Népszabadság, 1979. október (37. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-02 / 230. szám
1979. október 2., kedd NÉPSZABADSÁG A KÖZÉLET HÍREI üdvözlő távirat a kínai nemzeti ünnep alkalmából A Kínai Népköztársaság megalakulásának 30. évfordulója alkalmából Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Hua Kuo-fenget, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnökét. Fogadás a kínai nagykövetségen Feng Jü-csiu, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából hétfőn fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson megjelent Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Házi Vencel külügyminiszter-helyettes, Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes, valamint társadalmi, gazdasági és kulturális életünk több ismert személyisége. Ott volt a budapesti külképviseletek több vezetője és tagja. Sarlós István hazaérkezett latin-amerikai körútjáról Sarlós István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára — aki részt vett és felszólalt a Jamaicai Népi Nemzeti Párt közelmúltban megtartott országos értekezletén, majd a népfront képviseletében látogatást tett Mexikóban, Costa Ricában és Panamában vasárnap hazaérkezett latin-amerikai körútjáról. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Varga István, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője, Kovács Béla, a HNF CT titkára, ott volt Mario Armando Amador, a Mexikói Egyesült Államok budapesti nagykövete. Elutazott hazánkból Gerhard Schürer miniszterelnök-helyettes, a Német Demokratikus Köztársaság Állami Tervbizottságának elnöke, aki Huszár István miniszterelnök-helyettessel, az Országos Tervhivatal elnökével a Kö-A SZOT elnökségének meghívására Heinz O. Vetter elnök vezetésével látogatást tett hazánkban a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) küldöttsége. A vendégek Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára vezette magyar küldöttséggel eszmecserét folytattak a vetkező ötéves tervidőszak gazdasági együttműködési kérdéseiről folytatott tárgyalásokat. Búcsúztatásánál vasárnap a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Rudolf Rossmeisl, az NDK budapesti nagykövete is. két ország szakszervezeteinek kapcsolatairól, az európai szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről, az október első felében sorra kerülő harmadik európai szakszervezeti konferencia előkészületeiről. A DGB küldöttsége elutazott hazánkból. Befejeződött Gerhard Scherer látogatása hazánkban Elutazott az NSZK szakszervezeti szövetségének küldöttsége Ismét Felipe Gonzalezt választották a Spanyol Szocialista Munkáspárt főtitkárává MADRIDI TUDÓSÍTÓNKTÓL_________ A Spanyol Szocialista Munkáspárt vasárnap hajnalban véget ért rendkívüli kongresszusa ismét Felipe Gonzalezt választotta a párt főtitkárává. A végrehajtó bizottságban a korábbi vezetés csaknem valamennyi ismert személyisége továbbra is jelen van. Hiányzik viszont Gomez Llorente, a balszárny vezetője, sőt a balszárnynak egyetlen képviselője sincs jelen az új vezetésben. Néhány új név a kompromisszumos „harmadik új” csoportból került be. A politikai stratégiáról hozott határozat ugyan vállalta a baloldal községtanácsi egyezségének "teljesítését, de elutasította a küldöttek kisebbségének azon kiegészítését, amely szerint a párt általában is törekedett volna a megértésre, a többi baloldali erővel. A záróülésen Nicolas Redondo, a szocialista UGT szakszervezeti központ főtitkára támadta a kommunista vezetésű munkásbizottságok politikáját, és fellépett az általuk meghirdetett október 14-i akció ellen. Felipe Gonzalez , aki kongresszusi zárszavában méltatta a svéd szociáldemokrata párt példáját — azt állította, hogy Spanyolországban a szocialistáké a baloldal politikai hegemóniája, elismerte azonban, hogy a szakszervezeti mozgalomban az UGT még csak kisebbségi erő, amit kívánatos lenne szintén a szocialisták többségi erejévé fejleszteni. A kongresszuson kisebbségben maradt balszárnú képviselői a határozatok szövegét több vonatkozásban kompromisszumosnak és elfogadhatónak minősítették. A főtitkár mégis emlékeztette őket, hogy a párt szervezeti szabályzata nem tűr meg szervezett frakciókat. Az SKP akcióegység-felhívása Vasárnap Madridban nagygyűléssel fejeződött be az SKP és a Mundo Obrero ünnepe. A nagygyűlés szónoka Santiago Carrillo, az SKP főtitkára volt, aki időszerű belpolitikai kérdésekkel foglalkozva elítélte a terrorizmust, bírálta a nagytőke gazdasági programját átvevő és jobbratolódott kormánypolitikát, egyszersmind azonban fellépett azok ellen, akik a régi rezsim iránti nosztalgiából szeretnék eltávolítani helyéről Suarez miniszterelnököt. E politikai helyzetben külön hangsúlyt kapott, amikor az SKP főtitkára — alig néhány órával a szocialisták rendkívüli kongreszszusa után — felhívta a spanyol baloldalt, hogy értsen szót egymással. Carrillo nem a nyilvánvaló ideológiai különbségekre irányította a figyelmet, hanem a két párt állásfoglalásaiban fellelhető hasonlóságokra. Szorgalmazta, hogy a kommunisták és a szocialisták községtanácsi egyetértését terjesszék ki a szakszervezeti harcra és a politikai élet más területeire is. Nem valamiféle közös program kimunkálását ajánlotta, hanem a legsúlyosabb bajok — köztük a munkanélküliség — elleni közös baloldali fellépést sürgette. A szónok — mintegy a szocialisták kongresszusán elhangzottakra válaszolva — kiemelte: a baloldal belső erőviszonyaival tisztában van, ezért fölösleges azt firtatni, hogy kié a többség és ki van kisebbségben — mi tudjuk, hogy az SKP —, tette hozzá. Ám a szocialistáknak és a kommunistáknak kölcsönösen szükségük van egymásra. A baloldal valószínűleg még jó ideig nem fog kormányozni Spanyolországban, de erőinek egyesítésével befolyással lehet az ország életére és a kormánypolitikára is. Egységre, szót értésre, a szűk pártpozíciók feladására hívunk fel, arra, hogy helyezzük mindenek fölé a spanyol dolgozók érdekeit "– mondotta az SKP főtitkára az egybegyűltek lelkes helyeslése közepette. A nagygyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. S. P. A pápa az Egyesült Államokban II. János Pál pápa hétfőn befejezte háromnapos írországi látogatását és Bostonba, az Egyesült Államokba utazik. A tervek szerint kedden New Yorkban felszólal az ENSZ-közgyűlés ülésszakán. (MTI) A lakók képviseletében Már munkához látott, ismerkedik feladatával, az általa képviselt lakóközösségekkel a néhány hónapja megválasztott tízezer budapesti lakóbizottság 37 ezer tagja; a lakóbizottsági választások tapasztalatai azonban azóta is foglalkoztatják a főváros vezető politikai és társadalmi szerveit, hiszen e tapasztalatokból a budapestiek közéleti szereplésére, aktivitására, gondjaira, a lakóhelyi közérzetre vonhatók le következtetések. Évtizedes hagyományok A lakóbizottsági választásokat a nyitr várospolitika egyik fórumának tekintettük, ahol a lakosság megismeri a főváros és saját közvetlen környezete fejlesztési elképzeléseit, egyben véleményével maga is formálja a további terveket. A lakóbizottságok közreműködésével Budapest lakossága eddig is tettekkel bizonyította a városért érzett felelősségét: a legutóbbi 8 évben több mint félmilliárd forint értékű társadalmi munkát végeztek. Így épült fel a kőbánya-újhegyi Barátság-park, az óbudai hajógyári szigeten a pihenőpark, az új járdák sora. Újjászülettek a parkok, a játszóterek, virágos és zöld színfoltokkal gazdagodtak a belvárosi bérházak, kialakultak a XIII. kerületi mintautcák. Számos mozgalom, kezdeményezés született „Tiszta udvar, rendes ház”, „A Ferencvárosért, az idősekért”, „Öt év, öt nap Kispestért”, „Szép, tiszta, virágos Budapestért” elnevezéssel. Ez utóbbiban kiemelkedő eredményt ért el a VIII., XIV., XV., XVIII., XX. kerület lakossága. A lakóbizottsági munkának a fővárosban majd három évtizedes hagyományai vannak. A felszabadulás utáni években a ház- és tömbmegbízotti szervezet mozgósította a lakosságot a háború okozta sebek felszámolására, 1952-ben pedig megalakultak az első lakóbizottságok, amelyek két évvel később már a főváros valamennyi kerületében végezték feladatukat, a kisegítő hatósági tevékenységet. A lakóbizottságok életében az 1973-as új tanácsrendelet hozott gyökeres változást. Korábbi, hatósági jellegükkel ellentétben, feladatuk a lakóközösség érdekében társadalmi, mozgalmi eszközökkel végzett munka lett. Az akkor választott lakóbizottságok nagy része megfelelt az új feladatok által támasztott magasabb követelményeknek, a hosszú választási ciklus miatt azonban a bizottságok egy része csak csökkent létszámmal, eléggé passzívan végezte munkáját, önmagában ez a tény is indokolta a mostani lakóbizottsági választások különös jelentőségét, amelyeknek előkészületeit nehezítette az az egyébként örvendetes tény, hogy a legutóbbi hat évben mintegy 300 ezer család változtatott lakóhelyet, nagy részük új lakásba költözött. Mivel valamennyien kiszakadtak régi közösségükből, a politikai munka legfontosabb törekvése az volt, hogy megteremtse az új lakóterületeken az új közösségeket. Ebből a munkából a tanácsok derekasan kivették részüket annak ellenére, hogy feladataikat a személyi számok kiadásával párhuzamosan kellett megoldaniuk. Korraly segítséget adtak, jelentős szerepet vállaltak e munkában a tanácstagok. A körzeti pártszervezetek több alkalommal is, a munkahelyi pártszervezetek egy része pedig taggyűlésen foglalkozott a választások jelentőségével. Az előkészítő munka eredményeként a gyűléseken, amelyek egyúttal tanácstagi beszámolók is voltak, négyszázezer budapesti vett részt. A korábbinál nagyobb arányú megjelenés a lakosság közélet iránti fokozott érdeklődését, egyben a szocialista demokratizmus fejlődését mutatta. A tanácstagok többsége gondosan felkészült beszámolójára, ennek köszönhető, hogy a vita is élénk volt. Örvendetesen sokan szólaltak fel a jelölőgyűléseken. A kérdések egyharmadát a helyszínen megválaszolták, a válaszokat a közösségek elfogadták. Méltatásra érdemes, hogy a felszólalók egy része munkafelajánlást tett a környezet alakítására, szépítésére, a lakóházak közös helyiségeinek karbantartására, parkok kialakítására, gyermekintézmények létesítésére és fenntartására, idős korúak gondozására. A felajánlások teljesítése már része a párt XII. kongresszusa tiszteletére kezdeményezett és kibontakozó településfejlesztési társadalmi munkamozgalomnak. Ugyanakkor sok felszólaló bírálta a visszatérő gondok megoldatlanságát. Szembetűnő volt, hogy az évek óta csökkenő házkezelési témájú panaszok száma ismét jelentősen emelkedett. A választások során 15 ezer közérdekű javaslat érkezett a tanácsokhoz. A bejelentések kis része túlzott igényeket fogalmazott meg, zöme azonban a következő tervidőszakban figyelembe vehető, mintegy 20 százaléka pedig azonnal megvalósítható. Jelenleg az utóbbiak elintézésén dolgoznak a tanácsok, így például az I. kerületben megjavították a Piroska utcai életveszélyes lépcsőt, a Józsefvárosban felszámoltak egy illegális szemétlerakóhelyet, a piros 96-os autóbusz egész napos járat lett, és így tovább. A közösségért végzett munka elismerése nyilvánult meg abban, hogy a lakók a régi lakóbizottsági tagok 60 százalékát újjáválasztották, a jól dolgozó aktíváknak három „Budapestért” zászlót, 170 „Budapestért” kitüntető jelvényt, mintegy tízezer emléklapot és sok más helyi kitüntetést adtak át. Az újonnan megválasztott bizottságokban megtalálható a fővárosi lakosság minden rétegének képviselője. Az alapjában jó tapasztalatok mellett szólni kell arról is, hogy néhány helyen a megjelenés, a tisztségvállalás tekintetében bizonyos mértékű közömbösség mutatkozott. Az ehhez kapcsolódó szervezési hibák és megoldatlan problémák okozták, hogy több mint 200 esetben meg kellett ismételni a gyűlést, határozatképtelenség miatt, s akadtak formális jelölőgyűlések is, ahol a kitűzött célt nem sikerült maradéktalanul elérni. Pártmetsbízatás is! A lakóbizottsági választások tapasztalatai alapján a jövőben arra kell törekednünk, hogy az új testületek valóban a lakóközösség érdekeit képviseljék, segítsék elő a lakók szocialista együttélését, szervezzék a helyi, közös feladatok végrehajtását, védjék a társadalmi tulajdont, erősítsék a lakosság, a tanácsi és más szervek kapcsolatát. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy jelzéseiket megfelelő módon figyelembe vegyék, másrészt a lakosság ne tekintse a bizottságokat a lakóhelyhez kötődő valamennyi gond közvetítő-ügyintézőjeként. Bebizonyosodott, hogy a lakóterületi munkában nélkülözhetetlen a kommunisták aktív részvétele. Ennek érdekében a jövőben fokoznunk kell a munkahelyi pártszervezetek lakóterületre mozgósító hatását. Ebben a taggyűlések, folyamatos, mozgósító, ellenőrző szerepét növelnünk kell. El kell érnünk, hogy a lakóterületi munkát vállalók tevékenységét pártmegbízatásként számba vegyék és rendszeresen értékeljék. Vonatkozik ez a most megválasztott lakóbizottsági tisztségviselőkre is. Hasznos tanulság, hogy azok a „nyitott” körzeti pártszervezetek, amelyek a lakóterületen az ott tevékenykedő társadalmi szervekkel szoros, élő kapcsolatot alakítottak ki, a mozgósítás bázisaivá váltak. A csak „befelé” dolgozó pártkörzeteknél megmutatkoztak a mozgósítás hibái. A jövőben szélesebb propagandamunkával kell az ifjúság mozgósítására törekednünk, és abban jobban támaszkodni a KISZ-re, hogy nagyobb eredményeket érjünk el mind a feladat- és tisztségvállalás, mind a megjelenés terén. Eredményként könyvelhető el, hogy a HNF körzeti bizottságai beváltak, az általuk végzett mozgósítás mutatja, hogy lehet rájuk támaszkodni. Jó néhány bizottság a lakóterület politikai életének fontos fórumává lépett elő. A budapesti párt-végrehajtóbizottság a lakóbizottsági választást eredményesnek értékelte és elismerését fejezte ki a közreműködőknek. Megállapította, hogy a választás fokozta a lakosság politikai aktivitását, a kerületi politikai szervek együttműködését és a lakóbizottságokat — személyi összetételük javításával — feladataik végrehajtására alkalmasabbá tette. A fővárosi tanács és a Hazafias Népfront soron következő közös feladata a lakóbizottságok szervezett képzése, tájékoztatása, a velük való rendszeres foglalkozás. Zathureczky Tibor a budapesti pártbizottság osztályvezetője szát /rt részvevő A VIII., a XI., a XII., a XIII., a XVIII. és a XIX. kerületben — a jobb személyi kiválasztással és az aktivitás várható fokozódásával indokolva — nagyobb mértékű összevonásokkal csökkentették a lakóbizottságok számát, a III. kerületben viszont jelentősen növelték az új építkezések miatt, összességében a lakóbizottsági tagok száma 10 százalékkal csökkent. Kiválasztásuknál az alkalmasság és a lakóközösség bizalma volt az irányadó. A személyi kiválasztáshoz, a lakosság tájékoztatásához, a választásokra való mozgósításhoz a körzeti pártszervezetek és népfrontbizottságok, de maguk a lakóbizottságok is 3 Diplomáciai kapcsolat Magyarország és Nicaragua között A Magyar Népköztársaság és a Nicaraguai Köztársaság kormánya megállapodtak, hogy nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatokat létesítenek. (MTI) * Nemrég még a nicaraguai hazafias erők diktatúra- és imperialistaellenes élethalálharcát követtük feszült figyelemmel. És tegnap — alig néhány héttel a hazafiak győzelme után — hazánk és a Nicaraguai Köztársaság között diplomáciai kapcsolat jött létre. Már a küzdelem során sem titkoltuk, hogy a sandinistákkal s az őket támogató erőkkel érzünk együtt. E nicaraguai hazafiak nemcsak Somoza diktatúrája ellen harcoltak, harcuk része volt a népek állhatatos imperialistaellenes szabadságküzdelmének. A nicaraguai nép egysége volt a győzelem záloga. És ez a győzelem azt is megmutatta: a közép-amerikai térségben olyan helyzet jött létre, hogy többé az amerikai imperializmus sem volt képes fegyveres intervenciót szervezni védencei mellett. A jövő e térségben nem a Somozáké, nem is a Pinocheteké. Az ideiglenes kormány az eltelt rövid idő alatt a kialakult roppant nehéz feltételek közt is sokat tett programjának valóra váltásáért: szervezi a demokratikus államgépezetet, az új hadsereget, államosította a Somoza család tulajdonát. Ami pedig a külpolitikai vonalat illeti, az ország vezetői — saját megfogalmazásuk szerint — „fejleszteni kívánják a kapcsolatokat a népek önrendelkezési jogát tiszteletben tartó államokkal”. A mostani magyar nicaraguai megállapodás a diplomáciai kapcsolatokról a továbbiakban jó alap lehet politikai, gazdasági és kulturális együttműködésünkhöz, népeink kapcsolatainak szorosabbra fűzéséhez.