Népszabadság, 1985. október (43. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-01 / 230. szám
1985. október 1., kedd NÉPSZABADSÁG Közlemény Losonczi Pál angolai látogatásáról Losonczi Pál, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke José Eudardo dos Santosnak, az MPLA-Munkapárt és az Angolai Népi Köztársaság elnökének meghívására szeptember 27. és 30. között párt- és állami küldöttség élén hivatalos, baráti látogatást tett az Angolai Népi Köztársaságban. Losonczi Pál koszorút helyezett el dr. Antonio Agostinho Netónak, az MPLA-Munkapárt és az Angolai Népi Köztársaság megalapítójának síremlékén, látogatást tett a fegyveres erők múzeumában, valamint a December 10. kongresszusi központban. Baráti légkörű munkásgyűlésen találkozott az angolai dolgozókkal, és ismerkedett az angolai nép építőmunkájával, az ország társadalmi, gazdasági és kulturális eredményeivel. Tárgyalásokra került sor a Losonczi Pál vezette magyar párt- és állami küldöttség, valamint a José Eduardo dos Santos vezette angolai párt- és állami delegáció között. A barátság és a kölcsönös megértés szellemében tájékoztatták egymást az MSZMP és az MPLA Munkapárt tevékenységéről és országaik helyzetéről. Áttekintették a magyar— angolai kapcsolatokat, fejlesztésüknek lehetőségeit, és véleményt cseréltek a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, különös figyelmet fordítva az afrikai kontinens déli részén kialakult helyzetre. A felek megállapították, hogy mind a nemzetközi politikai kérdésekben, mind a pártjaik és kormányaik együttműködését meghatározó alapelvekben teljes a nézetazonosság. Losonczi Pál nagyra értékelte azokat az eredményeket, amelyeket az angolai nép az elmúlt 10 év alatt az MPLA-Munkapárt vezetésével rendkívül nehéz külső és belső feltételek között ért el függetlenségének, területi integritásának megvédésében, a gyarmati rendszer maradványainak felszámolásában. A Magyar Népköztársaság támogatásáról biztosította az angolai nép erőfeszítéseit, hogy felszámolják a dél-afrikai fajüldöző rezsim fegyveres agresszióinak következményeit. Egyetértését fejezte ki az Angolai Népi Köztársaság diplomáciai lépéseivel, amelyek célja a katonai csapatszétválasztás és a dél-afrikai csapatok teljes kivonása a dél-angoliai területekről, valamint annak biztosítása, hogy a Dél-afrikai Köztársaság beszüntesse az angolai ellenforradalmárok katonai támogatását. José Eduardo dos Santos méltatta a magyar népnek a fejlett szocialista társadalom építésében elért eredményeit, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Népköztársaság nemzetközi törekvéseit. A két államfő megelégedéssel állapította meg, hogy a Magyar Népköztársaság és az Angolai Népi Köztársaság kapcsolatai a két nép érdekeinek megfelelően a béke és a társadalmi haladás javára, közös eszméik, a marxizmus-leninizmus és a proletár internacionalizmus alapelvei szerint, eredményesen fejlődnek. Hangsúlyozták, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és az MPLA-Munkapárt együttműködése meghatározó jelentőségű a két ország kapcsolatainak erősítésében, a két nép közötti barátság elmélyítésében. Megerősítették, hogy további lehetőségek vannak a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok, a műszaki-tudományos és a kulturális együttműködés bővítésében. Az időszerű nemzetközi kérdések áttekintése során aggodalmukat fejezték ki a nemzetközi helyzet éleződése miatt, amelyet az imperializmus szélsőséges köreinek a katonai erőfölény megszerzésére irányuló törekvései idéztek elő. Ezek az erők fokozzák a fegyverkezési versenyt, gyorsítják a világűr militarizálására irányuló tervek megvalósítását. A két államfő hangsúlyozta, hogy van lehetőség a nemzetközi feszültség csökkentésére, a kölcsönös bizalom helyreállítására, a béke és biztonság megőrzésére. Kifejezték reményüket, hogy a genfi szovjet— amerikai fegyverzetkorlátozási tárgyalások és a novemberi csúcstalálkozó sikere jelentősen hozzájárulhat a világbéke és biztonság megszilárdításához. Nagyra értékelték és támogatásukról biztosították a Szovjetunió kezdeményezéseit, amelyek a leszerelés és a béke ügyének előmozdítására irányulnak. Támogatásukról biztosították a SWAPO vezette namíbiai nép küzdelmét az ország függetlenségének elnyeréséért. Megerősítették, hogy a namíbiai kérdést az ENSZ Biztonsági Tanácsa 435. számú határozata alapján kell megoldani. Elítélték a pretoriai rezsim által foganatosított úgynevezett átmeneti intézkedéseket, a namíbiai bábkormány létrehozását. A namíbiai kérdés rendezésének összekapcsolását a kubai internacionalista csapatok Angolából való kivonásával úgy tekintik, mint az Angolai Népi Köztársaság belügyeibe való nyílt beavatkozást. Losonczi Pál és José Eduardo dos Santos elítélte a pretoriai rezsim fajüldöző politikáját. Sürgették, hogy valamennyi ország vezessen be széles körű és hatékony szankciókat a Dél-afrikai Köztársaság ellen. Kifejezték szolidaritásukat a délafrikai néppel, az Afrikai Nemzeti Kongresszussal az apartheidrezsim elleni küzdelemben. Losonczi Pál biztosította az angolai elnököt, hogy a Magyar Népköztársaság támogatja az Angolai Népi Köztársaságnak az ország külső fenyegetettségének elhárítására, szuverenitásának és területi integritásának megvédésére tett erőfeszítéseit. Méltatta Angola nemzetközi tevékenységét, azt a sokoldalú segítséget, amelyet a dél-afrikai térség függetlenségi mozgalmainak jogos küzdelméhez nyújt. Kiemelte Angola hozzájárulásának jelentőségét az el nem kötelezett mozgalom céljainak valóra váltásához, a nemzetközi légkör javításához és a világbéke megőrzéséhez. Ennek fontos eseményeként értékelte a mozgalom külügyminisztereinek 1985 szeptemberében Luandában megtartott tanácskozását. A két fél külön foglalkozott az afrikai népek helyzetével, és aggodalmának adott hangot az afrikai földrészt sújtó politikai, társadalmi és gazdasági problémák miatt. Hangsúlyozták, hogy ezek megoldásában az Afrikai Egységszervezet nélkülözhetetlen szerepet játszik. A két fél egyetértett abban, hogy az európai biztonság és együttműködés elmélyítése, a katonai szembenállás csökkentése és a bizalom erősítése Európában a világbéke megszilárdításának fontos tényezője. A felek nyugtalanságuknak adtak hangot a Közel-Keleten végbemenő fejlemények miatt. Szolidaritásukról biztosították a sokat szenvedett palesztin népet jogainak kivívásáért folytatott küzdelmében. Síkraszálltak a palesztin nép elidegeníthetetlen jogainak biztosításáért, beleértve önálló és szuverén állam létrehozását. Sürgették a minden érdekelt részvételével megtartandó nemzetközi konferencia mielőbbi összehívását a térség problémáinak megoldása érdekében. Szolidaritásukról biztosították a Nicaraguai Köztársaságot szuverenitásának és társadalmi vívmányainak védelmezésében. Elítélték azokat a mesterkedéseket, amelyeknek célja, hogy háborús légkört teremtsenek a nicaraguai néppel szemben. Szorgalmazták a közép-amerikai válság tárgyalásos úton, külső beavatkozás nélkül való rendezését, és támogatásukról biztosították a Contadora-csoport erre irányuló erőfeszítéseit. A nemzetközi helyzet áttekintése során a felek kiemelték az el nem kötelezett országok mozgalmának jelentőségét. Leszögezték szándékukat, hogy támogatják a luandai 7. külügyminiszteri értekezlet által hozott határozatok végrehajtását. Aláhúzták, hogy az el nem kötelezett országok mozgalma fontos szerepet tölt be a népeknek az imperializmus, a gyarmatosítás, a fajüldözés, a faji megkülönböztetés ellen folytatott harcában, a nemzetközi béke megőrzésében, a regionális konfliktusok megoldásában és az igazságos, új világgazdasági rend megteremtésében. A megbeszélések során hangsúlyozták az ENSZ szerepének fontosságát a nemzetközi béke és biztonság erősítésében, a szervezet 40., jubileumi évfordulójának jelentőségét. A felek nagyra értékelik a mostani látogatás eredményeit, és kifejezték meggyőződésüket, hogy a két nép, párt és kormány között meglevő baráti és együttműködési kapcsolatok a béke és a haladás javára tovább erősödnek. Losonczi Pál a maga és az általa vezetett delegáció nevében őszinte köszönetét fejezte ki José Eduardo dos Santosnak a fogadtatásért és vendégszeretetért, amelyben az Angolai Népi Köztársaságban tett látogatásakor részesítették. Losonczi Pál Kádár János és saját nevében hivatalos, baráti látogatásra hívta meg a Magyar Népköztársaságba José Eduardo dos Santost, aki a meghívást köszönettel elfogadta. (MTI) Átadták Lubomir Strougal magyar kitüntetését Kádár János a prágai vár dísztermében átadta Lubomir Strougalnak a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje kitüntetést, amelyet az Elnöki Tanács hatvanadik születésnapja alkalmából adományozott a csehszlovák kormányfőnek. A magas kitüntetés átadásakor mondott beszédében Kádár János emlékeztetett arra, hogy a magyar —csehszlovák együttműködés fejlődésében meghatározó szerepet töltenek be a cseh és a szlovák kormány tagjai, s különösen kimagaslóak Lubomír Strpugalnak, a csehszlovák szövetségi kormány elnökének érdemei, amelyeket a szocialista országok egységének erősítése, valamint hazánk és Csehszlovákia testvéri barátságának, sokoldalú együttműködése elmélyítésének terén kifejtett tevékenységével szerzett. Válaszában Lubomir Strougal köszönetet mondott a magas elismerésért, és kijelentette, hogy ez további ösztönzést jelent számára a két ország együttműködése és testvéri barátsága erősítése érdekében kifejtendő további munkához. A kitüntetés átadásán jelen volt Gustáv Husák, valamint a CSKP KB Kádár János kíséretében levő Szóelnökségének tagjai, a KB titkárai Kós Mátyás és Kovács Béla, hazánk és a titkárság tagjai, valamint a prágai nagykövete. Szovjet döntés a fogyasztási cikkek termeléséről Közös határozatban hagyta jóvá a közfogyasztási cikkek termelése és a szolgáltatások fejlesztésének az 1986- tól 2000-ig tartó időszakra szóló komplex programját az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa. A közös határozat a legfontosabb feladatként az árutermelő ágazatok gyorsított fejlesztését, a fizetett szolgáltatások szerteágazó hálózatának kiépítését jelöli meg. Megszabja, hogy a feladatok végrehajtásába be kell vonni a különböző vállalatokat, termelési egyesüléseket és szervezeteket, függetlenül azok profiljától, vagyis be kell vonni a népgazdaság minden ágazatát. A határozat előirányozza a szocialista országokkal megvalósuló együttműködés további fejlesztését és elmélyítését a közfogyasztási cikkek termelése és kölcsönös szállítása területén, továbbá az ilyen áruk előállításához szükséges nyersanyagok, anyagok, részegységek és alkatrészek, berendezések szállításában, valamint a szolgáltatási szférában. Ugyancsak előirányozza a tudományos-műszaki együttműködés hatékonyságának növelését az újfajta termékek gyártása megszervezésében és bevezetésében, korszerű technológiai folyamatok kidolgozásában és alkalmazásában, korszerű gyártórendszerek, gépek és berendezések előállításában. Az SZKP KB és a szovjet minisztertanács közös határozata megállapítja, hogy az elmúlt időszakban nőttek a lakosság tényleges bevételei, sokattettek a lakáskörülmények javításáért, az egészségügy, a közoktatás, a művelődés és a sport fejlesztéséért. Mindazonáltal a dolgozók növekvő igényei és pénzbevételeik növekedése megköveteli a fogyasztási cikkek termelése tervezésének és irányításának átszervezését, és a szolgáltatási szféra szélesítését azzal a céllal, hogy állandóan nőjön az életszínvonal és fejlődjék a szocialista életmód. (MTI) 3 Kádár János és fiúsok baráti munkatalálkozója Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára Gustáv Husáknak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének meghívására 1985. szeptember 30-án baráti munkalátogatást tett a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélések során a két párt vezetője kölcsönösen tájékoztatta egymást az országaikban folyó szocialista építőmunkáról. Kádár János áttekintést adott az MSZMP XIII. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról. Gustáv Husák ismertette a CSKP XVII. kongresszusa előkészítésének menetét. Megvitatták a két marxista-leninista párt és baráti ország együttműködésének helyzetét és fejlesztésének lehetőségeit. Véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Kádár János és Gustáv Husák megelégedéssel állapította meg, hogy a magyar—csehszlovák kapcsolatok magas szintűek és tartalmasak, a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvei alapján sokoldalúan gazdagodnak, és kedvezően járulnak hozzá a két ország szocialista fejlődéséhez. Megerősítették, hogy a két párt szilárd törekvése a kölcsönösen előnyös kapcsolatok további elmélyítése az élet valamennyi területén. Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy mindkét ország a gazdasági fejlődés gyorsítására, a népgazdaság tervszerűségének és a termelés hatékonyságának növelésére, a szocializmus társadalmi vívmányainak, eszmei és szellemi értékeinek kibontakoztatására törelkezik a közös tapasztalatok, a szocialista építés általános törvényszerűségei és a nemzeti sajátosságok figyelembevételével. Megbeszéléseik során megkülönböztetett figyelmet fordítottak a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésre. Kedvezően értékelték az 1986—1990 közötti éveikre szóló népgazdasági tervek eredményes egyeztetését, ami az árucsere további dinamikus növelését teszi lehetővé. Kölcsönösen hangsúlyozták, hogy érdekeltek a két ország közötti gazdasági együttműködés korszerű formáinak további feltárásában és bővítésében, a kooperáció és a szakosítás fejlesztésében. Támogatták a KGST-tagországok 1984. júniusi felső szintű értekezletén elfogadott program következetes megvalósítását. Halaszthatatlan feladatnak tekintik, hogy a szocialista közösség országainak műszakitudományos haladását átfogó intézkedésekkel meggyorsítsák. Pozitívan értékelték a kétoldalú kulturális, oktatási és tudományos kapcsolatokat; a megyék, továbbá a termelő vállalatok közötti közvetlen együttműködés fejlődését, és állást foglaltak azok további előmozdítása mellett. Hangsúlyozták, hogy a lenini nemzetiségi politika következetes megvalósulása a két szomszédos országban elősegíti Magyarország és Csehszlovákia népes testvéri szövetségének megszilárdítását. " A nemzetközi helyzet értékelése során Kádár János és Gustáv Husák egyetértett abban, hogy a világban kialakult jelenlegi feszültségekért elsősorban az amerikai imperializmus, a NATO szélsőséges körei viselik a felelősséget, a katonai-hadászati egyensúly megbontására, az erőfölény megszerzésére törekszenek, és a fegyverkezési verseny fokozását erőltetik a népekre. Napjaink meghatározó igényeként jelölték meg a világűr militarizálásának megakadályozását. Az MSZMP és a CSKP KB főtitkára határozott támogatásáról biztosította a Szovjetunió nagy jelentőségű békekezdeményezéseit. Nagyra értékelték a Szovjetuniónak valamennyi atomfegyver-kísérlet egyoldalú moratóriumára hozott döntését és a kozmikus térség békés célú hasznosítására vonatkozó együttműködési javaslatát. Kifejezték reményüket, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok legfelsőbb vezetőinek tervbe vett találkozója hozzájárul a nemzetközi helyzet általános javulásához, a világbéke megőrzéséhez. Hangsúlyozták eltökéltségüket, hogy a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság a Varsói Szerződés tagállamaiként tevékenyen kiveszik részüket a szocialista országoknak a nemzetközi feszültség csökkentését, a nemzetközi biztonság erősítését, az enyhülés politikájának európai és világméretű érvényesítését célzó közös erőfeszítéseiből. Aláhúzták, hogy e célok elérése szempontjából alapvető jelentősége van a szocialista közösség országai egységének és összeforrottságának. Szolidaritásukat fejezték ki Ázsiának, Afrikának és Latin-Amerikának az imperializmus, a neokolonializmus, a faji megkülönböztetés ellen, a politikai és gazdasági függetlenség megszilárdításáért küzdő népeivel. Kádár János és Gustáv Husák találkozója szívélyes, elvtársi légkörben zajlott le. Megerősítette a kétoldalú kapcsolatok helyzetének értékeléséről és távlati fejlesztéséről, valamint a békéért és társadalmi haladásért folytatott harc feladatairól vallott nézetek teljes egységét. Hozzájárult az MSZMP és a CSKP, a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság közötti hagyományos barátság és együttműködés megszilárdításához. Kádár János baráti látogatásra hívta meg Gustáv Husákot, aki azt köszönettel elfogadta. (MTI) Vlagyimir Dzsanibekov a Szaljut—7 újbóli üzembe helyezéséről — Sikerült elvégeznünk a karbantartó munkálatokat az űrállomáson, de a hideg és irányíthatatlan Szaljut—7-en eltöltött első két napot soha nem felejtjük el — mondotta a szovjet újságíróknak tartott hétfői bajkonuri sajtóértekezletén Vlagyimir Dzsanibekov űrhajós. Az egyik legtapasztaltabb, szovjet űrpilóta, akit a múlt héten tért viszsza a Földre a Szojuz T—13 űrhajón, a Szaljut—7 űrállomás „üzembe helyezésének” nehéz munkálatairól beszélt, újabb részletekkel szolgálva az űrrepülés történetében páratlan vállalkozásról. — A kézi vezérléssel végrehajtott dokkolás után — mondotta Dzsanibekov — megállapítottuk, hogy az űrállomás energiakészlete teljesen kimerült. Az utasítások értelmében ilyenkor le kell szerelni az űrállomás automatikájának központi egységét, át kell rakodni a szállító űrhajóba, és vissza kell térni a Földre. Dzsanibekov és társa, Viktor Szavinih azonban kiutat keresett a szinte megoldhatatlan helyzetből. Bonyolította a helyzetet, hogy mind kevesebb ivóvizük volt, hiszen a magukkal hozott készletek szűkösek voltak, az űrállomáson tartalékolt víz pedig befagyott. Egy kábeldarab segítségével ideiglenes áramkört hoztak létre az egyik napelem és egy akkumulátor között. Amikor látták, hogy a feszültség növekszik, egymás után hozzáláttak az akkumulátorok feltöltéséhez. — Amikor kigyúlt a fény, már tudtuk, hogy az űrállomás lakható. Ez körülbelül negyvennyolc órával a dokkolás után történt — mondta Dzsanibekov, majd hozzáfűzte: — Általában véve az űrutazás első szakaszában sok váratlan körülménnyel találkoztunk. Minden egyéb, ami az űrrepülés során a későbbiekben történt velünk, már sokkal egyszerűbb volt — fejezte be beszámolóját Vlagyimir Dzsanibekov. (MTI)