Népszabadság, 1958. október (16. évfolyam, 232-258. szám)

1958-10-26 / 254. szám

mn Hons.iRDtms n... WamiBB$I$EBBD3IE[S A VETŐMAG VÉDELMÉBEN A nemesített növényfajták ve­tőmagját mintegy 320 000 holdon szaporítja 350 állami gazdaság, 1000 termelőszövetkezet és több száz egyéni dolgozó paraszt. Az Országos Vetőmagfelügyelőség­nek minden parcellát meg kell vizsgálnia az un. szántóföldi szemlén, hogy a nemesített növény megfe­lel-e fajtatisztaságnak, egészségi követelményeknek, fejlettségnek, vagyis, hogy magja alkalmas lesz-e arra, hogy a köztermesztés­ben növelje a termésátlagokat. A gabonaféléket 1, a répa- és kony­hakerti fajtákat 2, a burgonyafaj­tákat pedig 3 szántóföldi szemlén minősítik az országos m­ézet és a megyei felügyelőségek mezőgaz­dász szakemberei. A megtermett vetőmag-ellenőr­zés második lépcsője a laboratóriumi vizsgálat. Minden egyes nemesített vetőma­got termő tábla, parcella termé­séből mintát vesznek, s azt rész­ben a vidéki, nagy részben pedig a budapesti laboratóriumban meg­vizsgálják. A budapesti laborató­rium az elmúlt éviben 30 400 min­tát kapott. A mintákat a „száraz laboratóriumban”, tisztasági, ned­vességtartalmi, egészségügyi, mik­roszkópiai vizsgálatnak vetik alá. Az elmúlt évben az egész ország­ban összesen 116 000 ilyen mag­mintát vizsgáltak meg. A min­ták másik részét csíráztatják. A beérkezett mintákból 25 200 mintán végeztek csíráztatási pró­bát. Ha betegség gyanúja forog fenn, kórtani laboratóriumba vi­szik a vetőmagot, hogy megálla­pítsák, milyen betegség károsítja. Amelyik vetőmag a szántóföldi szemlén is, a laboratóriumban is megfelel, megkapja a bizonyítvá­nyát, a „fémzárolást'’. Az Orszá­gos Vetőmagfelügyelőség az el­múlt évben mintegy 12 000 tételt fémzárolt, amelynek összes meny­­nyisége 5500 vagon volt. A me­gyében dolgozó állami vetőmag­felügyelőség 16 000 tételt fémzá­rolt, s a zsákok össztartalma meghaladta a 17 600 vagont. Hány év kell ahhoz, hogy a bú­zanemesítő új fajtája törzsanya­gának terméséből a köztermesz­tésre is jusson nemesített vető­mag? A búza vetőmag-szaporítási lépcsője — amelyet mindvégig az Országos Vetőmagfelügyelőségt el­lenőriz — úgy alakul, hogy a köz­­termesztésre kerülő nemesített fajták, a búzából jelenleg szám­ szerint 8, összes törzsanyagának magja 4 hold vetés terméséből ke­rül ki. Itt kezdődik a lépcső, amely a hatodik évben 100 000 hold harmadfokú szaporí­tás mintegy 6000 vagonnyi termé­sének kiosztásában fejeződik be. A burgonyánál például évente 9 fajtának 15 200­ hold termése ke­rül kiosztásra. Hibrid kukoricából az idén csaknem 29 000 holdon történik vetőmagtermesztés, a különböző fokozatok, „lépcsők” összességében. Az Országos Vetőmagfelügyelő­­ség monori fajtamegállapító tele­pén minden egyes nemesített faj­ta vetőmagjából, valamint min­den külföldről behozott vagy külföldre kivitt vetőmagtételből 1—1 parcellát elvetnek. A neme­sített növényfajták fajtatisztasá­gát ezeken a kis parcellákon el­lenőrzik. A nemesített növényfajták magja a szorkvány magvaknál jó­val nagyobb termőképességet hordoz magában — mondja Nagy László, az Országos Vetőmagfel­ügyelőség vezetője. Erre vigyá­zunk mi. Legújabban a hibrid­kukorica-fajták elterjesztése egyik fontos feladat és bizony na­gyon szigorú, de körültekintő szántóföldi szemléket kell vé­geznünk, hogy a szigetelés, cime­­rezés és egyéb termesztési előírá­sokat minden vetőmagtermesztő betartsa. A hibrid kukorica törzs­szaporításánál, a bel­tenyészt­éses törzsek termesztésénél legalább 16-féle törzs, fajta termesztési munkáját kell ellenőrizni. De a vetőmagot az új hibrid kukorica­­vetőmagelőkészítő üzemekben is tovább kísérjük, hogy a termelő valóban olyan hibrid kukorica­­vetőmagot kapjon, amely a régi­nél 20—25 százalékkal többet te­rem. Számok a törzskönyvezésről­­ Az elmúlt év­ben 70 608 te­hén termelését ellenőrizte a törzskönyvezés szervezete éves viszonylatban. Az ellenőrzött tehenek közül 62 403 magyar­­tarka volt. Az egy te­hénre eső átla­gos tejtermelés 3214 kg tej, 3,84 százalékos zsírtartalom­mal. Az egy te­hénre eső átla­gos tejtermelés az előző évhez képest 125 kilogrammal, a két év­vel ezelőttihez pedig 447 kilo­grammal gyarapodott. A megyék között a legjobb eredményt a Baranya megyei törzskönyvezők érték el, ahol te­henenként­ átlagos tejmennyiség csaknem 3600 liter. A második Pest megye kereken 3500 literrel. A törzskönyvezett állományból 43 358 az állami gazdaságok, 7309 a termelőszövetkezetek és 19 941 az egyéni dolgozó parasztok tulaj­donában volt. Az ellenőrzött tehenek közül 28 adott 8000 liternél több tejet, 83 tehén termelése volt 7000 és 8000 liter között és közel 3000-é az 5000 liter fölött. A sertéstörzskönyvben 1957-ben kereken 20 000 hússertés és 11 600 mangalica szerepel. A­ hússertések közül 15 500 fehér­ hússertés. 1957-ben összesen 147 sertéstörzs­­tenyészet dolgozott, közülük 94 termelőszövetkezeti tulajdonban volt. A legjobb termelőszövetke­zeti törzstenyészet a solti Szikra, a solymári Dózsa és a biai Dózsa termelőszövetkezet tulajdonában volt. A juh-törzskönyvekben 1957- ben 87 635 anyajuh termelését tüntették fel. A legnagyobb nyírósúlyt a törzstenyésztő kísérleti gazdasá­gok mutatták fel, 6,22 kg-ot nyír­tak egy-egy anyáról. A Herceghalmi Kísérleti Gazdaság arany-oklevél­lel jutalmazott kaukázusi kosa nyírás­ előtt. \ Hamnu­kötmillió szőlőállvány egy év alatt Hazánk jelenlegi szőlőterülete kereken 340 ezer kát. hold, amely­ből 210 ezer kát. hold 40 éven fölüli, részint tőkehiányos szőlő. A forradalmi munkás-paraszt kormány tervbe vette ezeknek a szőlőknek 15 év alatti felújítását, kimondva azt, hogy emellett még 30 ezer kát. hold területen új szőlőt is kell telepíteni. Mindez azt jelenti, hogy az évente 16 ezer kát. hold szőlőterület telepí­téséhez 35 millió szőlőoltványra, illetőleg 45 millió hazai gyökeres vesszőre van szükség. Ez természetesen igen nagy fel­adat, hiszen ilyen nagy tömegű oltvány előállítása kereken 1800 kát. hold területű szőlőanyatelepet kíván. Népi államunk nagy anyagi erőfeszítéssel és áldozattal már eddig 1400 kát. holdnyi anyatele­pet létrehozott. Így a többi között Balatonbogláron 164, Villányban 152, Tarcalon 125, Csányon 200, Balatonaligán 126 kát. holdnyi oltványtelepünk van az állami gazdaságok kezelésében. Két éven belül telepítésre és berendezésre kerül a hiányzó 400 kát. holdnyi terület is, amellyel aztán teljesen megoldódik az évi 35 millió szőlős oltvány-szükséglet kérdése. Államunk áldozatkészségének nagyságára jellemző, hogy 100 kat. holdnyi anyatelep létesítése 5 mil­­lió forintba kerül, s minden egyes oltvány előállítása 3 forintba. Az egyéni termelők az oltványokat —­ ha a telepítési költséget is hozzá­számoljuk — mélyen az önköltségi áron alul kapják. A termelőszö­vetkezetek díjtalanul juthatnak az oltványokhoz, míg a tokaj-hegy­­aljai szakcsoportok a csemegesző­lő-oltványokat 75, a borszőlő-olt­ványokat pedig 50 százalékot kedvezménnyel kapják. IIIMimllMmiHIIMIIItlIltHMtUMIIIHmitlIIIIIWWtlHUWMUIWWIUIIIIIIIHIWIHWmwIUimilllltHIIIIHIlullwilHlllllllUlglIIHHIIlUOIUIMIIHWUHWWIIMmWIIIWIIHlUHMUmttlItmOlllWUMIIWMimiMmiUUiKHMtimHW Szarvatlan tehenek A haladó szellemű állattenyész­tők körében világszerte terjed az a nézet, miszerint a szarvasmar­hának csak addig volt szüksége szarvasra, amíg vad állapotban élt. I. W. Scott ausztráliai tudós egyik tanulmányában kifejtette: „A szarv, amely a primitív állat­fajták életfontosságú önvédelmi eszköze volt, a mai kultúrfajták­­ban nemcsak hogy elvesztette je­lentőségét, hanem a tenyésztés és a termelés tekintetében is aka­dállyá vált." A Szovjetunió állattenyésztői­­ kezében már olyan bizonyítékoki is vannak, hogy a szarvatlanná­­ tett egyedek közül megfelelő ki-­ válogató munkával szarvatlan­­ állomány kitenyésztése is lehetsé- | ges. Columbia államban a dél-dako-t­­ai mezőgazdasági kísérleti állo-o máson az éves tinók egy csoport- § jának levágták a szarvát. A mű-­­ tét után a tinók egyenként és át-­­­lagban 13,5 kg. súlyt vesztettek. | A másik, a szarvaitól meg nem | fosztott tinók csoportja így na­f gyobb kezdősúllyal indult a hizla- | lásba. Mégis, a 92 napig tartó híz-­f­­alási időszak alatt a szarvatlan | tinók nemcsak hogy utolérték | társaikat, hanem súlyban le is | hagyták őket, ráadásul, kevesebb­­ takarmányt fogyasztva, jobban ér-­­tékesítették a takarmányokat.­­ A külföldi eredmények és­ sike-­­­rek mögött semmiben sem marad­nak el a mi hazai kísérleteink. Az Észak-Dunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben, Mosonma­gyaróváron már évekkel ezelőtt megkezdődtek a szarvatlanítási kísérletek. A dr. Horváth Miklós vezető szak­állatorvos által kidol­gozott módszer a columbiainál is jobb, mert e szerint a borjú 10 napos korában avatkoznak be oly­képpen, hogy a szarvkezdeményt füstölgő kénsavval ecsetelik s a többszöri kezelés következtében a szarv már ki sem nő. i . .­ .­­ " Hamarosan dolgozni kezd az ország legkorszerűbb magtisztító üzeme Orosházán november 7-én ad­ják­­ át rendeltetésének az ország legkorszerűbb, hazai és külföldi gépekkel fölszerelt ker­ti- és virágmag-tisztító üzemét. A hatalmas, öt emeletes épület — amelyhez két kisebb, de vele ösz­­szefüggő épületrész csatlakozik — szépségével és monumentali­tásával méltán hívja magára a figyelmet. Orosháza tehát, ismét egy új létesítménnyel gazdago­dott. Kísérőnk — Koltai László üzemvezető — elmondja, hogy ez az új létesítmény 10 millió fo­rintos költséggel épült és mint­egy 200—250 vagonnyi kerti- és virágmag tisztítására, tárolására alkalmas. Sétánkat az üzem tete­jén kezdjük. Itt a tetőn szárítják a nedvesebben érkező magvakat, amelyeket teherfelvonó szállít ide. A szállítás egyébként telje­sen gépesített, kezdve attól, hogy már a vagonokból kirakott zsá­kolt magtételeket is gumikerekű szállítókocsik juttatják el a gyűj­tőraktárba vagy a felvonókhoz. A magvak zöme a tetőn kezdi útját. Így a kertimagvak kö­zül főként fajtaborsó, bab, spenót, kömény, sárgarépa, petrezselyem és hagymafélék magvai kerülnek ide, míg a virágmagvak közül el­sősorban a rézvirág (zénia), bár­sonyvirág, szegfű, körmöcske, őszi­rózsa és a petúnia magvait tisz­títják és zsákolják. Maga a tető a raktári és a géptermi részre osz­lik. Az utóbbi részből nyúlnak ki a tisztítógépek légelvezető nyílá­sai, de ezek nem port, hanem tisz­ta levegőt árasztanak magukból. Az V. emeleten 7 osztályozót, egy ikerdörzsgépet és egy ponyva­gépet helyeztek el. A gépek garat­része fölött dolgozik az elszívó­berendezés, amely a port külön erre a célra épített kamrákba irá­nyítja, míg a tiszta levegő az előbb említett kürtőkön távozik. Érdekes és korszerű újításnak számít, hogy a gépek keves alkat­részeit más-más színűre festették. Az élénk sárga, zöld, kék, piros, szürke, ezüst­színű alkatré­szek nem fá­rasztják a gé­pekkel dolgozó­kat, minden gép jól elkülö­níthető, munká­ja ellenőrizhe­tő. Ez a derűs és tiszta kör­nyezet jellemzi egyébként a többi emelet­részt is. Az V. emeleti gara­tokból, a csöve­ken át a IV. emelet tisztító és osztályozó gépeibe kerül­nek a magvak. A 7 gép közül hat nyomó- és egy szívóleve­gővel műkö­dik. Ebben a teremben dol­gozik egy igen érdekes gép, az ikerdörzsölő, amely a füzér­ben összenőtt vagy a részben, vagy egészében tokosan érke­zett magvakat választja szét egy­mástól anélkül, hogy a milliónyi mag közül egy is megsérülne vagy rontaná csak egynek is csíraképes­ségét. Kitűnő munkát végez a ponyvagép is, amely legalább száz féle műveletre alkalmas. Magvakat azonban a III. eme­leten sem látunk, mert itt a zsákok nyelik el a különféle — de már megtisztított és osztályozott — anyagot. Persze vannak mag­vak, amelyek még egy tisztításon esnek át, de ezek is „láthatatla­nul” az itt felállított triőrökbe, vagy szeparátorokba jutnak s ve­lük már csak a II. emeleten talál­kozunk, ahol 2 nagyteljesítmé­nyű szeparátor fajsúly alapján osztályozza a magvakat. Kísérőnk külön felhívja figyelmünket egy érdekes gépre, a tű-triőrre. Ez a több mint két méter hosszú, tali­ga-kerék átmérőjű henger belül vízszintesen álló finom tűfogak­kal van ellátva. Mikor a borsósze­meket beleengedik és a triőrt forgásba hozzák, a tűkön fenn­akadnak a lyukas, rágott vagy repedthéjú magvak. Ezeket egy ugyancsak forgó kefe, a henger belsejében mozgó vályúba továb­bítja és egy nyíláson külön zsák­ba gyűjti, míg­ az egészséges mag­vak másik zsákba gyülekeznek. A szomszédos teremben áll a szárí­tógép garatja. Magával a géppel az I. emeleten találkozunk, amely 40—45 C fokos hőmérsékleten szárít. Itt dolgozik 120 lány és asszony a kéziválogató asztalok mellett. A földszinten a zsákolóte­rembe jutunk, míg a pincében a kazánok, egyéb műszaki berende­zések és raktárak fogadnak A raktárak kivételével minde­nütt központi fűtés van. Az ebédlő, a mosdók és a zuhanyo­zók, valamint az öltözők a legigé­nyesebb ízlést is kielégíti. A jú­­liustól­ januárig terjedő időszak­ban mintegy 200—250 munkás­kéznek ad kenyeret az új üzem, de emellett lehetővé teszi még 400—500 orosházi család otthoni foglalkoztatását is. A munkát no­vember 7. után kisebb létszámmal kezdik, de aztán fokozatosan nö­velik, úgy, hogy a jövő év júliusá­ban már az egész Tiszántúl állami gazdaságai, termelőszövetkezetei által termelt kerti- és virágmag­vakat ide irányítják. Az orosházi magtisztító üzem homlokzata.

Next