Népszabadság, 1979. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-01 / 77. szám
• | ' A VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ■ *a *wjbf*ry.wgiJg»l»a*& 1979. április 1., vasárnap A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XXXVII. évfolyam 77. szám Szervezés és ellátás A kereskedelemnek az a bejelentése, hogy az üzletek nagy csoportját a hét egyik munkanapján este 8-ig tartják nyitva, általános helyeslést váltott ki. A boltok és áruházak nyitvatartási idejének mostani meghosszabbításával a számítások szerint országos átlagban 3—4 százalékkal nő az üzletekben a nézgelődésre, érdeklődésre, vásárlásra fordítható idő. Ezt az intézkedést folyamatosan újabbak követik majd a célból, hogy az üzletekben és áruházakban az eddiginél jobban, gyorsabban szolgálhassák ki a vevőket. Lényegében munkaszervezési intézkedésről van szó, és a munka- és üzemszervezési megoldásokra a továbbiakban is nagy szükség lesz. A kereskedelmi munka- és üzemszervezés közvetlenül hat az áruellátásra. A meglevő árumenynyiség és választék megrendelésének, szállításának és forgalomba hozatalának racionális, az eddiginél jobb megszervezése nagymértékben javíthat az áruellátás mai színvonalán, mint ahogyan a szervező munka elhanyagolása óhatatlanul az ellátás romlásához vezet. A belkereskedelmi miniszter állapította meg az ellátási feladatokról tartott egyik legutóbbi beszámolójában,hogy például „1977- ben, de főleg 1978-ban a szállítási problémák miatt az áruellátás időleges és helyi zavarai sokkal nagyobbak voltak, mint jó szállítás esetében lettek volna”. Sok területen lehet és kell javítani a kereskedelem szervezettségét. A már említett áruszállítás — amelynek színvonala nagyrészt a szervezésen múlik — az utóbbi években nem javul kielégítő arányban. A szállítási apparátusok tárgyi és személyi feltételei és köörülményei nem tartottak lépést a növekvő árumennyiséggel, a bővülő áruválasztékkal. A kísérletezésen túl semmit sem haladtak például előre az éjszakai áruszállítás bevezetésében, holott ez most már elodázhatatlan feladat. Az éjszakai szállítással a szállítási eszközök, a teherautók kihasználása a mainak a négyszeresére (!) lenne növelhető. Az eladással foglalkozók pedig fejenként és átlagosan napi egy órával tudnának többet foglalkozni a vevőkkel. Sok százmillió forintos beruházásokat, sok ezer új munkaerőt pótolna a szállítás gyökeres átszervezése, összefügg a szállítással az úgynevezett közvetlen beszerzés kérdése. Ez azt jelenti, hogy a kiskereskedelmi vállalat vagy akár a bolt közvetlenül a termelő gyártól rendeli meg, szerzi be az árut, ily módon a termék a nagykereskedelem közbeiktatása nélkül gyorsabban, egyből jut el az előállító munkástól az elfogyasztó vevőig. (Aki természetesen ugyanaz, hiszen mindenki termelő is, fogyasztó is.) A közvetlen árubeszerzés jó hatással van az árukínálat választékára, hiszen a kiskereknek, a boltoknak illik leginkább tudniuk, milyen árura van szüksége saját vevőkörüknek, s ily módon az igényeknek jobban megfelelően állíthatják össze az áruválasztékot. Persze a közvetlen beszerzés megvalósítása nemcsak a kiskereskedelmi vállalaton múlik. Az ipari vállalatok egyikemásika ugyanis igen sokszor kiköti, hogy csak a nagykereskedelemmel és csakis nagy tételekről hajlandó tárgyalni. Igen jó példák vannak a közvetlen beszerzés sikerére és eredményeire, elsősorban az élelmiszerszakmában. Viszont jobban kellene hasznosítani a közvetlen beszerzés előnyeit a ruházati szakmában, mert ezáltal meggyorsulna a divatos, az új termékek forgalomba hozatala. A nagy értékű, tartós fogyasztási cikkek esetében pedig — mint amilyenek a bútorok, a háztartási gépek — a minta utáni árusítással, a gyári raktárból közvetlenül a lakásra szállítással stb. lehetne fokozatosan csökkenteni a szállítással, a többszöri raktározással és átrakásokkal és mindezek adminisztrációjával foglalkozó túlzott méretű apparátust. Ha már az apparátusnál tartunk, említsük meg: a kereskedelemben meglehetősen magas az úgynevezett nem termelő létszám. 1977-ben az áruházak igazgatásával, áruforgalmi és számviteli tevékenységével és az adminisztrációval foglalkozott a teljes létszám 31 százaléka, a tüzelő- és építőanyag-kereskedelemben majdnem 40 százaléka. A nagykereskedelemben ez az arány olykor még az 50 százalék fölé is megy, amit csak részben magyaráz a munka jellege. Elsősorban az adminisztrációval foglalkoztatott dolgozók száma sok. Ezen a vállalatoktól kért, gyakorta felesleges jelentések és információk csökkentésével, jobb munkaszervezéssel lehetne változtatni. A szükséges mértékre csökkentett adminisztráció ugyanis nemcsak kisebb bürokráciát jelentene, de jelenthetné azt is, hogy sokan az íróasztalok mellől a pultokhoz állnának. Amit azért is érdemes hangsúlyozni, mert sok helyütt éppen a legképzettebb kereskedők körmölik a papírokat tényleges kereskedés helyett. Hogy egy jó szervezési intézkedés milyen közvetlenül hat az áruellátás színvonalára, azt meggyőzően bizonyítja az utóbbi évek legnagyobb szabású kereskedelemszervezése, az önkiszolgálás általános bevezetése. Enélkül a szervezési-forgalmazási módszer nélkül ma már nehéz volna kereskedni. Ez az egyöntetűen sikeres akció azonban az utóbbi években már nem fejlődik a kívánt mértékben. Az Országos Piackutató Intézet egyik friss felmérése szerint a vásárlási idő az ország üzletei közül éppen a fővárosi önkiszolgáló élelmiszerüzletekben a leghosszabb. Bizonyos szaküzletekben, például a vegyiáru-, a vas-műszaki és a kultúrcikkboltokban az egy dolgozóra jutó átlagos eladási forgalom önkiszolgálással ma már kisebb, mint hagyományos módon. Az önkiszolgálás hatékonyságának s vele az áruellátás színvonalának ez a romlása lényegében azért történt, mert a vállalatok — néhány, például az Újpesti, valamint a Kőbányai Közért Vállalat stb. kivételével — az önkiszolgálást, mint szervezési formát nem fejlesztették tovább, nem korszerűsítették. Cikkünk nem kívánja felsorolni a kereskedelem számtalan, sokrétű és nehéz szervezési munkáit, és e munkák megvalósításához sem adhat többet, mint azt az idekívánkozó óhajt, kívánságot, hogy e téren a mainál gyorsabban, nagyobbakat lépjünk előre. Különösen Budapesten van erre szükség. Ismét a belkereskedelmi minisztert idézzük: „A fővárosban képtelenek leszünk a vásárlási körülmények mai szintjét fenntartani, ha a munka- és üzemszervezésben nem tudunk előrelépni.” Nem feledjük természetesen, hogy az áruellátás javításának fő eszköze a több és a keresletnek választékban, minőségben megfelelő áru, valamint a bolthálózat mennyiségi gyarapítása. De mindinkább nélkülözhetetlen a jobb munka- és üzemszervezés is, amely, s ez korántsem lebecsülendő szempont, nem annyira pénzen, beruházáson, anyagiakon múlik, hanem akaraton és elhatározáson. Buzási János Értékesebb termékek: javuló minőség Eredményesen dolgozó vállalatok jelentései az első negyedévi munkáról Elkészült a nagyüzemek első negyedévi gyorsmérlege, amelyek közül jó néhány a korábbinál gazdaságosabb, javuló munkáról, jó eredményekről tájékoztat. A győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban például a korábbi időkben gyakran tapasztalt év eleji visszaesés ezúttal elmaradt: a gyáróriás három hónap alatt 4,2 milliárd forint értékű készárut bocsátott ki, közte 30 ezer autóbusz, tehergépkocsi, egyéb jármű számára gyártott kifogástalan minőségű futóművet. Ezenkívül elkészítettek csaknem hétezer nagy teljesítményű motort, 300 kamiont, félezer mezőgazdasági munkagépet. Vetőgépeik már az idei tavaszi mezőgazdasági munkákat is segíthetik. A győriek első negyedévi termékeiknek több mint felét exportálták. Sikerrel kezdték meg annak a programnak a végrehajtását is, amelynek nyomán idei tőkés kivitelük értéke 10 millió dollárral haladja meg a tavalyit. A gazdálkodás javulásának jelei tapasztalhatók az ország legnagyobb timföldgyárában, Ajkán, és a legtöbbet termelő alumíniiumkohóban, Inotán. Az Ajkai Timföldgyárban az első negyedévben 2 százalékkal csökkentették a timföld előállítási költségét; ezt szervezettebb munkával, észszerűbb anyag- és energiagazdálkodással, a karbantartás korszerűsítésével érték el. A vállalat szakemberei a múlt év végén olyan körültekintően újították fel a gépparkot, hogy az első negyedévben a tervezett leállásokra sem volt szükség, így végig folyamatosan dolgozhattak, a kapacitás teljesebb kihasználásával. Az Inotai Alumíniumkohóban az alapanyaggyártásról most már fokozatosan rátérnek az értékesebb alumíniumtermékek készítésére a többi között az igen keresett tubusok és huzalok előállítására. Sorra leállítja elavult berendezéseit a Borsodi Vegyikombinát, hogy a korszerű gépeket jobban, gazdaságosabban használhassa ki. Az év elején megszüntették a régi marónátronüzemet; már kizárólag a korszerű elektrolízisüzemben gyártják e fontos alapanyagot; ebben egy-egy tonna marónátron előállításához 200 kilowattórával kevesebb energia szükséges, s mivel az alapanyagokkal is takarékoskodnak, csupán ebben az üzemben több millió forint megtakarítással számolnak az év végéig. Kiemelkedő termelési eredménnyel zárta az első negyedévet az Ózdi Kohászati Üzemek rúd-dróthengerműve is. A gyáregység szocialista brigádjai 76 ezer tonnás hengerlése tervükön felül március végéig csaknem 12 ezer tonna jó minőségű hengereltárut adtak. A korszerű ózdi hengermű szocialista brigádjai az idén már tucatnyi termelési rekordot állítottak fel, a korábbinál hatékonyabbá téve termelésüket. • Egyiptom elleni intézkedéseket hoztak a bagdadi értekezlet részvevői Tizennyolc arab állam hazarendeli kairói nagykövetét A Bagdadban tanácskozó arab külügy- és gazdasági miniszterek elhatározták: „egy hónapon belül kidolgozzák azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak a diplomáciai kapcsolatok megszakítására Egyiptommal” — jelentette ki szombaton Bagdadban Szabah Al-Ahmad Al-Dzsabir Al-Szabah sejk, kuvaiti külügyminiszter. Bejelentette azt is, hogy a konferencia „megállapodást hagyott jóvá, amely kimondja: haladéktalanul hazarendelik a Kairóban akkreditált arab nagyköveteket”. Az AP hírügynökség az értekezlethez közelálló forrásra hivatkozva jelentette: a tanácskozáson részt vevő 18 arab ország, valamint a Palesztinai Felszabadítási Szervezet megállapodott abban, hogy: — megszüntet minden arab segélynyújtást Egyiptomnak; — haladéktalanul hazarendelik az összes arab nagykövetet Kairóból ; — teljesen megszakítja a kormányközi kapcsolatokat Egyiptommal — minden egyes ország tetszésének megfelelő időpontban. A UPI értesülése szerint Kuvait kompromisszumos formulát terjesztett elő. Ez javasolja, hogy az értekezlet fogadjon el egy, az arab államfők elé terjesztendő határozatot, amely indítványozza a diplomáciai kapcsolatok teljes megszakítását Kairóval. Szaúd-Arábia vonakodik e lépés megtételétől. Nyugati hírügynökségek értelmezése szerint Bagdadban egyetértés jött létre az Egyiptommal szembeni teljes gazdasági bojkott, valamint a Szadat-rezsimmel való diplomáciai kapcsolatok esetleges megszakítása kérdésében. (MTI) Az iráni népszavazás az iszlám köztársaság mellett döntött Megdőlt egy 2500 éves császárság, s megalakult az iszlám köztársaság , az iráni nép szombaton jogilag is szentesítette azt, amit sok vérrel és óriási áldozattal valójában már február 11- én kivívott. A kétnapos népszavazás végeredményére még néhány napot várni kell, ez azonban mit sem változtat a tényen. A szavazásra jogosultak a vártnál nagyobb számban járultak az urnák elé, s ezzel magyarázható, hogy a szavazóhelyiségeket a tervezett időpontnál néhány órával később, este tíz órakor zárták be. Előzetes adatok szerint a szavazáson megjelentek mintegy 99,7 százaléka szavazott a forradalom vezetője, Khomeini ajatollah által meghirdetett iszlám köztársaság létrehozására. A nemzetiségek egy része — elsősorban a kurdok és a türkmének —, a baloldali fedajinok, a Nemzeti Demokratikus Front és a nőszövetségek többsége távol maradt a szavazástól. Az iszlám köztársaság előtt álló feladatok hatalmasak, hiszen még nincs alkotmány, parlament, sem végleges kormány. (MTI) OLDAL OLDAL TÁRSADALMUNK, NEMZETKÖZI POLITIKA: : A KB üléséről 3. Anvar Szadat „ . . . bemutatja önmagát 6. Csepel hagyományai a mában 4. Kambodzsában helyreáll az élet 8. Interjú az orvosok és a betegek kapcsolatáról 5. KULTÚRA: Tudni akarom! 7. -------------| Jegyzetek egy írói magatartásról 11. GAZDASÁGI ÉLET: „ - -------------------------- Beszélgetés Miért kevés a hal? 8. Major Tamással 11. Helyszíni jelentés az épülő Molnár Géza és Barabás diósgyőri acélműből 9. Tibor írásai 12-13. Vallási vezetők a leszerelésről A Szovjetunió és az Egyesült Államok egyházi vezetői háromnapos konzultatív találkozót tartottak Genfben a leszerelés kérdéseiről. A találkozó részvevői közös közleményt fogadtak el, amelyben kötelezettséget vállaltak, hogy aktívan fellépnek a SAJT I II. megállapodás mielőbbi megkötéséért. (MTI)