Népszabadság, 1973. május (31. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-01 / 101. szám

9 (Folytatás az 1. oldalról.) együtt ünnepeltek Budapest dol­gozó népével. Ezután megindult a főváros la­kosságának ezerszínű menete. A tömeg élén vezető párt- és álla­mi személyiségek, miniszterek, a termelőmunka, a tudomány és a művészetek kiemelkedő képvise­lői haladtak. Az indulókat, jelsza­vakat sugárzó hangszórók sorra közvetítették a térre érkező üze­mek, vállalatok nevét, üdvözölték a Kiváló vállalat címmel kitünte­tett kollektívákat. Csaknem egy óra volt már, ami­kor rövid időre elcsendesedett a térség: a májusi seregszemle leg­látványosabb része következett: a sportolók impozáns gyakorlatai, felvonulása. Hatalmas felirat él­tette május elsejét, amelyet 240 zászlótartó fiatal kísért. A mün­cheni olimpia 120 kiválósága kí­sérte az olimpiai zászlót, mögöt­tük 4 és fél ezer sportoló — 20 egyesület versenyzője — követke­zett fegyelmezett menetben. Bot­gyakorlatok, kisiskolások májusi játéka, majd 800 lány színpompás szalaggyakorlata nyújtott emlé­kezetes képet a továbbiakban. A hatalmas zárókép 2000 spor­toló részvételével, a földgömb magasba emelésével, a nemzetek zászlainak csokrával és az ezt övező élőképből kialakított mo­numentális vörös csillaggal szim­bolizálta a bizakodást, a testvéri összefogást. Az Internacionálé hangjai mellett megformált záró­kép után a fiatalok a díszemel­vényhez szaladtak, köszöntötték a tribünök vendégeit. Délután a főváros lakóinak ez­rei és ezrei a kerületükben foly­ó vidéki városok és falvak la­kosai, az ipari és mezőgazdasági üzemek, a vállalatok és intézmé­nyek dolgozói gazdag, látványos programmal ünnepelték a hu­­szonkilencedik szabad május else­jét. Bács-Kiskun megyében sok tíz­ezren vettek részt a május else­jei rendezvényeken. Kecskeméten, a Vasútkertben nagygyűlést tar­tottak, amelynek elnökségében helyet foglalt a kecskemétiekkel együtt ünneplő Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titká­ra. Hajdú-Bihar megye községeiben­­) reggel zeneszó ébresztette a lakos­ságot. Debrecenben fellobogózott, feldíszített utcákon vonult végig az ünneplő menet a Petőfi térről a Nagyerdőig. A debreceni dolgo­zókkal együtt ünnepelte május el­sejét Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának elnöke. A seregszemlén több mint hatvanezren vonultak fel. Veszprém megyében évtizedes hagyományok alapján a leglátvá­nyosabb ünnepségeket a nagy munkástel­epüléseken­ tartották. Az ajkai iparmedence dolgozóinak ünnepségén részt vett Pullai Ár­pád, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára. Az ünnepséget követően a lakosok Ajkacsingerbe vonultak, felavatták a kiránduló- és szórakozóparkot. Várpalotán a munkaverseny legjobbjai, a kitün­tetett üzemek dolgozói nyitották meg a felvonulást, tátták az ünneplést. Majálisokon szórakoztak, szabadtéri előadáso­kat néztek végig, vidám vetélke­dőkben vettek részt, sportverse­nyeken szurkoltak. Szolnokon tízezer dolgozó vo­nult a Tisza-parti Lenin-park­ba, ahol ünnepi nagygyűlést tartottak. Czinege Lajos vezérezredes, hon­védelmi miniszter ünnepi beszé­dében méltatta május elseje je­lentőségét. Szeged dolgozói májusfak, transz­parenseit, lobogók alatt vonultak a város központjába, a Széchenyi térre. Péter János külügyminiszter mondott ünnepi beszédet, amely­ben köszöntötte Szeged dolgozóit. Pest megye központi ünnepsé­gét Nagykőrösön tartották meg, ahol dr. Dimény Imre mezőgazda­­sági és élelmezésügyi miniszter mondott beszédet. Vácott az ün­nepi menetben csaknem tizenkét­ezren vonultak fel. Salgótarjánban a bányászok ha­gyományos díszsortüze jelezte az ünnepség kezdetét. A város negy­venöt üzeme és intézménye kép­viseletében mintegy tízezren vet­tek részt a színpompás felvonulá­son. Pécsett mintegy negyvenezren vettek részt a május elsejei ün­nepi felvonuláson. A menet élén ezúttal is a mecseki szénbányá­szok haladtak. Utánuk a Kiváló vállalat címmel kitüntetett Mecse­ki Ércbányák dolgozói következ­tek, akik együtt meneteltek vé­denceikkel, az általuk patronált állami gyermekotthon kicsiny la­kóival. Esztergomban a város fennállásának ezredik évforduló­ja jegyében zajlottak az ünnepsé­gek. Komáromban az idén először a komáromiakkal együtt vonultak fel a szőnyi és az almásfüzitői munkások is. A zászlódíszbe öltö­zött Tatabányán a szovjet hősi emlékműnél felállított dísztribün előtt mintegy harmincötezren vo­nultak el. Több mint harmincezer részve­vővel nagyszabású felvonulást tartottak Békéscsabán is. Ott vol­tak a Békésben tartózkodó moszk­vai komszomolisták és az NSZK- beli fiatalok is. Zala megye városaiban, járási székhelyein, az olajmezők köz­pontjaiban és több nagyközségben ünnepi felvonulással köszöntötték a munka ünnepét. A felvonulások után megyeszerte kulturális és sportműsor várta a lakosokat. A munkásosztály nagy ünnepé­re zászlódíszbe öltöztek Somogy megye városai és falvai is. Ka­posvárott az idei május elseje je­lentőségét növelte, hogy most ün­nepük a várossá nyilvánítás szá­zadik évfordulóját is. A szombathelyiek ünnepsége egyik olyan új városrészben zaj­lott le, amely pár évvel ezelőtt még nem létezett. A taní­tóképző intézet és a MÁV Járműjavító dolgozói NDK-beli iletve lengyel partnereikkel együtt ünnepeltek. Szabolcs-Szatmár megyében is gazdag programmal ünnepelték meg május elsejét. Nyíregyházán, a sóstói erdőben levő emlékműnél ez alkalommal is megrendezték a veteránok és a fiatalok találkozó­ját. Mintegy húszezer részvevővel tartottak szín­pompás felvonulást. Győrött reggel fél tíz órakor fan­fárok hangjai jelezték, hogy meg­kezdődik a több mint ötvenezer dolgozó ünnepi felvonulása. Sop­ronban mintegy tízezer dolgozó vonult el a Lenin körúton felállí­tott dísztribün előtt. A bécsi dom­bon színpompás­­majálist rendez­tek, amelyen részt vettek az Ausztriából érkezett vendégek is. Méltóképpen köszöntötték a hu­­szonkilencedik szabad május else­jét Fejér megye dolgozói is. Szé­kesfehérvár lakosait zeneszó éb­resztette, s tíz órakor harsonaszó jelezte a város több mint húszezer dolgozója impozáns felvonulásá­nak kezdetét. Miskolcon már a kora reggeli órákban valóságos „népvándor­lás” indult meg a május elsejei ün­nepségek hagyományos színhelyé­re, a Csanyik-völgyben levő ma­jálisparkiba és a Köpüs-völgybe. Az ünnepségen részt vettek a diós­győri nagyüzemek, a Diósgyőri Gépgyár, a vállalatok és intézmé­nyek dolgozói. Egerben a város lakosaival A budapesti dolgozók május 1-i seregszemléje alkalmából Kádár János, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára nyilatko­zatot adott: " Aki jelen van, de bizonyára az is, aki csupán látja vagy hall­ja a budapesti május elsejei fel­vonulást, az velem együtt érzi, hogy jó hangulatú, amely megala­pozott bizakodást is sugároz. És van okunk arra, hogy a nemzet­közi szolidaritás e nagy napján jól érezzük magunkat. Ha arra az évre gondolunk, amely a múlt évi május elsejétől elválaszt bennün­ket, tudjuk, hogy előbbre jutot­tunk idehaza is. A politikai élet, nem utolsósorban a novemberi központi bizottsági határozat po­zitív hatásaként felpezsdült, ele­venebb lett, s ez nagyon jól kife­jezésre jutott a tanácsválasztások napjaiban is. Nagyon örülök an­nak, hogy a munkásosztály vezető szerepe és népünk egysége egy­formán kifejezésre jut hazánk közéletében. Anélkül, hogy itt szá­mokat mondanék — hiszen isme­retesek az adatok —, ez az év a gazdasági, a kulturális építőműn-együtt ünnepeltek az egri járás községeinek dolgozói is. Az egri járás mintegy harminc községének képviselői színpompás ősi népvi­seletben vettek részt az egri felvo­nuláson, s hagyományos népi tán­cokat, lakodalmas játékokat mu­tattak be a dísztribün előtt. Szekszárd dolgozóinak felvonu­lásán nagy sikert arattak a többi között a VIT-re készülő KISZ-fia­­talok, akik a nemzetek zászlai alatt meneteltek, kában is jelentős előrehaladást hozott. Ugyanígy szólhatunk a nem­zetközi élet fejlődéséről is, hiszen a közügyek iránt érdeklődő em­berek az egész világon részesei voltak annak a sok éve folyó harcnak, amely eredményt hozott: mindenki tudja, hogy Vietnam­ban, Laoszban már békemegálla­­podás van, habár még küzdeni kell annak teljes érvényesüléséért. Helsinkiben együtt ülnek az or­szágoknak és népeknek az európai biztonsági értekezletet előkészítő képviselői és más téren is előre­haladás vatt. Május elseje a munkásnemzet­köziség és a szolidaritás ünnepe. Ezt ezen a felvonuláson is szám­talan tábla, jelszó, zászló hirdeti. Ez nemcsak jelszó. A haladó né­pek és mozgalmak szolidaritása a legnagyobb és egyre növekvő erő a mai világban. Mindez azt mondja nekünk, hogyha idehaza kitartunk és még jobban tömörülünk szocialista eszméink, céljaink mellett, s a hétköznapokon azzal a hangulat­tal és lelkesedéssel dolgozunk ter­veink végrehajtásán, amellyel magát az ünnepnapot megüljük, akkor újabb biztató és szép ered­mények várnak reánk. Ugyanígy érezzük ezen a na­pon, hogy a világon nem vagyunk egyedül, hanem egy hatalmas, élő erőnek vagyunk a része. A buda­pesti május elsejei felvonulás, mint az ország más helyein levő felvonulások is, egyben a szocia­lizmust építő magyar nép üzene­te, üdvözlete a Szovjetunió népé­hez, a szocialista országok népei­hez, a kapitalista országokban harcoló emberekhez, a szabadsá­gukért küzdő népekhez. Ha a bel­ső egység és a nemzetközi össze­fogás tovább erősödik — mint ahogy megvan a lehetősége és rajtunk múlik —, akkor a velünk szembenálló erőket és a nehézsé­geket le fogjuk küzdeni. Innen, a május elsejei buda­pesti felvonulásról üdvözlöm a nemzetközi szolidaritás nagy nap­ját ünneplő magyar népet. Ünnepi felvonulások, gyűlések vidéken KÁDAR JÁNOS: Ú­jabb kislató és szép eredmények ráírnak rélunk tadul a főváros lakosainak háromórás menete. A debreceni felvonuláson. Sportoló lányok zászlós bemutatója. Apuka vállán. NÉPSZABADSÁG 1973. május 3., csütörtök

Next