Népszabadság, 1987. július (45. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-01 / 153. szám

2 Pérez de Cuellar javasolta Mihail Gorbacsovnak: szólaljon fel az ENSZ-közgyűlésen A világszervezet főtitkárának sajtótájékoztatója Moszkvában ( MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) igen meleg, rokonszenves légkö­rűként jellemezte szovjetunióbeli fogadtatását, tárgyalásait Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár keddi moszk­vai sajtóértekezletén. Elmondta, ta­lálkozott több szovjet vezetővel, így Mihail Gorbacsovval, Andrej Gromikóval, Eduard Sevardnadzé­­val és Nyikolaj Rizskovval. Az ENSZ főtitkára ma, szerdán, eluta­zik a Szovjetunióból.­­ Gorbacsov érdeklődéssel fogad­ta indítványomat, hogy szólaljon fel az ENSZ-közgyűlési ülésszak idei általános vitájában — mondotta, hozzátéve, reméli, hogy a szov­jet vezető látogatására sor kerül. (Az ENSZ-közgyűlési időszak isme­retesen minden évben kora ősszel kezdődik New Yorkban, a világszer­vezet székhelyén.) Az ENSZ-főtitkár úgy fogalmazott, hogy a szovjet pártfő­titkár még nincs abban a helyzetben, hogy konkrét választ adjon a meg­hívásra. (Ennek kapcsán moszkvai megfigyelők nem zárják ki Gorba­­csovnak az ENSZ-közgyűlési idősza­kon való részvételét, föltéve, hogy addigra sikerül tető alá hozni a szovjet—amerikai atomleszerelési „kettős zérómegállapodást”. Ez lehe­tőséget adna rá, hogy az SZKP KB főtitkára esetleges washingtoni út­ját összekösse egy New York-i kité­rővel.) Pérez de Cuellar igen pozitívan értékelte , szovjetunióbéli útját, amely bátorítást adott a világszer­vezet működésének, s személy sze­rint neki, mint ENSZ-főtitkárnak. Egy idevonatkozó kérdésre, hogy csökken-e a világszervezet szerepe, a diplomata az SZKP KB főtitkárá­nak ezt cáfoló szavait idézte. [Moszkvai tárgyalásain több fon­tos nemzetközi kérdést érintettek. Gorbacsovval, Sevardnadzéval meg­vitatták a közel-keleti nemzetközi konferencia összehívására vonatko­zó javaslatot. Egyetértettek abban, hogy egy ilyen konferenciának va­lódi diplomáciai funkcióval, hatás­körrel kell rendelkeznie. Afganisztán is szóba került, bár az ENSZ főtitkára cáfolta, hogy ez lett volna látogatása napirendjén a legfontosabb kérdés. — Mihail Gor­bacsovval egybehangzóan úgy ítél­tük meg, hogy a rendezésről­ fo­lyó genfi tárgyalássorozat hamaro­san befejeződhet. Ezzel párhuzamo­san bontakozik ki az afganisztáni belső nemzeti megbékélés, amely a fő feltétele annak, hogy létrejöj­jön a megegyezés. A jövőbeli Afga­nisztán független, semleges és ter­mészetesen nem ellenséges a Szov­jetunióval szemben. Diego Cordo­­vez, az ENSZ-főtitkár személyes megbízottja útján folytatják az erő­feszítéseket, hogy gyorsítsák a meg­egyezés folyamatát. Arra a kérdésre, hogy a világszer­vezet részt venne-e egy a Perzsa (Arab)-öbölben cirkáló, az iraki— iráni konfliktusban semleges orszá­gok hadihajóiból álló békefenntartó flottta szervezésében, Pérez de Cuel­lar közvetve válaszolt. Utalt rá, hogy a Biztonsági Tanács öt állandó tagja közös erőfeszítéseket tesz a probléma kapcsán. A BT hat hónap alatt rendezési tervet dolgozott ki, amelyet most a testület tíz, nem ál­landó tagja vitat meg. Dunai Péter Bosko Krunics lett a JKSZ KB új elnöke ( BELGRÁDI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) A JKSZ Központi Bizottságának Elnöksége, keddi belgrádi ülésén a tisztségviselők rendszeres cseréjére vonatkozó előírásnak megfelelően a következő egyéves megbízatási idő­re Bosko Krunicsot, a Vajdasági Kommunisták Szövetségének küldöt­tét választotta meg elnökévé. Milanko Renovicának, a KB El­nökség eddigi elnökének egyéves mandátuma június 28-án lejárt, ő a Bosznia-hercegovinai Kommunis­ták Szövetsége küldötte a JKSZ KB Elnökségében. Bosko Krunics 58 éves, szebb nemzetiségű. 1946 óta párttag. 1982- től a Vajdasági Kom­munisták Szö­vetsége tartományi bizottságának tagja, és két éven át elnöke volt. 1986-ban választották meg a JKSZ KB Elnökség tagjává. M. Gy. Harcok Salvadorban Salvadorban a jobboldali Duarte­­kormánnyal szemben álló Farabun­­do Marti Nemzeti Felszabadítási Front (FMLN) egységei júniusban a kormánycsapatokkal vívott harcok­ban 402 katonát öltek, illetve sebe­­sítettek meg. Ezt a hazafiak rádió­adója, a Venceremos jelentette be. A salvadori katonai parancsnok­ság hétfői közlése szerint ebben az időszakban az FMLN 145 fegyvere­sét tették ártalmatlanná. (UPI) NÉHÁNY SORBAN Gustáv Husák csehszlovák köztár­sasági elnök kedden fogadta a hi­vatalos látogatáson Prágában tartóz­kodó Philipp Jenningert, a nyugat­német szövetségi gyűlés elnökét. Mindkét fél kifejezte országa érde­keltségét a gazdasági és kulturális együttműködés elmélyítésében. (MTI) Az Egyesült Államok leszerelési álláspontjáról adott tájékoztatást Bonnban Richard G. Lugar, az ame­rikai szenátus külügyi bizottságá­nak tagja. Lugar előzőleg Genfben találkozott az Egyesült Államok és a Szovjetunió tárgyaló küldöttségei­nek vezetőivel. (MTI) Az ügyész életfogytiglani börtön­­büntetés kiszabását kérte a lyoni bíróságtól Klaus Barbie-ra, a fran­cia nagyváros egykori Gestapo-fő­­nökére az emberiség ellen elköve­tett bűnei miatt. A főügyész kedden fejezte be ötórás vádbeszédét. (MTI) Csen Hszi-tung, Peking polgár­­mestere, kedden négy európai fő­várost érintő körútra indult. Útja során felkeresi Budapestet is. (MTI) Állami és pártfunkcionáriusokat ítéltek el kedden gazdasági bűncse­lekményért Szlovákiában. Tíz veze­tő beosztású személy éveken át nagymértékű kárt okozott a szocia­lista tulajdonban. A fővádlottat — az alsókubini járási iparvállalat volt igazgatóját, a település fogyasztási szövetkezetének későbbi elnökét — 14 és fél évi börtönre ítélték. Tet­testársait — a többi között a járási tanács volt elnökét, a volt járási párttitkárt — öt évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetésre ítélték. (MTI) Bagdadba érkezett Sergio Ramirez Mercado nicaraguai alelnök. Az iraki hírügynökség jelentése szerint levelet vitt Szaddám Huszein iraki elnöknek Ortega nicaraguai állam­főtől. Ezzel egy időben Teheránban tárgyal Carlos Nunez Tellez, a nica­raguai parlament elnöke. (AP) NÉPSZABADSÁG 1987. július 1., szerda A Pravda a szovjet-kínai viszonyról A Pravda keddi száma határozot­tan visszautasítja azokat az ame­rikai, nyugat-európai és japán véle­kedéseket, amelyek szerint a Szov­jetunió azért akarja megtartani Ázsiában telepített, közép-hatótávol­ságú fegyvereit, mert így közvetle­nül fenyegetheti Kínát. A kommentátor emlékeztet rá, hogy mind a szovjet, mind a kí­nai kormány elengedhetetlennek tartja a békés feltételeket a tár­sadalmi megújulás folyamatához, az ezzel kapcsolatos belső feladatok megoldásához. Mindkét ország kö­telezettséget vállalt arra is, hogy elsőként semmilyen körülmények között nem folyamodik nukleáris fegyvereihez. Egyformán ellenzik fegyvereik telepítését a világűrbe, és sok nemzetközi problémát hasonló álláspontról közelítenek meg. (MTI) A legfiatalabb amerikai elnökjelölt bejelentette indulását ( WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Újabb személlyel gyarapodott azok mezőnye, akik hivatalosan is beje­lentették: indulni kívánnak az 1988-as amerikai elnökválasztáson. Albert Gore demokrata szenátor — akivel eddig is jelöltként számoltak — a Tennessee állambeli Carthage­­ben elindította kampányát. A mezőnyben ő a legfiatalabb, 39 éves, s ha megválasztanák, minden idők legifjabb amerikai elnöke len­ne. Programbeszédében kijelentette: 1988-ban az Egyesült Államok élére olyan vezetőt kell választani, aki megfelelő partnere lenne Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtit­kárának, aki fiatalos energiát, újí­tókészséget és tapasztalatot egyesít magában. Gore a demokrata táborban az egyetlen, aki déli államot képvisel. Valódi délinek azonban mégsem te­kinthető. Washingtonban született, a Harvard Egyetemen végzett. Ap­ja, az idősebb Albert Gore 32 éven át volt tagja a kongresszusnak. Az ifjabb Gore 1969 és 1971 között Vietnamban szolgált. Huszonkilenc éves korától képviselő, két és fél éve pedig szenátor. Gore a közvélemény-kutatások­ban jelenleg a negyedik helyen áll a demokrata mezőnyben. Kereszty András Tiltakozások Haitin a választási törvény semmissé nyilvánítása miatt Huszonnégy órás általános sztrájk volt hétfőn Haitin. A munkabeszün­tetést a karibi szigetország politikai pártjai és szakszervezetei kezdemé­nyezték. Tiltakozásnak szánták amiatt, hogy a katonákból s polgári személyekből álló kormányzó ta­nács a múlt héten semmisnek nyil­vánította a június elején kidolgo­zott választási törvényt, szabad ke­zet biztosítva magának a közeljövő­ben tartandó törvényhozási válasz­tásokra és az elnökválasztásra. Hétfőn az ország több városában szünetelt a termelés, zárva marad­tak az üzletek, megbénult a közle­kedés. A rendőrség több helyen összecsapott a tüntetőkkel. Cap Hai­tiben egy fiatalembert lelőttek és hármat megsebesítettek a rendőrök. Port-au-Prince-ben egy személy megsebesült. (MTI) AMERIKAI-PANAMAI VISZÁLY Útban van a tábornok? Az UPI hírügynökség jelentette, hogy a panamai törvényhozás hétfőn egy­hangúlag „persona non grata”-nak nyilvánította Arthur Davis panama­városi amerikai nagykövetet. A hatá­rozatot még a végrehajtó hatalomnak is meg kell erősítenie. Újabb fejezettel egészíthetné ki Graham Green — magyar nyelven sajnos ki nem adott — könyvét Pa­nama egykori erős emberéről, Omar Torrijosról. A tábornok-elnök 13 évig állt országa élén, 1981-ben rejtélyes légikatasztrófában bekövetkezett ha­láláig. A Beszélgetések a tábornok­kal című könyv sok kulisszatitokról lebbentette fel a fátylat, a panamai vezető és Fidel Castro, illetve a ni­caraguai forradalmárok sajátos kap­csolatairól csakúgy, mint a Panama­csatorna feletti nemzeti szuvereni­tás visszaszerzéséért az Egyesült Ál­lamokkal folytatott következetes küzdelméről. Orsiar Torrijos beírta nevét a kis közép-amerikai ország történelmébe, amikor elérte, hogy Carter elnök hozzájáruljon új csa­tornaszerződéséhez, amelynek értel­mében az ezredfordulóig Panama visszaszerzi a teljes irányítást az At­lanti- és a Csendes-óceánt összekötő vízi út felett. Máig sem tisztázott, mi avagy kik okozták az elnököt szállító gép tra­gédiáját. Egy kétségtelen, Carternek talán még most sem bocsátották meg sokan az Egyesült Államokban, hogy létrejött az új csatornaszerződés. Mindezt feleleveníteni annak kap­csán érdemes, hogy a panamai fegy­veres erők mostani főparancsnoka, Manuel Antonio­­ Noriega tábornok ellen folyik hónapok, lassan évek óta hasonló sajtókampány az ame­rikai lapokban. Múlt pénteken az amerikai szenátus is szokatlanul éles hangnemben követelte a tábornok leváltását, „az emberi jogok meg­sértésének beszüntetését”. A The New York Times vezércikkében azt fejtegeti: elérkezett az ideje a vál­tozásnak Panamában, miként az Egyesült Államok fellépett a Fülöp­­szigeteki és a haiti diktátor ellen. A lap Dél-Koreához hasonlítja a pana­mai helyzetet, sőt Chilére is utalást tesz. Mindez a demokrácia jelszavával szépen is hangzik. Csakhogy, furcsa módon Washington a játékszabályo­kat­ Duvalier, Marcos, Pinochet és Csen Tu Hvan esetében megtartot­ta: olyan nyílt beavatkozásra soha­sem szánta el magát, mint a múlt pénteki szenátusi állásfoglalás. Du­valier és Marcos eltávolítását a szín­falak mögötti diplomáciai nyomás­sal érték el. Pinochetről pedig lepe­regnek az óvatos amerikai figyel­meztetések, változatlanul tör álma megvalósítására, hogy másfél év múlva újra elnöknek jelöltesse ma­gát. Panama és így Noriega esete sok szempontból eltérő. Az amerikai la­poknak igaza lehet abban, hogy csu­pán áldemokráciáról van szó, a tény­leges hatalmat nem a polgári elnök, hanem a háttérből Noriega irányítja. Nehéz eldönteni,­­hogy helytálló-e az a vád, mely szerint Noriega 1984- ben meghamisította a választási eredményt. Különösen bonyolult a véleményalkotás, ha ezt utólag az az Ardito Barletta állítja, akit (Wa­shington tanácsára) 1984-ben úgy­mond Noriega segített az elnöki székbe. Hasonlóan szövevényes az amerikai sajtó másik vádja is, hogy a tábornoknak köze lenne egy poli­tikai gyilkossághoz. Ezt most Diaz ez­redes hangoztatja, akit alig egy hó­napja mentettek fel Noriega helyet­teseként. Noriega tábornok tagadhatatlanul nem rendelkezik Torrijos népszerű­ségével, s nem is mindenben követi nagy elődje példáját. Ám, s a wa­shingtoni nyomás hátterében az áll, hogy Torrijos nyomdokain haladva következetesen képviseli a közép­amerikai országok s így a Reagan­­kormányzat által támadott Nicara­gua jogát a nemzeti függetlenséghez. (Dániel Ortega nicaraguai államfő a múlt héten azután adta hozzájáru­lását az elhalasztott közép-amerikai csúcshoz, hogy Noriegával tárgyalt Panamavárosban. Ezzel Washington elveszítette ütőkártyáját, hogy a san­dinista rendszert ültesse a vádlottak padjára a béke-erőfeszítések meg­­hiúsítójaként.) Aligha meglepő, hogy az amerikai szenátus múlt pénteki állásfoglalása ellen a panamai tör­vényhozás mellett elsőként Managua tiltakozott.­­ A panamaiak véleménye megosz­lik Noriegáról, a jobboldal — Wa­shingtonnal összhangban — mind nyíltabban lép fel a tábornok ellen. (Az utóbbi hetekben sztrájkok és tüntetések miatt rendkívüli állapo­tot is bevezettek.) Ugyanakkor a pa­namaiak viszont már egységesek a tekintetben, hogy a nemzeti füg­getlenségükön esett sérelemnek te­kintik a washingtoni szenátorok be­avatkozását Panama belügyeibe, s válaszként a helyi törvényhozás egy­hangú — tehát az ellenzéki képvise­lőket is magában foglaló — döntés­sel nyilvánították nemkívánatos személynek az Egyesült Államok pa­namavárosi nagykövetét. Ortutay L. Gyula Pártkonzultációk kezdődtek Rómában a parlamenti tisztségek elosztásáról Valami megmozdult az olasz bel­politikában: a június 14-i parla­menti választások utáni, több mint kéthetes csend után a politikai pár­tok felvették egymással a kapcso­latot, hogy valamiféle előzetes meg­állapodásra jussanak a parlament két házának elnökeit illetően. Ciriaco Luigi de Mita, az ország legerősebb politikai erejének, a ke­reszténydemokrata pártnak a főtit­kára kezdeményezett most, ugyanis ez ügyben konzultált Franco Nico­­lazzival, a szociáldemokrata, vala­mint Giovanni Spadolinivel, a re­publikánus párt főtitkárával. Vár­hatóan Craxi szocialista főtitkárt is megkeresi. Mint ismeretes, két héttel ezelőtt előrehozott parlamenti választáso­kat tartottak Itáliában, s azok eredményeként a kereszténydemok­raták és a szocialisták erősödtek meg, az Olasz Kommunista Párt pe­dig több mint három százalékot ve­szített voksaina­k arányából. Ettől függetlenül nem változott meg az alapvető belpolitikai térkép, a pár­tok nagysági sorrendje. Ilyen kö­rülmények között lép csütörtökön hivatalba az ország új összetételű parlamentje, vagyis megkezdődik az újabb törvényhozási időszak. A leg­első hivatalos teendő az, hogy a két ház, a szenátus és a képviselőház megválassza saját elnökét. Az egy­mással versengő pártok számára ez még nem jelent nagy tétet, mégis, a szenátus és a képviselőház elnöké­nek a személye már befolyásolhat­ja a pártok közötti pozícióharc to­vábbi fejleményeit. A képviselőháznak korábban kommunista, a szenátusnak pedig kereszténydemokrata elnöke volt. A kereszténydemokraták — úgy tűnik — most is támogatnának egy kom­munista elnökséget a képviselőház­­ban, míg a szenátus esetében a re­publikánus Spadolini személyét szorgalmazzák. De Mitáék az al­kotmányos többség elvéből indul­nak ki. Azt akarják, hogy az egyik ház élére a legerősebb ellenzéki párt képviselője kerüljön, míg a másik házban a lehetséges kormánykoalí­ció valamelyik pártja adja az el­nököt. Márpedig a KDP a korábbi ötpárti koalíciót (a kereszténydemok­raták, szocialisták, szociáldemokra­ták, republikánusok és liberálisok) tekinti az egyetlen elképzelhető for­mulának a továbbiakban is. (De Mita főtitkár a csütörtöki vá­lasztó parlamenti ülés előtt szeret­né egyeztetni potenciális szövetsé­geseivel azt, hogy kit támogassanak közösen. (MTI) Összeesküvést lepleztek le Ghánában Kormányellenes összeesküvést lep­leztek le a hét elején a ghanai biz­tonsági erők. A Voice című angol nyelvű gha­nai lap utal arra, hogy az afrikai ország elleni támadást volt ghanai állampolgárokból és izraeli zsoldo­sokból toborzott csoportoknak kel­lett volna végrehajtaniuk. A táma­dás tervében szerepelt a főváros­ban levő fontos hivatalok és léte­sítmények elfoglalása és a kormány tagjainak meggyilkolása. (TASZSZ) h­­írmagyarázónk írja. A harminc éve független ország­nak eddig hat kormányzata volt, amiből négyet buktatott meg ál­lamcsíny. 1981 decemberében a ha­ladó tisztek Jerry Rawlings száza­dos által vezetett csoportja is ka­tonai úton vette át a hatalmat. Az­óta nem kevesebb, mint tizenöt (ebben a hónapban két) meghiúsult összeesküvésről tudunk. Minden puccskísérletnek kiváló táptalajául szolgáltak a gyarmati múltból örökölt gazdasági nehézsé­gek, a hagyományos törzsi-vallási és társadalmi ellentétek. A függet­len Ghana történelmének kormá­nyai mindeddig sikertelenül próbál­koztak e súlyos problémák megol­dásával. A hetedik éve kormányzó Ideig­lenes Nemzeti Védelmi Tanács en­nek tudatában jelentette ki: hata­lomra jutását a nemzeti demokra­tikus forradalom kezdetének tekinti. A tanács átfogó programot hirde­tett meg, amelynek célja a korrup­ciótól megszabadított független gaz­daság megteremtése, a demokrácia fejlesztése és a társadalmi átalaku­lás volt. A nem kapitalista irányultságú gazdasági és társadalmi reformok keretében a kormány bővítette az állami szektort, rögzítette a főbb szükségleti cikkek árát, s különö­sen nagy erőfeszítéseket tett a be­hozatal visszaszorításáért és az ex­port előmozdításáért. Gazdasági ter­veinek megvalósítására Accra jelen­tős hiteleket kért és kapott a Nem­zetközi Valutaalaptól és a Világ­banktól. Létrehozták a forradalom védelmére alakult bizottságok or­szágos hálózatát, amely lényegében átvette a hagyományos helyi veze­tés funkcióit. Ghána magáénak vall­ja az el nem kötelezettek mozgal­mának antiimperialista vonalát. Rawlings kormányzatának ugyan­akkor súlyos megpróbáltatást okoz az elmaradottság felszámolása. A 12,5 milliós országra 1,6 milliárdos adósság nehezedik, ami óriási teher a lényegében monokultúrás gazda­ságú ország számára. A nemzeti fi­zetőeszközt, a cetlit 1982 óta 3272 százalékkal értékelték le. A vezetés progresszív szándékai ellenére ez is hozzájárult, hogy a lakosság köré­ben felütötte a fejét az elégedetlen­ség. Nehézségei ellenére a kontinens országai érdeklődéssel tanulmányoz­zák a ghánai kísérletet. Accra ki­útkeresését azonban távolról sem mindenki fogadja megértően. Ame­rikai lapértesülések szerint például a tavaly áprilisi összeesküvésben a belföldi reakció és az emigráció mellett részt vett az Egyesült Álla­mok Központi Hírszerző Ügynöksége, a CIA is. Pogár Demeter

Next