Népszabadság, 1982. május (40. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-01 / 101. szám

1982. május 1., szombat Legyen mindenütt nagyobb rangja a jól végzett, becsületes munkának Csehák Judit ünnepi beszéde a rádióban és a tévében Május elseje alkalmából Csehák Judit, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára tegnap este a rádióban és a televízióban ünnepi beszédet mondott, amelyet az aláb­biakban ismertetünk. Bevezetőben a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kormánya és a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében köszöntötte hazánk minden dolgozóját, egész lakosságát. Utalt arra, hogy május elsejét egy bizton­ságos úton haladó, alkotó kedvvel teli nép köszönti, olyan nép, amely nem­zeti összefogással, kitartó, áldozatos munkával gyarapítja az országot, s amelynek eredményeit elismerik a vi­lágban. Szólt arról, hogy az őszinte, reális politika megértésre, támogatás­ra talál, s így erre alapozhatjuk jö­vőnket, terveinket. Ezután így foly­tatta: — Keményebb időket élünk, mint korábban. Eredményeink gyarapítása nagyobb áldozatokat kíván. Tapasz­taljuk ezt valamennyien, de a nehe­zebb körülmények között is arra tö­rekszünk, hogy megőrizzük társadal­munk értékeit, életkörülményeink biz­tonságát, és erőt gyűjtsünk egy gyor­sabb ütemű fejlődéshez. Népünk előtt mind érthetőbbé válik, hogy csak ak­kor tudjuk megvédeni életkörülmé­nyeinket, valóra váltani terveinket, ha lehetőségeink, adottságaink szerint mindenütt jobban, eredményesebben dolgozunk. Csak kitartó munkával le­het szebbé tenni az életet, gazdagab­bá a hazát, a társadalmat, s vele az ember hétköznapjait és ünnepeit. Ezen az úton javíthatunk a ma még nehe­zebb körülmények között élők anyagi helyzetén is. A SZOT titkára ezután szólt a szo­cialista demokrácia fejlesztésének szükségességéről, hangsúlyozva: de­mokratikus gyakorlatunkat erősítve érhetjük el, hogy életünk minden te­rületén még nagyobb tisztelet övezze a dolgozó embert, s mindenütt rangja szerint kezeljék a jól végzett, becsü­letes munkát. Ezt a szándékot fejezik ki a kormány intézkedései, és ezt szolgálják a szakszervezetek törekvé­sei. Az értéket teremtő ember mun­kája jogán mond véleményt közös dolgainkról. Csak a tisztességesen el­végzett munka adhat felhatalmazást erre, a kezdeményezés, a szorgalom teremthet egyéni és társadalmi biz­tonságot. Társadalmunkban ezek a vonások a meghatározóak, ezért le­hetünk bizakodóak, hogy elérjük cél­jainkat. Csehák Judit ezután szólt a nem­zetközi helyzetről, hangsúlyozva, hogy minden eszközzel harcolni kell a bé­kéért, az enyhülésért, a háborús ve­szély leküzdéséért. A szónok kiemel­te: " A szakszervezeti világkongresz­­szus Havannában hangot adott a nemzetközi munkásosztály törekvé­seinek: olyan világot akarunk, amely mentes a háborús félelmektől, a há­ború veszélyeitől. Olyan világra van szükségük az embereknek, amelyben békésen lehet élni és dolgozni. A SZOT titkára ezután kiemelte a Szovjetunió békejavaslatainak fon­tosságát, a szocialista országok és a világ haladó erőinek összefogását a békéért folytatott harcban, majd be­szédét a következő szavakkal zárta: — Jelszavunk ma is, holnap is: munka, béke, szocializmus. Nemzeti lobogónk és a munkásosztály vörös zászlaja alá hívjuk május elsején mindazokat, akik tenni, dolgozni, har­colni akarnak egy békés, boldogabb világért, gyermekeink, az emberiség szebb jövőjéért. ___________________________.-----­ Külföldi szakszervezeti küldöttségek a május 1-i ünnepségeken Majálisok, ifjúsági találkozók, szoboravatás A SZOT elnökségének meghívására negyvenöt ország szakszervezeti köz­pontja és a Szakszervezeti Világszö­vetség titkárságának képviseletében száz küldött érkezett hazánkba, hogy részt vegyen a május elsejei ünnepsé­geken. A küldöttségek tagjai pénte­ken a SZOT Központi Iskolán meg­hallgatták Gál Lászlónak, a SZOT fő­titkár-helyettesének előadását a ma­gyar szakszervezetek gazdaságsegítő tevékenységéről. Részt vesznek a bu­dapesti dolgozók május elsejei felvo­nulásán, ipari és mezőgazdasági üze­meket látogatnak meg, megismerked­nek hazánk idegenforgalmi neveze­tességeivel. A magyar szakszervezetek képvise­letében tizenhárom országba utazott küldöttség május elseje megünneplé­sére.* Május elseje, a nemzetközi mun­kásmozgalom nagy ünnepe tisztele­tére péntek délután a Parlament előtti Kossuth téren katonai tiszteletadás közepette felvonták az állami zászlót. Ugyancsak katonai tiszteletadással vonták fel a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját a Gellérthegyi Felszabadulási Em­lékműnél.* Sok helyen már pénteken megkez­dődtek a május elsejét köszöntő ün­nepségek: több majálisról, ifjúsági ta­lálkozóról érkezett hír szerte az or­szágból. Régi, kedves népszokás éledt újra a baranyai falvakban, a májusfaállítás szép szokása. Fölállították a színes szalagokkal díszített májusfákat a Szigetközben, a Rábaközben és a Han­ság vidékén is; egyébként Győr-Sop­­ron megye sok városában rendeztek néptáncbemutatókat, több helyen tér­zene szórakoztatta a járókelőket. Salgótarjánban már péntek reg­gel egy öt emelet magas májusfa kö­szöntötte a város lakóit. Bács-Kiskun megye falvai közül Nemesnádudvaron és Érsekcsanádon, Baján állították föl a legtöbb májusfát. Ugyancsak Bácsban, Jánoshalmán fáklyás fölvonulást tartottak a fiata­lok. Az esztergomi ifjak viszont vízre szálltak: a Kis-Dunán rendezett lam­­pionos felvonuláson zenekísérettel haladtak a csónakok. Tegnap délután Budakalászon, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat köz­pontjában a május 1-i ünnepség ke­retében leleplezték Búza Barna szob­rászművész alkotását, a textilmunkás­­nőt ábrázoló szobrot. Beszédet dr. Martos Istvánná, a Textilipari Dolgo­zók Szakszervezetének főtitkára mon­dott, hangsúlyozta, hogy az LSZV-nél a gazdasági építőmunka kiemelkedő eredményei mellett szállása van a tu­dásnak, a szépnek, az emberi kultú­rának, a többre, jobbra törekvésnek. A textilmunkásnő szobra kifejezi a főhajtást az alkotó tevékenység, a tex­tilipar nemegyszer kemény helytál­lást kívánó munkája előtt. Véget ért a laoszi pártkongresszus Ismét Kaysone Phomvihane-t választották főtitkárrá (Kiküldött tudósítónk jelenti Vien­­tiane-ból.) Péntek délután megtartotta záró­ülését a Laoszi Népi Forradalmi Párt III. kongresszusa, az új központi bi­zottság ismét Kaysone Phomvihane-t választotta főtitkárrá. Az új vezetőség összetételét Sisom­­phone Lovansay, a PB tagja ismer­tette. Eszerint a kongresszus, tekin­tetbe véve a következő öt év nagy társadalmi-gazdasági feladatait, az eddig 27 tagú központi bizottságot 55 tagúra (49 tag, 6 póttag) bővítette. Az új központi bizottság első plenáris ülésén megerősítették tisztségében az eddigi politikai bizottság mind a hét tagját, akik a következők: Kaysone Phomvihane, Nouhak Phoumsavan, Szufanuvong, Phoumi Vongvichit, Khamathay Siphandone, Phoune Sir­­paseuth, Sisomphone Lovansay. Végül felolvasták a kongresszus ha­tározattervezetét, amely egyöntetűen elfogadja, jóváhagyja a KB politikai beszámolójában az ötéves tervről, s a pártépítésről szóló dokumentumban foglaltakat. A kongresszus megbízta az új KB-t, gondoskodjon a beszámo­lóban megjelölt bel- és külpolitikai, gazdasági, védelmi és biztonsági fel­adatok végrehajtásáról. A határozat felszólít a három indokínai ország különleges szolidaritása, a Szovjet­unióval, a szocialista közösséggel való kapcsolatok további erősítésére. A tervezetet a kongresszusi küldöttek egyhangúlag elfogadták. Az ülésen­­ elnöklő Lovansay kö­szöntötte az akadályoztatása miatt csak pénteken Vientiane-ba érkezett nicaraguai küldöttséget, majd Kay­sone Phomvihane rövid zárszavával, a laoszi himnusszal és az Internacio­­nálé hangjaival véget ért a Laoszi Népi Forradalmi Párt nagy jelentő­ségű, III. kongresszusa. A kongresszuson részt vett MSZMP- küldöttség Phalane-ba utazik, ahol barátsági nagygyűlésen találkozik a 9. számú út egyik hídjának építésében segédkező magyar brigáddal, a laoszi hídépítőkkel. Dunai Péter NÉPSZA­BA­DSA­G 3 Kádár János Angyalföldön Kádár János, mint sok esztendeje minden május elseje előtt, most is el­látogatott Angyalföldre. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkárát péntek dél­előtt a XIII. kerületi pártbizottságon — ahol programja kezdődött — Ma­­róthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Deák Gá­bor, a XIII. kerületi pártbizottság el­ső titkára és Bozsik József, a város­rész tanácselnöke fogadta. Deák Gábor röviden beszámolt mindarról, ami Angyalföldön az el­múlt évben, Kádár János legutóbbi ott járta óta történt. A tájékoztatón részt vettek a XIII. kerületi párt­végrehajtó bizottság tagjai, valamint Kádár János angyalföldi választóke­rületének körzeti párt- és népfront­titkárai. — Érezzük a felelősségünket ab­ban — hangsúlyozta Deák Gábor —, hogy politikai tőkénket, amelyet pár­tunk évtizedek nehéz munkájával halmozott fel, a feladatok követke­zetes végrehajtásával megőrizzük, a tettek és szavak erejével gyarapítsuk. Tudjuk, látjuk, hogy ma a politikai munkának is fokozott segítséget kell adnia a gazdaságnak. Az elmúlt gaz­dasági év legfőbb tapasztalata, hogy kerületünkben felerősödtek az egyen­súly irányába ható tényezők. Nekünk különösen fontos, hogy nagyvállala­taink termelése és gazdálkodása ki­egyensúlyozott volt, fejlődésük foly­tatódott, jövőjük továbbra is biztosít­va van. Ami Angyalföldet közvetlenebbül illeti: tavaly 1392 lakás épült fel, az idén, úgy tervezik, két és fél ezer új otthont hoznak tető alá. Az elmúlt esztendőben újabb bölcsőde és óvoda enyhített a szülők gondjain, két to­vábbi bölcsődét várhatóan az idén is megnyitnak. Elmondhatjuk: a köz­hangulat nyugodt, kiegyensúlyozott, a párt, a vezetés iránti bizalom — a reális napi gondok ellenére — töret­len, nőtt a közügyek iránti érdeklő­dés. Kádár János elismeréssel szólt a hallottakról, gratulált az eredmé­nyekhez, s további munkasikereket kívánt Angyalföld dolgozóinak. A pártbizottság épületében nemrég nyílt meg az angyalföldi fiatal kép­ző- és iparművészek kollektív kiállí­tása. A Központi Bizottság első tit­kára ennek megtekintésére is szakí­tott időt szorosra szabott program­jából. Csavlek András festőművész és Gyurcsek Ferenc szobrászművész kísérte végig a tárlaton. A látogatás a Magyar Hajó- és Da­rugyár daru- és kazángyárában foly­tatódott, ahol Szép János vezérigaz­gató és Steiner Arnold, a pártbizott­ság titkára fogadta a vendéget. A forgácsoló gépműhelyben már várták a munkások a Központi Bizottság el­ső titkárát, aki több NC-esztergánál is megállt, üdvözölte a nagy teljesít­ményű gépeknél dolgozó munkáso­kat. Hosszasabban is szót váltott Re­benák Irma maróssal; a műhelyben is nagy tiszteletnek örvendő mun­kásasszony már 33 esztendeje dolgo­zik a gyárban. „Aki szereti a mun­káját, soha nem öregszik meg” — mondta nevetve Kádár Jánosnak, aki üdvözlő sorokat írt a Hámán Kató szocialista brigád naplójába. A Köz­ponti Bizottság első titkára ezután részt vett az üzem május elsejét kö­szöntő — címképünkön is látható — röpgyűlésén. Schenk György, a műhely szak­­szervezeti főbizalmija emlékeztette Kádár Jánost 1961-es látogatására, arra, hogy akkor egy favázas épület­ben fogadhatták, s ma korszerű üzemcsarnokkal büszkélkedhetnek. A jó munka bizonyítéka­ eredménye: éppen a napokban vették át a Kiváló Vállalat kitüntetést. — Szívből örülök sikereiknek, hi­szen magaim is régi angyalföldi va­gyok — kezdte hozzászólását Kádár János, felidézve ifjúmunkás éveit. — Régi ismeretségek kötnek ide, ezért is jó hallani, hogy helytállnak a munkában, hozzájárulva ezzel az or­szág gazdasági erejének növekedésé­hez is. A Központi Bizottság első titkára e munkáskollektívának is beszámolt az elmúlt napokban Budapesten járt lengyel párt- és kormányküldöttség látogatásáról, valamint a hét elején az NSZK fővárosában folytatott tár­gyalásainak eredményeiről. — Ne­künk idehaza — mondotta — feszül­tebb nemzetközi, politikai, gazdasági körülmények között kell dolgoznunk, és olykor „nemszeretem” intézkedé­seket is kell hoznunk. A helyzet kényszeréről annyit, hogy ma lénye­gesen többet kell ahhoz exportál­nunk, hogy ugyanannyit kapjunk a külországokból, mint például 1974- ben. Meg akarjuk őrizni azt a szin­tet, ameddig felküzdöttük magunkat, most ez a programunk. Ehhez kérjük az önök, hazánk minden dolgozó emberének segítségét — mondotta végezetül Kádár János, s jó május elsejei ünnepet, további eredményes munkát kívánt a gyár minden dolgo­zójának. Üdvözlés a gyárudvaron. Rebenák Irma, a gyár köztiszteletben álló régi marósa gépénél. Az angyalföldi fiatal képző- és iparművészek kiállításán. BALOGH P. LÁSZLÓ FELVÉTELEI

Next