Népszabadság, 1981. október (39. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-20 / 246. szám
1981. októer 20.kedd NÉPSZABADSÁG Moszkvában megkezdődött a Nemzetközi Újságíró Szervezet kongresszusa Leonyid Brezsnyev üdvözlete a részvevőkhöz Moszkvában, a szakszervezetek székházának oszlopcsarnokában hétfőn ünnepélyesen megnyílt a Nemzetközi Újságíró Szervezet IX. kongresszusa. A NUSZ több mint 120 ország újságíróinak szervezeteit tömöríti. A moszkvai tanácskozáson csaknem négyszáz küldött és megfigyelő vesz részt több mint 110 országból. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének küldöttségét Pálfy József, a MUOSZ elnöke vezeti. A kongresszus részvevőinek Mihail Zimjanyin, az SZKP Központi Bizottságának titkára adta át Leonyid Brezsnyev üdvözletét, amely a NUSZ IX. kongresszusát a nemzetközi élet fontos politikai eseményeként köszönti. ..Kongresszusunk olyan körülmények között ül össze — hangsúlyozza Leonyid Brezsnyev üdvözlete —, amikor az agresszív imperialista körök kiélezett harcot indítottak a nemzetközi feszültség enyhülése, a népek együttműködése és biztonsága ellen, soha nem látott méretű fegyverkezést kényszerítenek a népekre, s a termonukleáris katasztrófa felé taszítják a világot. Igen sok országban a lakosság legszélesebb rétegei tevékenyen lépnek fel a béke, az enyhülés, a leszerelés mellett — írja az SZKP KB főtitkára. — Meggyőződésem, hogy az újságírók, akik harcos és felelősségteljes hivatás képviselői, becsülettel teljesítik kötelezettségeiket, eljuttatják e harcról az igazságot a népekhez, minden módon támogatják ezt a küzdelmet, s minden erejüket, egész szakmai tudásukat és tapasztalatukat a béke és a népek közötti megértés ügyének szentelik.” Brezsnyev teljes szívből sok sikert kíván a kongresszus munkájához, a világ demokratikus újságírói egységének további megszilárdításához. A kongresszust beszédben köszöntötte Romes Csandra, a Béke-világtanács elnöke. Táviratban üdvözölte a kongresszust Fidel Castro, Gustáv Husik, Erich Honecker, továbbá Szaddam Husszein iraki és Hafez Asszad szíriai elnök, valamint több más vezető politikai személyiség. A kongresszus hétfői ülésén 21 új tagszervezetet vettek fel a Nemzetközi Újságíró Szervezet soraiba, túlnyomórészt a fejlődő országok, afrikai és latin-amerikai államok újságíróinak szervezeteit. A NUSZ új tagjai között van a nicaraguai újságíró-szövetség, a mexikói újságírók legnagyobb szervezete, továbbá egy kanadai és egy görög újságíró-szövetség s a lengyel újságírók ágazati szakszervezete. A tanácskozáson a NUSZ legutóbbi, Helsinkiben megtartott VIII. kongresszusa óta eltelt időszakban végzett munkáról Jiri Kubica, a szervezet főtitkára tartott beszámolót. A kongresszus teljes ülésének kétnapos tanácskozása után szerdán három csoportban vitatják meg a delegátusok az időszerű politikai kérdéseket, az újságírás szakmai problémáit és a sajtó munkatársainak szociális kérdéseit, különös tekintettel a politikai meggyőződésükért üldözött újságírókkal vállalt szolidaritásra. (MTI) Giulio Andreotti hazánkban A magyar országgyűlés meghívására hétfőn, hazánkba érkezett Giulio Andreotti, az olasz képviselőház külügyi bizottságának elnöke, az Interparlamentáris Unió olasz csoportjának elnöke. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Barcs Sándor, az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának elnöke és Darvasi István, az országgyűlés külügyi bizottságának titkára fogadta. Ott volt Giulio Bilancioni, az Olasz Köztársaság magyarországi nagykövete. Délután a Parlamentben Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta Giulio Andreottit; jelen volt Barcs Sándor, továbbá Giulio Bilancioni. Ezután az Országház épületében Gyenes András, az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Giulio Andreotti hivatalos tárgyalásokat folytatott. Áttekintették a két ország parlamentjeinek kapcsolatait. Véleményt cseréltek továbbá a két ország közötti együttműködésről, valamint időszerű nemzetközi kérdésekről. A tárgyalásokon ott volt az országgyűlés külügyi bizottságának több tagja, valamint az olasz vendég kísérete. (MTI) Nemzetközi banktanácskozások lesznek a héten Budapesten Marjai József fogadta Vlagyimir Alhimovot A Nemzetközi Beruházási Bank kedden, a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank csütörtökön Budapesten tartja tanácsülését. Mindkét banik tanácsülésének napirendjén a hiteltervek egyeztetése és a hitelezési tevékenységgel összefüggő egyéb kérdések szerepelnek. A delegációkat a KGST-országok központi bankjainak elnökei vezetik. Az NBB ülésén J. Steiskal, a csehszlovák, az NGEB ülésén H. Kaminsky, az NDK-delegáció vezetője elnököl. Vlagyimir Ashimovot, a Szovjetunió Állami Bankja elnökét, hétfőn fogadta Marjai József miniszterelnök-helyettes. (MTI) Magyar küldöttség utazott Bulgáriába Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének vezetésével hétfőn küldöttség utazott Szófiába, ahol hazánk képviseletében részt vesz a bolgár államalapítás 1300. évfordulójának ünnepségein. A küldöttség tagja Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára és Sebestyén Jenő, hazánk szófiai nagykövete, aki a bolgár fővárosban csatlakozik a delegációhoz. (MTI) Minőségi bútorok az Agriából (Tudósítónktól.) Az idei őszi BNV-n sokan megcsodálták az egri Agria termékeit. Az idén 230 millió forint értékű bútort készítenek, többségét itthon adják el, de az egri gyár szállít Ausztriába és az NSZK-ba is. Különösen nagy az érdeklődés a természetes bőrrel bevont garnitúrák iránt. A vállalat 1977—1980 között rekonstrukciót hajtott végre, hogy az üzem fokozhassa termékeinek értékesítését a tőkés piacon. A 90 milliós fejlesztési hitelből elkészült a kárpitosüzem, a lapmegmunkáló, a lakköntő és egy szociális épület. A beruházás folytatódik, épül az új irodaház, ahol helyet kap egy tanműhely is. Tizennégy holdnyi élő természetrajzi szertár Sárospatakon Védetté nyilvánították a Rákóczi gimnázium iskolakertjét Évről évre nő a Sárospatakra látogató hazai és külföldi vendégek, turisták száma. És ha megtekintették a város történelmi, művelődéstörténeti értékeit, megismerkedtek a Rákóczi-vár, a kollégiumi nagykönyvtár, iskolamúzeum nevezetességeivel, s ha futja még az idejükből, okvetlen tesznek egy sétát a nagy múltú diákváros iskolakertjében is. A pataki iskolakert ugyanis a maga nemében nemcsak a városnak, hanem hazánknak is egyedülálló különlegessége. Ezt értékelve Borsod- Abaúj-Zemplén megye Tanácsának végrehajtó bizottsága most természetvédelmi területté nyilvánította. Az iskolakert a vele összefüggő diákotthoni parkkal együtt mintegy 14 katasztrális holdnyi terület. Valamikor a város szélét jelentette, hiszen egyik része temető, a másik szántóföld volt. Ma a 450 éves, széles homlokú kollégiummal szemben, a város közepén terül el. Csaknem 200 éve, hogy a kollégium elöljárósága a Rákóczi-vár labanc uraitól eleinte bérleményként, majd örökös tulajdonul megszerezte az ifjúság számára, így már olyan híres diákok, mint Csokonai, Kossuth, Szemere Bertalan, Fáy András, Tompa Mihály, Erdélyi János, Teleki László, Móricz Zsigmond az iskolakertben sétálva vagy egy-egy csendes zugában letelepedve készülhettek másnapi leckéikre. Legtöbbjüknek és a kollégium hajdani pártfogóinak összesen 13 szobor őrzi emlékét az iskolakertben. De ez még egy különleges épületről is nevezetes. Északkeleti részén építették ugyanis 1878-ban a „testgyakoroát”, azaz az ország — alighanem — legrégibb tornacsarnokát, amely korszerű berendezésével, modern eszközeivel ma is testnevelési célokat szolgál. Kezdettől fogva igen fontos szerepet szánt a kollégium elöljárósága az iskolakertnek a természetrajz, a biológia tanítása terén. Ezért a fásítását a temetői részben már a múlt század első évtizedeiben megkezdték. Ezt a munkát a tanárok és a diákok együtt végezték, s az eltelt két évszázad alatt valóságos botanikus kertté építették ki, kis táblákkal megjelölve a fák, cserjék, különféle növények nevét — magyarul és természetesen latinul is. Több százéves és ennél öregebb fa található ma is az iskolakertben, olyanok, amelyek az első fásítási időszakból valók: kőrisfák, kocsánytalan tölgyek, juharfák, tiszafák, hársfák. Ez utóbbiak közt van a kis levelű és az ezüst levelű hársnak olyan „fajvegyülete”, amely csak itt, az iskolakertben fordul elő. A sárospataki iskolakert — amint a védetté nyilvánításról szóló határozat kimondja — a biológiatanítás valóságos élő szertárának nevezhető, s „történeti múltjával, eredeti rendeltetésével még jelen állapotában is egyedülálló az országban”. Hegyi József Anyagi-műszaki ellátási és minőségügyi KGST-tanácskozások Hazaérkezett az a magyar delegáció, amely Csikós Nagy Béla államtitkárnak, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének vezetésével részt vett Bukarestben a KGST anyagiműszaki ellátási és együttműködési bizottságának 12. ülésén. Az értekezleten a KGST-országok képviselői megvitatták a fűtőanyagok tárolásával és szállításával kapcsolatos veszteségek csökkentésének módjait, javaslatokat dolgoztak ki az acélcsöveknek fémcsövekkel való helyettesítéséről, a gömbgrafitos öntvények szélesebb körű felhasználásáról az önitészetben, valamint megállapodtak az ón- és rézmegtakarítás terén folytatott együttműködés bővítésében.* A KGST minőségügyi tagozatának 6. ülése az NDK-beli Barthban befejeződött. A tanácskozáson, amelyen az európai KGST-tagországokon kívül részt vettek Jugoszlávia és Kuba szakemberei is, ezúttal az importengedélyezési eljárások egyszerűsítését, a párhuzamos minőségellenőrzési vizsgálatok elkerülését, a minőségtanúsítás kölcsönös elismerését szolgáló egyezménytervezetet vitatták meg. (MTI) Ipari vállalataink kiállításának sikere Bécsben Bécsben bezárta kapuit a 29 magyar vállalat termékeit felsorakoztató ipari kiállítás. A Messepalast épületében 2000 négyzetméteren berendezett kiállítást a bécsi magyar hetek keretében tartották, mindenekelőtt azzal a céllal, hogy felkutassák a magyar—osztrák gazdasági együttműködés eddig még kihasználatlan lehetőségeit. Az árubemutatón tíz vállalat rendezett szakmai napot, és jelentős üzletkötésekre került sor. Kevesebb gőzzel többet ENERGIAGAZDÁLKODÁS A MOHÁCSI FAROSTLEMEZGYÁRBAN Már maga a termék is a takarékosság jegyében született. A fűrészüzemek forgácstömegét egészen addig nem tudták mire használni, amíg egy svéd berendezés — még a második világháború előtt — a hulladékot nem bontotta rostokká, így alakítva ki a farostlemezlapokat. Hazánkban az első tábla farostlemez 1951 novemberében készült a szegedi kísérleti üzemben. Nyolc évvel később épült fel Mohácson az a gyár, amely napjainkban Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű üzeme: 860 millió forint értékben évente százezer köbméter farostlemez készül itt. A Mohácsi Farostlemezgyárat az ország ötven nagy energiafogyasztója között tartják számon. Ez természetes, mivel maga a technológia rengeteg gőzt igényel. — Az utóbbi időben jelentősen emelkedett az energiaköltség — bólint Steindl László igazgató. — De a fa ára is többszöröse a korábbinak, így aztán, ha leállna a gyárunk, termékek sora válna gazdaságtalanná. Nem papundekli... A farostlemez-gyártás legjobb alapanyaga a fenyő, hiszen ez a fafajta magában hordozza a megkeményedéshez szükséges gyantát. Hazánkban viszont kevés a fenyő, annál több az alig valamire használható nyár és fűz. Először azt kellett kikísérletezni, hogy ezekből miként készíthető farostlemez, most pedig már a somogyi és a zalai erdőkben elöregedett cserfák sem vesznek kárba. Korábban azt hitték, hogy csak a lágy, hosszú rostú fa alkalmas az ilyesfajta feldolgozásra — mondja az igazgató. — A speciális ragasztóanyagoknak köszönhetően napjainkban a kemény, rövid rostúból is készíthető farostlemez. Évente mintegy 400 ezer űrméter fát „fogyaszt” a gyár, de ennek csak negyede hulladék, a többi a tűzifánál is rosszabb minőségű fa, olyan rossz, hogy olcsóbban jutunk hozzá, mint a hulladékhoz! Éppen ezért — energiaköltség ide vagy oda — a farostlemezgyártás rendkívül gazdaságos és fontos iparág. A fánál vagy furnérnál jóval olcsóbb a farostlemez. Felhasználási területét bővíteni tehát országos érdek. Ezt célozza a következő évek nagy beruházása, amely lehetővé teszi az újabb fajta farostlemezek készítését. Ezek a természetes fát nemcsak utánozzák, de úgy is viselkednek. Messze jutottak attól az időtől, amikor sokan azt hitték, hogy a farostlemez a papundeklihez hasonlít. De messze van az az idő is, amikor olcsó volt az energia! Idén a Mohácsi Farostlemezgyár teljes termelési kiadásának 62 százaléka az anyagráfordítás, 21 százalékot pedig az energiaköltség emészt fel. Mit fogyaszt a fán kívül a mohácsi nagyüzem? Közepes minőségű szénből évi 600 ezer tonnát, fűtőolajból nyolcezer tonnát, 50 ezer kilowatt villamos energiát, valamint két és fél millió köbméter vizet. Gyárunk nem minden árváltozást építhet be a végtermék árába, és ez így is van rendjén — tartja az igazgató. — Ezért a nyereség megőrzésére, illetve esetleges növelésére csak két út kínálkozik: az egyik, ha színvonalasabb cikkekkel lépünk piacra, a másik, ha takarékosan bánunk az energiával. Nos, mi egyszerre próbálnnk két utat járni. Inkább szenet Ma már felesleges különösebben bizonygatni, hogy elhiggyük: energiát pazarolni annyi, mint rosszul gazdálkodni. Azért a mohácsiak adatát mégis leírom: a fajlagos felhasználás csökkent és a körzeti energiafelügyelettől kitűnő osztályzatot kaptak. öt évvel ezelőtt egy tonna farostlemez előállításához négy tonna gőzre volt szükségük, most 3,3 tonnára ... és volt egy nagy szerencséjük is — nem álltak át viharos gyorsasággal az olajtüzelésre, mint anynyian mások! Egyetlen olajkazánjuk ugyan a gőzfogyasztás 25 százalékát biztosítja, de az energiaköltség felét is erre költik. Pedig az 1-es üzem öreg — 25 éves — széntüzelésű kazánjai már nem éppen a legjobb hatásfokkal dolgoznak, a másik két „szenes kályha” is idestova húszesztendős, rájuk fér a reparálás. Viszont a hetvenes évek elején, ha egy gyár áttért a szénről az olajra — állami dotációt kapott. Így került a farostlemezgyár 5-ös üzemébe osztrák olajkazán, amelyik korszerű, de viszi a pénzt. — Végeredményben egyetlen szenes kazánunk nincs olyan állapotban, hogy kettős terhelést bízhatnánk rá, és így fogjunk a rekonstrukcióhoz — folytatja mondanivalóját az igazgató. — Ezért előbb egy modern széntüzelésű kazánt vásárolunk, és csak azt követően kezdjük a felújítást. Távolabbi elképzelésünk, hogy a gyár csak szükség esetén használja az olajat fogyasztó berendezést — így a már-már valóban fekete aranyból a mostani nyolcezer tonna helyett kétezer is elég lesz! A Dél-Dunántúl energiagazdálkodását átfogó körzeti energiafelügyelet munkatársáé, Gadó Ferencé a szó. — Valóban, évről évre jó bizonyítványt állít ki magáról a Mohácsi Farostlemezgyár. Igaz, hogy az áremelkedések nem érintették őket olyan érzékenyen, mint az olajat vagy a gázt fogyasztó vállalatokat,de jó gazda módjára sáfárkodnak az energiával. Tavalyi kimutatásuk szerint mintegy tízmillió forintot takarítottak meg a fajlagos gőzfogyasztás csökkentésével. Ez részben racionálisabb gazdálkodásuknak köszönhető, de ezt az energiatakarékosabb eljárást új műszaki megoldások, technológiai finomítások garmadája szolgálja. Összehasonlító adatokról faggatom a szakembereket, hiszen eredményeik ezek tükrében állnák ki igazán a próbát. Válaszuk: ők is kíváncsiak lennének ezekre a mutatókra, de nemigen jutnak hozzá. Jó lenne, ha mielőbb kialakulna a testvérgyárak közötti információcsere — ez ugyanis előfeltétele a tapasztalatcserének. Egységes elvek és mérések nélkül aligha tudja meg az egyik fél, hogy mit tanulhat a másiktól. A farostlemezgyáriak figyelmeztetnek: az energiafogyasztást nem szabad a termelésből kiszakítva kezelni, mert így a költségek alakulása félrevezető lehet, az egyik rubrikába büszke szám kerül, míg a másik növekvő veszteséget vagy romló minőséget mutat. Hol van a kapcsoló? Fehér János villamos üzemmérnök 1979 óta a gyár főenergetikusa. — Úgy mondják, a púpozott szekérre is ráfér még egy szalmaszál. Ez igaz is, csak egyre nehezebb lesz rárakni... Rendre túlteljesítjük energiatakarékossági tervünket, éppen ezért lassan-lassan kimerülnek a tartalékok — kezdi. — Szerencsére egyre többen megtanulják, hogy az energiának is van ára, bár néhol a régi reflexek eléggé makacsok. Az a munkás, aki otthonában habozás nélkül kikapcsolja a hatvanwattos izzót, ha nincs szüksége fényére, itt kötözködésnek tartja, amikor rászólünk, tudja-e, hogy hol van a kapcsoló? Azt is nehéz megértetni az emberekkel, hogy a termeléscentrikus szemléletnek nem mond ellent az energiatakarékosság. Sőt! A Mohácsi Farostlemezgyár tartalékai tehát egyre inkább a műszaki módosítások és az újítások hasznában keresendők — egészében addig, amíg a tervezett kazáncserék nem teremtenek új alapot a vállalat energiagazdálkodásában. Egy példa: a laminált üzemben a prést előbb föl kell fűteni 200 Celsius-fokra, hogy munkája befejeztével visszahűtsék. Most energiatakarékos fűtőlapokat szerelnek be, melyek gyorsabban veszik fel és adják le a hőt, majd a technológiához is hozzányúltak: a sötétebb, selyemfényű lemezek előállításához ugyanis nem okvetlenül szükséges a visszahűtés — ezek gyártását különválasztják a világos, magas fényű lapokétól. A rosttalanító előmelegítőjében az apríték szintjét eddig nehezen lehetett szabályozni, pedig amennyiben a tartályban több van a kelleténél, nehezen puhul, ha viszont alacsonyabb a szint , nagy a gőzveszteség. Egy újításnak köszönhető, hogy tavaly ősztől az optimális szintig tölthetik meg az előmelegítőt, s ez körülbelül egy kisközség áramszükségletét takarítja meg a vállalatnak. Az egyik újító, Szántó Dezső műszaki osztályvezető-helyettes szinte öszszegezésként mondja: " Az az igazság, hogy eddig főként a pazarlás megakadályozásával törődtünk. Most kezdünk foglalkozni a szorosabban vett energiagazdálkodással is. Tamás Ervin Az energiafaló automata présgépek. cseh lászló felvétele