Népszabadság, 1976. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-02 / 129. szám

10 KÖZGAZDASÁG A nemzeti jövedelem felhasználása Amikor a nemzeti jövedelem felhasználását elemezzük, az első kérdés az, hogy az adott évben megtermelt nemzeti jövedelem fedezi-e a népgazdaságban a fo­gyasztást és a felhalmozást? Ter­mészetes, hogy minden gazdaság­nak általában és hosszú távon sa­ját termeléséből kell kielégítenie szükségleteit. Ettől időszakosan, egyes években lehet eltérés. Elő­fordulhat, hogy a hazai termelést az exportot meghaladó import­­többlettel kell kiegészíteni (vagyis adósságot vállalunk), de az is, hogy a nemzeti jövedelem egy ré­szét nem belföldön használják fel, hanem többet viszünk ki, mint az import, s ekkor külföldi adós­ságunkat törlesztjük vele, vagy éppen hitelbe adunk el Arányok és egyensúly A nemzeti jövedelem termelé­se és a belföldi felhasználás éven­kénti viszonya, aránya tehát na­gyon változó lehet. A jelentősebben megbomlott termelési-felhaszná­lási egyensúly helyreállítása min­den ország gazdaságától erőfeszí­téseket kíván. A negyedik ötéves terv a nép­­gazdasági egyensúly feltételeként azt írta elő, hogy a nemzeti jöve­delem és annak belföldi felhasz­nálása azonos ütemben emelked­jék, pontosabban ez utóbbi növe­kedése ne haladja meg a nemzeti jövedelem emelkedését. A tervet teljesítettük: öt év alatt a nem­zeti jövedelem volumene 35%­­kal, a belföldi felhasználás pedig 29°­0-kal emelkedett. A tervidő­szak folyamán a nemzeti jövede­lem növekedése évről évre eléggé egyenletes volt, a belföldi fel­­használás aránya viszont ettől eltérően ingadozott. Voltak évek, amikor a nemzeti jövedelmet im­porttöbblettel kellett kiegészíteni, hogy fedezzük a hazai szükségle­tet. Volt viszont olyan év is, ami­kor a termelésből jutott arra, hogy több legyen az export, mint az import A tervidőszak utolsó két évé­ben gazdaságunk egyensúlyi hely­zetét a világpiaci viszonyok nagy­mértékben befolyásolták. Az élet­színvonal-politikai és beruházás­politikai célok teljesítéséhez szük­séges impor­tért a világpiaci ár­emelkedések miatt ezekben az években többet kellett fizetnünk annál az árnyereségnél, amit ex­portáraink emelkedése révén el­értünk. E cserearányromlás, vala­mint a kedvezőtlen tőkés export­­lehetőségek miatt a külkereske­delmi forgalmunkban passzívum keletkezett. A nemzeti jövedelem felhasz­nálásának elemzésekor­ az a kö­vetkező kérdés, hogy a meglevő forrásból mennyit használunk fel fogyasztásra és mennyit felhal­mozásra. A gazdaságpolitikai irá­nyítás, a nemzeti jövedelemből fo­gyasztásra és felhalmozásra for­dítható rész meghatározásával dönt az életszínvonal alakulásáról és arról, hogy milyen arányban bővíti a termelési kapacitást. Ez az arány tehát az életszínvonal­­politikai és a beruházáspolitikai célok megvalósulásának függvé­nye. Nagysága és időbeli válto­zásának alapiránya minden gaz­daságban nagyon jól felismerhe­tő. Magyarországon jelenleg olyan gazdaságfejlődési szakaszban va­gyunk, amikor a szűkös munka­­erőforrások miatt a termelést fo­kozottabban kell az emberi mun­kát helyettesítő, s annak ha­tékonyságát növelő gépekkel, gé­pi berendezésekkel pótolni, s ugyancsak nagy összegek szük­ségesek a termelési és a lakossá­gi infrastruktúra bővítésére. Ezért hazánkban a nemzeti jövedelem­ből felhalmozásra fordított há­nyad növekszik. A felhalmozás részaránya folyó áron az 1951 — 1955-ös években 21,9%, az 1966— 1970-es években 24,1%, az 1971— 1975-ös években pedig 27,9%. Ugyanez összehasonlító (1968. évi) árakon 21,2%, 23,5% és 24,5%. A fogyasztás és felhalmozás arányára is jellemző, hogy éven­ként jelentősen ingadozhat. A­ ki­alakult arányok tartós megvál­toztatására azonban hosszú idő­szakra van szükség. Az arányok évenkénti ingadozása leginkább a beruházások és a készletek gyak­ran rapszodikus változásaival függ­nek össze. A fogyasztás összetétele A nemzeti jövedelem felhasz­nálásának elemzésében mélyebb­re hatolva azt kell vizsgálnunk, hogy a fogyasztás, illetve a felhal­mozás milyen célokat szolgált. A fogyasztás igen nagy hányada a lakossági fogyasztás (88%), kisebb része a közösségi fogyasztás. Az elmúlt ötéves terv időszaka alatt e két fogyasztási tétel nagysága évente átlagosan azonos arányban nőtt (5,1% és 5,6%). A nemzeti jövedelemből szár­mazó lakossági fogyasztás felöleli mindazokat az anyagi javakat és szolgáltatásokat, amelyeket a la­kosság személyes jövedelméből fedez, és amelyeket természetbeni társadalmi juttatásként kap. Az egy lakosra jutó fogyasztás az életszínvonal egyik legfonto­sabb mutatója. Ennek időbeli változása az életszínvonal alaku­lásának a lakosság által leginkább érzékelhető részéről ad tájékozta­tást. Országok közötti összehason­lítás alapján mondhatunk véle­ményt a különböző országok lako­sainak életszínvonal-különbségei­ről. A fogyasztás összetétele pe­dig tájékoztat bennünket a fo­gyasztási szokásokról és a fo­gyasztás legfontosabb elemeinek egymáshoz való arányairól. A lakosság összes fogyasztásán belül általában legnagyobb há­nyada az élelmiszer-fogyasztásnak van. Az életszínvonal emelkedé­sének jellemzője, hogy a fogyasz­tás növekedésével az összes fo­gyasztáson belül csökken az élel­miszer-fogyasztás aránya. (Ma­gyarországon például 1960-ban az összes fogyasztásból még 39% volt az élelmiszer aránya, ami 1975-re 29%-ra csökkent.) Másfe­lől a fogyasztáson belül emelkedik az élvezeti cikkek, a tartós fogyasz­tási cikkek és a szolgáltatások fo­gyasztásának az aránya. Hazánkban a fogyasztásban a tartós fogyasztási javak aránya 1960-ban 4,1% s 1975-ben 7,5% volt. Ebben a legutóbbi időben meghatározó szerepe van az auto­mobilizmus terjedésének. A IV. ötéves tervben a fogyasztás összes növekedésének 10%-a a személy­gépkocsi-vásárlások és az ehhez kapcsolódó alkatrész- és üzem­anyag-fogyasztás mennyiségének növekedéséből adódott. Az életszínvonal emelkedésével együtt nőtt a ruházati fogyasztás, de a fogyasztáson belüli aránya tizenöt év alatt nem emelkedett, sőt, valamelyest csökkent is. A fogyasztás struktúrájának ilyen alakulása kedvezőtlen. Ezzel a jellemzővel szinte egyetlen kivétel vagyunk mind a szocialista, mind a kapitalista országok között. Ugyancsak alig változott tizen­öt év alatt a szolgáltatások fo­gyasztási aránya. Ne legyen félre­értés, a szolgáltatások fogyasztá­sának nagysága az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan a szóban forgó időszakban megkét­szereződött. Az életszínvonal mai szintjén és ilyen mértékű emelke­dés mellett azonban a minőségi változás egyik jele, ha a szolgál­tatások, igénybevétele nagyobb arányban növekszik, mint általá­ban az életszínvonal. A magasabb életszínvonal mi­nőségi jellemzője az is, hogy át­alakul a lakosság tüzelőanyag- és energiafelhasználásának struktú­rája, ami az életmódbeli változást, javulást fejezi ki. A tüzelőgáz­olaj-fogyasztás egy lakosra jutó mennyisége hazánkban 1970-ben 23 kiló, 1975-ben 66 kiló. Az elektro­mos energia egy lakosra jutó fo­gyasztása ezalatt 176 kWó-ról 302 kWó-ra emelkedett. A felhalmozás szerkezete Végül nagy fontosságú kérdés az is, hogy a nemzeti jövedelemből mekkora rész kerül felhalmozás­ra. Ennek mértéke és összetétele befolyásolja a termelés alakulá­sát, a további fejlődést, szorosan összefügg a nemzeti jövedelem­mel, illetve az export-import ala­kulásával. Következésképpen dön­tő tényezője a népgazdaság egyen­súlyi helyzetének. A felhalmozás egyik jelentős része közvetlenül bővíti az ország termelőkapacitá­sát, másik része a termelés és a fogyasztás infrastruktúrájának bővítését szolgálja. Az állóeszközök bővítésének forrása a beruházás. A beruházási tevékenység egyrészt a nemzeti jövedelem felhasználását jelenti, másrészt a nemzeti jövedelem nö­velésének lehetőségeit teremti meg. E kétarcú tevékenység na­gyon érzékenyen reagál a gazda­sági fejlődés minden mozzanatára, másrészt alakítója is annak. A jövő fejlődésének megalapozása szempontjából nagyon fontos, hogy hol és milyen beruházásokat létesítünk, egyáltalán ezek mibe kerülnek és mennyi idő alatt va­lósítjuk meg őket. A felhalmozás egy része készle­tek alakjában csapódik le. A za­vartalan termelésnek feltétele a megfelelő mértékű és összetételű készletállomány. Az ésszerűen szervezett gazdálkodás és forgal­mazás nyilvánvalóan kisebb kész­letekkel is biztosíthatja a zavarta­lan termelést. Nálunk a készletál­lomány általában aránytalanul nagy a termelés méreteihez vagy a nemzeti jövedelem nagyságához képest. 1975-ben a nettó felhalmozás összesen 125 milliárd forint volt. Ebből 96 milliárd forint az álló­eszközök bővítése, 10 milliárd a befejezetlen beruházások növeke­dése és 19 milliárd a készletek felhalmozása. A nemzeti jövede­lem jelentős hányadát kötötte le ebben az évben a befejezetlen be­ruházások és a készletek emelke­dése. A IV. ötéves terv ideje alatt a nemzeti jövedelem 2—7%-át a készletek és 2—5%-át a befejezet­len beruházás növelésére fordítot­tuk. Ezek a növekedések nem minden évben voltak egyenlete­sek, s az aránytalanságok időkö­zönként feszültségeket okoztak. Az elmondottakból kiderül, hogy a népgazdaság helyzetének megítéléséhez elengedhetetlen a nemzeti jövedelem felhasználásá­nak elemzése, ismerete. A legfon­tosabb, legáltalánosabb népgazda­sági összefüggéseket tárják fel ezek a felhasználási arányok, amelyek ismerete és befolyásolása a politika elsőrendű feladata és a gazdaságpolitika kiinduló tézise. A felhasználás sokoldalúan meg­alapozott tervezése biztosítja a ma már jelentős nagyságú — több mint 400 milliárd forintnyi — nem­zeti jövedelmünk célszerű és ha­tékony felhasználását. Dr. Rácz Albert a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője fW­ ifi IiViJM, 9 MIM, \ /■ if, //AT//,•/. KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Zenekari muzsika. Közben: 9.05: Olvasólámpa. 10.05—10.45: Gyermekeknek. 10.43: Régi híres énekesek. 11.10: Válaszolunk hallgatóinknak. 11.25: Kórusművek. 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Brigádnapló. 13.40: Népdalkórusok. 14.00: Ezeregy délután. 14.30: Liszt, h-moll szonáta. 15.10: Iskolarádió. 15.50: Indulók. 16.10: A munkásmozgalom dalaibóL 16.20: Bakonyi népdalok. 16.39: Holnap közvetítjük. 17.05: A művészet az iskolapadbóL 17.30: Új Beethoven-lemezünk. 18.15: Könyvszemle 19.15: Könyvpárbaj. 20.31: Gluck: Orfeusz. Háromfelvoná­­sos opera. 23.07: Nótacsokor. 0.10: Brahms: Mária-dalok. Részi. PETŐFI RÁDIÓ 8.33: Périchole. Operettrészi. ••33: A 04, 05, 07 jelenti. 11.33: A Szabó család. 12.00: Tánczene Varsóból. 12.33: Hangszerszólók. 13.20: Az élő népdal 13.33: A komlói gyermekkórus-talál­kozóról. Kettőtől ötig ... Zenés délután. 14.00: Népdalok, néptáncok. 14.16: A Lincoln-brigád dalai. 14.25: Orvosi tanácsok. 14.35: Slágermúzeum. 15.36: Örökzöld dallamok. 16.33: Elek Tihamér fuvolázik. 16.48: Operettnyitány. 17.00: Az Ifjúsági Rádió órája. 18.00: V. Dózsa—Vasas labdarúgó­mért II. fi. Közv. 19.00: Tánczene. 19.30: Népi zene. 19.50: Jegyzet. 20.00: Bp. Honvéd—FTC labdarúgó­mért II. fi. Közv. 20.30: Iránytű. 22.00: Csajkovszkij: Változatok egy ro­kokótémára. 22.19: Operettrészletek. I 22.33: Halló, Berlin! Halló, Budapest! 23.33: Mendelssohn: e-moll vonósné- I gyes. 3. MŰSOR 14.05: Zenekari muzsika. Szt. 15.00: Kamarazene. 16.03: Dante: Isteni színjáték. Pokol, II. rész. 16.55: Rossini: A sevillai borbély. Részi. 18.03: A Merkus titkai. 18.18: Zenekari muzsika. Szt. 19.33: Bartók-kórusok. Szt. 19.40: Hangverseny-közv. az MTA-te­­remből. Szt Közben: kb. 20.30: Hasznos szenvedély. Kb. 21.40: 2000 felé . . Kb. 22.20: Dzsesszfelvételek. 22.48: Balassa, Cantata Y. Szt. TELEVÍZIÓ 9.58: Tévétorna (sz.). 10.05: Legyünk barátok! 10.45: Delta (ism., sz.). 11.25: Arséne Lupin (ism., sz.). 12.20: Játék a betűkkel (ism.). 17.33: Hírek. 17.40: Nyugalmunk érdekében. Riport­film. 18.15: Ácsok, ácsok... A dokumen­tumfilm egy kiválóan dolgozó brigádot mutat be. 19.15: Esti mese (színes). 19.30: TV Híradó. 20.00: Tévétorna (sz.). 20.05: Férfi civilben. Mb. szovjet film (sz.). 21.30: Glóbusz —­róbusz. Külpolitikai vetélkedő, II. 22.30: TV Híradó 3. NÉPSZABADSÁG 1976. június 2., szerda GAZDASÁGI JELZŐTÁBLA 1976. január—április (az előző év azonos időszakának %-ában) Szocialista ipar A bruttó termelési érték volu­mene Szocialista ipar, élelmiszeripar nélkül 106,3 Élelmiszeripar 96,0 Szocialista ipar összesen Ezen belül: 104,3 kohászat 105,9 gépipar 106,8 vegyipar 111.4 építőanyag-ipar 101.2 könnyűipar Foglalkoztatottak száma a szo­102.4 cialista iparban 99,4 Kivitelező építőipar Építőipari termelés 100.2 Foglalkoztatottak száma Külkereskedelem (folyó áron, 100,4 kereskedelmi árfolyamon) Behozatal 80.8 Kivitel 90,9 A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint január—áprilisban a szocialista ipar termelése —élel­miszeripar nélkül — 6,3%-kal emelkedett. A villamosenergia­ipar és a vegyipar termelése több mint 11%-kal, a bányászat, az építőanyag-ipar és a könnyűipar termelése mérsékelten (1—2%­­kal) nőtt. Az élelmiszeripar termelése — a múlt évinél kisebb vágóállat­felvásárlás és egyes őszi betaka­­rítású növények gyengébb ter­méseredményei következtében — 4%-kal kevesebb volt az egy év­vel azelőttinél. A szocialista ipar összes termelése négy hónap alatt 4,3%-kal nőtt. Az iparban foglal­koztatottak száma január—április hónapokban átlagosan 0,6%-kal kevesebb volt, mint a múlt év ha­sonló időszakában. Az egy foglal­koztatottra jutó termelés élelmi­szeripar nélkül 7,2%-kal, a szocia­lista iparban összesen 4,9%-kal emelkedett. A mezőgazdasági termékek fel­vásárlása január—áprilisban 9,6%­­kal elmaradt a tavalyitól. Vágó­sertésből és vágómarhából keve­sebbet értékesítettek a termelők, mint a múlt év azonos időszaká­ban. Tejből kis mértékben, ba­romfiból és borból jelentősen nőtt a felvásárlás. A lakosság központi források­ból származó pénzbevétele az év első négy hónapjában 4%-kal nőtt. A pénzbevételek több mint felét kitevő bérek és bérjellegű pénzbevételek — a munkabérek 6,8%-os növekedése mellett — 5,2%-kal, a pénzbeli társadalmi juttatások 11,7%-kal — ezen be­lül a nyugdíjak 18,7%-kal — emelkedtek. A mezőgazdasági ter­meléssel kapcsolatos pénzbevéte­lek elmaradtak az egy évvel az­előttitől. A szocialista szektor beruházá­saira január—áprilisban 3,6%-kal kisebb összeget folyósítottak az egy évvel azelőttinél. Kiskereskedelmi forgalom (folyó áron) 106,7 Ezen belül: élelmiszerek 108,9 ruházati cikkek 100,4 vegyes iparcikkek 106,8 Felvásárlás 90,4 Ezen belül: növényi termékek 109,5 állatok 84 8 állati termékek 97,8 Közlekedési vállalatok teljesít­ményei Áruszállítás (árutonna/km alap­ján) 96,7 Távolsági utasszállítás (utas/km alapján) 101,9 Foglalkoztatottak havi átlagbére Az iparban 105,9 Az építőiparban 103,6 Kiskereskedelmi árindex 104,0 2. MŰSOR 20.00: Századunk A sorozat 3. része az 1905-ös orosz—japán háborúról és azt követő forradalmi esemé­nyekről szól. 20.40: Letűnt kultúrák nyomában (sz.). 21.03: TV Híradó 2. 21.30: A hófehér vadliba. Mb. ameri­kai film (sz.). Hűvös marad az idő Szárazföldünk nagy részén a nyu­gatról kelet felé haladó hűvös, külön­böző nedvességű óceáni levegőhullá­mok határozzák meg az időjárást. Ha­tásukra többfelé esik az eső, szórvá­nyosan záporok, zivatarok alakulnak ki. A legmagasabb nappali hőmérsék­let általában 1—6 fokkal alacsonyabb a legutóbbi­­évek átlagánál. Számot­tevő változás ma estig sem várható: a Kárpát-medence időjárását tovább­ra is az északnyugat felől érkező hű­vös levegő határozza meg. Hazánkban kedden változékony, sze­les idő volt. A legerősebb széllöké­sek sebessége helyenként elérte az óránkénti 60—70 km-t. Több helyről jelentettek záporesőt, néhány helyen — elsősorban a keleti országrészben — zivatar is kialakult. A hőmérséklet a kora délutáni órákban általában 16 és 21 fok között váltakozott. Várható időjárás ma estig: Felhőátvonulások, több helyen át­futó eső, néhány helyen zivatar. A nyugati, északnyugati szél újból meg­élénkül. A legmagasabb hőmérséklet 20 fok körül lesz. A Duna vízállása kedden Budapest­nél 315 centiméter volt, mára 290 cen­timéter várható. A Balaton vizének hőmérséklete kedd délben Siófoknál 18 fok volt.

Next