Népszabadság, 1969. december (27. évfolyam, 280-303. szám)
1969-12-02 / 280. szám
1969. december 2. kedd NÉPSZABADSÁG Alibi, kudarc, vagy új szakasz kezdete? Ellentétek a hágai közös piaci csúcstalálkozón (Kiküldött munkatársunk telefonjelentése.) Pompidou nemcsak Angliát váratja, megvárakoztatta a közös piaci csúcstalálkozó részvevőit is. Brandt, Chaban-Delmas, Burruyr és a többi 20 percig cigarettázott a holland parlament fakupolás dísztermében, mígnem De Gaulle-i kiszámítottsággal bevonult a francia elnök első nagy nemzetközi szereplésének színhelyére. A francia köztársasági elnök, a tanácskozás kezdeményezője, kétségkívül főszereplője is, a hat közös piaci ország annyiszor tervezett és elhalasztott legmagasabb szintű konferenciájának. A Hágába sereglett több száz hírlapíró meghallgatta De Jong, a holland miniszterelnök megnyitóját, majd — kifizetvén a karzatról — mind rohant megszerezni Pompidou beszédének szövegét, amelyről előzetesen a legkülönbözőbb találgatások voltak, s amelytől új javaslatokat vártak. A francia elnök általánosságaival némi csalódást keltő beszédét két alapvető elv határozta meg. Először is új kezdeményezésekkel tovább építeni a Hatok szervezetét, újabb területekre is kiterjesztve az integrációt (tehát feladva De Gaulle tagadási pozícióját, újból irányítójává válni az eseményeknek), s elérni egy olyan rendezést, amely — elsősorban is a Franciaországnak oly fontos agrárkérdésben — biztosítja a francia pozíciókat. Másfelől a franciák ezúttal nem akartak szembekerülni sem partnereikkel, sem magukkal az angolokkal. A De Gaulle-i vétó helyébe tehát nyugalmasabb, ám a francia érdekeket változatlanul és új kezdeményezésekkel is védő álláspont került. Pompidou jóformán szónoki kérdésekből álló beszéde meg a feltűnően joviális légkör is igazolni látszik, hogy Párizs tett egy lépést a kompromisszum felé, amelynek lényegét Luns holland külügyminiszter (a brit csatlakozási tárgyalások időpontkitűzésének fő szorgalmazója) már a tanácskozás előestéjén úgy fogalmazta meg, hogy ha nem is határidő, de legalább időhatár legyen, tehát ne lehessen a dolgot a végtelenségig halogatni. Brandt Pompidouénál kétszerte hosszabb beszéde vissza kívánta vezetni a „hajózható vizekre” a Közös Piac hajóját. Mellesleg a francia felszólalás meglepő tömörsége kellemetlenül is érte a nyugatnémeteket, akikannyira vigyáznak, hogy partnereik ne féljenek tőlük. „Aki a németektől fél, vegye be Angliát” — mondta kerek perec Brandit. Nem térhetek innen úgy haza, hogy ne ingyen konkrét megegyezés a közösség kibővítéséről — hangzott nagyon határozottan a nyugatnémet kancellár egyik mondata, és alapvető európai érdeknek minősítette a Közös Piac kibővítését, Anglia felvételét. Pompidouhoz fordulva — világos állásfoglalást kért a franciáktól, hogy azután esetleg már a tavasszal megkezdődhessenek a csatlakozási tárgyalások. Jóval részletesebb és rendszeresen konkrétabb beszédében Brandt is csatlakozott „Európa fejlesztésének” programjához, amelynek technológiai oldaláról szólva, különös hangsúlyt adott a bonni követelésnek: rendezni kell a Közös Piac atomerő-szervezetének válságát. A katonai együttműködés felemlítése még nagyobb súlyt ad a hágai konferenciának, amely megelőzi a brüsszeli NATO-tanácsülést. Arra pedig, Brandt szerint, a Hatoknak az összeurópai kérdéseket és a kelet-nyugati viszonyt illetően közös álláspontot kell kialakítaniuk! Az első nap már látható, hogy nagy erőfeszítéseket tesznek a kompromisszumra, tehát a siker produkálására. A hírlapírók ezt már előlegezték is a tanácskozásnak, lévén mindkét kulcsállamnak debütáló vezetője, akik aligha akarnak kudarcot hazavinni. Az esti sajtóértekezletek során Lans holland külügyminiszter azonban csak „mérsékelten volt optimista", ami nála már-már a pesszimizmus határát súrolja. A francia szóvivő pedig azt állította, hogy a hétfői általánosságok után végre fel kell tenniaz i-re a pontot. Avar János A cseh művészek támogatják a párt és a kormány politikáját A párt és a kormány politikája mellé kiálló cseh művészek és tudósok újabb értekezletet tartottak Prágában. A Rudé Právo jelentése szerint az összejövetelen Miloslav Bruzek cseh művelődésügyi miniszter tájékoztatta őket arról, hogy november 7-i nyilatkozatuk kedvező visszhangra talált a kerületekben, járásokban és a legfontosabb kulturális intézményekben. Ez arról tanúskodik, hogy megértek a feltételek a művészek és kulturális dolgozók országos értekezletének összehívására. A jelenlevők javaslatot terjesztettek a miniszter elé a tervbe vett konferencia elnökségének össze-tételéről és levelet intéztek a CSKP KB Cseh Irodájához. Ebben megállapítják, hogy — a cseh alkotó értelmiség legjobb hagyományaihoz híven — nem állhatnak félre a kulturális élet területén megnyilvánuló nehézségek ellen vívott harcban. Hétfőn Brnóban kiállítás nyílt „Nem engedjük meg a köztársaság bomlasztását” címmel. A kiállítás — amelyet a városi munkásmozgalmi múzeumban rendeztek — a jobboldali és antiszocialista erők 1968—69-ben végzett tevékenységéről tanúskodó dokumentumokat és tárgyi bizonnyítékokat mutat be. (MTI) Yanácshiatársasáffi Endokvrum csehszlovák internacionalistáknak A Magyar Népköztársaság prágai nagykövetségének dísztermében hétfőn délután Kovács Imre nagykövet bensőséges ünnepségen nyújtotta át az 1919-es magyar proletárdiktatúra tizenkét csehszlovák internacionalista harcosának az Elnöki Tanács által adományozott Tanácsköztársasági Emlékérem kitüntetést. A Magyar Tanácsköztársaság forradalmi harcainak egykori csehszlovák részvevői a proletárdiktatúra leverése után Csehszlovákiában folytatták munkásmozgalmi tevékenységüket, s közülük többen a CSKP alapító tagjai közé tartoznak. Kovács Imre köszöntő szavaira a veterán internacionalisták nevében Alexander Por válaszolt, aki 1919-ben a Vágó Béla parancsnoksága alatt harcoló Első Vöröshadtest politikai osztályának tagjaként küzdött a proletárhatalom védelméért. A prágai ünnepségen megjelent a CSKP KB és a külügyminisztérium több képviselője. Jelen volt dr. Antonín Krouzil külügyminiszter-helyettes is. A Szlovákiában élő internacionalistáknak december 15-én Pozsonyban, majd Besztercebányán, Kassán és Eperjesen nyújtják át a kitüntetéseket. A KÖZÉLET HÍREI Vietnami párt- és kormányküldöttség Budapesten Az MSZMP Központi Bizottságának vendégeként hétfőn — Albániából átutazóban — vietnami párt- és kormányküldöttség érkezett Budapestre Hoang Van Hoannak, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága tagjának vezetésével. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja fogadta. Jelen volt a fogadtatásnál Hoang Luimg, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete, Le Huu Van, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, valamint Latif Shehu, az Albán Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Nguyen Thi Binh külügyminiszter-asszony hazánkba érkezett Nguyen Thi Binh asszony, a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának külügyminisztere Péter János külügyminiszter meghívására hétfőn baráti látogatásra Budapestre érkezett. A külügyminiszter-asszony és a kíséretében levő személyiségek fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Péter János külügyminiszter és a Külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa. Ott volt Le Huu Van, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője és Hoang Luong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete is. Lengyel párktmunkásküldöttségek Budapesten Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására hétfőn" két lengyel pártmunkásküldöttség érkezett Budapestre Wieslaw Rydgger, illetve Henryk Marian, a LEMP KB osztályvezető-helyetteseinek vezetésével. A küldöttségeket Katona István és Káplár József, az MSZMP KB osztályvezető-helyettesei fogadták. A fogadtatáson jelen volt Bogumil Dabrowsky, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének első titkára. Felszabadulási emlékünesség Egerben Eger vasárnap ünnepelte felszabadulásának 25. évfordulóját. Az emlékünnepségen részt vett I. V. Konyev tábornok, a Szovjetunió hőse, aki huszonöt évvel ezelőtt a várost felszabadító katonai egységek parancsnoka volt. Délelőtt a felszabadulási emlékműnél — a város több ezer lakosának jelenlétében — koszorúzási ünnepséget rendeztek. Innen az ünneplő tömeg a Szabadság térre vonult, ahol felavatták a munkásmozgalmi emlékművet, Csontos László szobrászművész alkotását. Délután a Gárdonyi Géza Színházban díszünnepséget rendeztek. Az elnökségben foglalt helyet Konyev tábornok, s ott voltak a megye és a város párt- és állami vezetői közül számosan. Részt vett az ünnepségen több kommunista veterán, aki az elmúlt 25 évben Eger város politikai és társadalmi életében tevékenykedett. Sípos István, a városi pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet, majd átnyújtotta Konyev tábornoknak a városi tanács által adományozott kitüntető plakettet és kisplasztikát Eger város felszabadításában szerzett elévülhetetlen érdemeiért. Egerért emlékéremmel tüntették ki Csirmaz Dezső kommunista veteránt, aki 1944-ben megszervezte a Magyar Kommunista Párt egri szervezetét, és annak első párttitkára volt. A díszünnepség második részé- ben bemutatták Farkas Ferenc Egri ünnepi nyitány című zeneművét, amelyet a szerző erre az ünnepi alkalomra írt. Az egri szimfonikus zenekart a szerző vezényelte. 3 Béke és biztonság Az a tömör elemzés is, amelyet az MSZMP Központi Bizottságának múlt heti ülése adott a nemzetközi kérdésekről, hűen tükrözi a pártunkban immár meghonosodott munkastílust, a reális számvetést a helyzettel és a feladatok határozott körvonalazását. A Központi Bizottság ülésén behatóan megvizsgálta, hogy békés alkotómunkánk milyen nemzetközi környezetben folyik és hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy a feszültség tovább csökkenjen, s hogy még inkább megteremtődjenek azok a feltételek, melyek belső szocialista építésünk biztonságát nemzetközileg is garantálják. Európai nép vagyunk, s így földrajzi helyzetünktől nem vonatkoztathatjuk el magunkat. Elsőrendűen fontos tehát számunkra, hogy sikerül-e megteremteni a békét és a biztonságot ezen a földrészen. De nem csupán saját, önös érdekünk teszi első helyre az európai biztonsági rendszer megteremtésének ügyét. Hogy ez a probléma annyira a nemzetközi kérdések élére került, annak oka, hogy az európai biztonság megteremtése kulcskérdése annak is, hogy sikerül-e elhárítani egy új háború veszélyét. S megvan immár a megfelelő eszköz is e cél elérésére: az összeurópai biztonsági értekezlet. Sőt van már javaslat a színhelyre, az időpontra és a napirendre is. Pártunk és kormányunk eddig is konkrét szerepet vállalt e konferencia előkészítéséből. Éppen Budapesten fogalmazódott meg a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének híres márciusi felhívása, amely javaslatot tett az összeurópai biztonsági értekezletre. Hazánk is egyik aláírója volt a közelmúltban a prágai nyilatkozatnak, amely konkrét javaslataival hozzájárult e fontos tanácskozás előkészítésének meggyorsításához. Az MSZMP Központi Bizottsága alapvető tényezőként emeli ki az európai béke és biztonság megteremtése szempontjából a német kérdést. Olyan probléma ez, melyet egyszerűen nem lehet megkerülni, hiszen az élet tűzi napirendre. A KB-ülés a megoldás módjára vezérelvként azt jelöli meg, hogy ennek igazságosnak, békésnek, a két német állam és minden európai nép érdekében állónak kell lennie. Ezért a megoldásért küzd szövetségesünk, a Német Demokratikus Köztársaság. Szükség van azonban arra is, hogy a másik Németország, az NSZK is a realitások talajára helyezkedjék, s pozitív cselekedetekkel járuljon hozzá földrészünk békéjének és biztonságának megteremtéséhez. „Ezt várjuk az új nyugatnémet kormánytól, amely csak az európai népeket, ezen belül az NSZK lakosságát is veszélyeztető régi imperialista, militarista, revansista elvekkel és gyakorlattal szakítva, politikája új mozzanatait egyértelművé téve és szavait tettekre változtatva tehet eleget a jelenlegi nemzetközi helyzet követelményeinek’’ — hangoztatja a Központi Bizottság. A Központi Bizottság elemzésének fontos passzusa annak határozott leszögezése, hogy külpolitikánk a politikai realitásokból indul ki. Más kérdés persze, hogy szívünk szerint örömmel látnánk, hogy egy csapásra megvalósuljanak azok az intézkedések, amelyek végső soron szükségesek az új háború elhárításához. De ha ez nem lehetséges a nyugati kormánykörök taktikázása miatt, akkor nem lehet a „mindent vagy semmit” maximalista álláspontjára helyezkedni, hanem látni kell, hogy az apró kis lépések is egyegy eredménynek számítanak, ha a fegyverzet csökkentése, a biztonság megteremtése felé halad- nak. Az európai biztonsági rendszer fokozatos megteremtése és a nemzetiközi helyzetben levő feszültségek részleges csökkentése tehát nyilván az egyetemes békét szolgálja. Ezért mondja ki a Központi Bizottság oly hangsúlyozottan, hogy a Magyar Népköztársaság képviselői a nemzetközi tanácskozásokon támogatnak minden ésszerű, előrevezető javaslatot és ilyen irányú kezdeményezéseket tesznek. Az európai biztonság és a feszültségek általános csökkentése ügyében kifejtett magyar álláspont után a Központi Bizottság kimondja: „a nemzetközi élet legfontosabb kérdése változatlanul az amerikai imperialisták vietnami agressziója elleni harc”. Az elemzés a helyzetről leleplezi az agresszorok békedemagógiáját és megbélyegzi a napirtó akciókat. Bár megállapítja, hogy a nixoni vezetés a háború folytatására és nem a békére törekszik, mégis optimizmustól telített. Ez a szilárd hit az agresszorok biztos vereségében, a vietnami nép végső győzelmében ugyanis szintén a nemzetközi realitásokból fakad. Hiszen igaz ugyan, hogy Washington a saigoni bábrendszer erősítésével, meg akarja őrizni pozícióit, de ez nem a Fehér Ház puszta elhatározásán múlik. A vietnami nép hősi harca eddig is nemegyszer keresztezte a Pentagon terveit és e csodás áldozatkészség eredménye volt, hogy az amerikai vezetés a párizsi tárgyalóasztalhoz kényszerült. „Ahhoz azonban, hogy az agreszszió mielőbb véget érjen, a világ haladó ■ erőinek még határozottabban fel kell lépniük az amerikai imperializmus ellen — hangoztatja az MSZMP Központi Bizottsága. — Népünk továbbra is megad minden lehetséges támogatást a vietnami nép hősi harcához.” Külpolitikánk változatlanul megkülönböztetett figyelmet szentel a közel-keleti helyzetnek is. Sajnálatosnak tartjuk, hogy két esztendővel a Biztonsági Tanács határozata után, mely pedig előírta az izraeli agresszorok által megszállt arab területek kiürítését, a helyzet még mindig tűzveszélyes, mert Tel Aviv meg akarja tartani hódításait és agresszív politikát folytat E veszélyes helyzet ösztönözte hazánkat is — másik öt szocialista országgal együtt — egy olyan nyilatkozat kibocsátására, amely síkraszáll a közelkeleti térségben a politikai rendezés mellett. Az MSZMP Központi Bizottsága a nemzetközi helyzet áttekintése során megelégedését fejezte ki a szovjet—kínai tárgyalások létrejötte miatt, s foglalkozott a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozása utáni fejlődéssel a nemzetközi kommunista mozgalomban. A közleménynek ez a része is bizakodást sugároz. Ez az optimizmus teljességgel megalapozott, hiszen a még meglevő problémák és nézeteltérések ellenére javult a testvérpártok közötti viszony, tisztult a légkör, és a pártok mindinkább az egység erősítésére, az imperializmus elleni közös harc fellendítésére fordítják figyelmüket. A történelem tehát igazolja: az MSZMP politikája helyes volt, amikor az egység szilárdítására törekedett. Ez a helyzet csak új erőt és lendületet ad pártunknak, hogy fokozza erőfeszítéseit a moszkvai határozatok érvényesítésére, melyek békénket és biztonságunkat, szocialista építésünk kibontakoztatását, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdítását szolgálják. Ülést tartott a TÓT *rissébséfje Hétfőn ülést tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége. Az ülésen, amelyet Szabó István, a TÓT elnöke vezetett, részt vettek a bakonytáji tsz-ek területi szövetségének képviselői is, akik a szövetség munkájának tapasztalatairól tájékoztatták a TÓT elnökségét. Megvitatta az elnökségi ülés a tsz-tagok üdültetésének helyzettét és a megoldás lehetőségeit is. Az elnökség javasolja a tsz-szövetségeknek, hogy a kérdés rendezésére készítsenek tervezetet, a TÓT titkárságát pedig megbízta a tsz-tagok üdültetési programjának kidolgozásával. A programot majd a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elé terjesztik.