Népszabadság, 1965. július (23. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-01 / 153. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! !áratb Kiírta É'SZABADSÁG 1965. július 1. csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XXIII. évfolyam, 153. szám " Péter János hivatalos látogatásra Londonba érkezett Wilson miniszterelnök fogadta a magyar külügyminisztert Péter János külügyminiszter Michael Stewart brit külügyminiszter meghívására szerda reggel néhány napos hivatalos látogatásra Londonba utazott. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese, Szilágyi Béla külügyminiszter-helyettes és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Ott volt a búcsúztatásnál N. M. Carless, Nagy- Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság budapesti nagykö- vetségének ideiglenes ügyvivője és a nagykövetség több tagja. Péter János külügyminiszter elutazása előtt a következőket mondta a sajtó képviselőinek: — Várakozással tekintek a londoni látogatásra és az ottani megbeszélésekre. Azzal a reménnyel utazom, hogy a véleménycsere sokféle tekintetben hasznos lehet a jelenlegi nemzetközi helyzet vonatkozásában. Keresni fogom és tanulmányozni akarom az angol külpolitikának azokat az elemeit, amelyeket egy olyan ország, mint a Magyar Népköztársaság, komolyan figyelembe vehet a jelenlegi nemzetközi helyzet veszélyes gócainak enyhítésére, és az európai kérdések megoldására irányuló törekvéseiben. Bár a két ország kapcsolatai mindenféle tekintetben állandóan fejlődnek, bizonyos vagyok benne: kölcsönösen nagy figyelmet fordítunk arra, hogy milyen területeken lehet kapcsolatainkat — a két ország és a nemzetközi helyzet javára — továbbfejleszteni. Londoni tudósítónk telefonjelentése: Péter János külügyminiszter s a kíséretében levő Házi Vencel nagykövet, külügyminisztériumi főosztályvezető és Dóczé Kálmán főosztályvezető-helyettes szerda délelőtt 11 óra 35-kor megérkeztek Londonba. A repülőtéren megjelent fogadtatásukra Padley államminiszter és a brit külügyminisztérium több vezető munkatársa, valamint Incze Jenő londoni nagykövetünk és a magyar diplomáciai kar számos tagja. A magyar külügyminisztert megérkezése napján, délután öt órakor fogadta parlamenti dolgozószobájában Harold Wilson brit miniszterelnök. A magyar zászlókkal díszített nagy fekete Bentley kocsiknak, amelyeken Péter János külügyminiszter, Incze nagykövet és Házi főosztályvezető a parlamenthez hajtattak, szokatlanul nagy tömegen kellett keresztülvergődniük. Június 30-ára ugyanis a „Békét Vietnamnak” bizottság országos tiltakozó küldöttségeket hívott Londonba, hogy az egyes választókerületek üzenetét közvetlenül tolmácsolják a képviselőknek: követeljék, hogy az angol kormány kezdeményezzen a vietnami agresszió megszüntetése érdekében. A megbeszélésen, amely csaknem egy teljes óra hosszat tartott, részt vett Sir Ivor Pitik, Nagy- Britannia budapesti nagykövete és a miniszterelnök titkára is. Eszmecserét folytattak a legfontosabb nemzetközi és a két országot közvetlenül érintő kérdésekről. A megbeszéléseken a fő helyet Délkelet-Ázsia problémái, Vietnam kérdése foglalta el, majd kitértek az ENSZ-szel, az európai biztonsággal, az általános leszereléssel, s ennek keretében a német kérdéssel kapcsolatos problémákra is. Wilson egyébként úgy üdvözölte Péter Jánost, mint az „első Angliába látogató magyar külügyminisztert” és felkérte, hogy tolmácsolja legjobb kívánságait Magyarország vezetőinek. A külügyminiszter és kísérete este 8 órakor a Lancaster Houseban Stewart külügyminiszter tiszteletükre adott vacsoráján vett részt. Csütörtökön kerül sor a két külügyminiszter első hivatalos tárgyalására. Patkó Imre Csehszlovák nyilatkozat nyugatnémet revansisták támadásairól Szerda este Prágában közzétették a csehszlovák külügyminisztérium nyilatkozatát azzal a támadással kapcsolatban amelyet a nyugatnémet revansisták intéztek Stuttgartban Csehszlovákia ellen. A külügyminisztérium nyilatkozata emlékeztet arra, hogy a június 6-án és 7-én Stuttgartban megtartott szudétanémet találkozón a szónokok, akik között ott volt Seebohm és Lemmar miniszter is, nyíltan csehszlovák területeket követeltek, ugyanazokkal a jelszavakkal, mint 1938-ban. A revansisták követeléseit támogatja Erhard kancellár is, és ez derül ki a CDU-nak, a kormánypártnak az 1964. október 16-án elfogadott programjából is. ,,A csehszlovák nép a leghatározottabban elítéli a revansisták minden próbálkozását, hogy beavatkozzanak más országok belügyeibe. Csehszlovákia, ellentétben 1938-cal, most teljes biztonságban érzi magát. A biztonságérzet alapja: szoros barátság a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal és részvétele a Varsói Szerződésben” — emeli ki a nyilatkozat, majd befejezésül hangoztatja, hogy Csehszlovákia a békés egymás mellett élés szellemében kívánja rendezni kapcsolatait Nyugat-Németországgal is. Ennek azonban feltétele, hogy „az NSZK kormánya hagyjon fel eddigi irreális politikájával, ismerje el a müncheni diktátum érvénytelenségét, és szüntesse be a csehszlovákellenes provokációkat, tiltsa be a revansista szervezetek tevékenységét” — hangoztatja a többi között a csehszlovák külügyminisztérium nyilatkozata. (MTI) AZ ELNÖKI TANÁCS ÜLÉSE Kállai Gyula, a Minisztertanács újelnöke letette a hivatali esküt Az Elnöki Tanács szerra délelőtt ülést tartott. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége együttes javaslata alapján Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát, érdemeinek elismerésével, a Minisztertanács elnökének tisztsége alól felmentette; dr. Münnich Ferencet, saját kérésére, egészségi állapota miatt, érdemeinek elismerésével, államminiszteri tisztsége alól felmentette, és nyugállományba helyezte; Pap Jánost, más irányú fontos pártmegbízatása miatt, érdemeinek elismerésével, a Minisztertanács elnökhelyettesi tisztsége alól felmentette; Kállai Gyulát a Minisztertanács elnökhelyettesi tisztsége alól felmentette, és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökévé megválasztotta. * Szerda délben Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke előtt Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke, Fehér Islros és Fock Jenő, a Minisztertanács elnökhelyettesei, dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, valamint Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára. (MTI) Szovjet—jugoszláv barátsági gyűlés a Kremlben Mikojan és Tito beszéde A Kremlben, a kongresszusi palotában szerdán szovjet—jugoszláv barátsági gyűlést tartottak. Az elnökségben Tito jugoszláv elnökkel együtt helyet foglaltak az SZKP és a szovjet állam vezetői. A gyűlésen, a moszkvai dolgozók képviselőinek felszólalásai után Mikojan, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke mondott beszédet. Kijelentette: „A Szovjetunió és Jugoszlávia kapcsolatai szakadatlanul erősödnek, és mindaz kiküszöbölődik, ami valaha árnyékot vetett e kapcsolatokra.” — Minden szocialista ország történelmi múltjának sajátságai, gazdasági és kulturális fejlődésének színvonala, külső környezete és sok egyéb tényező alapján, saját módján oldja meg a szocialista építéssel kapcsolatban előtte álló konkrét problémákat, s eközben megfelelő tapasztalatokat gyűjt — mondotta Mikojan, majd így folytatta: — Ez viszont szükségessé teszi a szocialista országok tapasztalatainak kölcsönös, figyelmes tanulmányozását. Ezért természetes, hogy a Szovjetunió érdeklődik a jugoszláv dolgozók és más testvéri népek vívmányai iránt. Mikojan kijelentette, hogy most különösen szükség van a szocialista országok összefogására, mindazok egységére, akik síkraszállnak a reakció és a háború imperialista politikája ellen. A Szovjetunió és más szocialista országok megadták, éstovábbra is megadják a szükséges segítséget a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak, a vietnami népnek. A Szovjetunió olyan európai helyzet létrehozását kívánja, amelyben lehetséges az együttműködés minden európai állam, kicsi és nagy, szocialista és kapitalista országok között — jelentette ki Mikojan. — Mindennél fontosabb — folytatta —, hogy megragadjuk azokat a láncszemeket, amelyekből kiindulva biztosan haladhatunk a második világháború maradványainak megszüntetése útján. Ebből a szempontból különösen nagy jelentőségű a háború eredményeként Európában kialakult határok — köztük az NDK és Nyugat-Németország közötti határ — sérthetetlenségének elismerése, továbbá az, hogy ne lássák el a két német államot nukleáris fegyverrel. Az NDK serényen és következetesen sürgeti e javaslatok megvalósítását. A Szovjetunió, Jugoszlávia és a többi szocialista ország együtt halad ott, ahol a népek békéje(Folytatás a 2. oldalon.) MOSZKVÁBAN SZOVJET—JUGOSZLÁV barátsági gyűlés volt, amelyen beszédet mondott Mikojan és Tito. Aláírták a szovjet— jugoszláv közös közleményt. KAIRÓBAN BEFEJEZŐDÖTT a „kis csúcsértekezlet” s kibocsá- tott közös közleményükben a részvevő állam- és kormányfők teljes támogatásukról biztosították a novemberre kitűzött afroázsiai csúcsértekezletet. DÉL-VIETNAMBAN sikertelenül fejeződött be az amerikai— dél-vietnami—ausztráliai hadművelet a Saigon környéki úgynevezett D övezetben. A déli országrész más térségeiben súlyos harcok folytak szerdán.