Népszabadság, 1958. szeptember (16. évfolyam, 207-231. szám)
1958-09-02 / 207. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1958. szeptember 2. kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XVI. évfolyam, 207. szám * Ára 60 flUSc Megkezdődött a tanév A Diana utcai iskola elsőser virággal a kezükben a tanévnyitón. Már diákok járnak a mintegy hétmillió forintos költséggel épült, új 20 tantermes, kétemeletes szekszárdi iskoládba is. Új tankönyvek. Reméljük könynyebben tanulnak belőlük, mint a régiekből. A párt és kormány vezetői a bányásznapi ünnepségeken Szeptember 7-én országszerte megünneplik a VIII. bányásznapot. Ezeken az ünnepségeken a párt és a kormány vezetői is részt vesznek és felszólalnak. Tatabányán Apró Antal elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese, Salgótarjánban Marosán György elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Komlón Fock Jenő elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Edelényben Fehér Lajos elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Ajkacsingervölgyön Kiss Károly elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Nagylengyelben Czottner Sándor elvtárs, nehézipari miniszter vesz részt a bányásznapi ünnepségeken, és tolmácsolja a párt és a kormány üdvözletét a bányászdolgozóknak. Magyar küldöttség az egyemi tanárok nemzetközi kongresszusán Az egyetemi tanárok és oktatók nemzetközi szervezetének XI. kongresszusára — amelyet Brüszszelben tartanak — magyar küldöttség utazott el, Szigeti József művelődésügyi miniszterhelyettes vezetésével. (MTI) Megkezdődött Genfben az atomenergia békés felhasználásával foglalkozó nemzetközi értekezlet Mint az AFP jelenti, hétfőn magyar időszámítás szerint 10 óra 37 perckor megkezdődött Genfben az atomenergia békés célú felhasználásával foglalkozó második nemzetközi értekezlet. Hamimarskjöld ENSZ-főtitkár megnyitó szavai után elsőnek Thomas Holenstein, Svájc köztársasági elnöke emelkedett szólásra. Svájc nevében üdvözölte az értekezleten részvevő küldötteket. Az atomenergia békés felhasználása ügyében Genfben megnyíló második nemzetközi értekezlet — mint a TASZSZ különtudósítója jelenti — a Nemzetek Palotájában zajlik le szeptember 1-től 13-ig, körülbelül ötezer tudós részvételével. Közülük kétezer hivatalos küldöttként szerepel 66 ország és sok nemzetközi szervezet képviseletében. Az értekezleten körülbelül 650 tudományos előadás hangzik majd el és kerül megvitatásra. A beterjesztett tudományos előadások száma 2200. Az értekezlet részvevői kölcsönös tájékoztatást adnak az utóbbi években kifejtett munkájukról. Az egyik központi témát a könynyű atommagok fúzióján alapuló termonukleáris folyamatok tanulmányozásával kapcsolatban eddig elért eredmények alkotják. Bőségesen foglalkoznak majd az izotópok tudományos és technikai felhasználásának további kiterjesztésével is. Az 1955-ben lezajlott első értekezleten csak három szakosztály működött, most pedig hat szakosztályban dolgozzák majd fel a beterjesztett előadások nagy részét. Az értekezleten a szőnyegen fekvő kérdéseket megvilágító filmekkel, tudósok nyilvános előadásaival, az atomenergia békés felhasználását bemutató kiállítással segítik elő a széleskörű eszmecserét és a szorosabb együttműködést. A szovjet küldöttség több mint 220 előadást terjesztett az értekezlet elé, kétszer anynyit, mint 1955-ben. Jemeljanov, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja a Pravda hétfői számában megjelent cikkében emlékeztet arra, hogy az első genfi értekezleten a Szovjetunió volt az egyetlen ország, amely jelentést terjesztett be az első ipari atomvillanytelep felépítéséről és munkájáról. A második genfi értekezleten ugyancsak a Szovjetunió leset az egyetlen ország, amely jelentést terjeszt be az atomenergia meghajtóerőként való felhasználásáról. A szovjet tudósok beszámolnak az első atommeghajtású jégtörő hajó építéséről, új atomreaktorok és atomvillanytelepedt létesítését célzó kutatómunkákról. A második genfi értekezleten ezen túlmenően ismertetni fogják a szovjet tudósok a Szovjetunió együttműködését más országokkal az atomerő békés hasznosításában. Átadta megbízólevelét az Albán Népköztársaság új budapesti nagykövete Déjji István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke hétfőn fogadja Edip Cuci rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, az Albán Népköztársaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél átadásánál jelen volt: Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, dr. Sík Endre külügyminiszter, Mihályfi Ernő művelődésügyi miniszterhelyettes, az Elnöki Tanács tagja. Csatorday Károly rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a külügyminisztérium protokoll-osztályának vezetője. Edip Cuci nagykövet és Dobi István a megbízólevél átadásakor beszédet mondott. Edip Cuci nagykövet megbízólevele átadásakor hangsúlyozta: Az albán és a magyar népet szorosan összekapcsolta a régi és őszinte barátság. Baráti kapcsolataink konkrétan kifejeződnek gazdasági, kulturális és társadalmi jellegű szerződéseink egész sorában, amelyek még jobban megerősítették országaink testvéri együttműködését, hozzájárulnak a szocializmus alapjainak országainkban való lerakásához és a béke védelméhez. Az albán nép, az Albán Munkapárt és kormánya vezetésével, a Szovjetunió önzetlen segítségével, a Magyar Népköztársaság és a többi népi demokratikus ország testvéri segítségével hatalmas sikereket ért el a szocializmus építésében és mozgósította erőit a második ötéves terv sikeres teljesítésére. Mint a szocialista tábor aktív tagja, együtt a többi testvéri népekkel, fáradhatatlanul fog harcolni a béke megvédéséért és a népek közötti együttműködésért. A nagykövet beszédére Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke válaszolt: — A magyar nép — mondotta a többi közt — soha el nem múló hálával gondol az albán nép erkölcsi és anyagi támogatására, amellyel népünket történelmének egyik legnehezebb időszakában, az imperializmus által támogatott ellenforradalommal folytatott küzdelmében segítette. Az albán nép a szocialista tábor többi országaival együtt ragyogó példáját adta a proletár-internacionalizmus hatalmas erejének és a nyújtott segítség döntő mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a magyar nép, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány vezetésével oly gyorsan felszámolta az ellenforradalom okozta súlyos károkat és jelentős sikereket ért el a szocializmus építése terén. A megbízólevél átadása után a nagykövet a kíséretében megjelent Petri Dishnica nagykövetségi főtitkárt, Meto Bija nagykövetségi kereskedelmi tanácsost és Kleanth Gyini nagykövetségi II. titkárt bemutatta Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének, aki ezután a nagykövettel hosszabb, szívélyes beszélgetést folytatott. (MTI) Kiállítás Genfben az atomerő békés felhasználására Mint a Reuter és az AP hírügynökség jelenti, vasárnap Genfben megnyílt az atomerő békés felhasználását bemutató kiállítás, melyet az ENSZ égisze alatt hétfőn kezdődő nemzetközi atomértekezlettel összefüggésben rendeztek. A kiállítást Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára nyitotta meg. A kiállítás érdekes módon szemlélteti azokat az eredményeket, amelyeket a Szovjetunió, Anglia és az Egyesült Államok tudósai a hidrogénbomba energiájának békés célú hasznosításában, a termonukleáris kutatásokban elértek. Megkezdődött a nemzetközi borverseny A világ legjobb 633 borfajtája „vetélkedik“ az elsőségért Hétfőn délelőtt a Vajdahunyadvár román termében ünnepélyesen megnyitották a nemzetközi borversenyt, valamint a Mezőgazdasági Múzeum Mathiász János emlékkiállítását, és az állandó borkiállítást. Az ünnepségen megjelent Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, Tömpe István, a földművelésügyi miniszter első helyettese, Magyári András földművelésügyi és Sághy Vilmos élelmezésügyi miniszterhelyettes és a budapesti diplomáciai testület számos képviselője. Magyari András megnyitó beszédében elmondotta: először érte hazánkat az a megtiszteltetés, hogy a világ legjobb borai nálunk vetélkedhetnek az elsőségért. A budapesti nemzetközi borversenyre 18 ország nevezett összesen 653 borfajtával. A magyar országos borverseny döntőjébe 820 bor jutott be, ezek közül 344 kerül a bíráló bizottság elé, együtt a legkiválóbb külföldi borokkal. Magyari András, Mathiász János születésének 120. évfordulója alkalmából megemlékezett a legnagyobb magyar szőlőnemesítő munkásságáról. Háromezerötszáz szőlőfajtája közül 88 terjedt el és termelik világszerte, mintegy 12 000 hektáron. Az évforduló alkalmából Mathiász emlékérmet alapított a Mezőgazdasági Múzeum, amelyet 74 kiváló tudósnak, kutatónak, borászati szakembernek, szőlőtermelőnek nyújtott át Magyari elvtárs. Mathiász Jáno® fia és több unokája is megkapta az emlékérmet. Délután 2 órakor ült össze a nemzetközi borverseny 10 tagú bíráló bizottsága, és dr. Soós István egyetemi tanár elnökletével megkezdte kilencnapos munkáját. Naponta több mint 70 borfajta ízét, zamatát, színét, tisztaságát vizsgálja meg a bizottság négy magyar és hat külföldi tagja, valamennyien elismert borászati szakemberek. A borokat egyenként bírálják el, a 18—20 ponttal értékelt borok termelőit aranyéremmel jutalmazzák. Hétfő estig egy román és egy magyar bor lett aranyérmes. A magyar bor Németh József szekszárdi szőlősgazda rizlingje.