­részleget ismerték, arról beszéltek, hogy sok ott a maradt. Akadnak ki­váló idős szakemberek, akik torzsal­kodnak egymással, pozíciójukat féltik s emiatt fontos feladatokat hanyagol­nak el. A fiatalokat nem tanítják. Az egyes osztályok szervezetlenek s rosz­­szul dolgoznak. A határidőosztály nem készíti elő a terveket. A diszpécserszol­gálat ideges és kapkodó. A műszaki osztály vezetője mindent egymaga akar elvégezni. Van a műhelyekben nem egy maradi munkás, aki a munkaver­senyt, afféle szükséges rossznak tartja, amelyet meg kell tűrni, de amelynek nem sok haszna van. Amikor a Varsói Turbó tönkrement, a gyárban itt is, ott is arról kezdtek beszélni, hogy a Nagygépgyár hibái nem tűrhetők tovább. A Varsói Turbó ügyében június 10-én délutánra értekezletet hívtak össze a gyári pártbizottság tanácster­mébe. A teremben ott volt mindenki, akinek valami köze volt a Varsói Tur­bóhoz. A Nagygépgyár vezetői mellett ott ültek a részleg sztahanovistái, az emelvényen pedig a gyár pártbizottsá­gának titkára és a főmérnök. Nemrég került nyilvánosságra a «Varsói» ügyében indított fegyelmi vizsgálat eredménye, s egyesek nem értettek egyet a döntéssel. Sokan papírokkal, levelekkel a zsebükben ültek itt, hogy szükség esetén bizonyítsák ártatlansá­gukat és azt, hogy már annak idején megjósolták a hibát. De az értekezlet előadója — a gyár­részleg vezetője — nem a múlttal foglalkozott. Azt kérte: arról tárgyal­jon az értekezlet, hogyan lehetne az elromlott áramfejlesztőt gyorsan meg­javítani. Szavait így fejezte be: — Legyünk merészek, tegyünk olyat, amilyen a Ganz Villamosságiban még sohasem volt. Állítsuk össze a «Var­sóit» a negyedév végéig, a hátralévő három hét alatt! Csend lett a részvevők közt. A fel­adat hatalmas. Egy elektromos áram­­fejlesztő — tudományos nevén turbó­generátor — sok részből álló bonyo­lult alkotmány. Megjavításához há­rom fontos dolog volt szükséges. Elő­ször is ki kellett szedni, pontos mé­retre »'«szelni és visszahelyezni a test­ben található mintegy negyvenezer darab vékony szigetelt lemezt. A le­mezek elkészítése általában ötheti munka. Azután ki kellett cserélni a lemezek réseiben húzódó hatalmas fémrudakat. Ez általában három hetet szokott igénybe venni. Végül össze kel­lett szerelni az egész hatalmas alkot­mányt és a próbapadra eljuttatni. Ez a munka is eltart általában egy hétig. Az egész munka tehát összevéve ki­lenc hetet követelt. Kilenc hétből ne­hezen lehet — három hét! Mit lehetne tenni, hogyan lehetne belevágni a fejszét ebbe a nagy fá­ba? ... Néhány pillanatig csend volt. Ek­kor szót kért a­ Nagygépgyár esztergam­műhelyének párttitkára és azt mondta: — Szerintem három hét elég. Any­­nyit mondhatok, hogy tegnapelőtt a mi taggyűlésünkön szó volt a «Varsói­­ról» és az elvtársak elhatározták: mun­kaadó után átmegyünk a szomszédos nagyszereldébe és segítünk megjavíta­­ni ezt az elromlott áramfejlesztőt. Ha az egész gyár összefog, készen lehe­tünk három hét alatt, határidőre át­adhatjuk a turbót a lengyel testvér­népnek, az új Varsó építőinek. Elhangzott tehát egy elvtárs ajká­ról a nagy szó —■ ehhez kellett vol­na most már hozzászólnia mindenki­nek. A hozzászólók azonban szíve­sebben beszéltek arról, mi hiányzik, mit kellett volna annak idején másho­gyan csinálni... A beszédek elhúzód­tak s végül izgatott közbekiáltások hangzottak el: — A tárgyra, a tárgyra! Meglesz-e a «Varsói» a negyedév végére, vagy sem? Egy köztiszteletben álló fehérhajú szakember, a technológiai osztály ve­zetője, Fogarasi Lajos állott fel. — Helyes dolog, hogy tervezgetünk, nincs szebb a merész terveknél. Hatá­­rozzunk el akármit, azt is, ha minden­ki úgy akarja, hogy akár két hét alatt kijavítjuk a «Varsóit». Az azonban, amit itt kezdtek mondani, hogy kézi­prés helyett, hidraulikus prést hasz­náljunk a lemezek behelyezéséhez, az a lehető legveszélyesebb. Mindig is kézipréssel végeztük, most meg egy­szerre ezzel a nagy, durva préssel dol­­gozzunk? Ezért nem vállalhatok fe­lelősséget. Még be sem fejezte szavait, ami­kor egy hatalmas termetű dol­gozó, Tóth Ferenc, a Nagyszerende pártszervezetének elnöke kért szót. — Miért nem helyesli? — Mert esetleg megsérülhetnek a lemezek. — Esetleg, esetleg... Tisztelet-be­csület, de nekem az a véleményem, hogy az­­elvtársnak nincs igaza.A nagy prés nagyszerűen működik. Három napot nyerhetünk vele, ha alkalmaz­zuk és itt most órákról van szó! Az emberek Tóth elvtársnak helye­seltek. Valaki harsány hangon azt kiál­totta: «Az esztergályosok már jönnek — hát mi is megyünk munkaidő után segítségre!» Mások azt kiabálták: «Elég lesz három hét!», «Ne marad­junk szégyenben a világ előtt!» «Kár tanácskozni tovább, jelentsük ki, hogy három hét elég!» A Minőségi Ellenőrzési Osztály ve­zetője, aki hosszú éveken át mint szak­­munkás dolgozott a gyárban, kért szót: « Nincs biztosíték rá, hogy meg tudjuk csinálni! Sőt, én megmondom, arra van biztosíték, hogy megint csak rossz lesz a­ «Varsói»! Nálunk rossz minden, rosszul dolgoznak a lemezpré­­selők, rosszak a szerelők, rosszak a ... Közbekiáltanak: — Ha olyan rosszul dolgoznak az emberek, a minőségi ellenőrzési osz­tály munkatársai miért nem tanítják őket? Jó szakemberek és ott vannak a gépek mellett! — Mert hiába tanítanánk őket! Si­etnek az emberek... Gondatlanok ... A mozgásból felháborodott morajlás lett. «A MEO-val van baj, nem a mi munkánkkal» — kiáltották töb­ben. Az elnök megkocogtatta a­ vizes­üveget és egy szőke, zömök szerelő­nek, Gát Ernőnek adta meg a szót, ugyanannak, aki azon az emlékezetes májusi reggelen megvizsgálta a beteg áramfejlesztőt. —­­Meg szeretném köszönni, hogy meghívtak erre az értekezletre — kezdte. — Először veszek részt olyan helyen, ahol ilyen nagy dolgokról dön­tenek... Most pedig az előttem szóló elvtársnak szeretnék válaszolni. Hát az elvtárs nem is mondhatja komo­lyan, hogy nem érdemes tanítani a munkásokat, hiszen ... bennünket is állandóan tanít! A múlt héten is ott állt a szerelőpad mellett és igazán na­­gyon türelmesen magyarázta a tár­saimnak, hogyan kell a tengelykapcso­lót helyesen szerelni. Igaz, hogy így volt, elvtárs? Csak maga talán el van egy kicsit keseredve, hogy olya­n nagy hibák történnek a Nagygépgyárban. Igaz? Dehát azon nem érdemes elke­seredni, mert azokat meg kell javí­tani. Most rögtön el lehet határozni a dolgokat. Én például a csoportom nevében megígérem, hogy teljesen elő­készítünk mindent a «Varsói» gép­egység szerelésére, annyira, hogy a szokásos tizennyolc óra helyett hat órai alatt összeszereljük... Az emberek egy pillanatig megle­petten ültek, aztán hevesen tapsolni kezdtek. A fiatal munkás intett, hogy tovább szeretne beszélni. — Dehát... mindenkinek tennie kellene valamit... ha mindenki tesz valamit, akkor egész biztosan lesz Varsói Turbó... akkor biztosan telje­sítjük a negyedévi tervünket. Akkor megóvtuk a gyár becsületét. Pillanatok alatt megfordult az ér­tekezlet hangulata. Azt, amire mosta­náig sokan nem mertek vállalkozni, egyszerre megtette mindenki: elkép­zelte a Varsói Turbó három hét­ alatti elkészítését. S az elképzelés nyomán a szakemberek agyában részletes, pon­tos tervek születtek. Az egyik műszaki vezető, a határidő-osztály vezetője je­lentkezett elsőnek: — Egy hét alatt átszervezzük a határidő-osztályt, de segítséget kérünk hozzá. Az üzem főmérnöke mosolyogva nézett körül: —■ örülök, hogy mérnök-kollégáim nekilendülnek a nagy feladatoknak. A mi korunk a nagy feladatok kora. Ami a segítséget illeti, ha beleegyez­nek, majd én segítek. Holnap reggel nyolc órakor megkezdjük a közös munkát. Egy másik mérnök állt fel: — A három hét csak úgy reális, ha a diszpécserek jól dolgoznak. Elválla­­­lom, hogy a diszpécserek munkájának megkönnyítésére egy hét alatt pontos leírást készítek számukra minden gyártmányhoz. Egy gépszerkesztő — öreg technikus — azt mondta: — Úgy fogunk dolgozni a «Varsói» elkészültéig, mint az orvosok. Inspek­ciót tartunk. Egyikünk itt marad min­den éjszaka. Felállt ekkor egy karcsú, feketesze­mű­ munkás, Vaszkó Imre, aki a sze­relde legfontosabb brigádját vezeti s így szólt: — Három hetet mondanak itt a gombolyításra. Minket meg se kérdez­nek! Mi előkészítettünk már minden alkatrészt a brigádommal és a gom­­bolyítást három hét helyett tizenegy nap alatt elvégezzük majd. Tapsvihar tört ki. A fekete munkás felemelte a kezét. — Csakhogy hát... Csakhogy a le­­mezelők meg készítsék el a lemezelést kilenc nap alatt. — Mit akarsz tőlünk? Öt hét he­lyett kilenc nap? Az lehetetlen... — Az ám, meg kell csinálnotok, mert csak akkor lesz kész a mi «Var­sóink» ebben a negyedévben... Tehát megcsináljátok? A pártbizottság titkára mostanáig csendben hallgatta az eseményeket, most szólásra emelkedett. — Mielőtt válaszolnál, hadd mond­jak el mindnyájatoknak egy jó hírt. Míg mi az értekezleten ültünk, a dol­gozók megostromolták odalent a mű­helyt. Most kaptam­ kézhez egy cédu­lát. Eddig négy alapszervezet teljes­­tagsága, ötven dolgozó az igazgató­ságról és huszonöt sportoló jelentke­zett, hogy minden délután műszak után itt marad és segít a «Varsó» el­rontott lemezeinek a kiegyengetésében. A részvevők azt kiáltották: «Hurrá!» A lemezelés vezetője ekkor túlkiabálta a zajt: — Vállaljuk kilenc nap alatt! Az előadó felállt, azt mondta, pa­pírosan összeszámolta a felajánláso­kat, ha azokat mindenki teljesíti, nem három hét alatt, hanem annál még egy nappal hamarabb is meglesz a­ «Varsói».­­— Megfogadjuk tehát a gyár ne­vében, hogy a negyedév végére újra készen van a Varsói Turbó! A maradiság és a haladás ütközött meg ezen a­z emlékezetes érte­kezleten. Egy nagy gyárrészleg — egy különösen nagy balsiker után — elin­dult a mélypontról a győzelmek felé. A harc a maradiság és a haladás erői közt nem ért véget. A csata az érte­kezlet falai közül átcsapott a műhe­lyekbe, a Varsói Turbó hatalmas ön­töttvas vázának szomszédságába. En­nek a küzdelemnek néhány részleté­ről számolunk be a továbbiakban. Tardos Tibor A „Szabad Nép“ cikke nyomán „Több fegyelmet a vívóversenyeken címen a «Szabad Nép» június 4-i számában bírálat jelent meg. A cikk megállapította, hogy az idei vívóbaj­nokságokon egyes versenyzők fegyel­mezetlen és sportszerűtlen magatartá­sukkal az egyébként magas színvo­nalú versenyek értékét lerontották.­ Az írást vívóversenyzőink a tatai edzőtá­borban tárgyalták meg. Az élverseny­zőkből és vezetőkből álló kollektíva megállapította, hogy az cikk megálla­pításai­ helytállóak. Azok a vívók, akik az országos bajnokságon fegyel­mezetlenek voltak, ígéretet tettek, hogy fegyelmezni fogják magukat. A kollektíva kéri az OTSB-t, hogy a versenyeken a legkisebb fegyelmezet­lenséget és sportszerűtlenséget a ver­senyszabályok előírásainak megfele­lően, kíméletlenül torolja meg. Java­solják továbbá, hogy a fiatal vívókat megfelelően oktassák ki a szabályokra és nagyobb mértékben vonják be őket a versenybíróságba is. _ SZABAD NÉP SZOMBAT, 1952. JÚNIUS 28 SZIKRA Lapnyomda, SZABAD NÉP a Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Kiadja a SZABADSÁG lapkiadóvállalat Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest, VIII, Blaha Lujza­ tér 3 Tel.: *343—100, *142—220. Terjeszti a Posta Központi Hírlapirodája, Budapest, V., József nádor­ tér 1. Tel.: 180— 850, vidéken a helyi hírlapterjesztéssel fog­lalkozó postahivatal. Budapesti üzemi elő­fizetés tel.: 189—644, 189—653, 189—607. Budapesti egyéni előfizetőket a kerületi kézbesítő postahivatalok kezelik. Központi elő­fizetőszolgálat: 183—022. Expedíció: 330—552. Előfizetési díj havi 11 Ft. Nagyobb igényességet a propagandamunkában! (Sajtószemle) A marxizmus-leninizmus propagan­dájának igen nagy jelentősége van párttagságunk és egész népünk neve­lésében. A sajtó fontos feladatot tel­jesít, amikor elméleti és konzultációs cikkeket közöl. A somogymegyei pártbizottság lap­jában, a «Somogyi Néplap»-ban ritkán jelennek meg elméleti cikkek. Helyes és üdvözlendő, hogy a lap június 20-i számában cikket közölt Sztálin elvtárs nyelvtudományi munkáiról. Nem he­lyes azonban az a mód, ahogyan a «Somogyi Néplap» foglalkozott ezzel a művel, amelynek jelentősége mesz­­sze túlnő a nyelvtudomány kere­tein. A Szovjetunió, a népi demokra­tikus országok, a nemzetközi kommu­nista mozgalom és az egész béketábor szellemi életében rendkívüli esemény volt e mű megjelenése. Óriási segítsé­get­ ad a tudományok minden ágának. Új eredményekkel gazdagítja a marx­ista-leninista elméletet, többek között az alapról és a felépítményről szóló tanításával. A cikkíró azonban erről alig vett tudomást és szinte kizárólag a nyelvi kérdésekről emlékezett meg. A cikk emellett több helyen megha­misította Sztálin elvtárs tanításait. «Sztálin elvtárs — olvassuk a cikk­ben — eldöntötte a vitát, amely... a nyelv osztályjellegíi voltát tisztázta». Ez nem helyes. Sztálin elvtárs tudva­­­levően éppen azt bizonyította be, hogy a nyelv nem osztályjellegíi. A cikkíró egyébként előző megállapításával el­lentétben a cikk egy másik helyén «a nyelv osztályfeletti voltának» bebizo­nyítását tulajdonítja Sztálin , elvtárs­­nak — ugyancsak helytelenül. Ilyen és hasonló súlyos hibák való­ságos gyűjtőhelye ez a cikk. Sztálin elvtársra hivatkozva állapítja meg például azt is, hogy a szocialista tár­sadalomban «nincsenek osztályok», holott éppen Sztálin elvtárs jellemezte úgy a szocialista társadalmat, mint amelyet antagonisztikus osztályok he­lyett két baráti osztály, a munkásság és a parasztság osztálya alkot. A cikk idézetei kivétel nélkül pontatlanok, stí­lusa pongyola, helyenkint egyenesen érthetetlen. Mindezt összegezve meg­állapítható, hogy felületesen, méltatla­nul, felkészültség nélkül írták meg és közölték ezt a cikket. Természetesen nem könnyű dolog megyei pártlapjainknál a propaganda munka vezetése. Nincsenek gazdag archívumaik, kevés a konzultálási és­­ellenőrzési lehetőségük, hiányuk van képzett káderekben. De mindez nem mentség az ilyen súlyos hibákra. A «Somogyi Néplap»-ban megjelent cikkért felelősség terheli a lap szer­kesztőségét, de még inkább a somogy­megyei pártbizottságot, amely nem segítette eléggé a lapot feladatai megoldásában. Az országos ifjúsági atlétikai bajnokság elsőnapi küzdelmei és Béke Kupa labdarúgó mérkőzések a mai nap sportműsorán Ma és holnap kerül sor az országos ifjúsági atlétikai bajnokság küzdel­meire. Az utóbbi években ifjúsági ver­senyzőink sokat fejlődtek, több nem­zetközi és hazai versenyen bizonyítot­ták be tudásukat. A kétnapos bajnoki viadalon az olimpiai keret tagjai: Vigh, Tilkovszki, Soós és Ret­ezár II. nem indulnak, de távollétükben is több jó eredmény remélhető. Az első napi versenyszámok közül a női magasug­rásban, a 100 és 800 méteres síkfutás­ban, a férfiszámok közül az 1500-as és a­ 400 méteres síkfutásban várható a legnagyobb küzdelem, illetve a leg­jobb eredmény. A labdarúgó Béke Kupáért két mér­kőzést játszanak ma csapataink. Do­rogon az olimpiai keret II. a Bányász válogatottal, Budapesten a Szőnyi­ úton pedig a Vasas válogatott a Lokomotiv válogatottal méri össze erejét. Az olimpiai keret II. csak nagy küzdelem­ben szerezheti meg a győzelmet az erős védelemmel és fedezetsorral ren­delkező Bányász válogatott ellen. A Vasas válogatott a Lokomotív váloga­­tott mérkőzés kimenetele teljesen nyílta Mai sportműsor Labdarúgás: Béke Kupa-mérkőzések: Vasas vál.—Lokomotív vál., Szőnyi-út, 17.30 óra. Olimpiai keret II.—Bányász vál., Dorog, 17.30 óra, Bp. Lokomotív— Miskolci Építők NB II-es mérkőzés, Sző­nyi-út, 15.30 óra. Atlétika: A Magyar Népköztársaság 1952. évi országos ifjúsági atlétikai baj­nokságának első napja, Mező­ u., 10 óra. Úszás: A Bp. Kinizsi országos úszó­versenye, Sportuszoda, 17 óra. Vízilabda: Olimpiai Kupa-mérkőzések: Bp Dózsa—Bp. Honvéd, újpesti uszoda, 18 óra. Bp. Lokomotív—Bp. Kinizsi, Nemzeti Sportuszoda, 18.40 óra. Kézilabda: Az országos kispálya kézi­labdabajnokság döntői a sportcsarnoki pályákon. Ünnepélyes megnyitó 15 óra­kor. Motorsport: Magyarország 1952. évi gyorsasági bajnokságának első napja. Városliget, 15 órától. Birkózás: Dunántúl kötöttfogású egyé­­ni és csapatbajnoksága, Szombathely, 17 óra. Evezés: Magyarország 1952. évi eve­­zősbajnokságának második napja cse­peli Dunaág, 10 és 16 óra. B ■ • '-1 1 * M c­o/« ras A Meteorológiai Intézet jelenti: Várható időjárás ma estig: felhőátvonulások,­­ egyes helyeken délutáni záporeső, esetleg ziva­tar. Mérsékelt északi szél. A hőmérséklet *alig változik. A budapesti színházak mai műsora Nemzeti: Nyári szünet. — Margitszigeti Szabadtéri Színpad: Szentivánéji álom (3). — Városi: Aida (7). — Katona József Színház: Nyári szünet. — A Magyar Nép­hadsereg Színháza: A harag napja (szel­vénybérlet, 7). — Állatkerti Szabadtéri Színpad: Vidám est (8). — Madách Szín­ház: Pirossapkás lány (7). — Fővárosi Operett: Állami áruház (Petráss­y- és Szamosi E.-bérlet, 7). — Ifjúsági: MÉH vidám hangversenye (fél 3), Egri csillagok (7). — Vidám Színpad: Hideg zuhany (Gertner-bérlet, 7). — Zeneakadémia: Kinsker Márta zongoraestje (fél 6), Növen­dékhangverseny (8). — Bartók-terem: Ze­neiskolai vizsgaelőadás (7). — Károlyi­kert: a magyar rádió szimfonikus zenekara (2. bék­. est, 8). — Puskin-kert: a Szak­­szervezetek Központi Művészegyüttese (1. bék­. est, 8). — Csajkovszkij-park: Az «Esti Budapest» vidám hangversenye (8). — Kecskeméti Állami Katona József Színház (Pesterzsébet, Kossuth mozi): Csínom Pal­kó (7). — Majakovszkij Színpad (Margit­sziget) . A Magyar Néphadsereg Ének- és Táncegyüttese (7). —­ Állami Bábszínház: Nyári szünet. — Fővárosi Nagycirkusz: Humor jegyében (4, 8). — Rádió: Aida, opera (Petőfi, 19.30). A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL SZOMBAT KOSSUTH-RÁDIÓ: 5.00: Falurádió. — 5.30: Hírek. — 5.45— 8.30: Reggeli zenés műsor. — Közben: 6.45: A «Szabad Nép» mai vezércikke. — 11.30: Összeállítás Kínáról. — 12.00: Hírek. Hangos Újság — 12.30: Népi zene. — 13.00: Hanglemezek. — 14.15: Filmzene. — 14.30: Gyermekekről szeretnék szólni. El­beszélés. — 15.30: Beszélő atlasz. — 15.50: Művészeti híradó. — 16.10: Szovjet napok — szovjet emberek — 16.20: Tánczene. — 17.00: Hírek — 17.15: Sosztakovics: V. szimfónia. — 18.00: Falurádió. — 18.30: Szív küldi . . — 19.00: Egy falu — egy nóta. — 20.00: Hangos Újság. — 20.40: A begyűjtési verseny hírei. — 20.45: Zenés szombat este. — 21.30: Verses, zenés ösz­­szeállítás az aratásról. — 22.00: Hírek. Sport. — 22.25: Tánc éjfélig. — 24.00: Hí­rek. PETŐFI-RÁDIÓ: 6.00: Hanglemezek. — 15.00: Népek da­laiból. -- 15-25: Zsuzsira nagyon vigyáz­nak. Elbeszélés — 15.45: Filmzene. — 16.00: Zenei újság. — 16.35: Közgazdasági negyedóra. — 17.10: Tanuljunk énekszóra oroszul! — 17.30: Hírek. — 17.40: Népdal­­feldolgozások. — 18.40: Tánczene. — 19.15: Sportnegyedóra. — 19.30: Verdi: «Aida». Operaismertetés. — 22:00; Operettmuzsika. — 22:30; Magyar muzsika. Az olimpiai versenyek előtt AZ OLYMPOSI ZEUS-TEMPLOM ROM­JAINÁL szerdán reggel meggyújtották az olimpiai lángot. A fáklyával váltó fut Athénig és onnan repülőgé­­en viszik tovább Nyugat-Németország­­a. Innen evezősök, futók és motorke­rékpárosok viszik az olimpiai lángot Malmon és Stockholmon át Helsinkibe. Az ünnepség «szépséghibája», hogy a nemzetközi olimpiai bizottság a béke fák­­lyáját,­­ az olimpiai lángot nem a rövi­­debb úton, a népi demokratikus orszá­gokon, Magyarországon, Csehszlovákián és Lengyelországon, hanem kerülővel. Nyugat-Németországon keresztül irányí­totta Helsinkibe. A MAGYAR SPORTOLÓK az eddigi olimpiai versenyeken összesen 46 olim­­piai bajnokságot, 36 második és 41 har­madik helyezést értek el. A legjobban a vívók szerepeltek, akik 15 aranyér­met szereztek Az úszók nyolc, a bir­kózók hat, az atléták és ökölvívók öt-öt, a tornászok és céllövők három-három olimpiai bajnokságot nyertek, a szelle­mi olimpián pedig egy alkalommal győ­zött magyar versenyző.­­ AZ OLASZ LAB­DAR­ÚGÓ SZÖ­VETSÉG kijelölte a 18 tagú, végleges olimpiai keretet. A játékosok többsége elsőosz­tályú egyesületekből való hivatásos labdarúgó. Hogy az olimpiai ver­senyeken indulhassanak — ahol kizá­rólag amatőr sportolók vehetnek részt — különböző egyetemekre íratták be őket. A keret tagjai a következők: Cade és Rota (Atalanta), Azzini (Brescia), Pan­­dolfini és Violani (Fiorentina), Neri (In­­ternazionale), Boniperti, Corrad és Vi­­volo (Juventus), Antonazzi (Lazzio), Gior­­celli (Monza), Gimona (Palermo), Bia­­gioli (Piombino), La Rosa (Pro Patria), Venturi (Roma), Bugatti és Fontanesi (Spal) és Mariam (Udinese). A VARSÓBAN rendezett atlétikai versenyen Maslowski 55.30 méteres dobással új lengyel kalapácsvető csúcseredményt ért el TOKIÓBAN a japán úszók részére ren­dezett válogatóversenyen a következő országos csúcseredmények születtek: 100 m-es női gyorsúszásban Jamasiti 1:10 mp, 200 m-es női gyorsúszásba­n: Jamasita 2:35.6 mp, 200 női mellúszásban: Matsuomo 3:01.4 mp, 400 m-es férfi gyorsúszásban: Hasizuma 4:40.2 mp, 100 m-es férfi mellúszás­ban: Kojikava 1:08.8 mp. Faliújság- és üzemi sajtó-kiállítás nyílik a Nemzeti Szalonban A Magyar Újságírók Országos Szö­vetsége rendezésében faliújság- és üzemi sajtó-kiállítás nyílik meg ma délben 12 órakor a Nem­­zeti Szalonban (Sztálin-tér). Megnyitó beszédet mond Vadász Ferenc, a­ Magyar Újságírók Országos Szövetségének főtitkára.

Next