Népszabadság, 1963. augusztus (21. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-01 / 178. szám
1963. augusztus 1. csütörtök NÉPSZABADSÁG A Pravda a nemzetközi szocialista munkamegosztásról Moszkva, július 31. (TASZSZ) A Pravda szerdai száma vezércikket közöl Az együttműködés megsokszorozza a szocializmus építőinek erejét címmel. A szocialista világrendszer még fiatal, de évről évre izmosodik és szilárdul, mind újabb és újabb területeket hódít meg a kapitalizmussal folytatott békés gazdasági versenyben, mind nagyobb befolyást gyakorol a társadalom fejlődésére — írja a Pravda. A lap megállapítja, hogy a szocialista országok sikerei a testvérnépek óriási erőfeszítéseinek, szoros együttműködésének és kölcsönös segítségnyújtásának köszönhetők. A lap hangsúlyozza, hogy a nemzetközi szocialista munkamegosztás további elmélyítése, a termelés specializálásának és kooperálásának kiszélesítése, a tudományos-műszaki együttműködés fejlesztése, az árucsere növelése életbevágó jelentőségű valamennyi szocialista ország és az egész szocialista közösség számára. Ez a gondolat hatja át a napokban közzétett fontos dokumentumot, a KGST-országok kommunista és munkáspártjai vezetőinek és kormányfőinek értekezletéről kiadott közleményt. Ismertetve e közleményt a Pravda leszögezi, hogy évről évre szilárdul és fejlődik a szocialista országok együttműködése. Határidő előtt üzembe helyezték a transzeurópai Barátság olajvezeték egyes részeit. Folytatták a Béke energiarendszer magasfeszültségű hálózatának kiépítését, megszilárdult a kétoldalú és sokoldalú együttműködés a vegyipari, gépipari, üzemanyag- és energiaipari ágakban és az ipar más területein. Létrehozták a szabványosítás nemzetközi intézetét.Javaslatokat dolgoztak ki a tagországok kereskedelmének koordinálására és a nemzetközi gazdasági együttműködés bankjának megszervezésére. A szocialista országok külkereskedelme szakadatlanul fejlődik. A tagországok — írja a lap — úgy tekintik a tőkés világgal való kereskedelmet, mint a különböző társadalmi és gazdasági rendszerű államok együttműködésének kiszélesítésére szolgáló legfontosabb eszközök egyikét és folytatják gazdasági kapcsolataik kiépítését más államokkal. A Pravda ismét hangsúlyozza, hogy a KGST legfontosabb munkamódszere a távlati gazdasági tervek összehangolása. Mint az értekezlet is megállapította: a tagországok gazdasági együttműködése fejlesztésének legfontosabb feladata az előttünk álló szakaszban az 1966—1970. évi tervek öszszehangolásának előkészítése és gyakorlati végrehajtása. A továbbiakban a Pravda így ír: „A szocialista világrendszer tapasztalatai igazolják annak szükségességét, hogy a kapitalizmusból kivált országoknak a legszorosabb szövetségbe kell tömörülni, egyesíteniük kell erőfeszítéseiket a szocializmus és a kommunizmus építésében. A Kínai Kommunista Párt vezetői által képviselt irányvonal, amely az elszigetelődést, a szocializmusnak a többi országtól elkülönült építését hirdeti, ellentmond a szocialista társadalom objektív fejlődési törvényeinek. Ez az irányvonal a társadalmi munka tékozlásához, a termelés fejlődési ütemének csökkenéséhez vezet. Nem tömöríti, hanem megosztja a népeket az imperialista erők egyesült frontjával szemben. A kínai elvtársak rá akarják kényszeríteni más szocialista országokra az önellátó nemzeti gazdaságok létrehozásának eszméjét. A gazdasági kapcsolatok csökkentésére való törekvést csak úgy lehet értékelni, mint kísérletet a szocialista közösség egységének megbontására. Az SZKP és a többi testvérpárt úgy véli, hogy a jelenlegi feltételeik mellett a szocialista országok közötti sokoldalú együttműködés, a nemzetközi szocialista munkamegosztás a kommunizmust építő országok és népek gazdasági, politikai és kulturális fejlődésének sürgető követelménye. Ennek az együttműködésnek az alapelvei biztosítják az országok tervszerűbb és gyorsabb fejlődését. A KGST-országok hangot adtak annak a törekvésüknek, hogy az eddigihez hasonlóan minden erővel szélesíteni óhajtják az alkotó együttműködést és a testvéri kölcsönös segélynyújtást. Kétségtelen, hogy a júliusi értekezlet eredményei hozzájárulnak majd a szocialista államok sokoldalú kapcsolatainak további elmélyítéséhez és új nagy sikereket eredményeznek a kapitalizmussal folytatott békés gazdasági versenyben” — fejeződik be a Pravda vezércikke. A Scinteia a moszkvai KGST-értekezletről A Román Munkáspárt központi lapja, a Scinteia „A testvéri egység jegyében” című szerdai vezércikkében méltatja a KGST-országok párt- és kormányvezetőinek moszkvai értekezletét. Elöljáróban áttekinti a szocialista országoknak az elmúlt években elért nagy sikereit, majd ezeket írja: „E sikerek szorosan öszszefüggnek a szocialista országok együttműködésével és a közöttük fennálló kölcsönös támogatással. A szocialista együttműködés kapcsolatai igen fontos tényezőt jelentenek ezen országok gazdasági és állami fejlődése, s ezzel egyidejűleg az egész szocialista tábor szakadatlan erősödése szempontjából. Kiszélesedett és megszilárdult a KGST-országok közötti kétoldalú és többoldalú együttműködés, a különböző területeken eddig megkötött egyezményeket sikerrel teljesítették. A KGST-országok pozitívan értékelik ezt az eredményt, s úgy vélik, hogy kapcsolataikat tovább kell fejleszteniük.” A vezércikk kiemeli az értekezletnek azt a megállapítását, hogy a kétoldalú tárgyalások jobb előfeltételeket teremtenek a tervek többoldalú összehangolásához. A továbbiakban arról is ír, hogy „a moszkvai határozatok még szorosabbra fogják fűzni országaink együttműködését és hozzá fognak járulni, hogy ezen országok mindegyikében újabb sikereket érjenek el”. A vezércikk a továbbiakban ismerteti a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének határozatát, megjegyezve, hogy a gazdasági építésnek együtt kell járnia a béke megóvása és megszilárdítása végett tett erőfeszítésekkel. „Népünk — írja befejezésül a Scinteia — szívből helyesli a Gheorghiu-Dej elvtárs vezette román küldöttségnek a moszkvai ülésen kifejtett tevékenységét, valamint az ülésen hozott határozatokat. El van szánva arra, hogy a szocializmus és a béke drága ügyének nevében továbbra is minden erőfeszítést megtegyen nagy és hatalmas szocialista családunk szüntelen erősítése végett.” (MTI) Tovább emelkedik a szovjet acél- és nyersvastermelés A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának adatai szerint, az országban tovább emelkedik az acél- és a nyersvastermelés. Ez év első hat hónapjában a Szovjetunióban 39 600 000 tonna acélt termeltek, szemben az előző év azonos időszakában előállított 37 600 000 tonnával. A termelés növekedése tehát 5 százalék. A nyersvastermelés az említett időszakban 27 100 000 tonnáról 28 700 000 tonnára emelkedett, a növekedés itt 6 százalék. A legfigyelemreméltóbb a termelésnövekedés az acélcsövek gyártásában. A Szovjetunióban ez év első felében összesen 613 millió méter hosszúságú acélcsövet állítottak elő, a tavalyi 543 millió méterrel szemben. (MTI) Új hőközpontok , távvezetékek Ahhoz azonban, hogy a 15 000 lakást fűteni tudják, adósság nélkül teljesíteni kell a fejlesztési terveket. A távfűtéses lakások a budafoki, a kőbányai, a kispesti és az angyalföldi erőművektől kapják a meleget. Hogy a lágymányosi lakótelepen újabb 1300 lakást lehessen fűteni, a budafoki erőműben új hőközpontot építenek, a Budafoki úton pedig lefektetik a lakótelepet és az erőművet összekötő 450 milliméteres gerincvezetéket. Az Üllői úti ideiglenes hőközpont újabb 2070 lakást már nem tudna fűteni, ezért a lakótelepet a kőbányai erőmű látja majd el meleggel. Őszig ott is el kellene készülnie a hőközpontnak, és a mintegy másfél kilométeres föld alatti vezetéknek. A Lakatos utcai lakótelep fűtése a kispesti erőműre vár. A budafoki és a kőbányai erőműhöz hasonlóan hőközpontot 3 A vegyipar 1963. évi terve 16 százalékos emelkedést irányoz elő 1962-höz képest. Az átlagosnál jóval nagyobb az emelkedés egyes gyártási ágakban, például a foszforműtrágya-gyártásnak 25,5 százalékkal, a növényvédőszer-gyártásnak 21 százalékkal, a műanyaggyártásnak 56,5 százalékkal, a szintetikusműszál-gyártásnak 194 százalékkal, a pneumatikgyártásnak pedig 40,5 százalékkal magasabb tervet kell teljesítenie a tavalyinál. Az első negyedévben a rendkívüli tél okozta anyagellátási, áruszállítási, gőz- és energiaellátási nehézségek a vegyiparban is nagy termelési kiesést okoztak, s ezért az első negyedévi termelési tervet csupán 92,6 százalékra teljesítették. Kereken 390 millió forint értékű termékkel maradtak adósak a népgazdaságnak. Különösen nagy volt az elmaradás a bauxitbányászatban és a timföldgyártásban, a kőolajtermelésnél, a marónátron-, a foszforműtrágya- és a kénsavgyártásnál. A második negyedévben hozott műszaki fejlesztési, kapacitásbővítési és egyéb intézkedések és a munkaverseny eredményeként több területen sikerült pótolni a termeléskieséseket, s így a második negyedévi tervteljesítési eredmények az előző negyedévinél jóval kedvezőbbek. A vegyipar első félévi tervét 98 százalékra teljesítette, és mintegy 110 millió forinttal csökkentette adósságát. Nagyrészt pótolták a kőolajipari termeléskiesést, a timföldgyártásnak is sikerült jórészt behoznia az első negyedévi elmaradást. Javult a vegyipari vállalatoknál a termelékenységi mutató is, és nagyjából betartják a tervezett költségszintet is. Különösen kedvező az exportterv teljesítése: az első negyedévi elmaradással szemben az első félévi tervet 104,7 százalékra teljesítették, csaknem 90 millió forint értékű áruval többet gyártottak exportra. Ez az átfogó számadat azonban nem jelenti azt, hogy a vegyipar exporttervével minden rendben van, mert néhány fontos cikkből az igényeltnél kevesebbet gyártottak. A Nehézipari Minisztérium kollégiuma a hét elején megtárgyalta a félévi terv teljesítésének tapasztalatait, és megállapította, hogy az előzetes számítások és becslések szerint az évi terv teljesíthető, egyes gyártási ágakban , a gyógyszeriparban, az alumínium félkészgyártmányoknál — azonban az eddiginél még nagyobb erőfeszítésekre van szükség az elmaradás pótlására, s néhány cikknél már most számolni kell azzal, hogy az elmaradást év végére sem lehet pótolni. Ez a helyzet a PVC-por és granulátum gyártásánál, ahol a tervezés nem vette figyelembe, hogy az üzem az első félévben csak kísérleti jelleggel termel. A kénsavtermelés kiesése miatt a foszforműtrágya-gyártásiban is némi elmaradás várható. Hasonló a helyzet a marónátron-, a klórés a sósavgyártásnál. A többi iparágban határozott műszaki szervezési intézkedések hatására teljes mértékben teljesíthető a terv, s azért a kollégium azt a feladatot tűzte ki, hogy az első negyedévi elmaradást lehetőleg november30-ig pótolják a vállalatok, hogy decemberben — amikor az időjárás okozta nehézségekkel ismét számolni lehet — csak a terv időarányos részét kelljen teljesíteni. A minisztérium kollégiuma egyébként havonta megvizsgálja a tervteljesítés problémáit, hogy idejében segítséget tudjon nyújtani az esetleges akadályok elhárításához. A termelési terv teljesítésénél rosszabb képet mutat a beruházási terv teljesítése. A vegyipar első félévi beruházási előirányzatát 33 százalékra teljesítette, ami a szokásos 43—45 százalékos félévi eredményekhez képest nagyon kevés. Olyan döntés született, hogy a vállalatoknak saját erőből is segíteniük kell az építőipar létszámnehézségeinek áthidalását, és az építési szakembereket, ahol lehet, a legfontosabb beruházásokra át kell csoportosítani. A minisztérium megadta az építési tárcának azoknak a beruházásoknak a listáját, ahol a legnagyobb szükség van az építési munkák befejezésére, hogy elsősorban oda összpontosítsák az erőket. AZ 1963. ÉVI TERV TELJESÍTÉSÉÉRT Több mint százmillió forinttal csökkentette adósságát a vegyipar Ősztől 15000 lakást fűtenek a fővárosi erőművek A budapesti távfűtés jövőjéről (Tudósítónktól.) A Fővárosi Távfűtés- és Melegvízszolgáltató Vállalatnál a fűtési idényre készülnek. Budapesten 1961-ben 6500, a múlt télen pedig már több mint 10 000 távfűtéses lakás volt. A lágymányosi lakótelepen eddig is több száz lakásban volt távfűtés. Az idén újabb 1300 lakást kapcsolnak be a hálózatba. Ezt a lakótelepet a budafoki erőmű fűti. Az Üllői úti József Attila lakótelepen ideiglenes központi kazánházat létesítettek. 2160 lakásnak régi mozdonykazánok szolgáltatták a meleg vizet és a fűtést. A lakótelepen az idén újabb 2070 lakást kapcsolnak rá a vezetékre. Kispesten a Lakatos utcában új lakótelep épül. Ősztől 800 lakás távfűtését kell biztosítani. Csepelen két hőközpont van, a Csillagtelepi és a Tanácsház téri, mindkettő fűti a környező lakásokat. Kőbányán a Harmat utcai lakótelepet a sörgyári erőmű mentesíti a „házi” fűtéstől. Az idén újabb lakásokat kapcsolnak be a hálózatba, így a fővárosban ősztől összesen 15 000 lakást fűtenek az erőművek, és távvezetéket igényel a terv valóra váltása. Az angyalföldi erőműben már készen állnak a távfűtésre, de nincs még távvezeték az erőmű és az angyalföldi lakótelep között, a munkálatok mindenütt megkezdődtek, és a Fővárosi Tanács Közmű- és Szolgáltatási Igazgatósága szakemberein, valamint a Budapesti Szerelő Vállalat dolgozóin múlik, hogy a fűtési idényre mindenütt be is fejeződjenek. Most kell kijavítani a hálózatot, a radiátorokat A Távfűtési Vállalat a nyári hónapokban javítja, ellenőrzi a meglevő vezetékeket. Szerelők rendbe hozzák a radiátorokat. Télen ellenőrzik a lakások hőfokát is. A múlt fűtési idényben különböző napszakokban több mint ötvenezer mérést végeztek. A fűtők és a hőközpontok naponta megkapják az utasítást, milyen meleget bocsássanak a lakásokba. Általában az a cél, hogy az időjárás változásaitól függetlenítsék az otthoni hőmérsékletet, s egyenletes 20—22 fokos meleget biztosítsanak a szobákban. Előfordult, hogy egyes lakók panaszkodtak, mondván, nem elég meleg a lakás. Megeshet, hogy a radiátorokban vagy a hálózati csövekben dugulás keletkezik, s ezek kijavítása hosszabb időt vesz igénybe.Ezért a Távfűtési Vállalat dolgozói a nyári hónapokban alaposan végigvizsgálják a csöveket és fűtőtesteket, s idejében kijavítják a hibákat. De az sem mindegy, hogyan szigetelik az ablakokat és az ajtókat, mert a huzat könnyen kiviszi a meleget, ahol a szigetelés hiányos, vagy rosszul zárnak az ajtók, ablakok. A szakemberek megállapították, hogy az egyes lakások kályháiban a legjobb minőségű szén energiájának is csak 40 százalékát hasznosítják. Az erőművekben a legrosszabb minőségű szenet is eltüzelhetik, és a fűtési hatásfok eléri, sőt meghaladja a hatvan százalékot. Kétszobás lakás egyenletes fűtéséhez évente 50 mázsa szén kellene, a távfűtésnél fele is elég. Érthető tehát, hogy a fővárosban a tanácsok, a szakemberek a távfűtés fejlesztését tervezik. A távlati tervek szerint az elkövetkezendő években több tízezerrel növekszik a távfűtéses lakások száma. Nemcsak az új lakótelepeket kapcsolják rá a távvezetékekre, hanem a régi központi fűtéses lakások egy részét is. A XI. kerületben a budafoki hőerőműből kiinduló távfűtési vezetékekre eddig is több régi házat kapcsoltak, s a továbbiakban is élnek ezzel a lehetőséggel. Külön terv készül a Várnegyed távfűtésére A távlati tervekben külön foglalkoznak a Várnegyed és környékének fűtésével. Az újjáépülő Vár kulturális központ lesz, értékes műemlékekkel, felbecsülhetetlen értékű kincsekkel, műtárgyakkal. Különösen fontos tehát, hogy a nemzeti értékeket megóvják a szennyeződéstől, s egyenletes meleget biztosítsanak a téli hónapokban. A Várnegyed távfűtését most dolgozzák ki a szakemberek. Komszomolisták a Százhalombattáért Az év elején jelentette moszkvai táviratában az Erőmű Beruházó Vállalat megbízottja: a Dunamenti Hőerőmű megindításához szükséges fontos műszerek és automatikák ősszel érkeznek meg Magyarországra. Ezzel meghiúsult volna az a nagyszerű elképzelés, hogy még ez év végén áramot adjon az első gépegység. A magyar fiatalok levélben kérték a szovjet ifjak segítségét, s az érdekelt gyárak komszomolistái nem váratták soká a válaszra. Megérkezett a jó hír: 35 üzem vezetői és fiataljai szívesen segítenek a KISZ-védnökséggel épülő százhalombattai erőmű határidő előtti megindításában. A műszerek és automatikák már meg is érkeztek a Dunamenti Hőerőműhöz.