Népszabadság, 1971. április (29. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-29 / 100. szám
Kádár János Fogadta a Libanoni Kommunista Párt küldöttségét Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán fogadta a Libanoni Kommunista Párt küldöttségét, amelyet Nicolas Laoui, a párt főtitkára vezet. A találkozón eszmecserére került sor a nemzetközi politika és a kommunista világmozgalom időszerű kérdéseiről, valamint a két párt kapcsolatairól. A baráti légkörű megbeszélésen részt vett Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Garai Róbert, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetője. lr. Tímár Mátyás Franciaországban (Folytatás az 1. oldalról.) A repülőtéren tett nyilatkozatában Tímár Mátyás a többi közt kijelentette: Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének 1968 márciusában tett franciaországi látogatása óta örvendetes fejlődés tapasztalható a két ország kapcsolataiban, s a mostani megbeszéléseken ennek a fejlődésnek akarnak további lendületet adni. A megbeszéléseken szó lesz a két ország közötti gazdasági együttműködésről, a Közös Piaccal kapcsolatos problémákról, általában a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatokról és egyéb kérdésekről. Jean Bailly államtitkár az újságíróknak elmondotta: francia részről várakozással tekintenek a megbeszélések elé. Nagy reményeket fűznek a két ország közötti ipari együttműködés fokozásához, annál is inkább, mivel az eddigi tapasztalatok kedvezőek, s a magyar iparnak olyan a struktúrája, amely biztos alapot nyújt az együttműködés további kiszélesítéséhez és fejlesztéséhez. Tímár Mátyás párizsi tartózkodása alatt megbeszélést folytat Valery Giscard d'Estaing pénzügyminiszterrel, Francois-Xavier Ortols iparfejlesztési miniszterrel és André Bettencourt területtervezési és -fejlesztési miniszterrel, majd látogatást tesz Chaban-Delmas miniszterelnöknél. (MTI) Losoncai Pál « nni/f/dládi várostira/a innepsófi*»t$ Szerdán rendezték meg a városavató ünnepséget a Somogy megyei Nagyatádon. A megye legfiatalabb, harmadik városában a délelőtti órákban tartotta meg az új városi tanács alakulóülését, amelyen Hamvas Jánost választották meg a városi tanács elnökének. Ezt követően a fegyveres erők klubjában ünnepi nagygyűlésre került sor, melyen részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, dr. Papp Lajos, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke, Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Bőhm József, a megyei tanács elnöke, továbbá a megyei, járási, városi párt-, állami és társadalmi szervek, Kaposvár és Siófok város, valamint Nagyatád üzemeinek, intézményeinek számos képviselője. Bőhm Józsefnek, a megyei tanács elnökének üdvözlő szavai után Losonczi Pál mondott ünne-pi beszédet. — A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa — figyelembe véve Nagyatádnak az utóbbi évek során végbement nagy fejlődését, valamint a reá váró jövőbeni feladatokat — úgy határozott, hogy ezt az érdemes és fejlődőképes nagyközséget várossá nyilvánítja — mondotta bevezetőben, majd a választásokról, az új tanácstörvény jelentőségéről szólt, és így folytatta: — Jelképes jelentősége van annak, hogy Nagyatád 1971. április 25-én, az országos választások napján nyerte el a városi címet. Ezen a napon tett hitet Magyarország népe a párt politikája, a Hazafias Népfront programja mellett. Nagyatád városa, lakossága és tanácsa is elkötelezte magát társadalmunk további építése mellett, s meggyőződésem, hogy a szocializmus, a nép ügyének szolgálatától nem is tér el sohasem. Ezután a nagygyűlés részvevőinek lelkes tapsa közepette átnyújtotta Hamvas Jánosnak, a városi tanács elnökének a várossá nyilvánításról szóló oklevelet a város kulcsával együtt. Az avatóünnepség Bőhm Józsefnek, a megyei tanács elnökének zárszavával ért véget. Az ünnepség után Losonczi Pál a megyei, járási és városi vezetők társaságában megtekintette a város avatása alkalmából rendezett kiállítást. A Népfront és a mezőgazdaság Sajtótájékoztató a Hazafias Népfront székházában (Tudósítoiktól.) Szerda délelőtt a Hazafias Népfront budapesti székházában Bencsik István főtitkár megnyitó szavai után Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese, a Hazafias Népfront mezőgazdasági bizottságának alelnöke tájékoztatta a sajtó képviselőit a bizottság munkájáról és terveiről. Hangsúlyozta, hogy a népfrontmozgalom tevékenysége a mezőgazdasági termelés mellett kiterjed a falut, a mezőgazdasági dolgozókat érintő más problémákra is. A múlt évben a bizottság a többi között megvitatta az úgynevezett földtörvény végrehajtásával és a zártkertek rendezésével kapcsolatos időszerű kérdéseket. Szólt az előadó a mezőgazdasági bizottság idei tevékenységéről, célkitűzéseiről is. Nemrégiben került a bizottság elé a mezőgazdasági dolgozók művelődési lehetőségeiről szóló vitaanyag. Hamarosan foglalkozik a bizottság a kertbarát mozgalom továbbfejlesztésével. Az év második felében vitatják meg a mezőgazdasági lakosság foglalkoztatottságának problémáit, valamint az agrárértelmiség társadalmi és politikai tevékenységét. Zárszót Bencsik István mondott. Sok érvvel bizonyította a mezőgazdasági bizottság munkájának jelentőségét, fontosságát. Kijelentette, hogy az agrárproblémákkal való társadalmi foglalkozás része kell hogy legyen a Népfront munkájának. S került a szeged—százhalombattai olajvezeték próbája Befejeződött a szeged—Százhalombattai olajtávvezeték múlt év decemberében megkezdődött próbaüzemelése. A kőolajipar, a bányaműszaki hatóság és más illetékes szervek szakemberei megállapították, hogy a 350 millió forintos beruházási költséggel megépített, 160 kilométer hosszú olajvezeték működése megfelel a terveknek. A szegedi szénhidrogén-medencében termelt olajat csaknem teljes egészében az új távvezetéken továbbítják már. VÁLASZTÁS ITÁN A mandátum: megbízás Szerdán átvették mandátumaikat a vasárnap megválasztott országgyűlési képviselők. Jelképesnek is felfogható, hogy a megbízóleveleket a címzettek mindenütt a helyszínen vették át, ahol jelölték őket, és ahol az irántuk érzett bizalom a leadott szavazatokban megtestesült. A mandátumok átvétele egy mozgalmas választási időszak befejező vagy inkább véglegesítő mozzanata. Mert hogy mozgalmas, helyenként izgalmas volt a jelölés, majd a szavazás, azt felesleges bizonygatni, különösen azokban a kerületekben, ahol többen pályáztak a választók bizalmáért. Az egyik budai fiatal jelölt például a zsúfolt autóbuszon, zsebrádióját a füléhez szorítva, hallgatta a szavazás legfrissebb még nem végleges eredményeit, akkor még kérdésesnek látszott, hogy sikerül-e megszereznie a mandátumhoz szükséges ötven százalékot, plusz egy szavazatot. Feltehetőleg végül is nem a rádióból értesült a számára kedvező eredményről, a buszon azonban sokan ismerték és figyelték nagy együttérzéssel, s ha valaki rászólt volna, hogy tömegközlekedési járművön tilos rádiózni, azt minden bizonnyal lehurrogják. Mondhatnánk, hogy akik most megkapták a mandátumukat, azok befutottak, nyeregben érezhetik magukat. Csakhogy nem egészen így van. Helyesebb, ha úgy fogalmazunk, hogy a megbízólevél a bizalom hivatalos okmánya, de sokak esetében még csak előlegezett bizalomé. Nem vitás, hogy a bizalom, az előlegezett is, jólesik az embernek. Ahhoz sem fér kétség, hogy nagy megtiszteltetés törvényhozónak lenni, több mint hétmillió választó képviseletében dönteni tízmillió ember fontos ügyeiről. Mégis a felelősséget hangsúlyozzuk a megbízólevelek átadásakor. A képviselői munka a mi körülményeink között csakugyan munka, és csak formális értelemben tisztség. Népi államunkban a képviselői tevékenység nem szorítkozik az országgyűlés ülésein való részvételre, hangzatos felszólalásokra, hanem érdemi munkát követel, mindenekelőtt mindennapos szoros kapcsolatot a választókkal, véleményük, gondjaik és bajaik alapos ismeretét, szükség esetén harcos képviseletét. Ezt várják a választók azoktól, akik szerdán átvették mandátumaikat. S ennek a várakozásnak nem könnyű eleget tenni. Ehhez rátermettség, elhivatottság, alapos tájékozódás, a közös gondok iránti fogékonyság, az ügyek intézésében pedig határozottság és szorgalom szükséges. Nálunk az országgyűlési képviselők nem függetlenített tisztségviselők, a társadalom különböző munkahelyein dolgoznak, magas posztjuk elsősorban többletmunkát hoz Olyan érvek szólnak a mezőgazdasági üzemek élelmiszer-feldolgozó tevékenysége mellett, amelyeket ma már nem lehet vitatni. A mezőgazdasági üzemek közvetlen termékfeldolgozásának jelentékeny növekedésével számol a negyedik ötéves terv is. A tsz-ek, állami gazdaságok eddig az élelmiszeripari termékek három százalékát állították elő, 1975-re azonban termelésük megduplázódik. A népgazdaság arra számít, hogy a mezőgazdasági üzemek élelmiszeripari tevékenységének a továbbfejlesztése jelentékeny mértékben hozzájárul a lakosság jobb ellátásához, a helyi szükségletek kielégítéséhez. Különösen fontos, hogy a gyorsan romló, szállításigényes tej, zöldség, gyümölcs feldolgozása, valamint a száraztésztagyártás, a kenyér- és a péksütemény-termelés növekedjék a mezőgazdasági üzemekben, összhangban a népgazdasági célkitűzésekkel, az átlagosnál gyorsabb ütemű növekedést szükséges elérni az állati eredetű termékek feldolgozásában. Az igény tehát nagy. A mezőgazdasági üzemekben meg is van a törekvés arra, hogy minél több terméket feldolgozott állapotban vigyenek piacra. A legnagyszerűbb terv és a legszebb törekvés is kárba veszhet azonban, ha az illetékes szervek nem szereznek érvényt annak a kormányhatározatnak, amely arról intézkedik, hogy szüntessék meg az élelmiszer-feldolgozás fejlesztését gátló körülményeket. A legfontosabb anyagi feltétel most már adott: hasonlóan az állami élelmiszeripari üzemekhez, a mezőgazdasági üzemek is kapnak árkiegészítést a termékfeldolgozáshoz. Ugyancsak rendeződött a készlethitelezés problémája. Nagy segítség, hogy az olyan élelmiszerfeldolgozó létesítmények építéséhez, amelyek a falusi ellátás szempontjából különösen fontosak, beruházási ártámogatásban számukra. Amikor elfogadták a jelölést és amikor átvették a mandátumot, egyúttal azt is vállalták, hogy ajtajuk nyitva fog állni minden hozzájuk forduló előtt és fogékonyak lesznek minden jogos észrevétel, panasz, gond iránt. Ha szépen hangzó jókívánságok helyett ezúttal inkább a képviselői munkával járó felelősségről szóltunk is, őszintén gratulálunk parlamentünk új tagjainak, ismételten biztosítjuk valamennyiüket bizalmunkról az elkövetkező munkás hétköznapokra. Árkus József részesülnek a tsz-ek, álami gazdaságok. Tejfeldolgozó üzem beruházásaihoz például 30 százalékos állami támogatás vehető igénybe. Mindez persze még mindig kevés ahhoz, hogy gyorsabban szaporodjanak a termékfeldolgozó üzemek. Változatlanul gondot okoz, hogy a termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak nincs elég anyagi erejük az új élelmiszer-feldolgozó üzemek létesítéséhez. Az lenne tehát a legcélszerűbb, ha a szükséges pénzt az anyagi erők egyesítésével, társulások létrehozásával teremtenék elő. Ezt persze sokkal erőteljesebben kellene szervezni, népszerűsíteni. Mindezen túl nélkülözhetetlen az is, hogy az új, kis és középméretű feldolgozó üzemek létesítéséhez a szükséges gépeket, berendezéseket iparunk végre kezdje el gyártani, vagy a kereskedelem külföldön vásárolja meg. Ma már csak akkor életképes a kis feldolgozó üzem is, ha korszerű gépek, eszközök segítik munkáját és a piac igényeinek megfelelő terméket, korszerűen csomagolva tudja előállítani. Helytelen útra vinnénk a mezőgazdasági üzemeket, ha nem hangsúlyoznánk: termékfeldolgozást csak akkor érdemes elkezdeni, ha ezt alapos és megfontolt számítások előzték meg. Ezért fontos, hogy a mezőgazdasági üzemek vezetői tájékozódni tudjanak a várható keresletről és arról, hogy miként teremthetik elő a beruházáshoz szükséges anyagi eszközöket, megvásárolhatók-e a műszaki, technikai berendezések, van-e szakember, munkaerő, nyersanyag. Nem elég tehát csak ösztönözni a közvetlen termékfeldolgozást. Segíteni is kell megfelelő információval és anyagiakkal a mezőgazdasági üzemeket, hogy teljesíthessék a negyedik ötéves terv célkitűzéseit. Cserkuti Ferenc ÉLELMISZER - GAZDASÁG Feldolgozás helyben Pótválasztások három képviselői és 81 tanácstagi választókerületben ismét jrlölésgyűléseket tartanak . Mit tartalmaz a választójogi törvény? Mint ismeretes, április 25-én Budapest 21-es és 32-es, valamint Békés megye 5-ös számú országgyűlési választókerületében egyik képviselőjelölt sem kapta meg az előírt szavazattöbbséget, s nem választották meg a tanácstag jelöltet 81 helyi tanácsi választókerületben sem. Az erre az esetre vonatkozó törvényes rendelkezésekről az illetékes helyen elmondották: A választójogi törvény előírásai szerint a szavazást követő 15 napon belül pótválasztást kell tartani abban az országgyűlési, illetve helyi tanácsi választókerületben, ahol a választójogosultaknak több mint a fele leszavazott, de a jelölt — vagy a jelöltek egyike — nem kapta meg az érvényes voksok előírt többségét. A pótválasztást az országgyűlési választókerületben az Országos Választási Elnökség tűzi ki, s erre azonnal értesíti az Elnöki Tanácsot, valamint a Hazafias Népfront budapesti, illetve megyei bizottságát. A helyi tanácsi választókerület pótválasztásáról a városi, a fővárosi kerületi, illetve a községi, azaz a helyi választási elnökség rendelkezik, s azt közli a Hazafias Népfront budapesti, illetőleg megyei bizottságával. A pótválasztást ugyanolyan eljárási szabályok szerint kell megtartani, amelyek alapján az első választás is lezajlott. A három országgyűlési és a 81 helyi tanácsi választókerületben tehát ismét jelölőgyűlésekre kerül sor, amelyeken a közösség bizalma, a jelölőgyűléseken megjelent választópolgárok egyharmadának voksa nem csupán az eddigi jelölteket juttathatja fel a listára, hanem új jelöltet is. Az Országos Választási Elnökség ezúttal is dönt majd arról, hogy elfogadja-e a képviselőjelölt személyét, s az április 25 -i választáshoz hasonlóan döntenek a tanácstagjelöltek elfogadásáról a városi, a fővárosi kerületi és a községi választási elnökségek is. A lakosság tájékoztatására ugyanolyan választási hirdetmények készülnek, mint április 25-ét megelőzően, ugyanaz marad a szavazás rendje, s éppen úgy kell megállapítani a választás eredményét is. Új választási szervek létrehozására nincs szükség, mert a választási elnökségeket ás a választókerületi bizottságokat az országgyűlés megbízatásának teljes idejére, tehát négy esztendőre hívták életre, s a szavazatszedő bizottságok működése is csak a szavazás lebonyolításával, a szavazókör választási eredményeinek megállapításával ér véget. A pótválasztásokban érintett választókerületek lakosságát hamarosan értesítik a jelölőgyűlések időpontjáról s az új szavazás napjáról. (MTI)