Népszabadság, 1958. október (16. évfolyam, 232-258. szám)
1958-10-26 / 254. szám
mn Hons.iRDtms n... WamiBB$I$EBBD3IE[S A VETŐMAG VÉDELMÉBEN A nemesített növényfajták vetőmagját mintegy 320 000 holdon szaporítja 350 állami gazdaság, 1000 termelőszövetkezet és több száz egyéni dolgozó paraszt. Az Országos Vetőmagfelügyelőségnek minden parcellát meg kell vizsgálnia az un. szántóföldi szemlén, hogy a nemesített növény megfelel-e fajtatisztaságnak, egészségi követelményeknek, fejlettségnek, vagyis, hogy magja alkalmas lesz-e arra, hogy a köztermesztésben növelje a termésátlagokat. A gabonaféléket 1, a répa- és konyhakerti fajtákat 2, a burgonyafajtákat pedig 3 szántóföldi szemlén minősítik az országos mézet és a megyei felügyelőségek mezőgazdász szakemberei. A megtermett vetőmag-ellenőrzés második lépcsője a laboratóriumi vizsgálat. Minden egyes nemesített vetőmagot termő tábla, parcella terméséből mintát vesznek, s azt részben a vidéki, nagy részben pedig a budapesti laboratóriumban megvizsgálják. A budapesti laboratórium az elmúlt éviben 30 400 mintát kapott. A mintákat a „száraz laboratóriumban”, tisztasági, nedvességtartalmi, egészségügyi, mikroszkópiai vizsgálatnak vetik alá. Az elmúlt évben az egész országban összesen 116 000 ilyen magmintát vizsgáltak meg. A minták másik részét csíráztatják. A beérkezett mintákból 25 200 mintán végeztek csíráztatási próbát. Ha betegség gyanúja forog fenn, kórtani laboratóriumba viszik a vetőmagot, hogy megállapítsák, milyen betegség károsítja. Amelyik vetőmag a szántóföldi szemlén is, a laboratóriumban is megfelel, megkapja a bizonyítványát, a „fémzárolást'’. Az Országos Vetőmagfelügyelőség az elmúlt évben mintegy 12 000 tételt fémzárolt, amelynek összes menynyisége 5500 vagon volt. A megyében dolgozó állami vetőmagfelügyelőség 16 000 tételt fémzárolt, s a zsákok össztartalma meghaladta a 17 600 vagont. Hány év kell ahhoz, hogy a búzanemesítő új fajtája törzsanyagának terméséből a köztermesztésre is jusson nemesített vetőmag? A búza vetőmag-szaporítási lépcsője — amelyet mindvégig az Országos Vetőmagfelügyelőségt ellenőriz — úgy alakul, hogy a köztermesztésre kerülő nemesített fajták, a búzából jelenleg szám szerint 8, összes törzsanyagának magja 4 hold vetés terméséből kerül ki. Itt kezdődik a lépcső, amely a hatodik évben 100 000 hold harmadfokú szaporítás mintegy 6000 vagonnyi termésének kiosztásában fejeződik be. A burgonyánál például évente 9 fajtának 15 200 hold termése kerül kiosztásra. Hibrid kukoricából az idén csaknem 29 000 holdon történik vetőmagtermesztés, a különböző fokozatok, „lépcsők” összességében. Az Országos Vetőmagfelügyelőség monori fajtamegállapító telepén minden egyes nemesített fajta vetőmagjából, valamint minden külföldről behozott vagy külföldre kivitt vetőmagtételből 1—1 parcellát elvetnek. A nemesített növényfajták fajtatisztaságát ezeken a kis parcellákon ellenőrzik. A nemesített növényfajták magja a szorkvány magvaknál jóval nagyobb termőképességet hordoz magában — mondja Nagy László, az Országos Vetőmagfelügyelőség vezetője. Erre vigyázunk mi. Legújabban a hibridkukorica-fajták elterjesztése egyik fontos feladat és bizony nagyon szigorú, de körültekintő szántóföldi szemléket kell végeznünk, hogy a szigetelés, cimerezés és egyéb termesztési előírásokat minden vetőmagtermesztő betartsa. A hibrid kukorica törzsszaporításánál, a beltenyésztéses törzsek termesztésénél legalább 16-féle törzs, fajta termesztési munkáját kell ellenőrizni. De a vetőmagot az új hibrid kukoricavetőmagelőkészítő üzemekben is tovább kísérjük, hogy a termelő valóban olyan hibrid kukoricavetőmagot kapjon, amely a réginél 20—25 százalékkal többet terem. Számok a törzskönyvezésről Az elmúlt évben 70 608 tehén termelését ellenőrizte a törzskönyvezés szervezete éves viszonylatban. Az ellenőrzött tehenek közül 62 403 magyartarka volt. Az egy tehénre eső átlagos tejtermelés 3214 kg tej, 3,84 százalékos zsírtartalommal. Az egy tehénre eső átlagos tejtermelés az előző évhez képest 125 kilogrammal, a két évvel ezelőttihez pedig 447 kilogrammal gyarapodott. A megyék között a legjobb eredményt a Baranya megyei törzskönyvezők érték el, ahol tehenenként átlagos tejmennyiség csaknem 3600 liter. A második Pest megye kereken 3500 literrel. A törzskönyvezett állományból 43 358 az állami gazdaságok, 7309 a termelőszövetkezetek és 19 941 az egyéni dolgozó parasztok tulajdonában volt. Az ellenőrzött tehenek közül 28 adott 8000 liternél több tejet, 83 tehén termelése volt 7000 és 8000 liter között és közel 3000-é az 5000 liter fölött. A sertéstörzskönyvben 1957-ben kereken 20 000 hússertés és 11 600 mangalica szerepel. A hússertések közül 15 500 fehér hússertés. 1957-ben összesen 147 sertéstörzstenyészet dolgozott, közülük 94 termelőszövetkezeti tulajdonban volt. A legjobb termelőszövetkezeti törzstenyészet a solti Szikra, a solymári Dózsa és a biai Dózsa termelőszövetkezet tulajdonában volt. A juh-törzskönyvekben 1957- ben 87 635 anyajuh termelését tüntették fel. A legnagyobb nyírósúlyt a törzstenyésztő kísérleti gazdaságok mutatták fel, 6,22 kg-ot nyírtak egy-egy anyáról. A Herceghalmi Kísérleti Gazdaság arany-oklevéllel jutalmazott kaukázusi kosa nyírás előtt. \ Hamnukötmillió szőlőállvány egy év alatt Hazánk jelenlegi szőlőterülete kereken 340 ezer kát. hold, amelyből 210 ezer kát. hold 40 éven fölüli, részint tőkehiányos szőlő. A forradalmi munkás-paraszt kormány tervbe vette ezeknek a szőlőknek 15 év alatti felújítását, kimondva azt, hogy emellett még 30 ezer kát. hold területen új szőlőt is kell telepíteni. Mindez azt jelenti, hogy az évente 16 ezer kát. hold szőlőterület telepítéséhez 35 millió szőlőoltványra, illetőleg 45 millió hazai gyökeres vesszőre van szükség. Ez természetesen igen nagy feladat, hiszen ilyen nagy tömegű oltvány előállítása kereken 1800 kát. hold területű szőlőanyatelepet kíván. Népi államunk nagy anyagi erőfeszítéssel és áldozattal már eddig 1400 kát. holdnyi anyatelepet létrehozott. Így a többi között Balatonbogláron 164, Villányban 152, Tarcalon 125, Csányon 200, Balatonaligán 126 kát. holdnyi oltványtelepünk van az állami gazdaságok kezelésében. Két éven belül telepítésre és berendezésre kerül a hiányzó 400 kát. holdnyi terület is, amellyel aztán teljesen megoldódik az évi 35 millió szőlős oltvány-szükséglet kérdése. Államunk áldozatkészségének nagyságára jellemző, hogy 100 kat. holdnyi anyatelep létesítése 5 millió forintba kerül, s minden egyes oltvány előállítása 3 forintba. Az egyéni termelők az oltványokat — ha a telepítési költséget is hozzászámoljuk — mélyen az önköltségi áron alul kapják. A termelőszövetkezetek díjtalanul juthatnak az oltványokhoz, míg a tokaj-hegyaljai szakcsoportok a csemegeszőlő-oltványokat 75, a borszőlő-oltványokat pedig 50 százalékot kedvezménnyel kapják. IIIMimllMmiHIIMIIItlIltHMtUMIIIHmitlIIIIIWWtlHUWMUIWWIUIIIIIIIHIWIHWmwIUimilllltHIIIIHIlullwilHlllllllUlglIIHHIIlUOIUIMIIHWUHWWIIMmWIIIWIIHlUHMUmttlItmOlllWUMIIWMimiMmiUUiKHMtimHW Szarvatlan tehenek A haladó szellemű állattenyésztők körében világszerte terjed az a nézet, miszerint a szarvasmarhának csak addig volt szüksége szarvasra, amíg vad állapotban élt. I. W. Scott ausztráliai tudós egyik tanulmányában kifejtette: „A szarv, amely a primitív állatfajták életfontosságú önvédelmi eszköze volt, a mai kultúrfajtákban nemcsak hogy elvesztette jelentőségét, hanem a tenyésztés és a termelés tekintetében is akadállyá vált." A Szovjetunió állattenyésztői kezében már olyan bizonyítékoki is vannak, hogy a szarvatlanná tett egyedek közül megfelelő ki- válogató munkával szarvatlan állomány kitenyésztése is lehetsé- | ges. Columbia államban a dél-dako-tai mezőgazdasági kísérleti állo-o máson az éves tinók egy csoport- § jának levágták a szarvát. A mű- tét után a tinók egyenként és át-lagban 13,5 kg. súlyt vesztettek. | A másik, a szarvaitól meg nem | fosztott tinók csoportja így naf gyobb kezdősúllyal indult a hizla- | lásba. Mégis, a 92 napig tartó híz-falási időszak alatt a szarvatlan | tinók nemcsak hogy utolérték | társaikat, hanem súlyban le is | hagyták őket, ráadásul, kevesebb takarmányt fogyasztva, jobban ér-tékesítették a takarmányokat. A külföldi eredmények és sike-rek mögött semmiben sem maradnak el a mi hazai kísérleteink. Az Észak-Dunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben, Mosonmagyaróváron már évekkel ezelőtt megkezdődtek a szarvatlanítási kísérletek. A dr. Horváth Miklós vezető szakállatorvos által kidolgozott módszer a columbiainál is jobb, mert e szerint a borjú 10 napos korában avatkoznak be olyképpen, hogy a szarvkezdeményt füstölgő kénsavval ecsetelik s a többszöri kezelés következtében a szarv már ki sem nő. i . . . " Hamarosan dolgozni kezd az ország legkorszerűbb magtisztító üzeme Orosházán november 7-én adják át rendeltetésének az ország legkorszerűbb, hazai és külföldi gépekkel fölszerelt kerti- és virágmag-tisztító üzemét. A hatalmas, öt emeletes épület — amelyhez két kisebb, de vele öszszefüggő épületrész csatlakozik — szépségével és monumentalitásával méltán hívja magára a figyelmet. Orosháza tehát, ismét egy új létesítménnyel gazdagodott. Kísérőnk — Koltai László üzemvezető — elmondja, hogy ez az új létesítmény 10 millió forintos költséggel épült és mintegy 200—250 vagonnyi kerti- és virágmag tisztítására, tárolására alkalmas. Sétánkat az üzem tetején kezdjük. Itt a tetőn szárítják a nedvesebben érkező magvakat, amelyeket teherfelvonó szállít ide. A szállítás egyébként teljesen gépesített, kezdve attól, hogy már a vagonokból kirakott zsákolt magtételeket is gumikerekű szállítókocsik juttatják el a gyűjtőraktárba vagy a felvonókhoz. A magvak zöme a tetőn kezdi útját. Így a kertimagvak közül főként fajtaborsó, bab, spenót, kömény, sárgarépa, petrezselyem és hagymafélék magvai kerülnek ide, míg a virágmagvak közül elsősorban a rézvirág (zénia), bársonyvirág, szegfű, körmöcske, őszirózsa és a petúnia magvait tisztítják és zsákolják. Maga a tető a raktári és a géptermi részre oszlik. Az utóbbi részből nyúlnak ki a tisztítógépek légelvezető nyílásai, de ezek nem port, hanem tiszta levegőt árasztanak magukból. Az V. emeleten 7 osztályozót, egy ikerdörzsgépet és egy ponyvagépet helyeztek el. A gépek garatrésze fölött dolgozik az elszívóberendezés, amely a port külön erre a célra épített kamrákba irányítja, míg a tiszta levegő az előbb említett kürtőkön távozik. Érdekes és korszerű újításnak számít, hogy a gépek keves alkatrészeit más-más színűre festették. Az élénk sárga, zöld, kék, piros, szürke, ezüstszínű alkatrészek nem fárasztják a gépekkel dolgozókat, minden gép jól elkülöníthető, munkája ellenőrizhető. Ez a derűs és tiszta környezet jellemzi egyébként a többi emeletrészt is. Az V. emeleti garatokból, a csöveken át a IV. emelet tisztító és osztályozó gépeibe kerülnek a magvak. A 7 gép közül hat nyomó- és egy szívólevegővel működik. Ebben a teremben dolgozik egy igen érdekes gép, az ikerdörzsölő, amely a füzérben összenőtt vagy a részben, vagy egészében tokosan érkezett magvakat választja szét egymástól anélkül, hogy a milliónyi mag közül egy is megsérülne vagy rontaná csak egynek is csíraképességét. Kitűnő munkát végez a ponyvagép is, amely legalább száz féle műveletre alkalmas. Magvakat azonban a III. emeleten sem látunk, mert itt a zsákok nyelik el a különféle — de már megtisztított és osztályozott — anyagot. Persze vannak magvak, amelyek még egy tisztításon esnek át, de ezek is „láthatatlanul” az itt felállított triőrökbe, vagy szeparátorokba jutnak s velük már csak a II. emeleten találkozunk, ahol 2 nagyteljesítményű szeparátor fajsúly alapján osztályozza a magvakat. Kísérőnk külön felhívja figyelmünket egy érdekes gépre, a tű-triőrre. Ez a több mint két méter hosszú, taliga-kerék átmérőjű henger belül vízszintesen álló finom tűfogakkal van ellátva. Mikor a borsószemeket beleengedik és a triőrt forgásba hozzák, a tűkön fennakadnak a lyukas, rágott vagy repedthéjú magvak. Ezeket egy ugyancsak forgó kefe, a henger belsejében mozgó vályúba továbbítja és egy nyíláson külön zsákba gyűjti, míg az egészséges magvak másik zsákba gyülekeznek. A szomszédos teremben áll a szárítógép garatja. Magával a géppel az I. emeleten találkozunk, amely 40—45 C fokos hőmérsékleten szárít. Itt dolgozik 120 lány és asszony a kéziválogató asztalok mellett. A földszinten a zsákolóterembe jutunk, míg a pincében a kazánok, egyéb műszaki berendezések és raktárak fogadnak A raktárak kivételével mindenütt központi fűtés van. Az ebédlő, a mosdók és a zuhanyozók, valamint az öltözők a legigényesebb ízlést is kielégíti. A júliustól januárig terjedő időszakban mintegy 200—250 munkáskéznek ad kenyeret az új üzem, de emellett lehetővé teszi még 400—500 orosházi család otthoni foglalkoztatását is. A munkát november 7. után kisebb létszámmal kezdik, de aztán fokozatosan növelik, úgy, hogy a jövő év júliusában már az egész Tiszántúl állami gazdaságai, termelőszövetkezetei által termelt kerti- és virágmagvakat ide irányítják. Az orosházi magtisztító üzem homlokzata.