Népszabadság, 1977. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-23 / 45. szám
10 NÉPSZABADSÁG 1977. február 23., szerda KÖZGAZDASÁG ÉRTÉKELEMZÉS • HATÉKONYSÁGNÖVELÉS Évi 75 ezer köbméterrel kevesebb importra Értékelemzés hatékonyságnövelés című, január 5-én közölt cikkünkben ismertettük az OMFB által kiírt és a Közgazdasági Továbbképző Intézet közreműködésével szervezett pályázat tapasztalatait, a gazdasáságos termékszerkezet kialakítását, erőforrásaink ésszerűbb felhasználását szolgáló vezetési, szervezési eljárás szélesebb körű hazai elterjesztésére. Alább a pályázatban részt vevő Nyugatmagyarországi Fagazdasági Kombinát és a Budapesti Bőripari Vállalat értékelemzési munkájáról adunk tájékoztatást. A FAIPARI Ágazatok jelenleg mintegy évi 1,3 millió köbméter fenyősfűrészárut használnak fel, s ennek csaknem egyharmadából csomagolóeszközöket gyártanak. Az OMFB pályázatának 32 részvevője közül a fagazdaságot reprezentáló egyetlen vállalat, a Nyugatmagyarországi Fagazdasági Kombinát fafeldolgozó-ipari tevékenységén belül a ládatermelés számottevő részarányt, 14%-ot képvisel. E termékcsoport iránt a kereslet az előttünk álló időszakban változatlanul erőteljes. A ládagyártás alapanyaga, a fenyőhengeresfa és a fenyőfűrészáru döntő hányadában import, amelynek mértéke szocialista országokból nem bővíthető. Az értékelemzés kapcsán először is a ládatermelés és -forgal■ marás régóta beidegződött, korszerűtlen gyakorlatának tarthatatlanságára kell rámutatnunk. Amíg az iparban a kávéfőzőtől a bútorig, a lakóháztól a gépkocsiig és a repülőgépig minden termék szerkezetét a termelő tervezi meg, addig a mi területünkön ezt az alapvető, nagy szakmai felkészültséget igénylő műszaki-gazdasági feladatot a kialakult rendhagyó szokás szerint mindmáig a megrendelő végzi. A textil-, a gyógyszer-, a konzerv-, a gépipari stb. vállalatok a ládagyártáshoz szükséges tervezési szakismeret hiánya miatt a konstrukció kialakításában többnyire túlzott biztonságra törekszenek, indokolatlan mértékű szilárdsági és más követelményeket támasztanak. Így a beépített faanyag mérete, a szerkezeti megoldás nincs összhangban a láda rendeltetési céljával, a felhasználás során felmerülő igénybevétellel. Összefügg ez azzal is, hogy a megrendelő anyagi érdekeltsége sem számottevő. Költségszerkezetében a csomagolóeszköz-ráfordítás összege jelentéktelen, s azt a csomagolt termék árában rögzített hányadként, de legalább a tényleges beszerzési áron áthárítja a vevőre. Hasonlóképpen a termelőt sem ösztönzi anyagilag semmi a láda konstrukciójának takarékos megtervezésére, mivel a megrendelő által megadott terv és alkatrészméretek alapján készíti el árverését, s abban a tényleges anyagfelhasználás költségeit érvényesítheti. S minthogy a faanyag költsége a többi közvetlen költséggel együtt a közvetett költségek vetítési alapja, a termelő érdekeltsége ellentétes az anyagtakarékossági célokkal, így a népgazdasági érdekekkel is. A KORSZERŰEN VEZETETT VÁLLALATOK — a Magyar Vagon- és Gépgyár, a Székesfehérvári Könnyűfémmű, a Chinoin és a Kőbányai Gyógyszerárugyárak, a Pápai Textilgyár stb. — tapasztalt szállítási szakemberei a közvetlen eszmecseréik során maguk is belátták a termelő—megrendelő viszony új alapokra helyezésének szükségességét. Egyetértettek azzal: számukra nem az a fontos, hogy a konstrukciót „ők találják ki”, hanem az, hogy a láda megfeleljen a kívánt célnak. A megrendelők szállítási szakértői, az értékelemző munkacsoporttal szorosan együttműködve, meghatározták a különféle ládákkal kapcsolatos igényeiket. Megadták az igények konkretizálásához szükséges részletes tájékoztatást, így a csomagolásra kerülő termék alapanyagát, halmazállapotát, alakját, méretét, súlyát stb.; közölték a szállítás közbeni átrakással, az egységrakomány-képző, rakodó-, szállítóeszközök kapacitáskihasználásával, a láda egyutas vagy visszatérő felhasználásával stb. összefüggésben mérlegelendő tényezőket. A megrendelők által megadott tényezők (funkciók) ismeretében az értékelemző munkacsoport a Közgazdasági Továbbképző Intézet szaktanácsadásával végezte el a több mint egy évig tartó vizsgálatot. A kidolgozott ládagyártmány-fejlesztési koncepcióban rögzített irányelvek alapján megtervezett és előállított megoldási változatok, mintaládák műszaki igénybevételi vizsgálatait az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézetben végezték el. A vizsgálati jegyzőkönyvek tanúsága szerint valamennyi kifejlesztett ládakonstrukció sérülés nélkül áltotta ki a felhasználás folyamán jelentkező maximális terhelési érték többszörösét. E ládakonstrukciók ezek szerint még mindig számottevő tartalékot, az értékelemzés nyelvén felesleges funkciót tartalmaznak. Az értékelemző munkacsoport ugyanis abból a meggondolásból indult ki, hogy a láda-gyártmányfejlesztésnek ebben az első ütemében magas fokú követelményrendszert támasszon. Ennek folytán szerényebb, de nem vitatható eredményekkel kívánta bizonyítani az értékelemzés komplex módszerének — minden korábbi észszerűsítési eljárásnál nagyobb — hatékonyságát. Az értékelemző munkacsoport által kifejlesztett konstrukciók — amelyek a kereskedelmi, ip..,, gép- és motorládagyártás teljes hazai választékskáláját átfogják — a jelenlegi kivitellel szemben átlagosan 25%-kal kevesebb nettó (beépített) faanyagot tartalmaznak. Az igénybevételi vizsgálatokat sérülés nélkül állják, felhasználásukbiztonságos, konstrukciójuk a célnak megfelelő, gyártástechnikai nehézség nélkül kivitelezhetők, sorozatgyártásukhoz semmiféle beruházás nem szükséges. A javasolt megoldási változatok bevezetése a felhasználó számára a túrasúly 25%-os csökkenése révén már önmagában is előnyös. Növelhető ez az érdekeltség azzal, hogy a ládatermelő a nála gyártmányfejlesztés útján keletkező nyereségtöbblet bizonyos méltányos hányadát átengedheti a felhasználónak. Tekintve, hogy az értékelemzéssel feltárt probléma a szakma egész területére jellemző, az értékelemzéssel kidolgozott gyártmányfejlesztési módszer az ország valamennyi ládatermelő üzemében minden külön ráfordítás nélkül bevezethető. Teljes körű alkalmazás esetén, e nemrégen kidolgozott OMFB-tanulmány 1975. évi adatait alapul véve (250 ezer m3 nettó láda — 300 ezer m3 bruttó fűrészáru), évi 75 ezer m3 rövidfenyő-fűrészáru hazai termelői árán számítva 207 millió forint, importáron 6,0 millió rubel, exportáron 4,6 millió dollár értékű fenyőfűrészáru takarítható meg. A KIDOLGOZOTT GYÁRTMÁNYFEJLESZTÉSI MÓDSZER hazai általános bevezetésének előfeltétele a szervezési és az értékelemzési oktatási jellegű feladatok megoldása. Véleményünk szerint az érdekeltségi viszonyok, az árkérdések, a szabványfejlesztés stb. szabályozását célszerű lenne tárcaközi bizottságra bízni. A láda gyártmány- és gyártásfejlesztését, a minőségellenőrzést, a kutatást és az oktatást pedig rendszergazda kijelölésével lehetne összehangolni. A kereskedelmi, ipari, gép- és motorláda-termelés hazánkban rendkívül szétszórt, a termelő üzemek száma meghaladja a százat. Ennek ellenére a láda-gyártmányfejlesztés első ütemének eredményeként, irányító szerveink aktív támogatásával, az imént említett évi megtakarítás egy év alatt legalább 50—60%/l-ban, két év alatt minimálisam 70—80%-ban, az V. ötéves terv időszaka alatt pedig teljes egészében gyakorlatilag megvalósítható. Dr. Speer Norbert az ÉRDÉRT vezérigazgatója, szakmai bíráló Dr. Tusa Gábor a Faipari Kutató Intézet tudományos osztályvezetője KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Szoc. brigádok akadémiája. 8.57: Zenés képeskönyv. 8.12: Zseni kerestetik. 9.12: Bálint Mária hegedül. 10.05: Nyitaskék. 10.40: Zenekari muzsika. Közben: 11.10: Válaszolunk hallgatóinknak. 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Új falusi krónika. Sok fiatal elhagyja faluját, a városban tanul, majd diplomával, szakmunkásbizonyítvánnyal a zsebében visszatér. Hogyan találhat otthonra? Erről hallhatunk enyingi példákat. 13.40: Népi zene. 11.05: Ezeregy délután. 14.30: A tisztes ipar zenei hagyományai. HI. 14.49: Népszerű filmzene. 15.10: Messziről — messzire! 15.50: Karacsay: Három magyar tánc. 16.10: A szovjet hadsereg napján. 16.40: Csajkovszkij-kórusok. 17.07: a magunk érdekében. 17.32: Népdalcsokor. 18.15: Könyvszemle. 19.15: A magyarországi délszlávok néprajza. 20.00: Puccini: Bohémélet, I. és H. felv. 21.12: Füst Milán versei. 21.17: Slágermúzeum. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Spinoza, a filozófus. 23.00: Századunk zenéjéből. 0.10: A Rokokó e. játszik. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Világslágerek zenekarra. 8.33: Pompadour. Részletek. 9.33: Tánczene. 11.33: A Szabó család. 12.00: Az élő népdal. 12.10: Szovjet dzsesszfelvételek. 12.33: Operafelvételek. 13.33: Zene gyerekeknek. Kettőtől ötig ... Zenés délután. 14.00: Ravel: Lúdanyó meséi. 14.15: Fúvószene. 14.25: Orvosi tanácsok. 14.35: Táncdalok. 14.50: Enescu: I. román rapszódia. 15.03: Operettdalok. 15.18: Az Alekszandrov c. műsorából. 15.36: Örökzöld dallamok. 16.33: Énekszóval, muzsikával. 17.00: Ötödik sebesség. 18.00: Gépmatuzsálemek. 18.10: Dzsesszfelvételek. 18.33: Kodály-művek. 19.02: Cseh dalok és táncok. 19.28: 3 x 3. — Táncdalok. 20.00: Ez is, az is ... 22.00: Könnyűzene. 22.33: Mendelssohn: c-moll vonósnégyes. 23.00: Nótacsokor. 3. MŰSOR 14.05: Simándy József énekel. Szt. 14.33: Romantikus zongoraszonáták. 16.03: Képek Bakfark Bálint életéből. 16.28: A reneszánsz francia táncai. 16.33: Mindenki iskolája. 17.03: Bach-művek. Szt. 18.05: Ázsiai zenekultúrák. 18.50: Dzsesszfelvételek. Szt. 19.15: Angol újságnyelvlecke. 19.33: Schönberg-kórusművek. Szt. 19.40: Mozart-est. Közv. Szt. Közben: kb. 20.15—20.30: Külföldi tudósoké a szó és versek. Kb. 21.30: Irodalomtudósaink fóruma. Kb. 22.00: Operakettősök. 22.32: Magyar zeneszerzők. Szt. TELEVÍZIÓ 7.59: Tévétorna (sz.). 8.05: Magyar I. o. o. (ism. 13.05). 9.05: Kémia I. o. (ism.). 9.40: Delta. 10.05: A nagy óra. Mb. amerikai film. 11.35: Lehet egy kérdéssel több? (ism.). 14.30 és 15.05: Mindenki iskolája. 15.40: Építsük fel a matematikát! 16.48: Hírek. 16.55: Egészségünkért! 17.00: Kuckó. 17.30: Balázs János vagyok. Portréfilm. 17.55: Óvodások műsora (sz.). 18.25: Szépen, jól magyarul. .. 18.35: A Vörös Hadsereg 59. születésnapján. 19.05: Esti mese. 19.20: Tévétorna (sz.). 19.30: TV Híradó. 20.00: Jogi esetek. Évi 28-30 millió forint importmegtakarítás a bőriparban A Budapesti Bőripari Vállalatnál az OMFB-pályázat kapcsán megalakult értékelemző munkacsoport figyelme a nyers marhabőrök import beszerzésének felülvizsgálatára irányult. Az ok kézenfekvő: a hazai bőripar a belföldi származású nyers marhabőrök teljes körű hasznosítása mellett szükségletének nagyobb hányadát importból fedezi. A zömmel Ausztráliából, Észak- Amerikából, valamint Észak- és Nyugat-Európából beszerzett bőröket a Budapesti Bőripari Vállalat, a Pécsi Bőrgyár és a Simontornyai Bőrgyár dolgozza fel készbőrré. Az importot — melynek volumene évi 25 ezer tonna, devizaigénye pedig 30 millió dollár körül mozog — az említett három bőrgyár kereskedelmi közös vállalata, a BIVIMPEX bonyolítja le. Beszerzési modell A beszerezhető nyersbőrök sokfélék s így a választás lehetősége is nagyon tág: egy darab marhabőr súlya az állat vágási korától és súlyától függően 8 kg-tól 50 kg-ig terjedhet. Az eltérő származású és súlyú bőrök minősége széles skálán mozog, s ez meghatározza a készbőrgyártási folyamat műszaki-gazdasági lehetőségeit is. Elsősorban a nyersbőr felületi minőségétől függ, hogy milyen értékű készbőr állítható elő belőle. Így az import beszerzésének állandó problémája, hogy a nyersbőrről (a felületét bontó szőrzet és szennyeződések miatt) nem lehet megállapítani későbbi használhatóságának mértékét. „Individuális” eredetéből adódóan minden darab bőr más és más. Egy vásárlási tétel hasznosítására csak a nyersbőr-kereskedelmi szokások ismeretében, az adott tételre vonatkozó korábbi statisztikai adatok alapján, csak korlátozott valószínűséggel következtethetünk. Az utóbbi években a tőkés piacokra jellemző nyers- és alapanyagválság a nyersbőröket sem kerülte el, s így ma különös jelentősége van a vásárlások céltudatosságának, a változó piaci helyzet optimális kihasználásának. A Budapesti Bőripari Vállalat tíztagú értékelemző munkacsoportja a készbőröket feldolgozó cipőipar, valamint a lábbelit értékesítő külkereskedelem szakembereinek közreműködésével olyan beszerzési modell kidolgozását tűzte ki célul, amely a változó piaci viszonyok mellett lehetőséget nyújt a leggazdaságosabb felhasználásra alkalmas nyersbőrfajták megvásárlására. Kérdőívek segítségével mértük fel a készbőröket feldolgozó cipőgyárak véleményét, majd a kapcsolatok kibővítése és elmélyültebb ismeretek szerzése végett munkacsoportunk a legnagyobb felhasználók szakembereit személyes megbeszélésre is meghívta. Az értékelemzéssel a hazai fogyasztók, a kereskedelem, valamint a magyar bőr- és cipőipar tényleges igényeinek kielégítését szolgáló nyersbőr-funkciókat sikerült elkülöníteni a felhasználók szempontjából felesleges, illetve mellékes tulajdonságoktól. Ezt követően a nyersbőrök tulajdonságainak ismeretében nyersbőrfajtánként meg kellett határozni az optimális hasznossági követelmények teljesítésének mértékét. (E munkában a Budapesti Műszaki Egyetemen kidolgozott matematikai statisztikai eljárást alkalmaztuk.) Az érdekek összhangja Az általunk kidolgozott mérőszámok a különböző nyersbőrfajták használhatóságának arányait tükrözik. E mutatószámok egybevetésével biztonsággal választható ki a pillanatnyi piaci árhelyzetben legkedvezőbben megvásárolható nyersbőrfajta. Munkacsoportunk a műszaki követelmények tükrében meghatározta a helyettesítés korlátait is. Feltárta a jelenleg érvényben levő, rögzített (fix) nyers bőráruk és a változó piaci árak ellentmondásait, és javaslatot dolgozott ki ennek megszüntetésére. E szerint a népgazdasági és vállalati érdekek összhangja közvetlenül megteremthető úgy, hogy a jövőben a rögzített nyersbőrárak helyett a konkrét piaci árarányok épülnek be a bőripari termékek önköltségébe, s emellett a készbőr termelői árak továbbra is változatlanok maradhatnak. A javasolt beszerzési módszer alkalmazásával a legcélszerűbb kereskedelmi, minőségi összetétel és az árak optimalizálásával vállalati szinten évi 28—30 millió Ft (14—16%) költségmegtakarítás érhető el Figyelmet érdemel, hogy ez a gazdasági eredmény semmilyen beruházást és ráfordítást nem igényel, lényegében a „szellemi tőke” magasabb szintű hasznosításával valósítható meg. Másutt is bevezethető A zárójelentést az elkészített értékelemzésről a vállalatvezetés és az OMFB bíráló bizottságának könnyűipari tárcaközi albizottsága is elfogadta. A beszerzési modell — a nyersbőrelszámolási rendszer egyidejű megváltoztatásával — 1978-tól reálisan bevezethető. Addig is a javasolt eljárást a három bőrgyár szakembereinek közösen kell továbbfejleszteniük. A bőripar egységes szemléletű beszerzéspolitikájának kialakításával a munkacsoport előzetes számításai szerint évi 3,5—4,0 millió dollár takarítható meg. A beszerzési módszer véleményünk szerint kiterjeszthető minden olyan iparágra, ahol a gyártási folyamathoz egymást helyettesíthető nyers- és alapanyagfajtákat kell importálni. Nádasdi Ferenc — Gross Zoltán 20.40: Zászlós lakodalom (sz.). 21.20: Nyitott könyv. 22.30: TV Híradó 3. 22.40: Íratlan költészet. 3. 2. MŰSOR 18.33: A tv szabadegyeteme (ism., sz.). 19.30: TV Híradó. 20.00: Magyarország—Norvégia férfi, kézilabda-mérk. közv. 21.15: TV Híradó 2. 21.35: Gitáriskola kezdőknek. 21.50: A hegedűkészítő (ism., sz.). Változékony idő Írország nyugati partvidékénél nagy kiterjedésű, meglehetősen mély középpontú, alacsony nyomású légörvény helyezkedik el. Ezen áramlási rendszer déli és keleti szélén, a centrumtól ezer, kétezer kilométerre Algír, Korzika, a Szudéták, a Finn-öböl és a szovjetunióbeli kibinszki víztároló térségében kisebb hatótávolságú, de élénk tevékenységet kifejtő peremciklonok fejtik ki hatásukat. A nagyarányú délnyugati áramlás miatt egész Európában enyhe az idő. A napi legmagasabb hőmérséklet mindenhol lényegesen a sokévi átlag felett van. A következő napokban is enyhe, változékony időjárásra számíthatunk. A kedd reggelig beérkezett csapadékjelentések szerint a legutóbbi 24 óra alatt mindenhol hullott csapadék. A nap többi részében felszakadozott a felhőzet és több órára kisütött a nap. A délies légmozgások lecsillapodtak, és délutánra a hőmérséklet ismét elérte a 10—15 fokot. A Duna vízállása kedden Budapestnél 440 centiméter volt, ma ugyanennyi várható. Várható időjárás ma estig: Túlnyomóan felhős idő, eleinte délen, majd fokozatosan az ország többi részére is kiterjedő esők. A délnyugati szél napközben megélénkül. Enyhe marad az idő. Várható legmagasabb hőmérséklet 10—15 fok között. 1977. február 22. kedd ,ám.