Népszabadság, 1973. november (31. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-22 / 273. szám

Hogyan lehetne a beruházások gazdaságosságát növelni Hozzászólás a Népszabadság 1973. október 10-i cikkéhez Nagy érdeklődéssel olvastam a Népszabadság 1973. október 10-i számában dr. Szabó János építésügyi és városfejlesztési minisztériumi államtitkár Megalapozott tervek, biztonságosabb döntés című cikkét. Az írásban felsorolt célok megvalósítása érdekében érdemes fáradoznunk. A cikkhez kapcsolódva szeretném érzékeltetni, hogy milyen akadályok hátráltatják a beruházások hatékonyságát, a gazdaságosság megvalósítását A jelenlegi helyzetben valóban nincs meg a több tervváltozat közötti döntés lehetősége. A beruházók egyetlen változatról sem képesek gyorsan és határozottan dönteni, olykor a jogkör, a felkészültség, az egyéni műszaki bátorság hiánya, máskor a pénzügyi lehetőségek bizonytalansága miatt, vagy egyszerűen azért, mert egyetlen személy nyakába zúdítják az adott létesítmény építészeti, gépészeti, villamos stb. szakirányú ügyintézését. Egy-egy téma néha félévekig vagy tovább szaladgál fel-le különböző fórumok előtt, senki sem mer dönteni a felettes nélkül, s így áll elő az a helyzet, hogy végül kétszer akkora, vagy feleakkora gépet, berendezést rendelnek, mint amekkorára szükség lenne. Erősen gátló tényező a beruházók elfogultsága. A beruházó a saját szakállára végez piackutatást, vásárol berendezéseket, tárgyal a gyártóval és kivitelezővel, s a végén az egész anyagot a tervező asztalára önti. Ilyen esetekben a tervező — több évtizedes szakirányú tapasztalattal és gyakorlattal — hiába tudna célszerűbb technológiát, megfelelőbb berendezéseket javasolni, a kész tények keretei közé szorul. A cikkelyen felsorolt helyes célok elérését nehezítik a tervező tájékozódásának fogyatékosságai is. Bosszantó dolog, hogy amikor könnyűszerrel hozzá lehet jutni a nyugati cégek részletes szakmai katalógusaihoz, sok hazai vállalattól még a megszokott silány kereskedelmi katalógust sem tudja a tervező megszerezni, mivel nem is tud a vállalat létezéséről. Már régen esedékes lenne olyan országos címkatalógus öszszeállítása, amiben minden tervező vállalat és intézmény szakmai tevékenysége fel lenne sorolva, s ennek alapján a gyártó vállalatok automatikusan tájékoztatnák a tervezővállalatokat a gyártmányaikról. A „Ki mit gyárt” gyűjtemény nem sokat segít, mivel gyorsan avul, és nem lehet negyedévenként javított kiadást megjelentetni. Ráadásul az ilyen gyűjtemények szükségszerűen címszavakra szorítkoznak, címszavakkal pedig a tervező nem sokra megy. A kőnyomatos, és kritikán aluli minőségű Rotaprint, vagy elkenődött színekben pompázó kereskedelmi prospektusok helyett jó kivitelű szakmai katalógusokra lenne szükség a gyártmányok műszaki jellemzőinek pontos felsorolásával, alkalmazási számpéldákkal. Szabó János írása a számítógép perspektíváját és az asztali számológépek elavultságát említi. Fontos kérdés ez, de egyelőre az is jó lenne, ha minden tervező asztalán lenne egy villamos asztali számológép. Mindezeken túl a legkorszerűbb gépi segédeszköz sem oldja meg az alapvető nehézségeket, azt, hogy bármilyen számú programváltozat közül választhatnak ki egyet, a kiviteli tervezés során a változtatások régiója kuszálja össze a beruházás menetét. A változtatások nemcsak a beruházó állandó bizonytalankodását okozzák, nem is csak azt, hogy a kivitelező tűzön-vízen át csak a saját elképzeléseit tartja szem előtt. A kiviteli tervezéssel részben párhuzamosan folyó kivitelezési (építési-szerelési) munkáknál gyakran anyaghiány, a gépek és berendezések gyártmányválasztékában mutatkozó váratlan — de állandó — változások is visszahatnak a kiviteli tervezésre. Jól tervezni csak megbízható ipari bázisra támaszkodva lehet. Véleményem szerint tehát szigorítani kellene a kivitelező vállalatok technológiai fegyelmét, az építőanyag-ipari vállalatokat és gépipari vállalatokat pedig ösztönözni kellene rá, hogy raktárra termeljenek. Szükség szerint egyszerűsíteni kellene a beruházásszervezés ügymenetét. Pete István oki. bányagépészmérnök, Bányászati Tervező Intézet LEVELESNÉ MEG A NOVEMBERI SZÉLVIHAR — Valakinek ezt is el kell hordania, fiacskám! (Mészáros András rajza.) A gyár az úttörőkért Az „Egy üzem, egy iskola” mozgalom keretében jó kapcsolat alakult ki a Kismotor- és Gépgyár és a kelenföldi lakótelepen működő Mérnök utcai általános iskola között. Az együttműködés kedves színfoltja volt az iskolai úttörőotthon avatása. Köztudott, hogy az ifjúsági mozgalom, az úttörőmozgalom, a kisdobosok és az úttörők körében végzendő politikai és nevelőmunka egyik fontos előfeltétele a tárgyi körülmények megteremtése. Ebben a tanévben csökkent iskolánk tanulóinak száma, s így lehetővé vált egy úttörőotthon létrehozása. A Kismotor- és Gépgyár kollektívája ezúttal is gyorsan cselekedett. Az üzem szocialista brigádjai, ICISZ-fiataljai, a tanműhely tanulói társadalmi munkában néhány hét alatt elkészítették az otthon felszerelését, berendezési tárgyait. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 56. évfordulóján ünnepélyes keretek között vették birtokba pajtásaink a korszerűen felszerelt, szépen berendezett új csapatotthonukat. Köszönet érte! Bereczki Lászlóné a 3477. sz. Steinmetz Miklós úttörőcsapat vezetője, Bp. XL, Mérnök utcai Iskola GYÁRTMÁNYISMERTETŐK, GÉPKÖNYVEK, JEGYZETEK, CÉGFOLYÓIRATOK SZERKESZTÉSÉT ÉS OFFSZET NYOMÁSÁT RÖVID HATÁRIDŐRE VALLATTA Az KGM MŰSZAKI TUDOMÁNYOS tájékoztató intézet Budapest V., Arany János utca 24. ügyintéző: Szinovszki Sándor, telefon: 310-729. ÜZENETEK Fülöp Jánosné, Hatvan: A közalkalmazottak családtagjait megillető félárú arcképes igazolványt — a szülő jogán — 24. életévének betöltéséig használhatja az a gyermek, aki felsőfokú tanintézet nappali, esti vagy levelező tagozatán folytatja tanulmányait, s nincs havi 300 forintot meghaladó önálló keresete. A naptári évre érvényesített igazolványt annak érvénytartamáiga következő év március 31. napjáig - lehet utazásra felhasználni akkor is, ha az igazoltan továbbtanuló gyermek betölti 24. életévét. Márkus József, Budapest: Az ötszáz grammnál súlyosabb levélpostai küldemények házhoz kézbesítéséért 3 forint összegű kézbesítési díjat szed a posta. Ezt rendszerint a küldeményre ragasztott portahályeggel kell leróni Ha a feladó nem egyenlítette ki a házhoz kézbesítés díját, akkor azt a küldemény címzettjének kell megfizetnie; a kézbesítő tehát jogosan követeik András Sándorné, Nagylók. Az építési engedélyezési eljárásról a Magyar Közlöny 1969. június 8-i számában található rendelkezés. Az épület rendeltetését vagy használatának engedélyezett módját, a meglevő lakások vagy lakószobák számának megváltoztatását eredményező építési munkát — átalakítást, bővítést, toldaléképítést stb. — minden esetben csak építési engedély alapján szabad elvégezni. Erről a tanácsi szakigazgatás adhat közelebbi tájékoztatást. Fülepi Péter, Harta: Honvédelmi hozzájárulást 36 hónapig köteles fizetni az a hadköteles, aki bármely okból nem, vagy két hónapnál rövidebb ideig teljesített sorkatonai szolgálatot. Aki egy évnél rövidebb ideig, de legalább két hónapig sorkatona volt, az 24 hónapig tartozik a honvédelmi hozzájárulást megfizetni. Ennek összege a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset (jövedelem) 12 százaléka. Mayer István, Lenin város: Nem köteles a bérlő felvonóhasználati díjat fizetni akkor, ha a személyfelvonó egész hónapban nem működik. Ha az üzemszüneti napok száma egyegy hónapban meghaladja a tizenötöt, akkor csupán a havi használati díj felét kérheti a bérbeadó. A vonatkozó rendelkezést a Magyar Közlöny 1972. október 13-i száma közölte. KÉRDÉS - VÁLASZ A méz felvásárlásáról Füzesi Istvánné kisújszállási olvasónk kérdése: Fenémmel csaknem negyven éve méhészkedünk. Tanyán lakunk, s ott kitűnő alkalom nyílik erre a foglalkozásra. Már én is elsajátítottam a méhészkedés minden fortélyát Az idén elég túl sikerült a méztermés. Három mázsa akác- és másfél mázsa vegyes mézet pergettünk Az értékesítéssel azonban bajban vagyunk. A kisújszállási szövetkezet nem akarta átvenni a mézet, arra való hivatkozással, hogy nem kötöttünk értékesítési szerződést. Ennyi mézet hol tudunk eladni? Megfelelő edény hiányában hosszú ideig tárolni sem tudjuk Ha nem veszik át tőlünk, a nyakunkon marad, tönkremegy. A méz fontos cikk. Az ország lakossága is sok mézet fogyaszt, és a külkereskedelem is egyre többet értékesít belőle. Szerintünk helytelen, hogy az illetékesek keveset törődnek a méz felvásárlásával. Kocsis Sándornak, az Országos Méhészeti Szövetkezeti Közös Vállalat igazgatójának válasza: A levélíró egy kicsit túloz, amikor azt állítja, hogy az illetékesek keveset törődnek a méz felvásárlásával. Sőt. Az egész országot behálózza az a kereskedelmi szervezet, amelynek feladata a méz felvásárlása Vállalatunk szoros kapcsolatban van az ország csaknem valamennyi általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetével, amelyek értékesítik a mézet. Segítjük a méhészeket, a méhész szakcsoportokat A szövetkezetekkel minden évben szerződést kötünk a méz felvásárlására és értékesítésére, így, mire a szezon kezdődik, pontosan tudjuk mennyi méz felvásárlásával számolhatunk. Egyes áfész-eket a felvásárlási szerződésben feltüntetett számok arányában ellátjuk tároló- és szállításra alkalmas edényekkel. A kisújszállási áfésszel — a korábbi évekhez hasonlóan — erre az évre is kötöttünk szerződést. A megjelölt feltételek értelmében a méz átvételéhez szükséges kannákat, edényeket a megadott határidőre el is küldtük. Ezek az edények elsősorban a szerződésben lekötött méz átvételéhez szükségesek, de átvételre kerül a felkínált szabad méz is, azonban a szerződő, valamint a nem szerződő méhészek szabad mézét a szövetkezet és vállalatunk is csak akkor tudja átvenni, ha már a szerződéses kötelezettségünknek eleget tettünk. A levélíró által említett panasz minden esztendőben előfordul. Ennek oka, hogy mindig akad olyan méhész, aki nem köt szerződést a méz felvásárlására, mézének átvételét utólag kínálja fel, s ez sokszor nehézséget okoz. E bonyodalmak elkerülése végett ezúton is szeretném a méhészek figyelmét felhívni a szerződések megkötésére. Ez decemberben már megkezdődik. Ha idejében felkeresik a helyi szövetkezeteket és megkötik a szerződést, az átvétellel nem lesz semmi gond, jobban fel tudunk rá készülni. Füzesiéknek sem kell aggódniuk, hogy a mézük tönkremegy. Az átvételnél sorra kerülnek ők is. Tekintve, hogy nem nagy tételről van szó, az idő is eléggé előrehaladott, soron kívül intézkedtünk Füzesiék mézének átvételéről. Történt-e intézkedés? Tanácsi segítség a fialnak Szombathelyen nemrég avatták a fiatal házasok otthonát, amelyben 110 fiatal pár jutott lakáshoz. Az új ház lakóitól levelet kaptunk, amelyből elsősorban az elégedettség csengett ki, hogy a nagyszerű kezdeményezés előnyeiben részesülhetnek. De a levélírók az elismerésen kívül gondjaikról is szóltak: a város szociális kedvezménye a lakás bérében kifejeződik ugyan, de a fűtési összegben már nem. Gázkazánokkal fűtenek, s ennek díja túl magas. A nagy költség mellett bajos takarékoskodniuk, tágasabb lakásra gondolniuk, arra az időre, amikor már gyermekeik lesznek. A fiatal házasok otthonában lakók gondjával a Vas megyei Népi Ellenőrzési Bizottság foglalkozott. Mint közölték, a városi tanács vezetőivel együttesen tartottak vizsgálatot. Megállapították, hogy a fűtési költségek valóban nagyon magasak. Minthogy nem sikerült itt tömbfűtést alkalmazni, a lakók nem részesülhetnek állami támogatásban, mint más, tömbfűtéses házakban. A tömbfűtés lakásonként havi 96 forintba kerülne, a fiataloknak viszont 291 forintot kellett fizetniük. Szombathely Város Tanácsa méltányolja, hogy az itt lakók alacsonyabb jövedelmű fiatalok — akik előtakarékossággal igyekeznek majd nagyobb családi lakásokhoz jutni, s lakásköltségeik pillanatnyilag meghaladják anyagi erejüket —, ezért a megyei tanács segítségével fűtési hozzájárulást ad számukra. Ebben a fűtési időszakban a fiataloknak 291 forint helyett 169 forintot kell a fűtésért fizetniük. Jövőre pedig a házat bekapcsolják a tömbfűtőműbe, s ez a fűtési mód már lényegesen olcsóbb lesz a mostani gázfűtésnél. Csendesebb a lakás Pintér Sándorné (Budapest XIII., Radnóti Miklós u. 15.) kifogásolta levelében, hogy lakása alatt, mintegy 40—50 négyzetméternyi területen három vasipari műhely van, s emiatt lakásukban nagy a zaj. Nem tudnak pihenni, pedig ő is és férje is nyugdíjas, az állandó zörgéstől már idegbetegséget kaptak. Panaszukkal több fórumot megkerestek, melyek részben vagy egészben elismerik igazukat, de késik az érdemi intézkedés. A XIII. kerületi tanács műszaki osztályának segítségével és a helyszíni látogatásunkkal meggyőződhettünk róla, hogy az idős házaspár jogosan panaszkodik. Az egyik kisiparos kiváltképp zajos marógépet működtet a lakás alatt, pincében. A kisiparos korábban megígérte, hogy a zajos gépet kicseréli és az alapozást kijavítja. A szakértők megállapítása szerint ez sem változtatna lényegesen a helyzeten. A kerületi tanács és a KÖJÁL belátásra bírta a kisiparost jobb, ha elköltözteti üzemét. Nemrég ez meg is történt. A fővárosi tanács városrendezési és építészet osztálya arról is gondoskodik, hogy a lakás alatt pincerészen további zajcsökkentő műveleteket végezzenek a még ott marad műhelyek, nem engedik hogy az elköltözött kisiparos helyet más vegye igénybe. MOST VEGYEN, LESZÁLLÍTOTT ÁRON feltöltésre, szűrésre kiválóan alkalmas DRÉNKAVICSOT Ára — a telepen kiadva, rakodás és szállítás nélkül köbméterenként 20 Ft. Cím: KAVICSBÁNYA VÁLLALAT CSEPELI ÜZEME Budapest XXI., Csepeli út 38—40. Telefon: 134-622, 279—876 és 279—458.