Népszabadság, 1981. szeptember (39. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-18 / 219. szám
1981. szeptember 18., péntek NÉPSZABADSÁG A szovjet kormány tiltakozása Egyiptom barátságtalan lépésére Csütörtökön a szovjet külügyiminisztériumban nyilatkozatot tettek Egyiptom ideiglenes moszkvai ügyvivője előtt. Ebben rámutattak, hogy az utóbbi években az egyiptomi kormány mindinkább szolidáris olyan imperialista és cionista körökkel, amelyek fokozzák a feszültséget a Közel-Keleten, az egyetemes béke és biztonság megingatására törekszenek. Az egyiptomi kormány e politikai irányvonalának immár szerves része, hogy rendszeresen tesz olyan lépéseket, amelyek ártanak a szovjet—egyiptomi kapcsolatoknak. Ilyen lépés volt e téren az egyiptomi hatóságok által kiagyalt képtelen állítás, hogy a kairói szovjet nagykövetség és más szovjet intézmények néhány munkatársának része volna az ország belpolitikai helyzetében tapasztalható romlásiban. Ez nyilvánvaló hazugság. Egyiptomban minden szovjet ember azért tevékenykedik, hogy fejlődjék az együttműködés és a kölcsönös megértés a Szovjetunió és Egyiptom népei között. Ezt valójában jól tudja Egyiptom népe és kormánya is. E szovjetellenes akcióra az egyiptomi vezetésnek nyilván azért volt szüksége, hogy leplezze: bel- és külpolitikája magában Egyiptomban, is nyílt elégedetlenséget és széles körű tiltakozást kelt. Jellemző, hogy ezzel a Szovjetunióval szemben ellenséges lépéssel egyidejűleg aktivizálódtak az arabellenes Camp David-i alku részvevői, hogy erősítsék az amerikai katonai jelenlétet a Közel- Keleten, és Washington égisze alatt agresszív katonai tömböt tákoljanak össze a térségben. A szovjet kormány erélyesen tiltakozott az egyiptomi vezetés lépése ellen, amely lehetetlenné tette a szovjet nagykövet és egyes szovjet intézmények munkatársai további egyiptomi tartózkodását. A következményekért természetesen csakis az egyiptomi kormányt terheli a felelősség. A kapcsolatok ilyetén alakulásánál fogva — amiért az egyiptomi kormányzat ahibás — szükségtelenné válik az egyiptomi katonai attasé és munkatársai további moszkvai tartózkodása. Az egyiptomi katonai attasét és munkatársait felkérték, hogy hét napon belül hagyják el Moszkvát. A szovjet fél továbbá fenntartja magának a jogot, hogy — érdekeinek védelmére — más szükséges intézkedéseket is megtegyen. (TASZSZ) Heves vita a nyugatnémet parlamentben a gazdaságról és a biztonságpolitikáról ( BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) A bonni parlament csütörtöki ülésén megkezdődött az általános vita a kormány jövő évi költségvetéséről. A vita alapja Mattheffer pénzügyminiszter előterjesztése volt. A kormány az államháztartás jövő évi kiadásait 240,7 milliárd márkában határozta meg, ami 4,2 százalékos emelkedést jelent. Az adósságok mérséklésére és a bevételek növelésére a kormány a szociális kiadások egyes tételeinek csökkentését javasolja, miközben hivatalos adatok szerint is 43,8 milliárd márkát szán katonai kiadásokra. A heves szóváltásokkal tarkított vitában az ellenzék szónokai azzal vádolták a kormányt, hogy „becsapta a választókat”. A múlt évi választásokon — úgymond — még minden szépet és jót ígért nekik, most viszont kényszeredetten be kell vallania, hogy csődbe juttatta az országot. A CDU—CSU egyébként politikai megfontolásokból egyaránt ellenzi a családi pótlék csökkentését és a középrétegeket érintő, korábban felmerült, de az FDP által menet közben elvetett jövedelemadó-emelést. Nem tud viszont saját épkézláb javaslatokkal előállni arra nézve, hogyan is kellene takarékoskodni. Bár a parlamenti vita napirendjén ezúttal a jövő évi költségvetés szerepelt, az ellenzék nem mulasztotta el az alkalmat, hogy újból támadást indítson a koalíciós kormány biztonságpolitikája ellen. Kohl például a kormányt és a koalíciós pártokat tette felelőssé Haig és az amerikai külpolitika elleni, legutóbbi heves tüntetésekért. Strauss az országban erősödő békemozgalomért is a koalíciót vádolta, bár a kormány többször is elhatárolta magát a leszerelést követelő millióktól. (Tegnapi számunkban a The Washington Post című amerikai lap értesülése alapján azt a hírt közöltük, hogy az NSZK az amerikai közép-hatótávolságú rakéták telepítésének elhalasztását kérte. Ezt a hírt a nyugatnémet kormány szerdán, a késő esti órákban — lapzárta után — cáfolta.) A koalíciós kormánynak a szocialista országokhoz fűződő kapcsolatait ért támadásokra az ellenzék indirekt választ kapott Lambsdorff gróftól is. A szeptember 23-án Moszkvába utazó gazdasági miniszter a Wirtschafts Woche című hetilapban megjelent csütörtöki nyilatkozatában kijelentette, hogy a Szovjetunióval kötendő földgázüzletre az NSZK-nak szüksége van, és az amerikaiak semmit sem tudtak ajánlani, ami azt helyettesítené. A „Szilárdság Frontjának" csúcsértekezlete Csütörtökön a líbiai Benghaziban megkezdte munkáját a „Szilárdság Frontjának” ötödik csúcsértekezlete. Az amerikai és az izraeli törekvésekkel radikálisan szemben álló csoportosuláshoz négy arab ország — Szíria, Algéria, Líbia és a népi Jemeni, valamint a Palesztinai Felszabadítási Szervezet tartozik. A mostani értekezleten jelen van Irán megbízottja is. Csütörtök délelőtt, a csúcstalálkozó hivatalos megkezdése előtt a részvevők külügyminiszteri szintű előkészítő tanácskozást tartottak. (TASZSZ) Nemzetközi ifjúsági találkozó Berlinben ( BERLINI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Berlinben csütörtökön megnyitották a fővárosok XI. ifjúsági találkozóját, amelyre 16 országból érkeztek küldöttek az NDK fővárosába. A Szabad Német Ifjúság berlini szervezete gazdag programmal készült fel a találkozóra, amelynek részvevői megismerkednek az FDJ tevékenységével, szemináriumokon cserélik ki tapasztalataikat az ifjúságpolitikai munkában, majd országjárás keretében felkeresik a német munkásmozgalom hagyományait őrző városokat és emlékhelyeket. A találkozó szeptember 22-ig tart. NÉHÁNY SORBAN A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége ratifikálta az 1981. június 16-án Kabulban, a Szovjetunió és Afganisztán által aláírt, a Zorkultó nyugati partjától a Svejkovszkijcsúcsig terjedő közös határszakaszról szóló megállapodást. Az említett terület Afganisztán keleti kiszögellésében, a szovjet, afganisztáni, kínai hármas határ találkozásánál van. (TASZSZ) Gromiko szovjet külügyminiszter, útban az ENSZ székhelye felé, csütörtökön rövid időre megállt Írországban. A dublini repülőtéren megbeszélést folytatott ír kollégájával, James Dooge-gal. (TASZSZ) A közös kapcsolatok elmélyítését, szolgálja a francia Általános Munkásszövetség és a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa által aláírt szerződés, amely az 1982—83-as évekre ad átfogó programot. A szerződést Alekszej Libajev, illetve Georges Séguy írta alá. Seguy-t, a CGT főtitkárát az Októberi Forradalom Érdemrenddel tüntették ki a nemzetközi munkásmozgalomban szerzett érdemei elismeréséül. (MTI) Fidel Castro Havannában fogadta Józef Czyrek lengyel külügyminisztert, a LEMP Politikai Bizottságának tagját. A találkozón a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kétoldalú és nemzetközi kérdéseket tekintették át. (Tudósítónktól.) Salvadorban ez év első nyolc hónapjában 10 228 személyt gyilkoltak meg politikai okokból — jelentette a San Salvador-i érsekség jogorvosló szervezetének kiadványa. (AFP) Wroclawban szerdán őrizetbe vették az alsó-sziléziai regionális Szolidaritás szervezet kiadványának egyik szerkesztőjét, Kornél Morawieckit, aki a szocializmus ellen vívandó harcról szóló anyagot publikált. A wroclawi műszaki főiskola Szolidaritás szervezete ekkor sztrájkkészültséget hirdetett. A körzeti ügyészség elrendelte Morawiecki feltételes szabadon bocsátását. (Tudósítónktól.) Riadókészültségbe helyezték a madridi biztonsági erőket, miután egy taxisofőr bejelentette, hogy a fővárosban tartózkodik az ETA baszk nacionalista terrorszervezet egyik kommandója. (Tudósítónktól.) Szegedi értelmiségiek állásfoglalása Szeged szellemi életének képviselői, az egyetemek és főiskolák tanárai, tudósok, tudományos kutatók, íróik és képzőművészek — együttesen mintegy háromszázan — gyűltek öszsze csütörtökön a József Attila Tudományegyetemen. Dr. Szániel Imrének, a Gabonatermesztési Kutató Intézet igazgatójának, a Szegedi Akadémiai Bizottság titkárának megnyitója után dr. Leindler László akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár szólalt fel. — A szocialista Lengyelország 1945 óta elért eredményei — hangsúlyozta egyebek között — egy felszabadult nép elismerést érdemlő alkotókészségének méltó bizonyítékai, minden nehézséggel és hibával együtt is. A szocialista vívmányokat veszélyezteti a Szolidaritás, amely teljes nyíltsággal fellép a népi hatalom, a párt vezető szerepe ellen, s a nép „nevében” a nép igazi érdekeit támadja. Sőt! Kongresszusának a keleteurópai országok dolgozóihoz intézett felhívása már nyíltan mutatja, hogy a többi szocialista országba is szeretnék exportálni az anarchiát. Teljes meggyőződéssel állítom — folytatta a szónok —, hogy városunk oktatói, nevelői, tudósok és más értelmiségiek egyértelműen elutasítják a Szolidaritás otromba, bomlasztó célú felhívását. Tiltakozunk ellene, s azt válaszoljuk rá: mi, magyarok megtanultuk, milyen következményei vannak a népi hatalom megingásának, és ezt a tanulságot örökül hagyjuk gyermekeinkre is. Mi tudjuk, hogy a dolgozó nép hatalmát ártó szándékkal soha senkinek még csak megközelítenie sem szabad. Meggyőződésünk, hogy a Szolidaritás szélsőséges elemeinek romboló céljai egyre inkább lelepleződnek. A lengyel dolgozók mind szélesebb köreiismerik fel, hogy hangzatos, de hazug jelszavakkal félrevezették, becsapták őket. Azok mellett vagyunk, akik a jelenlegi súlyos körülmények között bátran vállalják a küzdelmet egy harmonikusan fejlődő szocialista Lengyelországért. Bízunk abban, hogy lengyel kollégáink hamarosan ismét zavartalanul folytathatják magas színvonalú munkájukat a kutatóintézetekben és az egyetemeken egyaránt. Bízunk abban, hogy országaink, városaink és intézményeink között tovább fejlődnek a baráti, testvéri kapcsolatok. Dr. Leindler László beszéde után a gyűlés több részvevője kapott szót. Bernáthné dr. Balogh Rózsa orvos Szeged egészségügyi dolgozóinak nevében azt hangsúlyozta: a lengyel dolgozók bátran és határozottan lépjenek fel a válság megoldásáért, a szocialista társadalmi rend erősítéséért. Minden becsületes magyar dolgozó azt szeretné, hogy Lengyelországban legyen vége a zűrzavarnak, legyen végre rend. Csernay László egyetemi tanár arról szólott, hogy Lengyelország szocialista berendezkedésének megváltoztatása gyengítené a szocialista közösség erejét, veszélyeztetné a népek biztonságát. Hézső Ferenc Munkácsy-díjas festőművész az előző felszólaló gondolatait folytatva hangsúlyozta, hogy a szocialista közösség léte, sérthetetlensége az európai biztonság sarkköve. Kozma József egyetemi hallgató rámutatott: a gdanski kongresszus végképp leleplezte a Szolidaritást a magyar fiatalok előtt. Nyilvánvalóvá vált számukra, hogy ennek a szervezetnek az ideológiai, politikai céljaival a reálisan gondolkodó emberek nem azonosulhatnak. Mert az ifjúság csak a szocializmusban találja meg tanulása, munkája, jövője értelmét. A gyűlés részvevői végül állásfoglalásban összegezték véleményüket. Hangoztatták: „A szocializmus ügyét Lengyelországban magunkénak is valljuk. Aggodalmunk oka, hogy a testvéri Lengyelországot, a történelme során sokat szenvedett lengyel népet beláthatatlan veszélybe sodorják a szocializmus ellenségei. Meggyőződésünk, hogy ebből a válságból csakis világos szocialista programmal, a szocializmus erőinek határozott cselekvésével és a párt vezetésével juthatnak ki. Mélységes felháborodásunkat fejezzük ki a Szolidaritás kongresszusáról hozzánk is intézett felhívás miatt. Uszításnak tartjuk szocialista rendünk intézményei ellen. Népünk, a tudományos, kulturális és gazdasági élet különböző posztjain tevékenykedő magyar értelmiség továbbra is a maga választotta úton halad.” (MTI) Támogatjuk a lengyelországi szocialista vívmányok védelmezőit Munkásgyűlést tartottak az Orionban Az Orion Rádió- és Villamossági Vállalat, valamint a Varsói Televíziógyár közötti több mint egy évtizedes szoros barátság és együttműködés, a lengyel munkásosztály eddigi szocialista eredményeinek féltése, a szocialista közösségért érzett felelősség arra indította az Orion kollektíváját, hogy csütörtökön a nagyvállalatnál tartott munkásgyűlésükről levelet intézzenek varsói testvérvállalatuk dolgozóihoz. Preisler Tamásné, a vállalati szakszervezeti bizottság titkára nyitotta meg az ezer dolgozó részvételével tartott munkásgyűlést, majd Herczeg Károly, a Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára kért szót. Kiemelte: a Lengyel munkástestvéreink sorsáért, a lengyel szocialista társadalom jövőjéért érzett jogos aggodalom késztetett bennünket arra, hogy a proletár internacionalizmus nemes eszméitől vezetve, támogatásunkról biztosítsuk mindazokat az erőket, amelyek a válság megoldásáért, a szocialista vívmányok megvédéséért és továbbfejlesztéséért küzdenek Lengyelországban. Erre kötelez bennünket a hagyományos magyar—lengyel barátság, s a szocialista társadalom építéséért vívott több mint három évtizedes közös küzdelem is. A Lengyel Népköztársaságban lezajló események a politikai, társadalmi és gazdasági válság elmélyüléséről tanúskodnak. Egyre erősebben hallatják hangjukat szélsőséges, ellenséges, kalandor elemek. A Szolidaritás politikai hatalomra tör, megkérdőjelezi a LEMP vezető szerepét, igyekszik tovább élezni a társadalmi konfliktusokat, szítja a szovjetellenességet, gyengíti a szocialista közösség erejét. Tevékenységét minden eszközzel támogatja a nemzetközi imperializmus. Herczeg Károly utalt a Szolidaritás gdanski kongresszusáról a kelet-európai népekhez intézett szocialista rendünk intézményei ellen uszító felhívásra, majd kijelentette: a magyar szervezett dolgozók és a legtöbb tagot számláló szakszervezet, a vasasok 660 ezres tábora nevében ■ a leghatározottabban visszautasítjuk a Szolidaritás kongresszusának felháborító akcióját, amelyet sértő beavatkozásnak tekintünk hazánk és a magyar szakszervezeti mozgalom belügyeibe. A magyar szakszervezeteknek, a magyar munkásosztálynak nincs szüksége fogadatlan prókátorokra. A gyakorlat igazolta, hogy helyesen állítottuk önmagunk elé a szocialista társadalom politikai és gazdasági erősítésének és a dolgozók érdekvédelmének, érdekképviseletének egyenrangú kötelezettségét. Mert minden józanul gondolkodó ember tudja, hogy csak azt lehet elosztani, amit megtermeltünk, és csupán az elosztható javak gyarapításáért végzett munka adhat megfelelő erkölcsi és anyagi alapot az elosztásba való beleszóláshoz is. Baranyai Lajos, a televízió-gyáregység műszerésze, szakszervezeti főbizalmi kiemelte: őszintén remélem, hogy lengyel barátainknak sikerül úrrá lenni a jelenlegi zűrzavaron, hiszen akiket közvetlenül megismertem, azok hazájukat szerető, a szocializmus ügyéért dolgozó emberek. És Lengyelországban nagyon sokan vannak ilyenek. Sudár Károly gépkocsiszerelő a Szolidaritás szocialistaellenes, provokatív, a konfrontációt élező megnyilvánulásai ellen emelt szót. Mint mondotta, ez a szervezet nem a munkások érdekeit képviseli. Hangoztatta: a gdanski kongresszus felhívását az Orion munkásai elítélik, mert olyan országok belügyeibe avatkozik, amelyek barátságukkal, gazdasági és politikai segítségükkel a testvéri Lengyelországot napjainkban is támogatják. Kondor Emília, a termelési főosztály diszpécsere kijelentette: A KISZ- fiatalok nevében mondhatom, hogy azok mellett állunk, akik Lengyelországban felelősséget éreznek a szocializmus jelenéért és jövőjéért, akik munkával akarnak kijutni a válságból. Tordai Ferenc műszerész annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a lengyel nép a párt vezetésével felülkerekedik a nehézségeken. — Varsói barátaink ne hagyják — mondotta —, hogy a gyáraink és dolgozóink között kialakult sokoldalú kapcsolatot, a közös munkát veszély fenyegesse. A munkásgyűlés részvevői levelükben kifejezték őszinte reményüket, hogy a varsói televíziógyár valamennyi dolgozója felsorakozik a LEMP mögé, példát mutat a munkában, hiszen ez a kibontakozás, a szocialista társadalom továbbépítésének alapvető feltétele. Mindannyiunknak nemzetközi érdeke is, hogy a szocialista Lengyelország szilárd tagja legyen a szocialista közösségnek, s támasza a békéért küzdő erőknek — hangsúlyozza a levél. A gyűlés részvevői nagy figyelemmel hallgatják a felszólalókat.