Népszabadság, 1976. június (34. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-02 / 129. szám
10 KÖZGAZDASÁG A nemzeti jövedelem felhasználása Amikor a nemzeti jövedelem felhasználását elemezzük, az első kérdés az, hogy az adott évben megtermelt nemzeti jövedelem fedezi-e a népgazdaságban a fogyasztást és a felhalmozást? Természetes, hogy minden gazdaságnak általában és hosszú távon saját termeléséből kell kielégítenie szükségleteit. Ettől időszakosan, egyes években lehet eltérés. Előfordulhat, hogy a hazai termelést az exportot meghaladó importtöbblettel kell kiegészíteni (vagyis adósságot vállalunk), de az is, hogy a nemzeti jövedelem egy részét nem belföldön használják fel, hanem többet viszünk ki, mint az import, s ekkor külföldi adósságunkat törlesztjük vele, vagy éppen hitelbe adunk el Arányok és egyensúly A nemzeti jövedelem termelése és a belföldi felhasználás évenkénti viszonya, aránya tehát nagyon változó lehet. A jelentősebben megbomlott termelési-felhasználási egyensúly helyreállítása minden ország gazdaságától erőfeszítéseket kíván. A negyedik ötéves terv a népgazdasági egyensúly feltételeként azt írta elő, hogy a nemzeti jövedelem és annak belföldi felhasználása azonos ütemben emelkedjék, pontosabban ez utóbbi növekedése ne haladja meg a nemzeti jövedelem emelkedését. A tervet teljesítettük: öt év alatt a nemzeti jövedelem volumene 35%kal, a belföldi felhasználás pedig 29°0-kal emelkedett. A tervidőszak folyamán a nemzeti jövedelem növekedése évről évre eléggé egyenletes volt, a belföldi felhasználás aránya viszont ettől eltérően ingadozott. Voltak évek, amikor a nemzeti jövedelmet importtöbblettel kellett kiegészíteni, hogy fedezzük a hazai szükségletet. Volt viszont olyan év is, amikor a termelésből jutott arra, hogy több legyen az export, mint az import A tervidőszak utolsó két évében gazdaságunk egyensúlyi helyzetét a világpiaci viszonyok nagymértékben befolyásolták. Az életszínvonal-politikai és beruházáspolitikai célok teljesítéséhez szükséges importért a világpiaci áremelkedések miatt ezekben az években többet kellett fizetnünk annál az árnyereségnél, amit exportáraink emelkedése révén elértünk. E cserearányromlás, valamint a kedvezőtlen tőkés exportlehetőségek miatt a külkereskedelmi forgalmunkban passzívum keletkezett. A nemzeti jövedelem felhasználásának elemzésekor az a következő kérdés, hogy a meglevő forrásból mennyit használunk fel fogyasztásra és mennyit felhalmozásra. A gazdaságpolitikai irányítás, a nemzeti jövedelemből fogyasztásra és felhalmozásra fordítható rész meghatározásával dönt az életszínvonal alakulásáról és arról, hogy milyen arányban bővíti a termelési kapacitást. Ez az arány tehát az életszínvonalpolitikai és a beruházáspolitikai célok megvalósulásának függvénye. Nagysága és időbeli változásának alapiránya minden gazdaságban nagyon jól felismerhető. Magyarországon jelenleg olyan gazdaságfejlődési szakaszban vagyunk, amikor a szűkös munkaerőforrások miatt a termelést fokozottabban kell az emberi munkát helyettesítő, s annak hatékonyságát növelő gépekkel, gépi berendezésekkel pótolni, s ugyancsak nagy összegek szükségesek a termelési és a lakossági infrastruktúra bővítésére. Ezért hazánkban a nemzeti jövedelemből felhalmozásra fordított hányad növekszik. A felhalmozás részaránya folyó áron az 1951 — 1955-ös években 21,9%, az 1966— 1970-es években 24,1%, az 1971— 1975-ös években pedig 27,9%. Ugyanez összehasonlító (1968. évi) árakon 21,2%, 23,5% és 24,5%. A fogyasztás és felhalmozás arányára is jellemző, hogy évenként jelentősen ingadozhat. A kialakult arányok tartós megváltoztatására azonban hosszú időszakra van szükség. Az arányok évenkénti ingadozása leginkább a beruházások és a készletek gyakran rapszodikus változásaival függnek össze. A fogyasztás összetétele A nemzeti jövedelem felhasználásának elemzésében mélyebbre hatolva azt kell vizsgálnunk, hogy a fogyasztás, illetve a felhalmozás milyen célokat szolgált. A fogyasztás igen nagy hányada a lakossági fogyasztás (88%), kisebb része a közösségi fogyasztás. Az elmúlt ötéves terv időszaka alatt e két fogyasztási tétel nagysága évente átlagosan azonos arányban nőtt (5,1% és 5,6%). A nemzeti jövedelemből származó lakossági fogyasztás felöleli mindazokat az anyagi javakat és szolgáltatásokat, amelyeket a lakosság személyes jövedelméből fedez, és amelyeket természetbeni társadalmi juttatásként kap. Az egy lakosra jutó fogyasztás az életszínvonal egyik legfontosabb mutatója. Ennek időbeli változása az életszínvonal alakulásának a lakosság által leginkább érzékelhető részéről ad tájékoztatást. Országok közötti összehasonlítás alapján mondhatunk véleményt a különböző országok lakosainak életszínvonal-különbségeiről. A fogyasztás összetétele pedig tájékoztat bennünket a fogyasztási szokásokról és a fogyasztás legfontosabb elemeinek egymáshoz való arányairól. A lakosság összes fogyasztásán belül általában legnagyobb hányada az élelmiszer-fogyasztásnak van. Az életszínvonal emelkedésének jellemzője, hogy a fogyasztás növekedésével az összes fogyasztáson belül csökken az élelmiszer-fogyasztás aránya. (Magyarországon például 1960-ban az összes fogyasztásból még 39% volt az élelmiszer aránya, ami 1975-re 29%-ra csökkent.) Másfelől a fogyasztáson belül emelkedik az élvezeti cikkek, a tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások fogyasztásának az aránya. Hazánkban a fogyasztásban a tartós fogyasztási javak aránya 1960-ban 4,1% s 1975-ben 7,5% volt. Ebben a legutóbbi időben meghatározó szerepe van az automobilizmus terjedésének. A IV. ötéves tervben a fogyasztás összes növekedésének 10%-a a személygépkocsi-vásárlások és az ehhez kapcsolódó alkatrész- és üzemanyag-fogyasztás mennyiségének növekedéséből adódott. Az életszínvonal emelkedésével együtt nőtt a ruházati fogyasztás, de a fogyasztáson belüli aránya tizenöt év alatt nem emelkedett, sőt, valamelyest csökkent is. A fogyasztás struktúrájának ilyen alakulása kedvezőtlen. Ezzel a jellemzővel szinte egyetlen kivétel vagyunk mind a szocialista, mind a kapitalista országok között. Ugyancsak alig változott tizenöt év alatt a szolgáltatások fogyasztási aránya. Ne legyen félreértés, a szolgáltatások fogyasztásának nagysága az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan a szóban forgó időszakban megkétszereződött. Az életszínvonal mai szintjén és ilyen mértékű emelkedés mellett azonban a minőségi változás egyik jele, ha a szolgáltatások, igénybevétele nagyobb arányban növekszik, mint általában az életszínvonal. A magasabb életszínvonal minőségi jellemzője az is, hogy átalakul a lakosság tüzelőanyag- és energiafelhasználásának struktúrája, ami az életmódbeli változást, javulást fejezi ki. A tüzelőgázolaj-fogyasztás egy lakosra jutó mennyisége hazánkban 1970-ben 23 kiló, 1975-ben 66 kiló. Az elektromos energia egy lakosra jutó fogyasztása ezalatt 176 kWó-ról 302 kWó-ra emelkedett. A felhalmozás szerkezete Végül nagy fontosságú kérdés az is, hogy a nemzeti jövedelemből mekkora rész kerül felhalmozásra. Ennek mértéke és összetétele befolyásolja a termelés alakulását, a további fejlődést, szorosan összefügg a nemzeti jövedelemmel, illetve az export-import alakulásával. Következésképpen döntő tényezője a népgazdaság egyensúlyi helyzetének. A felhalmozás egyik jelentős része közvetlenül bővíti az ország termelőkapacitását, másik része a termelés és a fogyasztás infrastruktúrájának bővítését szolgálja. Az állóeszközök bővítésének forrása a beruházás. A beruházási tevékenység egyrészt a nemzeti jövedelem felhasználását jelenti, másrészt a nemzeti jövedelem növelésének lehetőségeit teremti meg. E kétarcú tevékenység nagyon érzékenyen reagál a gazdasági fejlődés minden mozzanatára, másrészt alakítója is annak. A jövő fejlődésének megalapozása szempontjából nagyon fontos, hogy hol és milyen beruházásokat létesítünk, egyáltalán ezek mibe kerülnek és mennyi idő alatt valósítjuk meg őket. A felhalmozás egy része készletek alakjában csapódik le. A zavartalan termelésnek feltétele a megfelelő mértékű és összetételű készletállomány. Az ésszerűen szervezett gazdálkodás és forgalmazás nyilvánvalóan kisebb készletekkel is biztosíthatja a zavartalan termelést. Nálunk a készletállomány általában aránytalanul nagy a termelés méreteihez vagy a nemzeti jövedelem nagyságához képest. 1975-ben a nettó felhalmozás összesen 125 milliárd forint volt. Ebből 96 milliárd forint az állóeszközök bővítése, 10 milliárd a befejezetlen beruházások növekedése és 19 milliárd a készletek felhalmozása. A nemzeti jövedelem jelentős hányadát kötötte le ebben az évben a befejezetlen beruházások és a készletek emelkedése. A IV. ötéves terv ideje alatt a nemzeti jövedelem 2—7%-át a készletek és 2—5%-át a befejezetlen beruházás növelésére fordítottuk. Ezek a növekedések nem minden évben voltak egyenletesek, s az aránytalanságok időközönként feszültségeket okoztak. Az elmondottakból kiderül, hogy a népgazdaság helyzetének megítéléséhez elengedhetetlen a nemzeti jövedelem felhasználásának elemzése, ismerete. A legfontosabb, legáltalánosabb népgazdasági összefüggéseket tárják fel ezek a felhasználási arányok, amelyek ismerete és befolyásolása a politika elsőrendű feladata és a gazdaságpolitika kiinduló tézise. A felhasználás sokoldalúan megalapozott tervezése biztosítja a ma már jelentős nagyságú — több mint 400 milliárd forintnyi — nemzeti jövedelmünk célszerű és hatékony felhasználását. Dr. Rácz Albert a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője fW ifi IiViJM, 9 MIM, \ /■ if, //AT//,•/. KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Zenekari muzsika. Közben: 9.05: Olvasólámpa. 10.05—10.45: Gyermekeknek. 10.43: Régi híres énekesek. 11.10: Válaszolunk hallgatóinknak. 11.25: Kórusművek. 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Brigádnapló. 13.40: Népdalkórusok. 14.00: Ezeregy délután. 14.30: Liszt, h-moll szonáta. 15.10: Iskolarádió. 15.50: Indulók. 16.10: A munkásmozgalom dalaibóL 16.20: Bakonyi népdalok. 16.39: Holnap közvetítjük. 17.05: A művészet az iskolapadbóL 17.30: Új Beethoven-lemezünk. 18.15: Könyvszemle 19.15: Könyvpárbaj. 20.31: Gluck: Orfeusz. Háromfelvonásos opera. 23.07: Nótacsokor. 0.10: Brahms: Mária-dalok. Részi. PETŐFI RÁDIÓ 8.33: Périchole. Operettrészi. ••33: A 04, 05, 07 jelenti. 11.33: A Szabó család. 12.00: Tánczene Varsóból. 12.33: Hangszerszólók. 13.20: Az élő népdal 13.33: A komlói gyermekkórus-találkozóról. Kettőtől ötig ... Zenés délután. 14.00: Népdalok, néptáncok. 14.16: A Lincoln-brigád dalai. 14.25: Orvosi tanácsok. 14.35: Slágermúzeum. 15.36: Örökzöld dallamok. 16.33: Elek Tihamér fuvolázik. 16.48: Operettnyitány. 17.00: Az Ifjúsági Rádió órája. 18.00: V. Dózsa—Vasas labdarúgómért II. fi. Közv. 19.00: Tánczene. 19.30: Népi zene. 19.50: Jegyzet. 20.00: Bp. Honvéd—FTC labdarúgómért II. fi. Közv. 20.30: Iránytű. 22.00: Csajkovszkij: Változatok egy rokokótémára. 22.19: Operettrészletek. I 22.33: Halló, Berlin! Halló, Budapest! 23.33: Mendelssohn: e-moll vonósné- I gyes. 3. MŰSOR 14.05: Zenekari muzsika. Szt. 15.00: Kamarazene. 16.03: Dante: Isteni színjáték. Pokol, II. rész. 16.55: Rossini: A sevillai borbély. Részi. 18.03: A Merkus titkai. 18.18: Zenekari muzsika. Szt. 19.33: Bartók-kórusok. Szt. 19.40: Hangverseny-közv. az MTA-teremből. Szt Közben: kb. 20.30: Hasznos szenvedély. Kb. 21.40: 2000 felé . . Kb. 22.20: Dzsesszfelvételek. 22.48: Balassa, Cantata Y. Szt. TELEVÍZIÓ 9.58: Tévétorna (sz.). 10.05: Legyünk barátok! 10.45: Delta (ism., sz.). 11.25: Arséne Lupin (ism., sz.). 12.20: Játék a betűkkel (ism.). 17.33: Hírek. 17.40: Nyugalmunk érdekében. Riportfilm. 18.15: Ácsok, ácsok... A dokumentumfilm egy kiválóan dolgozó brigádot mutat be. 19.15: Esti mese (színes). 19.30: TV Híradó. 20.00: Tévétorna (sz.). 20.05: Férfi civilben. Mb. szovjet film (sz.). 21.30: Glóbusz —róbusz. Külpolitikai vetélkedő, II. 22.30: TV Híradó 3. NÉPSZABADSÁG 1976. június 2., szerda GAZDASÁGI JELZŐTÁBLA 1976. január—április (az előző év azonos időszakának %-ában) Szocialista ipar A bruttó termelési érték volumene Szocialista ipar, élelmiszeripar nélkül 106,3 Élelmiszeripar 96,0 Szocialista ipar összesen Ezen belül: 104,3 kohászat 105,9 gépipar 106,8 vegyipar 111.4 építőanyag-ipar 101.2 könnyűipar Foglalkoztatottak száma a szo102.4 cialista iparban 99,4 Kivitelező építőipar Építőipari termelés 100.2 Foglalkoztatottak száma Külkereskedelem (folyó áron, 100,4 kereskedelmi árfolyamon) Behozatal 80.8 Kivitel 90,9 A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint január—áprilisban a szocialista ipar termelése —élelmiszeripar nélkül — 6,3%-kal emelkedett. A villamosenergiaipar és a vegyipar termelése több mint 11%-kal, a bányászat, az építőanyag-ipar és a könnyűipar termelése mérsékelten (1—2%kal) nőtt. Az élelmiszeripar termelése — a múlt évinél kisebb vágóállatfelvásárlás és egyes őszi betakarítású növények gyengébb terméseredményei következtében — 4%-kal kevesebb volt az egy évvel azelőttinél. A szocialista ipar összes termelése négy hónap alatt 4,3%-kal nőtt. Az iparban foglalkoztatottak száma január—április hónapokban átlagosan 0,6%-kal kevesebb volt, mint a múlt év hasonló időszakában. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés élelmiszeripar nélkül 7,2%-kal, a szocialista iparban összesen 4,9%-kal emelkedett. A mezőgazdasági termékek felvásárlása január—áprilisban 9,6%kal elmaradt a tavalyitól. Vágósertésből és vágómarhából kevesebbet értékesítettek a termelők, mint a múlt év azonos időszakában. Tejből kis mértékben, baromfiból és borból jelentősen nőtt a felvásárlás. A lakosság központi forrásokból származó pénzbevétele az év első négy hónapjában 4%-kal nőtt. A pénzbevételek több mint felét kitevő bérek és bérjellegű pénzbevételek — a munkabérek 6,8%-os növekedése mellett — 5,2%-kal, a pénzbeli társadalmi juttatások 11,7%-kal — ezen belül a nyugdíjak 18,7%-kal — emelkedtek. A mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos pénzbevételek elmaradtak az egy évvel azelőttitől. A szocialista szektor beruházásaira január—áprilisban 3,6%-kal kisebb összeget folyósítottak az egy évvel azelőttinél. Kiskereskedelmi forgalom (folyó áron) 106,7 Ezen belül: élelmiszerek 108,9 ruházati cikkek 100,4 vegyes iparcikkek 106,8 Felvásárlás 90,4 Ezen belül: növényi termékek 109,5 állatok 84 8 állati termékek 97,8 Közlekedési vállalatok teljesítményei Áruszállítás (árutonna/km alapján) 96,7 Távolsági utasszállítás (utas/km alapján) 101,9 Foglalkoztatottak havi átlagbére Az iparban 105,9 Az építőiparban 103,6 Kiskereskedelmi árindex 104,0 2. MŰSOR 20.00: Századunk A sorozat 3. része az 1905-ös orosz—japán háborúról és azt követő forradalmi eseményekről szól. 20.40: Letűnt kultúrák nyomában (sz.). 21.03: TV Híradó 2. 21.30: A hófehér vadliba. Mb. amerikai film (sz.). Hűvös marad az idő Szárazföldünk nagy részén a nyugatról kelet felé haladó hűvös, különböző nedvességű óceáni levegőhullámok határozzák meg az időjárást. Hatásukra többfelé esik az eső, szórványosan záporok, zivatarok alakulnak ki. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 1—6 fokkal alacsonyabb a legutóbbiévek átlagánál. Számottevő változás ma estig sem várható: a Kárpát-medence időjárását továbbra is az északnyugat felől érkező hűvös levegő határozza meg. Hazánkban kedden változékony, szeles idő volt. A legerősebb széllökések sebessége helyenként elérte az óránkénti 60—70 km-t. Több helyről jelentettek záporesőt, néhány helyen — elsősorban a keleti országrészben — zivatar is kialakult. A hőmérséklet a kora délutáni órákban általában 16 és 21 fok között váltakozott. Várható időjárás ma estig: Felhőátvonulások, több helyen átfutó eső, néhány helyen zivatar. A nyugati, északnyugati szél újból megélénkül. A legmagasabb hőmérséklet 20 fok körül lesz. A Duna vízállása kedden Budapestnél 315 centiméter volt, mára 290 centiméter várható. A Balaton vizének hőmérséklete kedd délben Siófoknál 18 fok volt.