Népszabadság, 1970. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-01 / 204. szám
1910. szeptember 1. kedd Az erők egységes, közös fellépése meghátrálásra kényszeríti az agresszoroka t Losoncsi Pál nyilatkozata a kairói rádiónak Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn nyilatkozatot adott a kairói rádiónak. Értékelte az LAK népének küzdelmét az im-perializmus és a cionizmus ellen, rámutatott, hogy a Magyar Népköztársaság szolidáris az Egyesült Arab Köztársasággal, a közelkeleti probléma politikai rende- aéss érdekében kifejtett erőfeszí- téseivel, foglalkozott a térségben kialakult válságnak a világbéliére gyakorolt hatásával és szólt az európai biztonság biztosítására irányuló lépésekről. Az Egyesült Arab Köztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti kapcsolatok az élet minden területén örvendetesen fejlődnek — hangoztatta Losonczi Pál, hozzáfűzve, hogy a két ország közötti kapcsolatok szilárd alapja a kööös célban és a közös harcban rejlik. A közel-keleti helyzetről szólva az Elnöki Tanács elnöke rámutatott, hogy az imperialista békebontók elleni harc fő terheit a Közel-Keleten az Egyesült Arab Köztársaság népe és kormánya viseli. Nagyra értékeljük az EAK következetes harcát, amely jelen-tősen hozzájárul ahhoz, hogy a Közel-Keleten létrejöjjenek a béke, a biztonság és a társadalmi haladás alapvető feltételei — – mondotta Losonczi Pál. — A világ békéjének biztosításáért har-coló erők számára elengedhetetlen követelmény az 1967. évi agresszió minden következményének politikai úton való felszámolása. Népünk és kormányunk ezért támogatja a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatát — mutatott rá, hozzáfűzve, hogy a Magyar Népköztársaság teljesen szolidáris az Egyesült Arab Köztársaság kormányának e határozat töretlen végrehajtására irányuló elhatározásával. A közel-keleti válság békés, politikai úton való rendezése a világ minden békeszerető, haladást és függetlenséget óhajtó emberének érdekeit szolgálja — hangoztatta az Elnöki Tanács elnöke. Három esztendő eltelte után — mutatott rá Losonczi Pál — továbbra is súlyos a közel-keleti válság, de a mostani tűzszünet érvénybe léptetésével és a farringmisszió felújításával most kimozdulhat a holtpontról a politikai rendezés irányába. Meggyőződésünk — jegyezte meg —, hogy az EAK kormányának ezzel kapcsolatos diplomáciai lépései teljes összhangban vannak a térség és a világ valamennyi békeszerető emberének érdekeivel. A továbbiakban az Elnöki Tanács elnöke a magyar nép imperialistaellenes harcainak tapasztalatait összegezve kijelentette: az igaz, ügyért harcosok veszthetnek ugyan ütközeteket, de a döntő csatákban mindig győzelmet aratnak Az Egyesült Arab Köztársaság nem áll egyedül abban a harcban, amelyet népe és kormánya vív az imperializmus ellen: maga mellett tudhatja a szocialista országokat és a vitág minden antiimperialista erejét — hangoztatta Losoncai Pál, rámutatva, hogy ezeknek az erőknek egységes, közös fellépése meghátrálásra kényszeríti az agresszorokat. Látogatásaink során a magunk részéről ezt az összefogást kívántuk demonstrálni — mondotta. Az európai biztonság megremtésének problémájáról szólva Losonczi Pál megjegyezte, hogy az imperialista erők nem voltak, hajlandók elismerni a második világháború után Európában végbe ment jelentős társadalmi átalakulásokat és emiatt a kontinensre az állandó politikai feszültség vált jellemzővé. Itt állnak ugyanis szemben egymással közvetlenül ,■ szocializmus és az imperializmus fő erői. A harmadik világháború veszélyének elhárításához tehát elengedhetetlenül szükséges, hogy megteremtsék az európai biztonság rendszerét — jelentette ki az Elnöki Tanács elnöke, hozzáfűzve, hogy ez jótékony hatást gyakorolna az egész nemzetközi helyzetre. A biztonsági konferencia feltételei adottak — jegyezte meg Losonczi Pál, arról szólva, hogy Európa-szerte kedvező visszhangra talált a Varsói Szerződés tagállamainak javaslata az értekezlet megtartására. Kedvező hatással volt erre a folyamatra a közelmúltban Moszkvában aláírt szovjet—nyugatnémet szerződés — állapította meg Losonczi Pál, hozzáfűzve, hogy természetesen nem szűnt még meg a konferencia ellen folytatott imperialista aknamunka. Az európai béke és biztonság megteremtéséért vívott harcunkban érezzük az antiimperialista erők, így az EAK népének és kormányának szolidaritását és támogatását — jelentette ki, egyúttal megköszönve e támogatást. Befejezésül Losonczi Pál köszönetet mondott Nasszer elnöknek és az EAK kormányának, valamint népének a rövid látogatás alatt tanúsított baráti vendégszeretetért. Indonéz fiatalok megszállták hazájuk hollandiai nagykövetségét Hétfő kora reggel pisztolyokkal felfegyverzett indonéz fiatalok megszállták hazájuk hollandiai nagykövetségét és eközben agyonlőtték az egyik őrt álló rendőrt. A támadásra közvetlenül Suharto indonéz elnök hollandiai látogatása előtt került sor. A követséget megszálló fiatalok egy indonéz szeparatista mozgalom képviselői. Amboin szigetéről valók, amelynek lakossága Indonézia függetlenné válása óta küzd a központi kormány uralma ellen. A sziget a Maluku-szigetcsoport déli részén fekszik és vezetője a független dél-malukui köztársaságit követelő mozgalomnak. Jelenleg mintegy harmincezren élnek önkéntes száműzetésben Hollandában, nem hajlandók felvenni sem a holland, sem az indonéz állampolgárságot. A nagykövetségre betört fiatalok tüszkén fogva tartanak egy rendőrt, valamint a nagykövet családját és a nagykövetség több munkatársát. A nagykövet a támadás idején nem tartózkodott az épületben. A holland rendőrség elit alakulata két páncélkocsival sietett a helyszínre. „Egyenként kivégezzük a túszokat, ha Suharto elnök nem vállal visszavonhatatlan kötelezettséget arra, hogy hivatalos hollandiai látogatása alatt találkozik Manusama mérnökkel, Dél-Maluku elnökével" — közölte a nagykövetséget megszálló fiatalok szóvivője telefonon a Haagsche Courant című hágai lap szerkesztőségével, amely ezt rendkívüli kiadásban adta hírül. A lap közleménye szerint a megszállók mintegy harmincan vannak. Tizenöt túszuknak egyelőre nem esett bántódása. Suharto indonéz elnök a történtekre való tekintettel ideiglenesen, 24 órával elhalasztotta hollandiai útját. A holland kormányfő és a külügyminiszter a nagykövetség épületével szemben levő villa erkélyéről tárgyaltak a nagykövetséget megszállva tartó fegyveres indonéziaiakkal. Az esti órákban De Jong holland miniszterelnöknek sikerült megegyezésre jutni és a szeparatista mozgalomhoz tartozó fegyveres fiatalok megadták magukat. Hajlandók voltak átadni fegyvereiket, majd fegyvertelenül egyenként beszálltak a rendőrség gépkocsijába. (MTI) N !•PSZABADSÁG . A sajtó munkatársai felkérték Fehér Lajost, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a kormány elnökhelyettesét, hogy válaszoljon néhány kérdésre és mondja el véleményét a 67. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásárról. Lát-e fejlődést a korábbi megágazdó-ajíi kiállításokhoz képest, s miben ad teljesen újat tt, a nagy rendezvény? — Előrebocsátom, hogy csak a kiállítás egy részén szerzett benyomásaim alapján válaszolhatok. Nem jártam végig — s ez, úgy hiszem, érthető — a több mint 33 hektárt elfoglaló seregszemle 70 ezer négyzetméternyi szabadtéri bemutatóját és 40 ezer négyzetméter alapterületet betöltő pavilonjait. Mégis úgy hiszem, sem tévedek, ha azt mondom: ez a kiállítás korszerűbb, látványosabb és tartalmasabb elődeinél. Nemcsak néhány év, hanem az elmúlt negyedszázad fejlődését,is lemérhetjük a mostani bemutatón. Tudom, hogy eredményeink a legfejlettebb országokéhoz viszonyítva szerények. De gondoljunk arra , honnan indultunk el. A felszabaduláskor egy tönkretett ország kifosztott mezőgazdaságát kaptuk örökségként. Ha ehhez mérjük mai eredményeinket, akkor nagy a fejlődés, a változás. Ha ismerjük a múltat, akkorkellően tudjuk becsülni a több mint tizennégyszeresére növekedett traktorállományt, a 12,5 ezer korszerű gabonakombájnt, a szövetkezeti parasztság nyugdíjrendszerét, a gomba módra szaporodó új falusi házakat, az ingyenes orvosi kezelést — mindazt, amiről ez a jól rendezett kiállítás számot ad. Ha múltunkra gondolunk, jobban megértjük, mit jelent az élelmiszer-termelés megkétszerezése, a búza s a kukorica termésátlagának mintegy százszázalékos növelése, a zöldségtermelés 217, a gyümölcs 356, a hústermelés 90 százalékos emelése. Megértjük és kellően tiszteljük érte a mezőgazdaság dolgozóit, akik immár az élenjárók nyomdokain haladnak, s országhatárainkon túl is hírnevet, elismerést szereznek a szocialista nagyüzemi gazdálkodásnak. Az élelmiszer-termelésben elért sikerek természetesen nemcsak a mezőgazdaságot dicsérik, hanem az élelmiszeripart is. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar termelési kapcsolatai főképp az utóbbi években, a gazdaságirányítás új rendszerében indultak gyors fejlődésnek. Ekkor kezdődött az egységes, a vertikális együttműködésre épülő élelmiszer-gazdaság kialakítása. Élelmiszer-gazdaságunk — e mind egységesebbé váló népgazdasági ágazat — most először jelenik meg országos bemutatón, hogy érzékeltesse és szemléltesse vertikális kapcsolatait. Sok szépet láthatunk ezen a területen. Egész élelmiszer-gazdaságunkban azonban szerintem a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok anyagi és szellemi termelőerőinek gyarapodását, gazdálkodásuk megszilárdítását tetekinthetjük az elmúlt 25 év egyik legfőbb eredményének. Olyannak, amellyel megbízható, jó alapot teremtettünk további fejlődésünkhöz. Termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink ma már a fejlett technikát tömegesen s hatékonyan alkalmazó szocialista nagyüzemek. Széles látókörű vezetőséggel s fegyelmezett, szorgalmas, tapasztalt dolgozókkal. Itt a kiállításon sok-sok tanújelét láthatjuk mindennek és megalapozott biztatást arra, hogy élelmiszer-gazdaságunk még sok szép eredménnyel fog megörvendeztetni mindnyájunkat! — Mit talált különösen szembe-tsínőnel a mostani bemutatón? — Soha nem volt még ennyi új gép a kiállításon, mint most. S ezek a mezőgazdasági termelés gépesítésének új irányát is mutatják. Pár évvel ezelőtt még csal: a gabona komplex gépesítését tudtuk bemutatni. Most már látható a kukorica- és a hagymatermesztés, az erdőművelés, fakiór termelés, továbbá a lucerna- észénszéna-betakarítás komplex géprendszere is. Ebből arra következtethetünk, hogy az elkövetkező években is tovább korszerű- s södik mezőgazdasági termelésünk , s ebből eredően növekszik hozama. A szövetkezeti pavilonokban és más bemutatókon pedig arról győződhetünk meg: a három szövetkezeti ágazatnak — a mezőgazdasági, a kisipari és a fogyasztási szövetkezeteknek — ma már pótolhatatlan szerepük van a mező gazdasági termelésben, falvaink, városaink mindennapi életében. Szembetűnően érezhető a kiállításon: egyre nélkülözhetetlenebb a gyakorlati termelők és a tudományos kutatók szorosabb együttműködése. A gépesítés mellett különösen szembetűnő az a jelentős minőségi átalakulás, amit a kiállításon látható mezőgazdasági építkezések tükröznek. A műszaki fejlesztés e területen — hazánkban és nemzetközi vonatkozásban egyaránt — abba az irányba mutat, hogy a fejlődés útja: új építőanyagok használata és új építési módszerek kialakítása és gyors gyakorlati térhódítása. Ez utóbbit a könnyűszerkezetes, előre gyártott és helyszínen összeszerelhető fémvázszerkezetek és panelek gazdag választéka jelzi: 25-féle változatot mutat be a jubileumi kiállítás. Hasonlóan jól mutatja meg a kiállítás az élelmiszer-termelés kemizálását, a vegyi anyagok széles körű térhódítását. Nemcsak a mezőgazdasági és az élelmiszer- ipari termelés hagyományos területein (műtrágyaadagok növelése, kémiai növényvédelem, takarmányozási kémiai anyagok, csomagolóanyagok stb.), hanem az élelmiszer-gazdaság szinte valamennyi területén találkozhat a látogató kémiai anyagokkal. Joggal állapíthatjuk meg — s az eddigi tapasztalatok is ezt bizonyítják —, hogy a kemizálással a termelési eredmények nemcsak magasabb szinten stabilizálhatók, hanem a termelés legkülönbözőbb területein pótolhatók a hagyományos anyagok. A műanyagot mind szélesebb körben használják például az építkezéseknél, építőanyagokat, gépalkatrészeket, fóliasátrakat és házakat készítenek belőle, de igénybe veszik a tárolásnál, tartósításnál is. A termelés eddigi korszerűsítése nagyrészt annak köszönhető, hogy a hazaiak mellett törekedtünk az új külföldi fajták, modern gépek megismerésére és — ha célszerűnek látszott — behozatalára, meghonosítására is. Erről a jövőben sem mondhatunk le. Élelmiszer-gazdaságunkban — elsőbbséget biztosítva a hazai kutatásnak — továbbra is támogatjuk (anyagi eszközökkel is) a legkorszerűbb fajták, gépek és módszerek behozatalát és alkalmazását! Az élelmiszer-gazdaság korszerűsítését nem tekinthetjük befejezettnek. .A növénytermesztésben újabb intenzív fajtákra, a cukorrépa s más növények komplex gépsorára, üzemi rakodógépekre, szállító- és tárolórendszerre van szükség. A kertészetben csaknem teljesen megoldatlan még a betakarítás, osztályozás, csomagolás gépesítése, s csak most kezdtük az országos hűtőházlánc kiépítését. A sertés- és szarvasmarha-, de később a juhtenyésztésben is ránk vár az intenzív iparszerű, nagyüzemi állattartás feltételeinek megteremtése, a legmegfelelőbb módszerek kiválasztása és elterjesztése, az állomány termőképességének fokozása. A kiállításon bemutatott eredmények alapján úgy vélem: az itt említett műszaki fejlesztési célok többsége már a közeljövőben elérhető. — Mit átrt a kiállítás legfőbb tanulságának? Mit emelne ki a jövő legfőbb feladataiként, a bemutatók kapcsán? — Számomra legfontosabb tanulság az: jó úton halad élelmiszer-gazdaságunk! A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek többsége vonzó, s valóban korszerű gazdálkodást folytat. Ha vannak is még gyengébbek, a többség a jók közé, illetve azokhoz sorolható, ahol a fejlődés iránya igen biztató. Ez azt igazolja, hogy megfelelően sáfárkodtak azokkal az anyagi eszközökkel, amelyeket népgazdaságunk a mezőgazdaságinak juttatott. Az élelmiszeriparban is azt láthatjuk, hogy — le-hetőségeinkhez mérten — szépó eredményeket ért el, s további korszerűsítéssel még jobban öregbíti majd a magyar élelmiszer - termelés jó hírét. A bemutatott eredmények arról is beszélnek, hogy helyesek, az egész ország érdekeit szolgálók voltak eddigi céljaink. A mezőgazdaság s az élelmiszeripar — időnként a hús kivételével — ma már zavartalanul ellátja jó minőségű, s általában választékdús élelemmel a lakosságot. Ez annak is tulajdonítható, hogy a fokozódó és fejlődő igényekhez igazodva változott a mezőgazdaság termelésének szerkezete. Több a zöldség-gyümölcs, a baromfi, a cukor, mint a felszabadulás előtt. A megjavult belső ellátás mellett fokozódott az élelmiszer-kivitel és élelmiszer-gazdaságunk ma a népgazdaság tekintélyes exportőre, tőkés piacokon pedig legjelentősebb devizaszerző ágazata. Hozzájárult ehhez az is, hogy beváltak kiemelt, nagy programjaink. Gondolok itt a második ötéves terv nagyüzemi árutermelő szőlő- és gyümölcstelepítéseire, az iparszerű baromfi tartás elterjesztésére, az intenzív búza és a hibridkukorica-termesztés szorgalmazására, az öntözés fokozására. Így vált lehetővé, hogy a kertészeti kultúrák termelési értéke megháromszorozódott, hogy szabad az abraktakarmány forgalma, nem szorulunk kenyérgabona-behozatalra és a nagyüzemi baromfitenyésztés ma már fontos forrása a hazai húsellátásnak. A negyedik ötéves terv egyik legfontosabb gazdaságpolitikai célkitűzése az élelmiszer-gazdaság területén a háztáji sertésállomány szinten tartása mellett a nagyüzemi sertésállomány dinamikus növelése. 1975. évre (1970-hez viszonyítva) a nagyüzemi sertéshústermelés terveink szerint 60 százalékkal fog emelkedni. 180—200 korszerű szakosított sertéstelepet hozunk létre. Hasonló feladatot kell majd magunk elé tűzni a szarvasmarhatenyésztésben, s amint a műszaki fejlesztéssel kapcsolatban már okoztam rá, más területeken is lesznek kiemelt, közgazdasági eszközökkel is támogatott, államilag preferált programjaink. A kiállítás egyébként nagy tanulság a magyar ipar számára is. Bárhová lépünk itt, azt láthatjuk, hogy a mezőgazdaság az iparnak óriási, szinte felbecsülhetetlen piaca lehet! E két ágazat — az élelmiszer-gazdaság és az ipar — érdekei szerencsésen találkozhatnak. Közöttük is érvényesül a kölcsönös egymásrautaltság! A mezőgazdaság ma hatszor annyi ipari eredetű anyagot használ fel, mint a háború előtt, s ez az irányzat tovább fokozódik. Ami pedig a kiállítás egészét illeti: én a magam részéről a bemutatót a további fejlődés egyik jelentős tényezőjének tekintem: azért, mert jó néhány évre előre jelzi a fejlődés útját, a gyártók, a felhasználók és a látogatók számára egyaránt! FEHFR LAJOS ISOLATKOZATA 4 V FZ 0 GAZDASÁGI AIÁLLÍTÁSRÓL Jól szeilélteti iiit,iiT«kink«m i, i i a fejlődési