Népszabadság, 1975. december (33. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-07 / 287. szám
1975. december 7., vasárnap NÉPSZABADSÁG Álarccal a szenátus előtt Magas, eléggé elhízott, fehér álarcos ember vonul be a szenátusi bizottság termébe. Mielőtt leülne a bizottsággal szemben levő asztalhoz, kézfelemelve esküszik, hogy az igazat, csakis az igazat fogja vallani. Az álarc viselését a bizottság engedélyezte neki, hogy elrejthesse kilétét azok elől, akik vallomása, korábbi tanúskodása miatt esetleg bosszút állnának rajta, múltját, régi nevével együtt maga fedi fel, új neve és lakhelye azonban személyes biztonsága miatt titokban marad. Régi neve Gary Thomas Rowe, volt FBI-ügynök, a fajüldöző Ku- Klux-Klan szervezetben tevékenykedett, informálta megbízóit a Klán tevékenységéről. De mint kiderült, ez nem a fajüldöző szervezet elleni tevékenység volt. 1961-ben jelentette feletteseinek, hogy a fajüldöző szervezet támadásra készül a néger polgárjogi szervezet tüntetői ellen, de az FBI nem akadályozta meg a véres támadást, csak fotósokat küldött az esemény megörökítésére. Vagyis a Ku-Klux-Klanba beépült FBI a „semlegesség” álarcában a fajüldözőknek nyújtott segítséget a haladó polgárjogi mozgalom ellen. A Rosenberg-akták A fehér maszkos ember vallomása ezzel leemelte az álarcot az FBI törvénytelen tevékenységének töredékéről, amely szorosan kapcsolódik a törvénytelenségeknek ahhoz a láncolatához, amelyeket az egymást követő vallomástevők lepleztek le. A feltárt tények felsorolása már eddig is köteteket igényelne: a haladó vagy háborúellenes mozgalmak tagjainak megfigyelése, zaklatása, lehallgatása, postájuk felbontása, erkölcsi lejáratásuk, több mint negyedszázadon át százezrek, milliók életének megkeserítése, vagy esetenként áldozatok fizikai megsemmisítése. Jelenleg újabb nyomozás folyik például Martin Luther King meggyilkolása körülményeinek, valamint az „atomkémkedés” vádjával elítélt és 1953 nyarán kivégzett Rosenberg házaspár ügyének felülvizsgálására. A Rosenberg házaspárt hamis tanúk, „álarcos” emberek vallomása és jelentése juttatta a villamos székbe Abban az időben a kommunistaellenes hisztéria létszükséglet volt a hatalmon levők számára a bel- és külpolitikájuk elfogadtatásához. Mint azóta kiderült, az FBI akkori nagyhatalmú főnökének, Hoovernek, beismerő vallomásra volt szüksége, mert azzal bizonyíthatta volna a kémkedés tényét, és eloszlathatta volna a gyanakvók kétkedését is. FBI-ügynököt záratott Rosenberg mellé a börtöncellába, hogy az utolsó pillanatban még „beismerő” vallomást szerezhessen. Külön telefonvonalat biztosítottak erre az esetre a New York-i börtön és Washington között. De a vonal néma maradt, ezért az utolsó percekben el akarták érni, hogy előbb a feleségét végezzék ki, gondolván: a lelki tortúra majd vallomásra készteti a gyengébb idegzetűnek vélt férjet. De a beismerő vallomás elmaradt: Rosenbergék ártatlanok voltak. A sok tízezer oldalnyi Rosenberg-aktákat most a két árván maradt gyerek rendelkezésére bocsátották. De kiderül-e a teljes igazság? Hírek szerint ugyanis már az első lapozgatás után látszik: meglehetősen hiányosak az akták. Elnököket is zsaroltak... Ebből kitetszik, hogy nemcsak az akták gyártásában, eltüntetésében is nagy rutinnal rendelkezik az FBI. Ezt bizonyítja a szenátusi bizottságnak az a kihallgatása is, amely során Hoover ötven éven át volt titkárnője elmondta, hogyan semmisítették meg főnöke halála után annak speciális iratgyűjteményét. Mint hírlik, Hoover magángyűjteménye alkalmas volt valamennyi számottevő amerikai zsarolására, beleértve az elnököket is. A már feltárt törvénytelenségek miatt teljesen megrendült a közvélemény bizalma a Warrenbizottság jelentésében is, amely szerint Oswald egyedül gyilkolta meg Kennedy elnököt. Újabb vizsgálatok felfedték Oswald személyes és levelezési kapcsolatát az FBI helyi szervezetével. Kennedy meggyilkolása után azonban az FBI megsemmisítette a bizonyítékokat, s „megfeledkeztek” tájékoztatni a Warren-bizottságot is Oswalddal tartott kapcsolatukról. Félrevezették a bizottságot, hagyta is magát, vagy valami más műhiba történt ? A jelentéseket és a vezetők szavahihetőségét megkérdőjelező közvélemény az új vizsgálatoktól várja az igazság kiderítését, vagy legalábbis új tények megismerését. Az amerikai közvélemény azonban már olyan mértékben bizalmatlan, hogy nem elégszik meg bármilyen kivizsgálással. Martin Luther King néger polgárjogi vezető meggyilkolása körülményeinek újravizsgálását az igazságügyminiszter az FBI-ra bízta. King özvegye és a polgárjogi mozgalom vezetői azonban ellenzik az „FBI önvizsgálatát”. Mert joggal tartanak az eltussolástól.. Bizalmatlanságuk azon alapszik, hogy az FBI hat éven át figyeltette, zaklatta és névtelen levélben öngyilkosságra szólította fel Kinget, akit végül is meggyilkoltak. Magános gyilkosnak kiáltották ki James Earl Rayt, aki jelenleg már tölti 99 évi börtönbüntetését. Ray nem egyedül cselekedett, mint ahogy Oswald sem — mondják az új vizsgálatot követelők. Ahol a kór bezárul De a különböző törvénytelen akciókban közvetlenül részt vevő, most vallomást tevő titkosrendőrök is azzal védekeznek, hogy nem egyedül, nem saját elhatározásukból cselekedtek. Feletteseiktől, azok pedig magasabb főnökeiktől kaptak utasítást, azokat viszont kongresszusi bizottságok vagy bizottsági vezetők ellenőrizték, és több esetben miniszteri, alelnöki, sőt elnöki szintről kaptak biztatást vagy utasítást a törvénytelenségek elkövetésére, nemzetbiztonsági okokra, a rendszer védelmére hivatkozva. S a kör itt zárul be ... Washington, 1975. december. Kovács István Elkészült a Nyugati pályaudvar rekonstrukciójának első szakasza Csütörtöktől helyreáll a régi közlekedési rend Az ígért határidőnél korábban befejeződött a Nyugati pályaudvar rekonstrukciójának első szakasza, a tetőszerkezet bontása, amivel egyidőben fedett peronokat építettek a csarnok vágányaihoz. Megnyitják a körúti bejáratokat is, és ezzel ismét helyreáll a régi közlekedési rend a pályaudvaron. A MÁV Vezérigazgatóságának tájékoztatása szerint december 11-én, csütörtökön 0 órától az angyalföldi, a rákosrendezői, a rákospalota—újpesti, a zuglói, valamint a Kőbánya-alsó vasútállomásokra ideiglenesen kihelyezett vonatok ismét a Nyugati pályaudvarról indulnak, illetve oda érkeznek — a június óta érvényes hivatalos menetrend szerint. A munkálatok folytatása miatt azonban a péntekenként 17.25 órakor Nyíregyházára és 18.40-kor Záhonyba induló vonat a budapesti józsefvárosi pályaudvarról indul, oda érkezik vasárnaponként 23.05-kor a nyíregyházi, hétfőnként 2.50 perckor a kisvárdai vonat. Mikor menjünk fodrászhoz? Vasárnap... A fodrászüzlet fél kilenckor nyit. A lányok csinos fehér munkaköpenyekben ülnek a tükrös asztalok előtt, halkan szól a rádió, cseng a telefon, beszélgetnek. Egy hang az üzlet végéből: „Ki kér kávét?” Aztán megisszák a kávét, olvasgatnak, beszélgetnek. Arról, hogy mi van otthon. Egyikük meséli: „A férjem főz ma ..A másik férfi sajnálkozással mondja: „Anyuhoz megyünk ebédelni a sráccal...” A harmadik kolléganő is nyilatkozik: „Alig várom, hogy hazaérjek, még ma délután be kell vasalnom a ruhákat.” Tíz óra után toppan be az első vendég. — Egy sütést, drágám! Mondja, nem jött még az Incike? Tudja, az az öreg barátnőm. Itt beszéltem meg vele a találkozót... — Ilyenek a vasárnapok — mondja Nagy Lászlóné, a Budapesti Állami Fodrászat Rákóczi úti 16-os üzletének dolgozója. — Órákig elüldögélünk, nincs semmi munka, legfeljebb egy fésülés vagy sütés, vendégek inkább csak déltájban, egy-másfél órával a zárás előtt jönnek, amikor már megfőzték az ebédet. Egy-egy hétköznapon ötszáz-hatszáz forint a teljesítményem, vasárnap jó, ha kétszáz forint. Semmi értelme ennek a nyitvatartásnak, csak kínlódunk, az utóbbi időben munka sincs — legfeljebb panaszkönyvi bejegyzések. Udvariatlanok, nyűgösek Szőnyi Lászlóné, az üzlet vezetője hozza a panaszkönyvet. Ebben csak vasárnapi dátummal szerepelnek beírások. A panaszkodók azt teszik szóvá, hogy 11 után a fodrásznők már nem vállalnak nagyobb munkát, hogy udvariatlanok, „nyűgösek”. És van egy olyan bejegyzés is, amelyben egy budai orvos azt teszi szóvá, hogy fél egykor nem vállaltak manikűrözést, pedig ... Grósz Lászlóné fodrász elmondja, hogy különösen azóta, amióta bevezették a szabad szombatot az Állami Fodrászatnál is, nehéz ez a szolgálat. A vasárnapi szolgálattal járőr héten szombatonként 12 órát kell bent lenniük. Szombat-vasárnap tétlenül üldögélnek, mert megváltozott már a forgalom szerkezete, a budapesti nők inkább hét elején járnak fodrászhoz, nem pedig szombaton, vasárnap. — Ebben az üzletben majdnem mindenkinek vannak gyerekei — mondja Wachtel Lászlóné kozmetikus. — A családos asszonyok számára nagy megterhelés ez a hosszú szombat és a vasárnap, mert bizony nehezen tudják a gyerekeket elhelyezni és üresjáratnak érzik, szinte kínzásnak a tétlenséggel járó ittlétet. Pénzt nem keresnek, vendég alig akad. Most már hónapok óta szakszervezeti taggyűléseken, párttaggyűlésen, termelési tanácskozáson, a vállalat minden fórumán felvetették, hogy rendezni kellene a helyzetet, rövidíteni a szombati nyitvatartást és megszüntetni a vasárnapit. Ezzel a vállalat párt- és szakszervezeti bizottsága és gazdasági vezetése is egyetért, hisz a forgalomszámlálásból, közvélemény-kutatásból, gazdaságossági számításokból kiderült, hogy nincs igény Budapesten erre. Sok fórumotmegjártak, de még biztosat ma sem tudnak arról, mi lesz, milyen intézkedés várható. — Sok kolléganőtől halljuk, akik a szövetkezeteknél dolgoznak, hogy ők már szombaton négykor zárnak, vasárnap pedig nem nyitnak ki — mondja Gulyás Gézáné fejmosó. — Itt van például a Keletinél az a nagy üzlet. Ott kitették már a táblát az új nyitvatartásról. Nem tudom, a mi vállalatunk miért nem tesz valamit, hisz jóformán csak nők dolgoznak a fodrászatokban. Azt hangoztatják, hogy könnyíteni kell az asszonyok munka- és életkörülményein, de hiába szólunk, kérünk, nem változik semmi. Marad a szombat reggel 6-tól este 6-ig tartó műszak, aztán pedig oda a vasárnap is. Vágó György, a Budapesti Állami Fodrászat igazgatója ismeri a fodrásznők panaszait, a nyitvatartással kapcsolatos gondokat. A vállalat 112 üzletében 2450 -en dolgoznak, 90 százalékban nők, felerészben 30 éven aluli asszonyok. Hosszú évek után most a fodrászatban is munkaerőhiánnyal küszködünk, mert 300 dolgozónk van szülési szabadságon. Gondjainkat súlyosbítja, hogy 1957 óta Budapesten változatlan a nyitvatartási rend. Hétköznapokon 15 órán és szombatonként 12 órán át állunk a vendégek rendelkezésére. Ehhez még hozzá kell tenni, hogy ha a fodrásznő elkezdett fésülni, berakni, a munkát természetesen befejezi akkor is, ha áthúzódik a zárás utánra. Tizenhat üzlet — Vasárnaponként 16 üzletünk tart nyitva Budapesten, a legforgalmasabb csomópontokon, a belső és a külső kerületekben — mondja Barát Ferencné, a vállalat üzemeltetési osztályának vezetője. — Nyáron reggel 7 órától 12 óráig, télen pedig fél 9-től 1 óráig. Ez a nyitvatartás 400 dolgozónkat érinti. Joggal elégedetlenkednek. Felméréseink igazolják panaszaikat. A szombati forgalom tíz százaléka sem esik a délutáni órákra, vasárnaponként pedig elenyésző a bevétel. Tizenhat nyitva tartó üzletünkben a múlt vasárnap 16 345 forint 50 fillér volt a forgalom. Ez átlagos hétköznapon viszont — egy-egy műszakban — 80 ezer forint. Tehát érzékelhető, hogy nem sok budapesti keresi fel vasárnap, illetve szombaton délután üzleteinket. Pedig Csepelen a Tanácsház téren, az Árpád-híd pesti hídfőjénél, a Jászai Mari téren, a József Attila lakótelepen, a Rákóczi úton, a Boráros téren levő nagy üzleteink vannak nyitva. Amikor a jelenlegi, még ma is érvényben levő nyitvatartási rendet meghatározták, az éjjel-nappal közért valóban éjjel-nappal nyitva volt, az áruházak várták a vásárlókat vasárnap is. Azóta sok minden megváltozott, csak a fodrászok nyitvatartási rendje nem. S az érv: ez olyan szolgáltatás, amelyrőlnem mondhat le egy világváros. — A világváros és a szolgáltatás fogalomkörhöz hadd mondjak annyit — fűzi tovább a gondolatmenetet Csák Zoltán, az Állami Fodrászat főmérnöke —, hogy az Intercontinentalban a nyitás idején az első hetekben vasárnap is kinyitották a fodrászatot, de a szálloda vezetősége szólt, hogy nincs rá szükség, a szállóvendégek ezt nem igénylik. Egyébként például Prágában, Berlinben vagy Bécsiben szombat déltől hétfő délig nincs fodrász. Kérik, engedélyezzék A tényekhez tartozik az is, hogy a Royal Szállóban négy éve bezárták a fodrászatot vasárnapra, a Margitszigeti Szálló nem kéri, a Gellértbe pedig csak utcáról „esik be” egy-egy vendég a fodrászüzletbe. — Most kérjük a kerületi tanácsok ipari osztályaitól — tájékoztat Vágó György igazgató —, hogy január 1-től tekintsenek el a vasárnapi nyitvatartásitól, s vegyék tudomásul, hogy szombaton üzleteink négy órakor zárnak. Reméljük, megkapjuk az engedélyeket az új nyitvatartási rendhez. A fővárosi szövetkezeteknek 600 fodrászüzletük van. Közülük 25—30 tart nyitva vasárnap is. Pogány István, a Budapesti Szolgáltató KISZÖV elnöke elmondta, hogy a szövetkezetek is felmérték a szombati és a vasárnapi forgalmat. Megállapították, hogy hét végén nincs olyan arányú igény a fővárosban erre a szolgáltatásra, mint amennyi a nyitva tartó bolt. A szövetkezetek szerint is áttolódott a fodrászüzletekben a csúcs a hét elejére, s ma már több költséggel jár az üzletek nyitvatartása, mint amenynyi tényleges bevételt hoz. Épp ezért a szövetkezetek is kérik a kerületi tanácsokat, hogy járuljanak hozzá a vasárnapi nyitvatartás megszüntetéséhez és a szombati négyórai záráshoz. A fürdőkben vasárnap is nyitva tartanak a fodrászatok, mert ott van forgalom. Mikor járunk a fodrászhoz? A felmérések, a tapasztalatok szerint nem szombaton négy órakor és általában nem is vasárnap délelőtt. Dolecskó Kornélia Vasárnapi pillanatkép. (Kéri Dániel felvétele.) 11 Megkezdődött a VII. téli egyetem Harkányban (Tudósítónktól.) A TIT Baranya megyei szervezetének sikeres rendezvénysorozata minden évben a harkányi nyári és téli egyetem, valamint a Pannónia augusztusi szövetkezetpolitikai találkozó. A hazai és külföldi hallgatóság — átlag 600 —700 részvevő — megkedvelte a harkányi találkozókat, e sajátos művelődéspolitikai fórumokat. A kétszer kéthetes kurzusokon kiváló szakemberek tartanak ismeretterjesztő előadásokat, társadalom- és gazdaságpolitikai vitafórumokat, megyei vezető politikusok ismertetik pártunk politikájának helyi megvalósulását. A tegnap megnyílt kéthetes, december 19-ig tartó harkányi téli egyetem voltaképpen a nyári egyetem folytatása, nagyrészt ismétlése azok számára, akik elfoglaltságuk miatt nyáron nem tudtak eljönni. De a téli egyetem sajátossága, hogy sok szó esik itt a dél-baranyai felszabadító harcokról, amelyekben a 2. Ukrán hadsereg oldalán az 1. bolgár hadsereg és a jugoszláv népfelszabadító hadsereg is részt vett. A téli egyetem programját gazdagítják helyismereti kirándulások is, a hallgatók ismerkednek Pécs kulturális, művészeti és tudományos életével, amelyben külön színfolt a nemzetiségi politika és a hagyományok tanulmányozása.