Népszabadság, 1960. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-25 / 72. szám
1960. március 25. péntek NÉPSZABADSÁG F ^ o ^ ^|^\_ Dimiter Dimov: ELKÁRHOZOTT lelkek (Európa Könyvkiadó) Kissé meghökkentő ennek a spanyol polgárháború hátterében zajló történetnek a címe, mint ahogy megdöbbentő eltorzult figuráinak életútja is. Igen fura, kísérteties figurák ezek: Fanny Horn, a kalandéhes, gazdag angol nő és Ricardo Heredia, ez a lezüllött nemes, nagyjövőjű jezsuita, akit a szerelmével üldöz. Herediában — akárcsak a spanyol köztársaság többi ellenségében — romlott energiák feszülnek, cselekedeteiben van valami őrült, beteges vonás. Az irgalmasság jegyében ellenforradalmi tevékenységet végez, hazugságai, vak fanatizmusa, becstelensége az elégedetlenség és a felháborodás szavait fakasztja fel még Fanny Hornban is. Él ebből a sötét, gonosz erővel összetákolt világból! — kiáltja túl Fanny a saját szenvedélyét. Ám Fanny már nem tud messze jutni innen, lelkileg, szellemileg összeroppan. A tekintetét még átveti egy pillanatra a másik partra, a másik világba, ahol az egyszerű elszánt emberek egy tartalmasabb, igazabb életért küzdenek. Elhagyja az egyik oldalt — a royalisták és fallangisták világát —, de a másik partra már nem tud hidat vetni, a morfiumos fiolához menekül. Dimov fordulatosan szövi egybe az egyéni és a társadalmi tragédia sokrétű szálait, bár sokszor úgy érezzük, sokkal több mértéktartásra, tömörítő fegyelemre lett volna szükség a már-már misztikába hajló részek ábrázolásánál, M. A. jeleneteiről, hangulatairól. Hangja keresetlenül egyszerű, s egyúttal tartalmas, tömör. Látja a múltat, s mivel ezek az évek mélyen átélt emlékei is — becsülni tudja az újat, a szépet, a felnövőt. Ilyenkor lírája felszökik s áradó, ujjongó sorokban ünnepel, pátosszal, s mégis természetesen. Elbeszélőkölteménye, a Kegyetlen idill a Tanácsköztársaság emlékére született. Hőse: Czagány Kiss Pál tápépusztai juhász. Története a nép, az ország története. Magára eszmélése pedig 1919 örökké emlékezetes napjait idézi, hogy azután — a sötét tónusú színeken és a folklóri ihletésű formák és a korszerű hangulatok érdekes, meggyőző költői ötvözetében — felragyogjon a népszabadság győzelmébe vetett hite. A. P. Frank László: SANGHAJBA MENEKÜLTEM (Gondolat Könyvkiadó) Gyakran emlegetik s már-már közhelynek számít, hogy az élet nagyobb kalandokat produkál, mint bármelyik regényíró. Ennek a megállapításnak az igazát mutatja ez, a Sanghajba menekültem című könyv is. Frank lászló, a ma is aktívan dolgozó veterán kommunista újságíró örökítette meg itt változatos, kalandos élményeit. Frank László 1920-ban, a fehérterror elől menekült Ausztriába. Itt dolgozott, viszonylag rendezett körülmények között, tizennyolc esztendőn át, míg be nem következett a hírhedt Anschluss. Itt, e drámai ponton, amikor a német fasizmus levetve álarcát, nyíltan is a színpadra lépett, kezdi meg a szerző visszaemlékezéseit. A Sanghajba menekültem előbb a nehéz napokat idézi. Megrajzolja Ausztria egyre lehangolóbb képét, s azt a módszert, ahogy tüstént a bevonulás után a Gestapo megkezdte embervadászatát. Aztán a hajóutat örökíti meg, majd a sanghaji élmények következnek. A könyv írója majdnem tíz esztendőt töltött ebben a kétarcú kínai városban. Bár a nagy időszak, amelyet átfogni próbál, néha vázlatosan jelenik meg, a könyv így is érdekes és izgalmas, azzá teszi az eleven emlékezés és az olvasmányosan előadott gazdag ismeretanyag. Mátyás Ferenc: KEGYETLEN IDILL (Magvető Könyvkiadó) Mátyás Ferenc, akinek előző kötetéről részletesebben is írtunk, újabb verseskötettel jelentkezett. Huszonhat vers meg egy elbeszélőköltemény, nem túlságosan tág világ. Annyi azonban bizonyos, hogy így is ott érzik e kötetben az élet teljessége s ott munkál benne az az újra, szépre való fogékonyság, amely művésszé emelte Mátyás Ferencet, a hajdani parasztlegényt. A könyvtár csendjében, ahol ma dolgozik, újra felrémlik a múlt. Mátyás Ferenc nem igyekszik rózsaszín ködökbe burkolni a tegnapot, nagyon is valós, keserű élményekkel átitatott képet fest az egykori szegényparaszti környezet Tornai József: PARADICSOMMADÁR (Magvető Könyvkiadó) Harminchárom éves, tíz esztendeje versel, most lépett először nyilvánosság elé kötetével. Az egykori paraszt-vasutas fia fővárosi értelmiségivé már a mi világunkban vált. Élményeinek gyökerét a peremvárosok világába, a „klasszikus ipari tájba” ereszti, programja szerint az egyszerű munkásemberek, jelenünk és jövendőnkben „önkéntelen bírók” életét akarja kifejezni. Meglepően biztos hangú költő. Verseiből az tűnik ki, hogy a XX. századi polgári költészet jelentős formai újítóihoz igazodna. A hatás nem annyira szembeötlő, nagyrészt már saját hangjába olvasztotta a tanultakat. Nem a közvetlenül szóló költők közül való, többnyire intellektuális élményeit bonyolultan, sokszor éppenséggel keresett képekkel fogalmazza meg. Legutolsó verseiből arra következtethetünk, hogy a bonyolultság egyelőre még teher számára, stíluseszményeivel, a fényeknek és árnyaknak derűs, finom festésével még nem tudja kellő összhangba hozni. Az aszszociációk zaklatott szaggatottsága, a mindenáron való újatakarás néha erőltetett, már-már követhetetlen szimbólumokba sodorja. (Piros torony, Paradicsommadár.) Markánsabb, színesebb megfogalmazásokra, s ami ettől elválaszthatatlan: még határozottabb világnézeti látásra kellene törekednie. Költészete csak így lehetne azzá, aminek szánja: a dolgozó osztályok intellektusának kifejezője, a valóban modern életérzések megszólaltatója. B. L. KÉKEDI NÉPDALOK (Borsod megyei Tanács Művelődési Osztálya) Az északi határ mentén fekvő Kéked község élő dallamvilágának tükre az a vonzó külsejű daloskönyv, amely Sztareczky Zoltán gondos gyűjtésének eredményeképpen most jelent meg a Borsod-Abaúj -Zemplén megyei Tanács művelődési osztályának dicséretes buzgalmából. Sztareczky szép és frissnek mutatkozó változatokkal örvendezteti meg a szélesebb körű közönséget. Közlésének elsősorban gyakorlati célja van: az énekesekhez, az éneklő fiatalsághoz szól. Balladák, „történetek”, rabi nóták, pásztordalok, a leányélet dalai, katonanóták, borivók, a kesergő meg a beteljesült szerelem s a lakodalmi vígság énekei szólnak hozzánk e kötetből Kéked hangján. Különösen értékes a dalok egy részének a szövege: van valami sajátos ősiségük, fordulataik és képeik a XVI. századbeli magyarságból táplálkoznak. A térképvázlattal, fényképekkel és magyarázó jegyzetekkel kísért kötet kottarajzát zenei művelődésünk két érdemes technikusa készítette: Nekolny Rezső és fia. Szép és megbízható munkájukkal évtizedek óta szolgálják kottaírásunk ügyét. Megérdemlik, hogy ezúttal őket is kiemeljük a névtelenségből. R. I. 9 Emelkedik a népszerű, olcsó könyvsorozatok példányszáma Elkészült a könyvkiadás ötéves terve (Tudósítónktól.) Csütörtökön a Kiadói Főigazgatóság és az Állami Könyvterjesztő Vállalat sajtótájékoztatót tartott a Könyvklubban. Köpeczi Béla, a Kiadói Főigazgatóság vezetője ismertette a magyar könyvkiadás múlt évi eredményeit és idei terveit. Lakosonként több mint öt kiadvány Elmondotta: 1959-ben jelentősen emelkedett a kiadott művek száma, s 1958-hoz viszonyítva mintegy hatmillióval több kötet jelent meg. 1959-ben összesen 19 812 kiadvány látott napvilágot 52 872 600 példányban. Ezek közül könyv 2818, amely 31 254 000 példányban került kiadásra. A közönség igényeinek megfelelő mennyiségi növekedést mutatja, hogy míg 1953-ban az évi könyvforgalom 167 millió forint volt, addig 1958- ban már 381 millió, 1959-ben pedig 452 millió forint értékű könyvet vásároltak meg az olvasók. Az elmúlt esztendőben tehát az ország valamennyi lakosára 45 forint értékű könyv jutott, amely nemzetközi viszonylatban is jelentős. Számottevő mértékben emelkedett a falusi könyvforgalom 1959-ben; az eladott könyvek 22,6 százalékát falusi olvasók vásárolták meg. Említésre méltó még az is, hogy a jelenlegi könyvforgalomnak csupán 19 százaléka könyvtári és közületi vásárlás, míg 1953-ban kereken 50 százaléka volt az. Fordulat a mai témák felé Beszélt arról is a főigazgató, hogy rendkívül nagy népszerűségre tettek szert az olcsó tömegsorozatok. Ugyanakkor fontos lépést tettünk előre az ismeretterjesztő művek megjelentetésében és színvonalának emelésében. A felfelé ívelő utat jelzi sok régóta igényelt, közérdekű kézikönyv, lexikon és más ismeretterjesztő munka kiadása, vagy például a Studium-sorozat és más hasznos, színvonalas sorozatok népszerűsége. Világnézeti szempontból is előrehaladt könyvkiadásunkban a múlt esztendő. Nemcsak az olvasóközönség, hanem íróink jó része is a mai téma felé fordult. Jellemző erre, hogy a múlt évben kiadott 710 szépirodalmi mű közül 190 mai magyar írók prózai, verses vagy drámai műve. Az ifjúsági és gyermekirodalommal együtt összesen 300 mai magyar író megjelent munkáját tarthatjuk számon. Kiadóink továbbra is támogatják azokat az írókat — tette hozzá Köpeczi Béla —, akik mai témájú művekkel jelentkeznek. Szélesedett 1959-ben irodalmunk skálája; a legkülönfélébb irodalmi irányzatok képviselőinek művei jelentek meg. Gondoskodnak a kiadók a jelentkező és tehetséges fiatal írók műveinek publikálásáról is. Ennek egyik formája a Magvető Könyvkiadó által indított sorozat. 1960 kiadási tervei A továbbiakban az 1960. évi kiadási tervekről szólt a főigazgató. Kifejtette, hogy egyik legfontosabb feladatnak a nagy tömegekhez szóló olcsó sorozatok példányszámának emelését tekintik. Ebben az esztendőben tehát az Olcsó Könyvtár átlagpéldányszámát 60 ezerre, a Kincses Könyvekét 30 ezerre, az Arany Könyvtársorozatét 60 ezerre, a legkeresettebb ifjúsági klasszikusok példányszámát pedig 70—80 ezerre növelik. Különös gonddal foglalkoznak idén a világnézeti nevelést szolgáló filozófiai, irodalomelméleti, esztétikai és közgazdasági munkák kiadásával. Gondolattár címen új sorozatot indít a Gondolat Könyvkiadó, és ebben érdeklődésre számottartó természet- és társadalomtudományi műveket juttat el az olvasókhoz. Figyelemmel foglalkoznak továbbra is a magyar proletárirodalom eddig ki nem adott, jelentős műveinek megjelentetésével. — Gondoskodunk arról is — tette hozzá Köpeczi Béla —, hogy a külföldi haladó irodalom minden arra méltó jelentős külföldi műve eljusson a magyar olvasókhoz. Jelezte a főigazgató, hogy július 31-ig valamennyi tankönyvet megjelentetik, lényegesen magasabb példányszámban, mint az előző években. A kiadók ötéves tervéről szólva, Köpeczi Béla elmondotta, hogy a feladatokhoz mérten megnövekedtek a lehetőségek is. Az 1958-ban felhasznált 8900 tonna papírmennyiség 1965-ig 17 ezer tonnára növekszik, s ezzel párhuzamosan az 1960-ra várható 500 millió forintos könyvforgalom az ötéves terv végéig előreláthatólag 700 millióra növekszik. A könyvelőállítás zavartalan biztosítása céljából, ebben az időszakban számottevő beruházásokat eszközölnek a nyomdaiparban, ugyanakkor külföldi nyomdáknak is adnak bérmunkát. A művelődéspolitikai irányelvek messzemenő figyelembevételével, elkészült a kiadók vázlatos terve erre az ötéves időszakra, és kidolgozták a megindítandó új sorozatok tervezetét is. Ezeket széleskörű megvitatás után hozzák nyilvánosságra. A Magyar Pen Klub megválasztotta új vezetőségét A Magyar Pen Klub közgyűlést tartott, amelyen a tagok csaknem teljes számban részt vettek. Sőtér István elnöki megnyitójában kiemelte a nemzetközi kulturális kapcsolatok fontosságát, és a Pen Klub terveiről beszélt. Rubinyi Mózes ügyvezető alelnök a Magyar Pen Klub belső munkájáról, Kéry László főtitkár pedig a klub nemzetközi kapcsolatairól adott tájékoztatót. A vitában többen felszólaltak. A közgyűlés egyhangúlag határozatot fogadott el, amely hangoztatja, hogy a Magyar Pen Klub kötelességének érzi a népek közötti megértés és barátság eszméjének szolgálatát, az írók nemzetközi kapcsolatainak további bővítését. Elítél minden olyan törekvést, amely veszélyezteti ezeknek a céloknak a megvalósítását és a hidegháború szellemét árasztja a Pen Klubok nemzetközi szervezetében és azon kívül. A Magyar Pen Klub üdvözletét küldi világszerte a békéért és a haladásért küzdő íróknak. A közgyűlés elfogadta a Magyar Pen Klub új alapszabályait és megválasztotta új vezetőségét. Elnök Sőtér István, alelnökök: Hatvany Lajos, Illés Béla, Kárpáthy Aurél, Rubinyi Mózes, Szabó Pál és Tamási Áron, főtitkár: Kéry László. Az intéző bizottság Király Istvánnal, Németh Lászlóval és Vas Istvánnal bővült. (MTI) BŐVÜLNEK KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK Magyar művészek és együttesek külföldön, külföldiek Magyarországon (Tudósítónktól.) A közeli hetekben és hónapokban tovább szélesednek kulturális kapcsolataink a külfölddel. Jeles magyar művészek utaznak vendégszereplésre, ugyanakkor a magyar közönségnek is alkalma lesz látni és hallani néhány közismert külföldi művészt és együttest. Különösen hazánk felszabadulásának 15. évfordulóján szerepel sok művészünk külföldi fővárosokban, illetve nagyobb kulturális központokban. Komor Vilmos karmester április 1-én Drezdában a helyi szimfonikus zenekart vezényli. Ezen a hangversenyen Rosztropovics előadja Sosztakovics Csellókoncertjét. Joviczky József ugyancsak április elején a dessaui színház Wagnerünnepségein vendégszerepel. Garay György a felszabadulásunk évfordulóján rendezendő berlini emlékünnepségen két fiatal művész, Katona Ágnes zongoraművész és Kubinyi Attila hegedűművész, társaságában lép fel. Ezenkívül Garay György még egy hangversenyt ad a Német Demokratikus Köztársaságban. László Margit operaénekes és Kocsis Albert hegedűművész ugyancsak az évforduló alkalmából Varsóban két alkalommal lép a lengyel közönség elé. Viszonzásképpen Lengyelországból április második felében hazánkba érkezik a Skowranczki könnyűzenei együttes énekes szólistákkal, és egy vokálkvartett, amely két hétig tartózkodik Magyarországon. Még áprilisban Budapesten vendégszerepel Mierzejewski lengyel karmester, aki az Operaház néhány előadásán dirigálja a zenekart. Ferencsik János, az Állami Operaház főzeneigazgatója alighogy hazaérkezett Stuttgartból, máris újabb külföldi vendégszereplésre készül. Áprilisban hat hangversenyt dirigál Angliában, ezenkívül egy hanglemez felvétele lesz a Decca-hanglemezgyárban. A minap érkezett haza nyugatnémetországi hangverseny-körútjáról a Tátrai-vonósnégyes is. Vendégszereplésének állomásai Nürnberg, Köln, Frankfurt, Kiel és Hamburg voltak. Nemsokára angliai vendégszereplésre indul a vonósnégyes: a szigetországban hat hangversenyen szerepel. Orosz Júlia, az Operaház magánénekesnője jelenleg a szverdlovszki és a novoszibirszki operában lép fel. Szovjetunióbeli vendégszereplése befejeztével Finnországba utazik, s a helsinki operában Margit szerepét énekli a Faustban. Fodor János és Papp Júlia, az Operaház magánénekesei, az április 4. alkalmával rendezendő prágai ünnepségeken lép fel. Komor Vilmos karmester április közepén ugyancsak a csehszlovák fővárosban dirigál három hangversenyt. Májusban Lehel György a Prágai Tavasz műsorában szerepel, május végén pedig Ferencsik János vezényli Prágában a Bolygó hollandit. Csehszlovákiából Frantisek Rauch zongoraművész érkezik Magyarországra. Itt tartózkodása alatt egyszer Budapesten, egyszer vidéken lép fel. A Szovjetunióból is kitűnő művészek érkeznek magyarországi vendégszereplésre. Leonyid Kogan már Budapesten van, első hangversenye csütörtökön volt a Zeneakadémián. Mint arról már hírt adtunk, hamarosan hazánkba érkezik a Mojszejevegyüttes is. Viszonzásképpen Fischer Annie zongoraművésznő, Palócz László operaénekes, Kun Zsuzsa és Fülöp Viktor balettművészek áprilisban a Szovjetunióban vendégszerepelnek. A Budapest Táncegyüttes, amely az olaszországi Agrigentóban az évenként megrendezésre kerülő néptáncfesztivál első helyezettjeinek nagydíját nyerte, 25-én érkezik haza olaszországi körútjáról. Az együttes májusban skandináv turnéra megy, amelynek állomásai Helsinki, Stockholm és Koppenhága, majd júniusban Csehszlovákiában lép a közönség elé. Újra nagy művészi élményt ígér a magyar közönségnek a Julliard-kvartett magyarországi vendégszereplése, amelyre május utolsó napjaiban kerül sor Budapesten.