Népszabadság, 1970. október (28. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-01 / 230. szám
2 • (Folytatás az 1. oldalról.) Párdi elvtárs utalt a kidolgozás alatt levő 1971—1985. évekre szóló hosszú távú tervre, majd az ennek fő vonásait figyelembe vevő negyedik ötéves terv ismertetésére tért át. — A IV. ötéves tervben foglalt gazdaságpolitikai célok alapján — joggal mondhatjuk — folytatni kell mindazt, ami helyesnek bizonyult, kiállta a gyakorlat próbáját, s kiváltotta népünk elismerését. A IV. ötéves tervben azonban új vonások is megtalálhatók. Tervünk új vonásai nem jelentenek fordulatot a gazdaságpolitikában, egyesek közülük mégis elvi jelentőségűek, s fejlődésünknek a változó körülményekhez való igazodását fejezik ki. Elsősorban egy elemzésnek ama következtetéseit említem meg, amelyek a gazdasági növekedés ütemének a népgazdasági egyensúllyal való összevetése nyomán tárultak fel. A növekedés és az egyensúly szorosan összefügg. A IV. ötéves tervben dinamikus gazdasági növekedésre törekszünk, úgy azonban, hogy az eddiginél nagyobb súlyt helyezünk a kedvezőbb strukturális fejlődésre, a hatékonyabb, versenyképesebb termelési folyamatok biztosítására. Ehhez azonban az szükséges, hogy tovább erősítsük gazdaságunk egyensúlyát, jobb összhangot teremtve a pénzjövedelmek és a velük szemben álló áru- és szolgáltatások kapacitásai között, továbbá a gazdaságos exportképesség és a növekedéssel járó importigények között, s gazdaságunk növekedését ennek a célnak megfelelően szabályozzuk. Ez a gondolat IV. ötéves tervünk egyik legfontosabb gondolata. Ez magyarázza, hogy a legfontosabb célok megvalósítására koncentráltuk szellemi, anyagi és pénzügyi erőforrásainkat, vállalva azt is, hogy a gazdaság bizonyos területein lassúbb legyen a növekedés üteme. A nemzeti jövedelem elosztásánál két fontos tendenciát kívánunk támogatni: egyfelől biztosítani akarjuk, hogy a fogyasztás a nemzeti jövedelem növekedésével arányosan emelkedjék, érvényt szerezve annak a követelménynek is, hogy a felhalmozáson belül az állóalapokra jobban koncentrált, gazdaságosabb beruházási tevékenység valósuljon meg. Másfelől erősödő vonása lesz gazdasági fejlődésünknek, hogy a beruházási tevékenységben a lakosság életkörülményeit közvetlenül javító célkitűzések növekvő súlyt kapnak. A IV. ötéves tervben foglalt gazdaságpolitikai célok végrehajtásának elengedhetetlen követelménye, hogy a műszaki fejlesztés a mindennapos cselekvés gyakorlatává váljék, és következetesen érvényesüljön mind a termelőmunkában, mind az irányítási módszerek fejlesztésénél, mind pedig a nemzetközi gazdasági kapcsolatok területén. Az előadó ezután azt a kérdést tette fel: — Hogyan kívánja ötéves tervünk a hatékonyságjavulást szolgálni? Mindenekelőtt úgy, hogy a fejlesztési politikát és az irányítási módszerek tökéletesítését egyaránt ennek a célnak a szolgálatába állítja. Figyelmet érdemelnek fejlesztéspolitikánknak azok a főbb irányvonalai, amelyek meggyőződésünk szerint elő fogják segíteni gazdaságunk teljesítőképességének növekedését. Ilyenek: — a termelési szerkezet korszerűsítése, — a gazdaság infrastrukturális bázisának erősítése, a tudományos és műszaki fejlesztési feladatok támogatása és — a nemzetközi gazdasági együttműködés további fejlesztéaz ipar több más ágában is végrehajtandó fejlesztéseket. Az építőipari teljesítőképesség növelése érdekében az építőiparban, az építőanyag-iparban, valamint az építési technikát szolgáló egyéb fejlesztésekre 34 milliárd forint beruházási forrás áll rendelkezésre, amely kétharmaddal nagyobb, mint amit hasonló célra a III. ötéves terv időszakában felhasználtunk. Ugyancsak kiemelkedő jelentőségű lesz a könnyűiparban a ruházati termékek termelőkapacitása bővítésének és korszerűsítésének programja, a papír-cellulózipari fejlesztés. A termelés hatékonyságát javító szerkezeti fejlesztések a mezőgazdaságban is jelentősek. Fő célunk a hústermelés fellendítése oly módon, hogy a takarmány fel - használás hatékonysága is növekedjék, s a termelési idő is csökkenjen. Ezért a nagyüzemi állattenyésztés további fejlesztésének több milliárdos programját indítjuk meg a tervidőszakban. A terv komoly figyelmet szentel annak, hogy a meglevő ter- e melési adottságokat maximálisan hasznosítsák a növénytermesztésben is. Ezért a szükségletek változásával összhangban javítjuk a vetésszerkezetet és a technikai eszközök, valamint az agrotechnika fejlesztésével tovább kívánjuk növelni a terméshozamokat. A kenyérgabona-kérdés megoldása után a figyelem középpontjába a takarmánynövények termelésének fejlesztése került, ötéves tervben is fokozott figyel- met fordít erre a területre és a tervidőszakban 25 milliárd forint beruházást biztosít árvízvédelmi berendezésekre, regionális vízművekre, víztisztító berendezésekre, csatorna- és közműépítkezésekre. A tervidőszakban 2500 általános iskolai osztálytermet építünk és 400 osztályterem építésével bővítjük a középiskolai hálózatot. A felsőfokú oktatás fejlesztésére mintegy 2,8 milliárd forint beruházást biztosítunk. Számottevő a fejlődés az egészségügy területén is. Ezt jelzi, hogy a gyógyintézeti ágyak száma 8600-zal nő, a szakorvosi órákat napi 6900-zal növeljük és 550 új orvosi körzet létesül. A tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés céljait öt év alatt mintegy 46 milliárd forint szolgálja, ami több mint másfélszerese a III. ötéves terv időszakában felhasznált összegnek. Ezáltal a nemzeti jövedelemből a tudományos kutatásra és műszaki fejlesztésre fordított részarány az előző ötéves tervidőszakhoz képest 2,4 százalékról 2,8 százalékra emelkedik. Nemzetközi ••1*Mint mai kiesés A Tervhivatal elnöke ezt követően nemzetközi gazdasági kapcsolatainkkal foglalkozott. — A tervidőszakban — mondotta — a szocialista országokkal folyó gazdasági együttműködésünkben egyre erőteljesebben jelennek meg újszerű elemek. Például új együttműködési formák a nyersanyagellátás egyes területein, az eddiginél hatékonyabb és sokrétűbb termelési kapcsolatok a gyártásszakosításban és a termelési kooperációban ; a szocialista országokkal összehangolt kapacitásbővítés; a műszaki-tudományos együttműködés erőteljes fejlődése a legkorszerűbb ágazatokban; a termelővállalatok közvetlen együttműködésének bővülése. A KGST országaival folytatott tervkonzultációk során nagy jelentőségű kormányszintű megállapodások születtek, amelyek elősegítik, hogy nyersanyagellátásunk több problémáját hosszabb távlatokra is megoldjuk. Ilyen például a Szovjetunióval egyes fontos nyersanyagok kitermelésében való együttműködésünk, a Bolgár Népköztársasággal a szódagyári beruházásban való részvétel, a Lengyel Népköztársasággal a hosszú távú kénszállításokra vonatkozó megállapodás. Népgazdaság-fejlesztési tervünk sokrétű, hatékony nemzetközi koordinálása lehetővé tette, hogy a már említett struktúraátalakító beruházásokat főleg a gépiparban, a vegyiparban, a kohászatban és az élelmiszeriparban nemzetközileg is megalapozzuk. A KGST 23. és 24. ülésszaka jelentős határozatokat hozott a KGST- országok közötti gazdasági integráció továbbfejlesztéséről. Pártunk és kormányunk többször kinyilatkoztatta, hogy a gazdasági integráció fokozatos kialakítását objektív szükségszerűségnek tekinti és érdekelt megvalósításában. Ebben a munkában továbbra is aktívan részt kívánunk venni, mivel úgy véljük, hogy a szocialista országok közötti gazdasági együttműködés szorosabbra fűzése, formáinak és módszereinek továbbfejlesztése gazdasági fejlődésünk számára újabb erőforrásokat tár fel, elősegítheti a IV. ötéves tervünk kedvező megvalósítását és megalapozza a későbbi évek dinamikusabb fejlődését. Mindezen tényezőket figyelembe véve, azt tervezzük, hogy az 1971—1975-ös időszakban külkereskedelmi áruforgalmunk a szocialista országokkal mintegy 50 százalékkal bővül, ezen belül a forgalom fejlődése a KGST országokkal valamelyest gyorsabb lesz. Fejleszteni kívánjuk gazdasági kapcsolatainkat a fejlődő országokkal és a fejlett tőkésországokkal is. A kapcsolatok bővítésének előfeltétele itt is a kölcsönös előnyök biztosítása. Az áruforgalom bővítése mellett fokozottabban törekszünk a vállalatok közötti termelési kooperációk létrehozására és a műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésére. Párdi Imre expozéját tartja. Kierkzesi változások, kiemelt programok A gazdasági fejlődésnek nemcsak a gazdasági növekedés a mércéje, hanem a haladó strukturális változás is. Ezért alapvető érdekünk a haladó strukturális változások elősegítése. Figyelembe véve gazdasági fejlődésünk elért színvonalát, reálisan számolnunk kell azzal, hogy az elkövetkező időszakban a strukturális fejlődés újabb, minőségileg bonyolultabb kérdéseinek megoldása kerül előtérbe. A fejlődésben egyre nagyobb szerepet kap egyrészt a növekvő jövedelemből, s magasabb életszínvonalból adódó differenciáltabb fogyasztói igények kielégítése, másrészt az egyes termelési ágakon belül a magasabb műszaki színvonalat képviselő gyártmányok és technológiák fokozott térnyerése. Ez a két tendencia tükröződik a külgazdasági kapcsolatok szerkezetében is, mert mindkét irányzat hatékonyabb, sokrétűbb és növekvő exportot, gazdasági fejlődésünk meggyorsítását teszi lehetővé és a termelés hatékonyságának növelését is szolgálja. A IV. ötéves terv gazdaságfejlesztési programjában is előtérben állnak a strukturális haladást szolgáló törekvéseink. A terv ebben a vonatkozásban két irányvonalat követ: nagyobb figyelmet szentel a meglevő termelőkapacitások fokozatos korszerűsítésére, mind a termékek, mind pedig a technológiai folyamatok tekintetében, helyenként azok átrendezésével ; ugyanakkor a központi erőforrások jelentős részét meghatározott strukturális fejlődés szolgálatába állítja oly módon, hogy kiemel néhány különösen aktuális fejlesztési célt. A IV. ötéves tervben jelentős, eszközöket irányzunk elő energiaszerkezetünk további korszerűsítésére. Energiafelhasználásunkban a szénhidrogének részesedése 1955-ben 16 százalék volt, 1965-re 27 százalékra növekedett, 1975-re pedig el fogja érni az 55—60 százalékot. Ez a program egyre nagyobb mértékben érik be a lakosság számára is, hiszen a háztartások mintegy 65 százalékát gázzal tudjuk majd ellátni 1975-ben. A villamosenergia-termelés és a szénhidrogének kitermelése és felhasználása érdekében 47 milliárd forint beruházást irányzunk elő, ami egyharmaddal több, mint amennyit a III. ötéves terv időszakában erre a célra fordítottunk. A tervidőszakban megépül a Barátság kőolajvezeték második vonala. Folytatjuk az utóbbi években nagy lendületet elért műanyagipari fejlesztést. Erőteljesen fejlesztjük műtrágyagyártásunkat. E fejlesztések nyomán a hazánkban előállított műanyagok mennyisége megkétszereződik, összetétele korszerűbbé válik, a műtrágyatermelésünk hatóanyagban pedig az 1970. évi 507 ezer tonnáról 1975-re 912 ezer tonnára, tehát 80 százalékkal növekszik. Az importot is figyelembe véve, az 1 hektárra jutó felhasználás 1960-ban még 24 kg volt, az 1970- es évben már 110 kg, az 1975-ös esztendőre pedig 190 kg-ra nő. Magyarország számottevő bauxitvagyona lehetővé teszi olyan alumíniumipar kiépítését, amely az ország belső szükségleteinek kielégítésében és az exportban is nagy szerepet játszhat. Nemzetközi, mindenekelőtt a Szovjetunióval folyó együttműködés és a hazai termelésnövekedés alapján a jelenleginél mintegy 30 százalékkal több alumíniumfém áll majd rendelkezésünkre. Nagy feldolgozóipari beruházásaink nyomán kb. 70 százalékkal növekszik a félgyártmányok termelése. Tovább fejlődik a kedvezőbben értékesíthető és hasznosítható késztermékek gyártása is. Befejeződik, sőt az eredeti elgondolásainknál nagyobb lesz az átalakulás a közúti járműgyártásban. 1975-re évi autóbusztermelésünk meghaladja a 10 000 darabot és így a tervidőszakban a szocialista nemzetközi együttműködés alapján gépiparunk Európa egyik legnagyobb autóbuszexportőrjévé fejlődik. A korszerű gépipari termelés fejlődését szolgálja az a nagy jelentőségű program, amelyet a KGST-országok összefogásával, a számítástechnikai eszközök termelésének és felhasználásának területén végrehajtunk. Jelentősége miatt megérdemli, hogy megemlítsem a korszerű építési módok és épületszerkezetek nagyobb mértékű alkalmazását, valamint az e cél érdekében Kéteekedés, hírköz Lév, egészségügy Az előadó ezután annak szükségességéről szólott, hogy a továbbiakban is nagy figyelmet fordítsunk gazdaságunk infrastrukturális bázisának fejlesztésére. Utalt ezzel kapcsolatban az országgyűlésen elfogadott közlekedéspolitikai koncepcióra, elmondotta, hogy a IV. ötéves tervben útépítésre, korszerűsítésre és fenntartásra 36 milliárd forinttal számolunk, majd így folytatta: " A közlekedési ágazattal öszszefüggésben a terv számol azokkal a feladatokkal is, amelyek a gépjárművek gyorsan növekvő mennyiségéből adódóan a javító- és szervizhálózat, az alkatrészellátás és az üzemanyagtöltő állomások hálózatának bővítése terén jelentkeznek. Ezekre a célokra a terv a vállalati pénzeszközök kiegészítésére, 3,3 milliárd forintot irányoz elő. A terv kidolgozása során megfelelő figyelmet fordítottunk a hírközlés helyzetének vizsgálatára. Arra törekedtünk, hogy gaz-dasági erőforrásainkkal összhangban ezen a téren is számot,tevő fejlődést érjünk el. Befejez- zük a jászágói 500 kW-os rövidhullámú rádióadó építését. Új I URH-adók létesülnek a rádióműsorok vételi lehetőségeinek javí-tására, valamint önálló URH-műsor sugárzására. Megkezdjük a második, színes vételt is biztosító televízióműsor sugárzását. Jelentősen, mintegy 250 ezer állomással bővítjük a telefonhálózatot. Az infrastruktúra fejlesztése terén világszerte az egyik legnagyobb gondot a megfelelő menynyiségű és minőségű víz biztosítása okozza. Kormányunk a IV. NÉPSZABADSÁG 1970. október 1. csütörtök Info.xk‘ilés‘k a beruházási tevékeny Mtt javítására A tervidőszakban mintegy 480—500 milliárd forint értékben határoztuk meg népgazdaságunk beruházási teljesítőképességét. Ez körülbelül 150 milliárd forinttal, mintegy 30 százalékkal több, mint amennyit a III. ötéves tervidőszakban beruháztunk. A beruházási tevékenység valamennyi fázisának megjavítására különösen három irányban kell erőfeszítéseinket fokozni: A beruházási tevékenységben a tervek alakulását a kivitelezőképesség növekedésével összhangban kell szabályoznunk, ugyanakkor a kivitelezői kapacitás tervezett bővítését maradéktalanul végre kell hajtanunk. — A beruházások előkészítését és a kivitelezés szervezettségét magasabb színvonalra kell emelnünk. — A beruházási erőforrások megoszlásában a tervezett arányváltoztatásokat következetesen kell érvényesítenünk. Annak érdekében, hogy a kívánt eredményeket minél előbb elérjük, a kormány az operatív irányító munkában is intézkedéseket kíván tenni. Az intézkedések alapvonása, hogy a jövőben szigorúbban bíráljuk el mindazok munkáját, akik a költségvetést terven felül terhelik. Mindennemű terven felüli költségvetési kiadást csak alapos elemzés után fogadhatunk el — a felelősségre vonás és a gazdasági következmények visszahárításának módszerét is alkalmazva; — következetesebben szerezzünk érvényt a kormányszintű beruházások színvonalas és felelősségteljes előkészítésére vonatkozó előírásainknak;é — koncentráljuk erőinket, hogy a kivitelezési kapacitások gyorsabban fejlődjenek. ilz Ilachinfonal növi-koiési- A IV. ötéves tervben életszínvonal-politikánk fő törekvése, hogy a társadalom javára végzett munkával összhangban, a nagyobb teljesítményekkel arányosan növekedjék a dolgozók jövedelme, tovább javuljon a szociális-egészségügyi ellátás és tovább javuljanak a feltételek a széles tömegek számára a művelődéshez szükséges ismeretek elsajátítására és a pihenésre. A nemzeti jövedelem fogyasztást szolgáló részét 30 százalékkal tervezzük növelni. A közvetlen áruellátás fejlődését kifejező kiskereskedelmi forgalom pedig 40 százalékkal nő. A nemzeti jövedelem felhasználásakor azonban nemcsak a fogyasztási alap adta lehetőségek keretein belül kívánjuk a lakosság életkörülményeit javítani, hanem a beruházásokban is megnöveljük az életkörülményeket javító fejlesztéseket. Így a nemzeti jövedelemnek nagyobb hányadát használjuk fel az életszínvonal emelése érdekében, mint korábban. Különösen jelentős a tervnek az a célkitűzése, hogy a lakásellátás javítására és a kapcsolódó kommunális fejlesztésekre szolgáló állami beruházásokat kétszeresére növeli a III. ötéves tervidőszakhoz képest. A következő öt évben összesen mintegy 400 000, ebből állami erőforrásból 180—200 ezer lakás épül fel. A lakások több mint 60 százaléka városokban létesül. Gazdaságpolitikánk alapelve, hogy a jövedelempolitikának, az elosztási rendszernek aktívan kell hatnia a termelésre és a termelékenységre. Ezért arra törekszünk, hogy a reálbérek növekedése viszonylag gyors legyen és a reáljövedelmek növekedésén belül nagyobb súlyt kapjon, mint eddig. A reáljövedelemnek egy főre jutó növekedését a terv 25— 27 százalékban, a reálbérek növekedését egy keresőre 16—18 szá(Folytatás a 3. oldalon.)