Népszabadság, 1977. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-23 / 45. szám

10 NÉPSZABADSÁG 1977. február 23., szerda KÖZGAZDASÁG ÉRTÉKELEMZÉS • HATÉKONYSÁGNÖVELÉS Évi 75 ezer köbméterrel kevesebb importra Értékelemzés hatékonyság­növelés című, január 5-én közölt cikkünk­ben ismertettük az OMFB által ki­írt és a Közgazdasági Továbbképző Intézet közreműködésével szervezett pályázat tapasztalatait, a gazdasá­­ságos termékszerkezet kialakítását, erőforrásaink ésszerűbb felhasználá­sát szolgáló vezetési, szervezési el­járás szélesebb körű hazai elterjesz­tésére. Alább a pályázatban részt vevő Nyugatmagyarországi Fagazda­sági Kombinát és a Budapesti Bőr­ipari Vállalat értékelemzési munká­járól adunk tájékoztatást. A FAIPARI Ágazatok jelen­leg mintegy évi 1,3 millió köbmé­ter fenyősfűrészárut használnak fel, s ennek csaknem egyharma­­dából csomagolóeszközöket­ gyár­tanak. Az OMFB pályázatának 32 részvevője közül a fagazdaságot reprezentáló egyetlen vállalat, a Nyugatmagyarországi Fagazdasági Kombinát fafeldolgozó-ipari tevé­kenységén belül a ládatermelés számottevő részarányt, 14%-ot képvisel. E termékcsoport iránt a kereslet az előttünk álló időszak­ban változatlanul erőteljes. A lá­dagyártás alapanyaga, a fenyő­­hengeresfa és a fenyőfűrészáru döntő hányadában import, amely­nek mértéke szocialista országok­ból nem bővíthető. Az értékelemzés kapcsán elő­ször is a ládatermelés és -forgal­­■ marás régóta beidegződött, korsze­rűtlen gyakorlatának tarthatat­lanságára kell rámutatnunk. Amíg az­ iparban a kávéfőzőtől a búto­rig, a lakóháztól a gépkocsiig és a repülőgépig minden termék szerkezetét a termelő tervezi meg, addig a mi területünkön ezt az alapvető, nagy szakmai fel­ké­szültséget igénylő műszaki-gaz­dasági feladatot a kialakult rend­hagyó szokás szerint mindmáig a megrendelő végzi. A textil-, a gyógyszer-, a kon­zerv-, a gépipari stb. vállalatok a ládagyártáshoz szükséges tervezé­si szakismeret hiánya miatt a konstrukció­­ kialakításában több­nyire túlzott biztonságra töreksze­nek, indokolatlan mértékű szilárd­sági és más követelményeket tá­masztanak. Így a beépített fa­anyag mérete, a szerkezeti meg­oldás nincs összhangban a láda rendeltetési céljával, a felhaszná­lás során felmerülő igénybevétel­lel. Összefügg ez azzal is, hogy a megrendelő anyagi érdekeltsége sem számottevő. Költségszerkeze­tében a csomagolóeszköz-ráfordí­tás összege jelentéktelen, s azt a csomagolt termék árában rögzí­tett hányadként­, de legalább a tényleges beszerzési áron áthárít­ja a vevőre. Hasonlóképpen a termelőt sem ösztönzi anyagilag semmi a láda konstrukciójának takarékos meg­tervezésére, mivel a megrendelő által megadott terv és alkatrész­méretek alapján készíti el árveré­sét, s abban a tényleges anyagfel­használás költségeit érvényesít­heti. S minthogy a faanyag költ­sége a többi közvetlen költséggel együtt a közvetett költségek vetí­tési alapja, a termelő érdekeltsége ellentétes az anyagtakarékossági célokkal, így a népgazdasági ér­dekekkel is. A KORSZERŰEN VEZETETT VÁLLALATOK — a Magyar Va­gon- és Gépgyár, a Székesfehér­vári Könnyűfémmű, a Chino­in és a Kőbányai Gyógyszerárugyárak, a Pápai Textilgyár stb. — tapasz­talt szállítási szakemberei a köz­vetlen eszmecseréik során maguk is belátták a termelő—megrende­lő viszony új alapokra helyezésé­nek szükségességét. Egyetértettek azzal: számukra nem az a fon­tos, hogy a konstrukciót „ők ta­lálják ki”, hanem az, hogy a láda megfeleljen a kívánt célnak. A megrendelők szállítási szakértői, az értékelemző munkacsoporttal szorosan együttműködve, megha­tározták a különféle ládákkal kapcsolatos igényeiket. Megadták az igények konkretizálásához szükséges részletes tájékoztatást, így a csomagolásra kerülő termék alapanyagát, halmazállapotát, alakját, méretét, súlyát stb.; kö­zölték a szállítás közbeni átrakás­sal, az egységrakomány-képző, ra­kodó-, szállítóeszközök kapacitás­­kihasználásával, a láda egyutas vagy visszatérő felhasználásával stb. összefüggésben mérlegelendő tényezőket. A megrendelők által megadott tényezők (funkciók) ismeretében az értékelemző munkacsoport a Közgazdasági Továbbképző Inté­zet szaktanácsadásával végezte el a több mint egy évig tartó vizs­gálatot. A kidolgozott ládagyárt­­mány-fejlesztési koncepcióban rögzített irányelvek alapján meg­tervezett és előállított megoldási változatok, mintaládák műsza­ki igénybevételi vizsgálatait az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézetben végezték el. A vizsgá­lati jegyzőkönyvek tanúsága sze­rint valamennyi kifejlesztett láda­konstrukció sérülés nélkül áltot­ta ki a felhasználás folyamán je­lentkező maximális terhelési érték többszörösét. E ládakonstrukciók ezek sze­rint még mindig számottevő tar­talékot, az értékelemzés nyelvén felesleges funkciót tartalmaznak. Az értékelemző munkacsoport ugyanis abból a meggondolásból indult ki, hogy a láda-gyártmány­fejlesztésnek ebben az első üte­mében magas fokú követelmény­­rendszert támasszon. Ennek foly­tán szerényebb, de nem vitatható eredményekkel kívánta bizonyíta­ni az értékelemzés komplex mód­szerének — minden korábbi ész­­szerűsítési eljárásnál nagyobb — hatékonyságát. Az értékelemző munkacsoport által kifejlesztett konstrukciók — amelyek a kereskedelmi, ip..­,, gép- és motorládagyártás teljes hazai választékskáláját átfogják — a jelenlegi kivitellel szemben átlagosan 25%-kal kevesebb nettó (beépített) faanyagot tartalmaz­nak. Az igénybevételi vizsgálato­kat sérülés nélkül állják, felhasz­nálásuk­­biztonságos, konstrukció­juk a célnak megfelelő, gyártás­­technikai nehézség nélkül kivite­­lezhetők, sorozatgyártásukhoz semmiféle beruházás nem szüksé­ges. A javasolt megoldási változatok bevezetése a felhasználó számára a túrasúly 25%-os csökkenése ré­vén már önmagában is előnyös. Növelhető ez az érdekeltség azzal, hogy a ládatermelő a nála gyárt­mányfejlesztés útján keletkező nyereségtöbblet bizonyos méltá­nyos hányadát átengedheti a fel­használónak. Tekintve, hogy az értékelemzés­sel feltárt probléma a szakma egész területére jellemző, az ér­tékelemzéssel kidolgozott gyárt­mányfejlesztési módszer az ország valamennyi ládatermelő üzemében minden külön ráfordítás nélkül bevezethető. Teljes körű alkalma­zás esetén, e nemrégen kidolgozott OMFB-tanulmány 1975. évi ada­tait alapul véve (250 ezer m3 net­tó láda — 300 ezer m3 bruttó fű­részáru), évi 75 ezer m­­3 rövid­­fenyő-fűrészáru hazai termelői árán számítva 207 millió forint, importáron 6,0 millió rubel, ex­portáron 4,6 millió dollár értékű fenyőfűrészáru takarítható meg. A KIDOL­GOZOTT GYÁRT­­MÁNYFEJLESZTÉSI MÓDSZER hazai általános bevezetésének elő­feltétele a szervezési és az érték­­elemzési oktatási jellegű feladatok megoldása. Véleményünk szerint az érdekeltségi viszonyok, az ár­kérdések, a szabványfejlesztés stb. szabályozását célszerű lenne tár­caközi bizottságra bízni. A láda gyártmány- és gyártásfejlesztését, a minőségellenőrzést, a kutatást és az oktatást pedig rendszergaz­da kijelölésével lehetne összehan­golni. A kereskedelmi, ipari, gép- és motorláda-termelés hazánkban rendkívül szétszórt, a termelő üze­mek száma meghaladja a százat. Ennek ellenére a láda-gyártmány­fejlesztés első ütemének eredmé­nyeként, irányító szerveink aktív támogatásával, az imént említett évi megtakarítás egy év alatt leg­alább 50—60%/­l-ban, két év alatt minimálisam 70—80%-ban, az V. ötéves terv időszaka alatt pedig teljes egészében gyakorlatilag megvalósítható. Dr. Speer Norbert az ÉRDÉRT vezérigazgatója, szakmai bíráló Dr. Tusa Gábor a Faipari Kutató Intézet tudományos osztályvezetője KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Szoc. brigádok akadémiája. 8.57: Zenés képeskönyv. 8.12: Zseni kerestetik. 9.12: Bálint Mária hegedül. 10.05: Nyitaskék. 10.40: Zenekari muzsika. Közben: 11.10: Válaszolunk hallga­tó­inkna­k. 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Új falusi krónika. Sok fiatal el­hagyja faluját, a városban tanul, majd diplomával, szakmunkás­bizonyítvánnyal a zsebében visszatér. Hogyan találhat ott­honra? Erről hallhatunk enyin­gi példákat. 13.40: Népi zene. 11.05: Ezeregy délután. 14.30: A tisztes ipar zenei hagyomá­nyai. HI. 14.49: Népszerű filmzene. 15.10: Messziről — messzire! 15.50: Karacsay: Három magyar tánc. 16.10: A szovjet hadsereg napján. 16.40: Csajkovszkij-kórusok. 17.07: a magunk érdekében. 17.32: Népdalcsokor. 18.15: Könyvszemle. 19.15: A magyarországi délszlávok néprajza. 20.00: Puccini: Bohémélet, I. és H. felv. 21.12: Füst Milán versei. 21.17: Slágermúzeum. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Spinoza, a filozófus. 23.00: Századunk zenéjéből. 0.10: A Rokokó e. játszik. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Világslágerek zenekarra. 8.33: Pompadour. Részletek. 9.33: Tánczene. 11.33: A Szabó család. 12.00: Az élő népdal. 12.10: Szovjet dzsesszfe­lvételek. 12.33: Operafelvételek. 13.33: Zene gyerekeknek. Kettőtől ötig ... Zenés délután. 14.00: Ravel: Lúdanyó meséi. 14.15: Fúvószene. 14.25: Orvosi tanácsok. 14.35: Táncdalok. 14.50: Enescu: I. román rapszódia. 15.03: Operettdalok. 15.18: Az Alekszandrov­ c. műsorából. 15.36: Örökzöld dallamok. 16.33: Énekszóval, muzsikával. 17.00: Ötödik sebesség. 18.00: Gépmatuzsálemek. 18.10: Dzsesszfelvételek. 18.33: Kodály-művek. 19.02: Cseh dalok és táncok. 19.28: 3 x 3. — Táncdalok. 20.00: Ez is, az is ... 22.00: Könnyűzene. 22.33: Mendelssohn: c-moll vonósné­gyes. 23.00: Nótacsokor. 3. MŰSOR 14.05: Simándy József énekel. Szt. 14.33: Romantikus zongoraszonáták. 16.03: Képek Bakfark Bálint életéből. 16.28: A reneszánsz francia táncai. 16.33: Mindenki iskolája. 17.03: Bach-művek. Szt. 18.05: Ázsiai zenekultúrák. 18.50: Dzsesszfelvételek. Szt. 19.15: Angol újságnyelvlecke. 19.33: Schönberg-kórusművek. Sz­t. 19.40: Mozart-est. Közv. Szt. Közben: kb. 20.15—20.30: Külföldi tu­dósoké a szó és versek. Kb. 21.30: Irodalomtudósaink fóruma. Kb. 22.00: Operakettősök. 22.32: Magyar zeneszerzők. Szt. TELEVÍZIÓ 7.59: Tévétorna (sz.). 8.05: Magyar I. o. o. (ism. 13.05). 9.05: Kémia I. o. (ism.). 9.40: Delta. 10.05: A nagy óra. Mb. amerikai film. 11.35: Lehet egy kérdéssel több? (ism.). 14.30 és 15.05: Mindenki iskolája. 15.40: Építsük fel a matematikát! 16.48: Hírek. 16.55: Egészségünkért! 17.00: Kuckó. 17.30: Balázs János vagyok. Portréfilm. 17.55: Óvodások műsora (sz.). 18.25: Szépen, jól magyarul. .. 18.35: A Vörös Hadsereg 59. születés­napján. 19.05: Esti mese. 19.20: Tévétorna (sz.). 19.30: TV Híradó. 20.00: Jogi esetek. Évi 28-30 millió forint importmegtakarítás a bőriparban A Budapesti Bőripari Vállalat­nál az OMFB-pályázat kapcsán megalakult értékelemző munka­csoport figyelme a nyers marha­bőrök import beszerzésének fe­­l­ül­vizsgálatára irányult. Az ok kézenfekvő: a hazai bőripar a belföldi származású nyers mar­habőrök teljes körű hasznosí­tása mellett szükségletének na­gyobb hányadát importból fedezi. A zömmel Ausztráliából, Észak- Amerikából, valamint Észak- és Nyugat-Európából beszerzett bő­röket a Budapesti Bőripari Vál­lalat, a Pécsi Bőrgyár és a Simon­­tornyai Bőrgyár dolgozza fel készbőrré. Az importot — mely­nek volumene évi 25 ezer tonna, devizaigénye pedig 30 millió dol­lár körül mozog — az említett há­rom bőrgyár kereskedelmi közös vállalata, a BIVIMPEX bonyolít­ja le. Beszerzési modell A beszerezhető nyersbőrök sok­félék s így a választás lehetősége is nagyon tág: egy darab marha­bőr súlya az állat vágási korától és súlyától függően 8 kg-tól 50 kg-ig terjedhet. Az eltérő szárma­zású és súlyú bőrök minősége szé­les skálán mozog, s ez meghatá­rozza a készbőrgyártási folyamat műszaki-gazdasági lehetőségeit is. Elsősorban a nyersbőr felületi mi­nőségétől függ, hogy milyen ér­tékű készbőr állítható elő belőle. Így az import beszerzésének ál­landó problémája, hogy a nyers­bőrről (a felületét bontó szőrzet és szennyeződések miatt) nem le­het megállapítani későbbi hasz­nálhatóságának mértékét. „Indi­viduális” eredetéből adódóan min­den darab bőr más és más. Egy vásárlási tétel hasznosítására csak a nyersbőr-kereskedelmi szo­kások ismeretében, az adott tétel­­re vonatkozó korábbi statisztikai adatok alapján, csak korlátozott valószínűséggel következtethe­tünk. Az utóbbi években a tőkés piacokra jellemző nyers- és alap­anyagválság a nyersbőröket sem kerülte el, s így ma különös je­lentősége van a vásárlások céltu­datosságának, a változó piaci helyzet optimális kihasználásának. A Budapesti Bőripari Vállalat tíztagú értékelemző munkacso­portja a készbőröket feldolgozó cipőipar, valamint a lábbelit érté­kesítő külkereskedelem szakem­bereinek közreműködésével olyan beszerzési modell kidolgozását tűzte ki célul, amely a változó piaci viszonyok mellett lehetőséget nyújt a leggazdaságosabb felhasz­nálásra alkalmas nyersbőrfajták megvásárlására. Kérdőívek segítségével mértük fel a készbőröket feldolgozó cipő­gyárak véleményét, majd a kap­csolatok kibővítése és elmélyül­tebb ismeretek szerzése végett munkacsoportunk a legnagyobb felhasználók szakembereit sze­mélyes megbeszélésre is meghívta. Az értékelemzéssel a hazai fo­gyasztók, a kereskedelem, vala­mint a magyar bőr- és cipőipar tényleges igényeinek kielégítését szolgáló nyersbőr-funkciókat sike­rült elkülöníteni a felhasználók szempontjából felesleges, illetve mellékes tulajdonságoktól. Ezt kö­vetően a nyersbőrök tulajdonsá­gainak ismeretében nyersbőrfaj­tánként meg kellett határozni az optimális hasznossági követelmé­nyek teljesítésének mértékét. (E munkában a Budapesti Műszaki Egyetemen kidolgozott matemati­kai statisztikai eljárást alkalmaz­tuk.) Az érdekek összhangja Az általunk kidolgozott mérő­számok a különböző nyersbőr­fajták használhatóságának ará­nyait tükrözik. E mutatószám­ok egybevetésével biztonsággal vá­lasztható ki a pillanatnyi pia­ci árhelyzetben legkedvezőbben megvásárolható nyersbőrfajta. Munkacsoportunk a műszaki kö­vetelmények tükrében meghatá­rozta a helyettesítés korlátait is. Feltárta a jelenleg érvényben levő, rögzített (fix) nyers bőráruk és a változó piaci árak ellent­mondásait, és javaslatot dol­gozott ki ennek megszüntetésére. E szerint a népgazdasági és vál­lalati érdekek összhangja közvet­lenül megteremthető úgy, hogy a jövőben a rögzített nyersbőrárak helyett a konkrét piaci árarányok épülnek be a bőripari termékek önköltségébe, s emellett a készbőr termelői árak továbbra is válto­zatlanok maradhatnak. A javasolt beszerzési módszer alkalmazásával a legcélszerűbb kereskedelmi, minőségi összetétel és az árak optimalizálásával vál­lalati szinten évi 28—30 millió Ft (14—16%) költségmegtakarítás ér­hető el Figyelmet érdemel, hogy ez a gazdasági eredmény semmi­lyen beruházást és ráfordítást nem igényel, lényegében a „szel­lemi tőke” magasabb szintű hasz­nosításával valósítható meg. Másutt is bevezethető A zárójelentést az elkészített értékelemzésről a vállalatvezetés és az OMFB bíráló bizottságá­nak könnyűipari tárcaközi al­bizottsága is elfogadta. A be­szerzési modell — a nyersbőrel­számolási rendszer egyidejű meg­változtatásával — 1978-tól reáli­san bevezethető. Addig is a java­solt eljárást a három bőrgyár szakembereinek közösen kell to­vábbfejleszteniük. A bőripar egy­séges szemléletű beszerzéspoliti­kájának kialakításával a munka­­csoport előzetes számításai szerint évi 3,5—4,0 millió dollár takarít­ható meg. A beszerzési módszer vélemé­nyünk szerint kiterjeszthető min­den olyan iparágra, ahol a gyár­tási folyamathoz egymást helyet­tesíthető nyers- és alapanyagfaj­tákat kell importálni. Nádasdi Ferenc — Gross Zoltán 20.40: Zászlós lakodalom (sz.). 21.20: Nyitott könyv. 22.30: TV Híradó 3. 22.40: Íratlan költészet. 3. 2. MŰSOR 18.33: A tv szabadegyeteme (ism., sz.). 19.30: TV Híradó. 20.00: Magyarország—Norvégia férfi, kézilabda-mérk. közv. 21.15: TV Híradó 2. 21.35: Gitáriskola kezdőknek. 21.50: A hegedűkészítő (ism., sz.). Változékony idő Írország nyugati partvidékénél nagy kiterjedésű, meglehetősen mély kö­zéppontú, alacsony nyomású légör­vény helyezkedik el. Ezen áramlási rendszer déli és keleti szélén, a cent­rumtól ezer, kétezer kilométerre Al­gír, Korzika, a Szudéták, a Finn-öböl és a szovjetunióbeli kibinszki víztá­roló térségében kisebb hatótávolságú, de élénk tevékenységet kifejtő perem­­ciklonok fejtik ki hatásukat. A nagy­arányú délnyugati áramlás miatt egész Európában enyhe az idő. A na­pi legmagasabb hőmérséklet minden­hol lényegesen a sokévi átlag felett van. A következő napokban is enyhe, változékony időjárásra számíthatunk. A kedd reggelig beérkezett csapa­dékjelentések szerint a legutóbbi 24 óra alatt mindenhol hullott csapadék. A nap többi részében felszakado­zott a felhőzet és több órára kisütött a nap. A délies légmozgások lecsilla­podtak, és délutánra a hőmérséklet ismét elérte a 10—15 fokot. A Duna vízállása kedden Budapest­nél 440 centiméter volt, ma ugyan­ennyi várható. Várható időjárás ma estig: Túlnyomóan felhős idő, eleinte dé­len, majd fokozatosan az ország többi részére is kiterjedő esők. A délnyu­gati szél napközben megélénkül. Eny­he marad az idő. Várható legmaga­sabb hőmérséklet 10—15 fok között. 1977. február 22. kedd ,­ám.

Next