Népszabadság, 1977. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-30 / 100. szám
1997. április 30., szombat NÉPSZABADSÁG 26-ból 24 jóváhagyva Befejeződött az elektromos háztartási készülékek szabványosítási tanácskozása (Tudósítónktól.) Pénteken véget ért a háztartási villamos készülékek biztonsági előírásainak jóváhagyásával foglalkozó európai nemzetközi szervezet (CEE) Budapesten megtartott tanácskozása. A szervezet 22 tagországából 18 ország vett részt az ülésen mintegy 80 szakértővel, de képviseltették magukat más kontinensek országai is. A programban 26-féle elektromos háztartási készülék biztonsági előírásainak nemzetközi egységesítése szerepelt. A tanácskozás eredményes volt. Mindössze két témát adott viszsza a bizottság még további megvizsgálásra. Az egyik a készülékek hajlékony vezetékeinek bekötési módjára vonatkozó előírás, a másik pedig az automata mosógépeknél alkalmazandó visszacsapó szelep ügye volt. A tanácskozás foglalkozott még a CEE által ismert, a szabványok előírását teljesítő termékek nemzetközi tanúsítványának más kontinensre való kiterjesztésével. Javaslat a nem hivatásos könyvkiadók munkájának szervezettebbé tételére A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság ülése Pénteken ülést tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A fővárosban és nyolc megyében a közelmúltban fejezték be a nem hivatásos kiadók könyvkiadványainak vizsgálatát, amelynek megállapításai szerint a megjelent könyvek 80 százaléka tényleges társadalmi igényt elégít ki, viszont a könyvek terjedelme, példányszáma és kiállítása nem minden esetben felel meg a mű céljának és tartalmának. A kiadott példányok közel fele ingyenes, esetenként viszont túlságosan magas fogyasztói áron kerül forgalomba, s terjesztésük sem megnyugtató. A KNEB elfogadta a vizsgálatról készült jelentést. A nem hivatásos kiadók munkájának szervezettebbé tételére, a kiadói tevékenység teljes körű koordinálására vonatkozó javaslatait eljuttatja a kulturális miniszternek és az illetékes felügyeleti szerveknek. A KNEB megtárgyalta és kiegészítő módosításokkal elfogadta a közületi autóbuszállomány alakulásának és üzemeltetésének ellenőrzéséről készült jelentést. Új hetilap jelenik meg Magyar Hét címmel Május 1-én új politikai, kulturális és turisztikai hetilap jelenik meg Magyar Hét címmel; orosz, cseh és szlovák, lengyel, valamint német nyelven kerül a hírlapárusokhoz. A több nyelvű hetilap legfőbb küldetése, hogy bővítse a hazánk életéről szóló tájékoztatást, egyidejűleg a hazánkba érkező turisták részletes információt kapjanak egy-egy hét hazai eseményeiről. A német nyelvű Hét egyébként a Budapestet Rundschau bővített változataként jelenik meg. NYUGDÍJASKLUB NYERGESÚJFALUN Ha egy szociológus hazánkban tanulmányozni akarja a szocialista iparosítás társadalmi hatásait, keresve sem találhat ehhez a munkához jobb terepet Nyergesújfalunál. A 8500 lakosú, Komárom megyei községben szorosan egymás mellett él az új és a régi, a falusias jellegű kis házak mellett felépültek a Kun Béla tér, a Duna sor és a Tó utcai telep modern lakóházai, köztük a 9 emeletes magasépületek. Az 500 új, modern lakás nagy többségében a Viscosa gyár munkásai élnek. Persze, a társadalmi elkülönülés korántsem olyan mértékű, ahogy azt a község külső képe alapján hinni lehetne. A rohamosan fejlődő Viscosa gyorsan felhabzsolta Nyergesújfalu minden elképzelhető munkaerejét. A környező kisebb települések munkavállalói is ebben a nagy és korszerű üzemben helyezkedtek el. Így aztán nagy a keveredés: egyetlen családban is meg lehet találni a társadalom három rétegét, az ipari munkást, a tsz-tagot és az értelmiségit. Élénk klubélet Nyergesújfalu egyik legszebb középülete a Kálmán Imre téren álló művelődési ház. Ennek bal szárnyán működik a Viscosa gyár szép nyugdíjasklubja és a jórészt volt viscosagyáriakból létesült lakóterületi pártszervezet. A két intézmény szoros kapcsolatot tart fenn egymással, a nagy gyárral és a község tanácsával, népfrontbizottságával, nőtanácsával is. A Viscosagyárban évenként átlag 70 ember éri el a nyugdíjkorhatárt. Az üzem vezetői, társadalmi szervezetei minden elkövetnek, hogy a lehetőségeken belül megkönnyítsék dolgozóiknak a nyugdíjba vonulást. Mindenekelőtt megkérdezik az illetőt, nem akar-e tovább dolgozni. Egészségtelen levegőjű vegyi üzemről lévén szó, elég ritka az olyan munkás, aki a korhatáron túl is aktív dolgozó marad. A nyugdíjba készülőket átirányítják a nyugdíjasklubba, ahol Bácskai Vilmosáé, a klub lelkes titkára fogadja őket. Bácskainé 20 éven át dolgozott a gyár laboratóriumában, ő volt a társadalombiztosítással foglalkozó bizottság vezetője. Jól ismeri az idevonatkozó rendelkezéseket és az előforduló nehézségeket. Feljegyzi, milyen okmányokat, igazolásokat kell a leendő nyugdíjasoknak beszerezni, és segít is nekik abban, hogy mielőbb hozzájussanak. A sok évtizedes munka után búcsúzó dolgozó alapos orvosi vizsgálaton esik át. Az orvos javaslata szerint kezelteti magát és dönt arról is, milyen munkával tölti majd a következő esztendőket. A gyár minden volt dolgozójának lehetővé teszi, hogy az engedélyezett évi 840 órát neki megfelelő munkával tölthesse el. Néhány évvel ezelőtt csak öt ilyen nyugdíjas dolgozója volt a Viscosának; a nyugdíjasklub megalakulása óta 88-an vállalták ezt a kedvező megoldást. Ha a gyárnak éjjeliőrre van szüksége, azt is a klub útján tölti be. Búcsúztatás helyett köszöntés A Viscosa gyár nem búcsúztatja, csak köszönti nyugdíjba vonuló dolgozóit, hiszen nem válik meg végképpen tőlük; időnként meghívja őket egy-egy vacsorára, műsoros összejövetelre, ahol a gyár gazdasági és politikai vezetői találkoznak a nyugdíjasokkal. A gyár 400 nyugdíjasa közül 220-an tagjai a klubnak. A helyiségben sakk, kártya, biliárd, tv várja a társaságra vágyókat. A művelődési otthon tízezer kötetes könyvtára is rendelkezésükre áll. A vállalat anyagi segítségével társasutazásokat, baráti találkozókat, előadásokat rendeznek. Jól felszerelt barkácsolóműhelyük is van, ahol tetszésük szerint készíthetik el a kertjük, lakásuk felszereléséhez szükséges tárgyakat. A klubot a Viscosagyár Zrínyi Ilona szocialista brigádja patronálja; a brigád sok munkát végzett a klub lakályossá tétele érdekében. A nyugdíjasklub ad otthont a 6-os számú lakóterületi pártalapszervezetnek is. (Titkára: Pál Jenő géplakatos, aktív korában művezető.) A gyári lakótelep és a gyár között elhelyezkedő szervezet tagjainak többsége a volt viscosagyáriak sorából kerül ki, de az alapszervezetnek több olyan tagja is van, aki az ország másik részén ment nyugdíjba, azután költözött gyermekeihez, Nyergesújfalura. A pártszervezet aktív tagjai sokat dolgoznak a nyugdíjasklubban, a népi ellenőrzésben, a község tömegszervezeteiben; a tanács, a munkásőrség is értékes segítséget kap a 6-os pártalapszervezet tagjaitól. Szoros kapcsolat a gyárral Nyergesújfalun a gyári lakóteren élő idős munkások nem szakadnak el a Viscosa gyártól, és ez nagyon megkönnyíti nekik a nyugdíjba vonulást, de a lakóterületi pártszervezet munkáját is. Évenként 2—3 alkalommal együttesen látogatnak el az üzembe, hogy újra láthassák a rohamos fejlődését. A gyári pártbizottság vezetői is gyakran látogatnak el a pártkörzetbe. Beszámolnak egykori munkatársaiknak az időszerű gondokról, a tervekről, tanácsukat kérik és válaszolnak kérdéseikre. Az ilyen pártösszejövetelek különösen látogatottak, sok pártonkívüli is kéri, hogy hívják meg a találkozásra. A gyár és a lakóterületi pártszervezet eleven együttműködésének különösen nagy haszna, hogy így a gyári nyugdíjasok nem érzik magukat idegen környezetben, nem gond a beilleszkedés. A nyugdíjasklub mellett működő KISZ-bizottság időnként megszervezi a nyugdíjasok és a fiatalok összejövetelét. Az idősebbek tapasztalatai, a fiatalok beszámolói mindkét szervezet tagjait érdeklik. A klubtagok és a KISZ-isták is rendszeresen látogatják a betegeket. A járóképtelen, idős párttagokra különösen ügyel a pártszervezet. A pártbizalmi havonként többször is felkeresi őket. Ismerteti velük a szervezet életét, a gyár eseményeit, megbeszélik a fontosabb politikai eseményeket. A gyári pártbizottság is foglalkozik az idős párttagokkal, időnként a gyári pártaktivisták is meglátogatják őket. A nyugdíjasokkal való intenzív és eredményes foglalkozásból mindenkinek haszna van. Az idős dolgozóknak jólesik, hogy nem szakadnak el volt munkahelyüktől. A munkások is jó érzéssel gondolnak arra, hogy ha majd elfáradnak, eltávoznak a munkateremből, akkor sem maradnak egyedül. Máté György Kapacitásbővítő beruházás a Graboplast Pamutszövő- és Műbőrgyárban Az idén már 36 millió négyzetméter műbőr készül a győri Graboplast Pamutszövő- és Műbőrgyárban. A gyár termékei iránt a hazai, a tőkés és a szocialista piacon egyaránt nagy a kereslet. Ezért az ötödik ötéves terv hátralevő részében jelentős kapacitásbővítő beruházást hajtanak végre. A nagy összegű fejlesztés teszi lehetővé, hogy 1980-ra az éves termelés 7,5 millió négyzetméterrel növekedjék. A Magyar Nemzeti Bank a kapacitásnövelő beruházást 780 millió forint hitellel támogatja. A hitelszerződést pénteken írta alá Győrött dr. Csernok Attila, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese és Jankovich Nándor, a gyár vezérigazgatója. (MTI) Mozgalom a Balaton tisztaságáért A Balatoni Intéző Bizottság ülése Pénteken Balatonbogláron ülést tartott a Balatoni Intéző Bizottság. A társadalmi testület előbb meghallgatta a balatoni tárcaközi bizottság tájékoztatóját a tópart már véglegesített ötéves fejlesztési tervéről. Eszerint az V. ötéves terv időszakában 10,5 milliárd forintot költenek az üdülővidék fejlesztésére, s ennek jelentős részét a vízgazdálkodás javítására, a tó tisztaságának védelmére és az e törekvést szolgáló szennyvíztisztító és -elvezető hálózat kiépítésére szánják. A köztisztasági egyesülés ugyanezen az ülésen tanulmánytervet és szakmai ajánlást terjesztett elő az üdülővidék köztisztasági helyzetének javítására a BIB, az ÉVM és a balatoni tárcaközi bizottság kezdeményezésére — mint az ülésen bejelentették — a két Balaton-parti megyében különbizottságot hoznak létre a köztisztasági feladatok részletes tervének kidolgozására. A Balatoni Intéző Bizottság kezdeményezésére a Hazafias Népfront Somogy és Veszprém megyei bizottsága a korábbi „Virágos Balatonért” mozgalom helyett meghirdette a „Tiszta Balaton-part” elnevezésű mozgalmat. Az intéző bizottság ülése előtt, a testület elnökségének tisztségviselői külön ülést tartottak s döntöttek a rendelkezésre álló 10 millió forint vissza nem térítendő állami tártoztatás felhasználásáról. Ezt elsősorban az infrastrukturális beruházások kiegészítésére használják fel. Ebből támogatják egyebek között a meteorológiai szolgálat viharjelző hálózatának korszerűsítési kísérleteit. Előreláthatólag még ebben az évben Siófokon és Balatonfüreden villogó lámpás kísérleti jelzőrendszert szerelnek fel. Ha 1. a kísérleti berendezés beválik, ezzel helyettesítik a már elavult rakétás viharjelzési rendszert. (MTI) Hová utazzunk, hová kiránduljunk? A megyei IBUSZ-irodák tájékoztató kiadványai (Tudósítónktól.) A központi prospektusok kiegészítéseként az IBUSZ megyei irodái is ízléses utazási tájékoztatókban invitálják az utazni, kirándulni szándékozókat. A nemrég megjelent programfüzetek a megyeszékhelyekről induló bel- és külföldi országjárásokat ismertetik az érdeklődőkkel. Válogatni lehet az egy- és több napos kirándulások, irodalmi és vártúrák, disznótoros kirándulások, autótúrák, egyhetes üdülési lehetőségek, valamint a szocialista országokba átmenő társasutazások között. A Csongrád megyei kirendeltség például többek között júliusban a hortobágyi lovasnapokra, augusztusban a hortobágyi hídi vásárra és a debreceni virágkarneválra szervez két-három napos egyéni utazásokat. A Tolna megyei kirendeltség a Palócföldre szervez utakat Szekszárd, Budapest, Vác, Balassagyarmat, Salgótarján, Paks, Budapest, Szekszárd vonalán. A tájékoztató programfüzetek valamennyi kirendeltségen az utasok rendelkezésére állnak. Az idén a 75 éves IBUSZ a jubileum alkalmából a vele egyidős (1902-ben született) utasoknak és házastársuknak kedvezményeket nyújt: aki ez évben egy kiránduláson részt vesz, az a következőn ötvenszázalékos kedvezménnyel, a harmadikon pedig díjtalanul vehet részt. Nyitnak a budapesti strandok Százmilliós állami támogatás • Emelkedik a belépti díj Átalakítás előtt a Széchenyi A budapesti strandok, fürdők nyitási menetrendjéről, felújításáról, az új belépti díjakról számolt be tegnapi sajtótájékoztatóján dr. Vitéz András, a Fővárosi Fürdőigazgatóság igazgatója. Elmondta: mintegy nyolc, nyolc és fél millió ember látogatja évente a Fővárosi Fürdőigazgatóság létesítményeit. A vállalat az utóbbi esztendőben 200 millió forintot (az összeg fele állami támogatás) fordított a strandok és uszodák üzemeltetésére. A budapesti gyógyfürdők belépődíjai 1950, az uszodák és strandok belépődíjai 1959 óta változatlanok voltak. A 27, illetve 18 esztendővel ezelőtt megállapított árakat csak jelentős állami támogatással lehetett változatlan szinten tartani. A nagyarányú támogatás ellenére a fürdők karbantartására, fejlesztésére egyre kevesebb forint jutott. Ezért vált elkerülhetetlenné az eddigi dotáció fenntartása mellett a fürdők belépti díjainak felemelése. A május 2-án életbe lépő rendelkezés szerint az eddigi 2—6 forintos jegyárak 3—10 forintra emelkednek. (Kivétel a Gellért fürdő és a Palatínus strand, ahol 12, illetve 15 forint az új belépődíj.) Az uszodák és strandok tarifája a jövőben az eddiginél jobban eltér egymástól. Cél: a peremkerületekben levő, kellemes környezetű fürdők látogatószámának növelése. A rendszeresen úszkálók továbbra is kedvezményezettek maradnak. Reggelente és esténként az érvényes belépődíjak 50 százalékáért vehetik igénybe az uszodákat és strandokat. A gyermekek féláron fürdőzhetnek. A tömegsportmozgalom támogatásaként, az oktatási intézmények által váltott (csoportos) belépőjegy ára személyenként 3 forint. A 15 alkalomra szóló, két hónapig érvényes bérletet pedig 33 százalékos kedvezménnyel lehet megvásárolni. Ugyanakkor a főváros fürdőinek többségét (Gellért, Széchenyi, Rudas, Lukács stb.) a társadalombiztosítás keretében a lakosság díjtalanul használhatja. A meleg vizű strandfürdők (a Palatínus, a csepeli) május elsején nyitnak. Az ünnepnapon a látogatók ingyen vehetik igénybe a létesítményeket. A langyos és meleg vizű strandok lépcsőzetesen, május közepétől fogadják a fürdőzőket. Az igazi nagyüzem júniusban kezdődik, az iskolaév befejeztével, az idegenforgalom megindulásával. A Gellért pezsgőfürdője — várhatóan — ez év őszétől fogadja vendégeit. A IX. kerületi Dandár utcai tisztasági fürdő, gyógyfürdővé átalakítva, előreláthatólag 1977 végén nyílik meg. A jövő esztendőre tervezik a Széchenyi fürdő rekonstrukciójának megkezdését. Dolgoznak a zuglói Paskál-fürdő strandjának tervén, s előkészítik a cinkotai, a pestlőrinci és a kis- pesti strandok felújítását is.