Népszabadság, 1960. augusztus (18. évfolyam, 182-206. szám)

1960-08-02 / 182. szám

* Ara 60 miér VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÉPSZABADSÁG 1960. augusztus 2. kedd A MAGYA­R SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XVIII. évfolyam, 182. szám KÖZÖS ERŐVEL, KÖZÖS CÉLOKÉRT Egymiliárd ember, az emberi­ség több mint egyharmada él a szocialista tábor országaiban, s a szocializmust, a kommunizmust építve mutatja a jövőt a föld minden dolgozójának. Évről évre erősödik e tábor, évről évre nő gazdagsága, növekszik dolgozói­nak életszínvonala, s vele nő a szocializmus, a kommunizmus esz­méjének vonzóereje. A szocialis­ta tábor az egy főre jutó ipari termelésben és a közfogyasztás­ban ma már maga mögött hagyta a kapitalista világ átlagát s a szo­cialista gazdaság töretlen, gyors fejlődése kétségtelenné teszi: nincs messze az az idő, amikor a legfej­lettebb tőkésországokat is maga mögé utasítja. S hogy ez így van, hogy a szo­cialista országok közötti kezdeti gazdasági különbség mindinkább csökken, s az egész szocialista tá­bor mindjobban felzárkózik a vezető szocialista ország, a Szov­jetunió mellé, abban nagy szerepe van a szocialista országok gazda­­sági együttműködésének, s az együttműködés már több mint egy évtizedes múltra visszatekintő szervezetének, a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának. A KGST céljait az 1959. december­ben elfogadott alapokmány a kö­vetkezőképpen határozza meg: "A KGST célja, hogy a tagálla­mok erőfeszítéseinek összefogása és egybehangolása útján elősegítse ezekben az államokban a népgaz­daság tervszerű fejlődését, a gaz­­dasági és műszaki fejlődés meg­gyorsítását, a kevésbé fejlett ipar­ral rendelkező államok ipari szint­jének emelését, a munka termelé­kenységének szakadatlan emelke­dését és népeik jólétének állandó növekedését.” E célok érvényesülését szolgálta a KGST XIII. ülésszaka is. Az ülésszakon tárgyalt kérdések sok­rétűsége hű tükre annak, hogy milyen nagy fejlődést tett meg a szocialista országok gazdasági együttműködése az első, lényegé­ben kereskedelmi jellegű megálla­podások óta. Ma már a tanács ajánlásai mind hosszabb időre je­lölik ki a feladatokat, s ugyanak­kor mind mélyebbre hatolnak, az együttműködés, a nemzetközi munkamegosztás újabb és újabb lehetőségeit tárják fel. A technika mai rohamos fejlődési időszaká­ban aligha kell hosszan méltatni ennek nagy jelentőségét. A nép­gazdaság fejlesztése ugyanis mind­inkább megköveteli a minél na­gyobb előrelátást, s különösen oly viszonylag kis ország számára, mint Magyarország, a fejlesztési célok minél hosszabb távú isme­retét Nagy beruházásainkat pél­dául az teszi megalapozottá, hogy elkészültük után nyersanyag-ellá­tásuk — amennyiben nem hazai bázisra épülnek — a baráti orszá­gokból hosszú évekre előre bizto­­sított, s a szocialista tábor piaca lehetővé teszi a korszerű tömeg­termelés előnyeinek kihasználá­sát. A gyártás megosztása ugyan­akkor módot ad arra is, hogy erőinket kevesebb fejlesztési cél­ra összpontosítsuk, s így e terüle­teken valóban világszínvonalon álló eredményeket érjünk el. Ezért is nagy jelentőségű a ta­nács most befejeződött ülésének az az iránymutatása, amely sze­rint már most hozzá kell látni az 1980-ig terjedő időre szóló távlati tervek elkészítéséhez. Nyolc or­szág népgazdasága két évtizedes távlat fejlődésének kimunkálása nagy és igen felelős feladat. Da feltétlenül szükséges, hiszen csak így valósítható meg az egyes or­szágok népgazdaságának valóban a legésszerűbb, adottságaikat s a szocialista tábor egésze szükség­leteit egyaránt figyelembe vevő fejlesztése. A két rendszer békés versenye szempontjából nagy fontosságú a termelés minőségi mutatóinak ja­vítása valamennyi szocialista or­szágban.. A minőségi mutatók ja­vítása a technikai haladást jelenti, a műszaki színvonal emelését kö­veteli meg, így szoros kapcsolat­ban van a tanácsnak az egyes részterületekről hozott többi aján­lásával. A főbb energetikai be­rendezésfajták, a kőolajipari be­rendezések, az építőipari gépek, a gördülőcsapágyak, a dróthúzó­sorok, vagy az élelmiszeripari be­rendezések termelésének további szakosítása a műszaki színvonal jelentős emelkedését teheti lehe­tővé, és a szocialista társadalmi rendnek a kapitalizmus feletti győzelméhez szükséges technikai előfeltételek megteremtését segí­ti elő. A XIII. ülésszakon tárgyalt kér­dések között nagy helyet kapott a lakosság ellátását megalapozó népgazdasági ágak — a mezőgaz­daság és a közfogyasztási cikkeket gyártó iparágak — termelésének fejlesztése is. E területeken is olyan új ajánlások kidolgozására került sor, amelyeknek megvaló­sítása jelentősen hozzá fog járul­ni a termékek bőségéhez vala­mennyi szocialista országban, ah­hoz, hogy a már nem is oly távoli jövőben az életszínvonalban is vi­tathatatlanul a szocialista tábor országaié legyen az első hely a vi­lágon. Különösen fontosak szá­munkra e területen a mezőgazda­­sági termelés, a mezőgazdasági gépgyártás és a mezőgazdasági célokat szolgáló vegyszerek ter­melésének fejlesztésére vonat­kozó ajánlások. A mezőgazda­ságban a kenyér- és a takar­mánygabonatermesztés fejlesztése a gépgyártásban a megfelelő profilírozás, a vegyiparban első­sorban a műtrágya- és a növény­­védőszer-gyártás fejlesztése a leg­főbb feladat A legfejlettebb tőkésországok utolérése és elhagyása csak az erők szervezett összefogásával, a szocialista gazdálkodásban rejlő előnyök maximális kihasználásá­val lehetséges. Ebben a verseny­ben nagy felelősség terhel minden országot, így hazánkat is. A KGST határozataiból ránk háruló felada­tok pontos végrehajtása nemcsak a mi gazdaságunk gyorsabb fejlő­dését, nemcsak a magyar nép életszínvonala emelését segíti, de hozzájárul a többi szocialista or­szág gyorsabb előrehaladásához is. És fordítva: minden elmaradás nemcsak nekünk okoz károkat de fékezi más szocialista országok fejlődését is. Méltán hangsúlyozta Hruscsov elvtárs az SZKP XXI. kongresszusán: „Minden egyes szo­cialista ország erősödése és fejlő­dése az egész szocialista világ­­rendszer erősödését eredményezi. Ebben rejlik a mi erőnk, ez a zá­loga a szocializmus küszöbönálló győzelmének, a kapitalizmussal folytatott békés versenyben." Ha­zafias és proletár internacionalista kötelességünk tehát, hogy építő­munkánk sikereivel, nemzetközi kötelezettségeink pontos teljesíté­sével minél jobban segítsük a kö­zös cél elérését, ezőpítsük győze­lemre hivatott szocialista tábo­runk gazdasági erejét. Az agresszorok Kongóban a NATO gyarmattartó hatalmainak buzdítására cselekszenek A Szovjetunió kész gazdasági és műszaki segélyben részesíteni az országot A szovjet kormány nyilatkozata a kongói helyzetről Moszkva, augusztus 1. (TASZSZ) A TASZSZ közli a szovjet kor­mány alábbi nyilatkozatát: A szovjet kormány határozot­tan elítélte a Kongói Köztársaság ellen indított imperialista ag­ressziót. Szintén elítélte ezt az agressziót a Biztonsági Tanács, amely követelte a belga csapatok kivonását Kongó területéről. Az agressziónak azonban mindmáig nem vetettek véget, az interven­ciós csapatokat nem vonták ki. Amennyiben a Kongó elleni agresszió folytatódik, figyelembe véve, hogy ennek veszélyes kö­vetkezményei lehetnek az egyete­mes békére nézve, a szovjet kor­mány nem riad vissza az erélyes intézkedésektől, hogy visszavág­jon az agresszoroknak, akik, mint most már teljesen világossá vált, valójában a NATO összes gyar­mattartó hatalmainak buzdítására cselekszenek. Az agresszorok és cinkostár­saik, miközben megkísérlik fegyveres erővel elfojtani a Kongói Köztársaság függet­lenségét, gazdaságilag kiéhez­­tetéssel és az ország gazdasá­gi életének szétzüllesztésével is próbálják megfojtani azt. Nem kell külön hangsúlyozni, hogy ezek a próbálkozások már önmagukban is lerántják a leplet a gyarmattartók barbár arcáról és megmutatják, hogy az az állítá­suk, miszerint gondját viselik a gyarmati népeknek és a függet­lenné vált országok népeinek, fa­batkát sem ér, ugyanúgy, mint az a szólamuk, hogy a gyarmati rendszer civilizációs küldetést tölt be. Most, amikor mindenki szeme láttára kísérletek történnek arra, hogy Kongó népét megfosszák nemrég szerzett függetlenségétől, hogy darabokra szakítsák a Kon­gói Köztársaságot, szétzüllesszék gazdasági életét és éhínséggel tör­jék meg a törvényes jogait és függetlenségét védelmező kongói nép akaraterejét, minden olyan államnak, amelynek szemében kedves a népek nemzeti szabadságának és függetlenségének eszmé­nye, kötelessége gazdaságilag is segítséget nyújtani a Kon­gói Köztársaságnak. A kongói kormány közölte a szovjet kormánnyal, hogy a töb­bi között a Szovjetunióhoz fordul ilyen jellegű segélykérelemmel. A szovjet kormány tanulmá­nyozta a helyzetet és az említett kérést, s ennek alapján kijelenti, hogy a Szovjetunió kész kedvezően megvizsgálni olyan nagyobb arányú gazdasági segély kér­dését, amely megteremtené a Kongói Köztársaság gazdasági életének normális feltételeit, lehetővé tenné, hogy Kongó népe saját nemzeti érdekeinek megfelelően, saját jóléte érde­kében használja fel országá­nak gazdag erőforrásait. Mint ismeretes, a Szovjetunió kormánya már útnak indította a Kongói Köztársaság­ kormá­nya rendelk­ezésére bocsátott 10 000 tonnás élelmiszersegélyt, szovjet repülőgépek részt vesz­nek a Biztonsági Tanács hatá­rozata alapján Kongóba vezé­nyelt csapatok, valamint egyéb rakományok átszállításában, hogy ezzel is segítséget nyújtsanak a kongói népnek és kormányának az imperialista agresszió ellen folytatott igazságos harcában. A közeljövőben újabb szov­jet gőzös indul Kongóba, száz szovjet tehergépkocsit, megfelelő tartalék-alkatrésze­ket és szakemberek csoport­jával egy javítóműhelyt jut­tat el a Kongói Köztársaság­ba. A Szovjetunió Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságainak Szövetsége a közeljövőben szov­jet orvosokat és egészségügyi személyzetet bocsát a Kon­gói Köztársaság rendelkezésére, gyógyszereket és megfelelő or­vosi berendezéseket küld. A Szovjetunió kész gazdasá­gi és műszaki segélyben ré­szesíteni a Kongói Köztársa­ságot, kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködést és kereskedelmi kapcsolatokat kifejleszteni vele, mégpedig a belügyekbe való be nem avatkozás, a teljes egyen­jogúság és a kölcsönös megbe­csülés elve alapján. A Szovjet­unió nem tűz ki semmiféle po­litikai, katonai vagy egyéb jel­legű feltételt, amely csorbíta­ná a független Kongói Köztár­saság érdekeit vagy szuverén jo­­gait Megnyílt a Dél-Alföldi Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár Szegeden A vásárt már a megnyitó napján sokan tekintették meg. A kiállítás egy részlete, a mezőgazdasági gépekkel. (Bajkor József felvétele, ( MTI Foto:)

Next