Népszabadság, 1972. június (30. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-23 / 146. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 80 filléó NÉPSZABADSÁG 1972. június 23. péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XXX. évfolyam, 116. szám Megkezdte tanácskozását az országgyűlés Napirenden a költségvetési zárszámadás Péter János a kormány külpolitikájáról • A beszámoló vitája Csütörtök délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd napirend előtt meleg szavakkal köszöntötte az ülésterem vendégpáholyában helyet foglaló Indira Gandhi asszonyt, az Indiai Köztársaság hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó miniszterelnökét. Méltatta azokat a történelmi jelentőségű változásokat, amelyek a negyedszázada függetlenné vált Indiában végbementek. A képviselők helyükről felállva, hosszan tartó tapssal, meleg szeretettel köszöntötték Indira Gandhit, az Indiai Köztársaság miniszterelnökét. Apró Antal ezután bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés áprilisi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését — az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően — az országgyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők között szétosztották. Az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését. A továbbiakban közölte, hogy a Minisztertanács megbízásából Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot; dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter a bíróságokról szóló törvényjavaslatot nyújtotta be az országgyűlésnek; dr. Gonda György, az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának elnöke pedig — a bizottság nevében, a Minisztertanáccsal egyetértésben — a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslatot terjesztett be. A benyújtott törvényjavaslatokat szétosztották a képviselőknek; a költségvetés végrehajtásáról és a bíróságokról szóló törvényjavaslatokat előzetes tárgyalás céljából az országgyűlés illetékes állandó bizottságai megkapták. Az elnök ezután bejelentette, hogy egy képviselő interpellációt nyújtott be. Ennek tárgyát dr. Pesta László jegyző ismertette. Apró Antal ezt követően közölte, hogy az alkotmány módosítása szükségessé teszi az országgyűlés ügyrendjének módosítását. A módosítás előkészítésére a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság kapott megbízást. A bizottság módosító javaslatait az őszi ülésszakon terjeszti az Országgyűlés elé. Apró Antal ezek után javaslatot tett az ülésszak tárgysorozatára, amelyet az országgyűlés egyhangúlag elfogadott. A napirend a következő: 1. A Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; 2. a bíróságokról szóló törvényjavaslat; 3. a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat; 4. interpel■ ráció. Az elnöki megnyitó után megkezdődött a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Először dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Fock Jenő és Indira Gandhi megbeszélései Csütörtök délelőtt az Országházban folytatódott Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke közötti megbeszélés. A szívélyes, baráti találkozón jelen volt Péter János külügyminiszter, Hollai Imre kügyminiszter-helyettes, dr. Kós Péter, a Magyar Népköztársaság új-delhi nagykövete, illetve P. N. Haksar, az indiai miniszterelnöki titkárság vezetője és C. B. Muthamma, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete. (Az indiai miniszterelnök további csütörtöki programjáról tudósításaink a 4. oldalon.) Az indiai miniszterelnök és a magyar kormányfő eszmecseréje. ifj. FALUVÉGI LAJOS: Gyorsabb fejlődésünk a hatékony gazdálkodástól függ — Az elmúlt gazdálkodási év meghatározó vonása — amely kifejezésre jut az állami költségvetés végrehajtásában is — az, hogy a nemzeti jövedelem az előző évet meghaladó ütemben 7%kal emelkedett — állapította meg a pénzügyminiszter a bevezetőben. A gazdasági növekedés üteme a legutóbbi átlagnál némileg magasabb, és jól illeszkedik a szocialista országok fejlődési ritmusába. A nemzeti jövedelem gyarapodásában számottevő tényező volt a hatékonyság javulása. A kedvezőbb termelékenység, amely évek óta egyre inkább forrása a nemzeti jövedelem növekedésének, 1971-ben teljes egészében fedezte ezt az emelkedést. A hatékonyság javulásában a gazdaságszerkezet tervezett irányú változása is közrejátszott. Nőtt a technikai haladást hordozó, progresszív ágazatok részaránya. A költségvetési bevételek a termelés és forgalom bővülésével, a hatékonyság javulásával párhuzamosan emelkedtek, de valamivel várakozásaink alatt maradtak. A vállalatoktól származott a bevételek négyötöd része, és azok növekedése 9%-ot ért el. Az ipari vállalatok költségvetési befizetése több mint hárommilliárd forinttal volt kevesebb az előirányzottnál. A kohászati termékek világpiaci árai ugyanis visszaestek, a költséggazdálkodás — különösen a gépipari vállalatoknál — nem sokat javult. A megtermelt nemzeti jövedelemből a fogyasztást lényegében a gazdasági fejlődéssel arányosan bővítettük. A felhalmozás azonban a nemzeti jövedelemnél gyorsabb volt, ezért a tervtől eltérően alakult a fogyasztásfelhalmozás aránya, és a többletfelhasználást a külkereskedelem behozatala fedezte. A bevételeket meghaladó ütemben 15%-kal nőttek az állami költségvetés felhalmozásokkal kapcsolatos kifizetései. A társadalmi közös fogyasztásra szánt eszközök ma már az állami költségvetés bevételeinek 43%-át veszik igénybe. A bevételeknél jobban, sőtt a tervezettnél is gyorsabban, mintegy 10%-kal emelkedtek az egészségügyi, szociális és kulturális intézmények kiadásai. Ezek szükségesek voltak az elmúlt esztendő életszínvonal-politikai céljainak megvalósulásához. Köztudott — mondotta Faluvégi Lajos —, hogy költségvetési forrásaink több mint egynegyedét a termelés, a forgalom és a fogyasztás támogatására fordítjuk. Ez sokszor az objektív gazdasági viszonyokra épülő tudatos szociálpolitikánk következménye, de nemritkán a nem gazdaságos tevékenységek fenntartását teszi lehetővé. A dotációk teljes összege nem nőtt a korábbi ütemben, és hányada az elmúlt évben mérséklődött. Végeredményben a költségvetést 191,6 milliárd forint bevétellel és 194,9 milliárd forint kiadással zártuk. Az állami költségvetés a tervezettet meghaladó, kereken 3,3milliárd forint hiányának az az oka, hogy a vállalatoktól remélt és várt bevételeink egy része nem folyt be, beruházási költségeink és társadalmi közös kiadásaink a költségvetés végrehajtása során emelkedtek. Ahhoz, hogy a költségvetés így is eleget tehessen a reá háruló feladatoknak, már az év elején növelnie kellett adóbevételeit, és a pénzeszközök átcsoportosításával a bank- és hitelrendszer forrásainak egy részét is igénybe vette. A Minisztertanács az idei nép gazdasági terv és költségvetés elkészítésével párhuzamosan intézkedéseket dolgozott ki, amelyek hatásai fokozatosan érvényesülnek. A gazdasági-pénzügyi egyensúly javítása, valutánk szilárdsága érdekében ezek következetes végrehajtására és további határozott lépésekre van szükség. Ebben az esetben várhatjuk, hogy az idei költségvetést a tervezett arányok szerint hajtjuk végre. Az 1973. évi népgazdasági terv és költségvetés összeállításakor szigorú követelménynek tekintjük, hogy a népgazdasági egyensúllyal párhuzamosan a költségvetés helyzete is javuljon. Ez, egyfelől az egész termelésben megújuló erőfeszítéseket igényel a hatékonyság fokozására és az összjövedelem növelésére. Másfelől pedig minden gazdálkodó szervtől szigorúbb takarékosságot követel, és feltételezi, hogy az állami pénzalapokkal szembeni igényeket a lehetőségekkel pontosabban összhangba hozzuk. A miniszter a továbbiakban néhány olyan témakört emelt ki, amelyek az elért eredmények szempontjából alapvetőek, vagy jövőbeni fejlődésünket határoz- zák meg. Ezek közül az első és a legfontosabb az, hogy 1971-ben is sikerült érvényesíteni gazdaságpolitikánknak azt az alapelvét, hogy a lakosság életszínvonala, eredményeinkkel összhangban, tartósan, kiegyensúlyozottan növekedjék. A lakosság jövedelme tavaly a tervezett mértékben emelkedett, az egy keresőre jutó reálbér mintegy 2,5—3 százalékkal, az egy lakosra jutó reáljövedelem pedig 5—6 százalékkal nőtt. A bérek a termelékenységgel összhangban nőttek, javult a munkaerő-stabilitás. A mezőgazdasági áruértékesítés növekedésével együtt érvényesült az, a már korábban is ható irányzat, hogy a parasztság reáljövedelmének emelkedése a munkásokét valamelyest meghaladta. A negyedik ötéves tervben azonban egészében valóra váltjuk az eredeti célt, hogy e két osztály jövedelmi helyzete azonos mértékben javuljon. A nem termelő ágazatokban tavaly — mint ismeretes — több jelentős központibérintézkedés történt az egészségügy és az oktatás területén dolgozók bérének, illető (Folytatás a 2. oldalon.) A lakosság jövedelme a tervezett mértékben emelkedett .