Népszabadság, 1988. május (46. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-12 / 112. szám

2 Az SZKP és az SPD egyetért a közös „európai otthon" létrehozásának szükségességében Mihail Gorbacsov fogadta Hans-Jochen Vogelt A szovjetunióbeli átalakításról, le­szerelési kérdésekről, a pártközi együttműködésről, valamint a szov­jet-nyugatnémet kapcsolatokról tár­gyalt Moszkvában szerdán Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Hans-Jochen Vogel, a nyugatné­met Szociáldemokrata Párt elnöke. Az SPD vezetője részéről nagy ér­deklődés nyilvánult meg az átalakí­tás problémái iránt, s Mihail Gor­bacsov kérdésekre válaszolva széles képet adott az átalakítás jelenlegi szakaszáról. Utalt arra is, hogy a külföldnek a szovjetunióbeli válto­zásokat kísérő jelentős és jó szándé­kú figyelme mellett vannak olyan befolyásos erők is, amelyek meg akarják zavarni, elfojtani az átala­kítást. A leszerelés időszerű kérdéseit át­tekintve nagy figyelmet fordítottak a genfi tárgyalásokra, illetve a kü­szöbönálló szovjet—amerikai csúcs­­találkozóra. Megállapították, hogy a legfontosabb kérdésekben egyetértés mutatkozik: meg kell akadályozni a világűr militarizálását. Megengedhe­tetlen az olyan „modernizálás”, il­letve „kompenzáció”, amelynek kö­vetkeztében a közepes hatótávolsá­gú és hadműveleti-harcászati nuk­leáris rakéták megsemmisítéséről kö­tött szerződés értékét veszti. Szüksé­gesnek ítélték a vegyi fegyverek be­tiltását és megsemmisítését, s nagy jelentőséget tulajdonítottak a vegyi fegyverektől mentes európai öveze­tek kialakításának. Időszerűvé vált az európai hagyományos fegyverzet csökkentését célzó tárgyalások meg­kezdése. Az SZKP és az SPD között több érintkezési pont van az „európai ott­hon” megteremtésének gondolatát illetően is — állapították meg, nagy­ra értékelve a nyílt és jó szándékú pártközi eszmecserét. Megvizsgálták a pártközi együttműködés fejleszté­sének más kérdéseit is. A szovjet— nyugatnémet kapcsolatokat érintve elégedetten nyilatkoztak az utóbbi időben észlelhető dinamikus fejlő­désről, a különböző szintű kontak­tusokról, illetve a szovjet—NSZK csúcstalálkozóban történt megálla­podásról. Az SPD elnöke több javas­latot terjesztett elő a kétoldalú gaz­dasági, kulturális, humanitárius együttműködésre. A szovjet—nyugatnémet kapcsola­tok témaköréhez tartozik, hogy Moszkvában szerdán megnyílt a két ország gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bizottságá­nak ülése, amelyen Alekszej Anto­nov miniszterelnök-helyettes és Mar­tin Bangemann gazdasági miniszter vezeti a küldöttségeket. Bangemannt szerdán fogadta Jurij Maszljukov első miniszterelnök-helyettes, az ál­lami tervbizottság elnöke. * Amerikai és finn gyermekeket fo­gadott — felesége társaságában — Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára. A szerdai találkozón a szov­jet vezetőnek átadtak egy neki és Reagan amerikai elnöknek szóló fel­hívást, amelyet e hónap elején Hel­sinkiben szovjet, amerikai és finn gyerekek fogadtak el közösen. E fel­hívásban a gyerekek támogatták a két ország építő jellegű kapcsola­tainak megteremtését. Az üzenetet átvéve Mihail Gor­bacsov hangsúlyozta­: a Szovjetunió­nak és az Egyesült Államoknak egyesítenie kell erőfeszítéseit, hogy a béke tartós legyen. (MTI) Jazov: Az elrettentés nem lehet a biztonság fenntartásának eszköze A Dmitrij Jazov hadseregtábor­nok, honvédelmi miniszter vezette szovjet katonai küldöttség szerdán, NDK-beli látogatásának második napján, az NDK nemzeti néphadse­regének egyik páncélos hadosztályát kereste fel. Itt elmondott beszédében Dmitrij Jazov hangsúlyozta, hogy az atom­korszakban a biztonságot nem lehet elrettentéssel garantálni. Az impe­rialista erőknek a leszerelést aka­dályozó szándékaival szemben a Szovjetunió, a többi szocialista or­szággal együtt, továbbra is konst­ruktív, egyeztetett, az enyhülést szolgáló javaslatokkal kíván fellép­ni — mondta. Rámutatott, hogy a közepes hatótávolságú nukleáris ra­kéták felszámolásáról szóló szovjet —amerikai szerződés aláírása bizo­nyítja: kellő politikai akarattal a legbonyolultabb probléma is meg­oldható. A helyi konfliktusok politikai megoldásának lehetőségéről tanús­kodik az Afganisztánról szóló gen­fi megállapodás — állapította meg Jazov, és közölte, hogy a Szovjet­unió a Genfben aláírt dokumentu­moknak megfelelően néhány napon belül megkezdi csapatai kivonását Afganisztánból. (MTI) Különleges felhatalmazást kapott a lengyel minisztertanács ( VARSÓI TUDÓSÍTÓNKTÓL ~~~) Szerdán a szejm, a lengyel parla­ment elfogadta azt a kilenc pontból álló törvényt, amelynek alapján a minisztertanács különleges felhatal­mazást kap a gazdasági reform ed­diginél gyorsabb és következetesebb megvalósítása végett. A kormány csak akkor él különleges felhatalma­zásával, ha ez szükségesnek mutat­kozik a reform elveivel szemben álló, és azzal össze nem egyeztethető je­lenségek felszámolásában — jelen­tette ki Zbigniew Messner minisz­­ terelnök. A­­kormány végül is elvetette a kü­lönleges felhatalmazásról szóló tör­vénytervezet radikális változatát, s most sok tekintetben mérsékeltebb javaslattal áll a parlament elé — je­lentette ki Messner szerdán a szejm­­ben mondott beszédében. A­­különle­ges felhatalmazás ellenére a reform megvalósításának programja min­denki előtt nyitott. A kormány ha­tározott szándéka, hogy megakadá­lyoz minden­­ellenőrizhetetlen ár- és béremelést, pillanatnyilag azonban nem ítéli célravezetőnek az árak és a bérek befagyasztását. A miniszterelnök kitért arra, hogy a kormány határozottan elveti a régi, tervutasításos módszerekhez való visszatérést, ugyanakkor megköveteli a reformnak megfelelően kidolgozott megoldások végrehajtását. Ezzel pár­huzamosan megvizsgálják a jelen­legi népgazdasági terv végrehajtásá­nak­­lehetőségeit, s a vizsgálat ered­ményeit néhány héten belül a par­lament elé terjesztik. A különleges felhatalmazást főként arra akarják felhasználni, hogy a pénzpiacon egyensúlyt teremtsenek, ennek meg­felelően hangsúlyozta a miniszter­­elnök a bérek és az árak egyensúlyá­nak szükségességét. Végezetül Zbig­niew Messner rámutatott, hogy a kormány csak akkor él különleges felhatalmazásával, ha ez szükséges­nek mutatkozik, hogy felszámolják a reform elveivel szemben álló és azzal össze nem egyeztethető jelen­ségeket. A szejm által elfogadott, kilenc pontból ál­ló törvény az eddiginél na­gyobb beavatkozást tesz lehetővé a kormány számára a reformfolyama­tok felgyorsítása végett. A törvény hatodik pontja leszögezi, hogy kol­lektív vitákra csak akkor van lehe­tőség, ha a követeléseket támogat­ják a szakszervezetek (OPSZ). Ilyen­formán nem függesztették fel a szak­­szervezeti törvényt, amely végső esetben a sztrájkot is lehetővé teszi. A törvény előírja, hogy a kormány három hónaponként köteles beszá­molni a szejmnek, hogyan élt felha­talmazásával. K. Nyirő József , A gdanski Lenin Hajógyár igaz­gatója szerdán közleményben jelen­tette be, hogy az eddigi akadályok elhárulása, vagyis a nyolc napig tar­tó okkupációs sztrájk kedd esti be­fejeződése nyomán csütörtöktől új­ra indul az üzem, egyben felszólí­totta a munkásokat: csütörtökön jelenjenek meg munkahelyükön. (MTI) Zendülés a nicaraguai kontrák között ( HAVANNAI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Több ezer nicaraguai ellenforra­dalmár részvételével zendülés tört ki a Hondurasban állomásozó kont­rák soraiban az Enrique Bermudez, volt somozista ezredes által irányí­tott katonai vezetés ellen. A Tegucigalpából érkező hírek szerint 37, a jelenlegi katonai veze­tőkkel szemben álló kontraparancs­nok nyilatkozatot tett közzé. Ebben megtagadja az engedelmességet a vezérkarnak, amely kizárólag volt somozista tisztekből áll, s ellenzi a nicaraguai kormánnyal kötendő tűz­szünetet. A dokumentum korruptnak és becstelennek nevezi a Bermudez ál­tal irányított katonai vezetést. A nyilatkozat aláírói — állítólag — mintegy ötezer ellenforradalmárt képviselnek, aki a nicaraguai határ közelében levő Yamales település körzetében tartózkodik, s Diogenez Hernandezt kiáltotta ki parancsno­kának. Hernandez egy héttel ezelőtt szökött meg abból a biztonsági épü­letből, ahol a somozista katonai ve­zetés tizenkét, a tűzszünetet pártoló kontraparancsnokot tartott őrizet alatt. Közülük a múlt hét péntekén többet kiutasítottak Hondurasból, megakadályozva ezzel, hogy erősít­sék a nicaraguai kormányzattal kö­tendő végleges tűzszünet híveinek táborát. Tegucigalpai források ugyancsak megerősítették, hogy az utóbbi na­pokban több fegyveres összetűzés is történt a Bermudezt támogató és a vele szemben álló ellenforradalmi csoportok között. Az ellenforradalmi erők megosz­tottsága ellenére Dániel Ortega, ni­caraguai elnök bejelentette: kormá­nya felvette a kapcsolatot a kontrák politikai vezetőivel, hogy megálla­podjanak a tűzszünet aláírását célzó tárgyalások újabb fordulójának idő­pontjáról és helyszínéről. Nagy Csaba NÉPSZABADSÁG 1988. május 12., csütörtök Mubarak üdvözli a PFSZ és Szíria közeledését ( KAIRÓI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Hoszni Mubarak egyiptomi elnök üdvözölte a PFSZ és Szíria kapcso­latainak megújítását. Úgy ítélte meg, hogy azok normalizálása lépés az arab szolidaritás megteremtése felé — jelentette ki az elnökkel folytatott megbeszélések után Hani el Hasszán, Arafatnak, a PFSZ V. B. elnökének tanácsadója az Al Ah­­ramnak adott szerdai interjújában. E. T. Pokolgép robbant Nicosiában Nagy erejű pokolgép robbant fel szerdán Nicosia központjában egy hídon áthaladó gépkocsiban. A rob­banás következtében hárman meg­haltak, és legalább tizenöten megse­besültek. Az egyik halott a felrob­bant autó egyik utasa volt. Egy névtelen telefonáló Abu Ni­­dal csoportja nevében vállalta a merénylet elkövetését — közölte az amerikai NBC tévéhálózat szóvivő­je Washingtonban. A telefonáló az NBC egyik közel-keleti irodáját hívta föl. Az illető azt állította, hogy a nicosiai robbantás csupán az első akció Izrael nemzetközi érde­keltségei ellen. A ciprusi rendőr­ség tájékoztatása szerint a szerda reggeli robbantás célpontja az iz­raeli nagykövetség volt. (AFP) NÉHÁNY SORBAN Branko Mikulics, a jugoszláv kor­mány elnöke a Szocialista Szövetség (népfront) országos választmánya előtt bejelentette, hogy átszervezi kormányát. A miniszterelnök ismer­tette a tervezett személyi változáso­kat. (Tudósítónktól.) Michael Dukakis massachusettsi kormányzó ismét előválasztásokat nyert, ezúttal Nyugat-Virginiában és Nebraskában, s ezzel szinte vitat­hatatlanná tette, hogy ő lesz a de­mokrata párt idei elnökjelöltje. (Tu­dósítónktól) Szigorú, több évig terjedő börtön­­büntetéseket szabott ki szerdán egy NDK-beli bíróság fasiszta jelszavak­kal fellépő huligánokra. A kilenc fiatalkorú vádlott fasiszta jelvénye­ket viselve, közterületen ártatlan embereket súlyosan bántalmazott, autókat tört fel és lopott. Egy alka­lommal rendőröket is tettleg bán­talmaztak, és a rendőrök járőrko­csiját szétverték. (MTI) Ma teszik közzé az új francia kormány névsorát ( PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Michel Rocard, Franciaország új miniszterelnöke szerda délután több mint egy órát töltött az Elysée-pa­­lotában Francois Mitterrand elnök­kel, és az új kormány összetételét vitatta meg vele. Arra törekedtek, hogy a kabinet arculata megfeleljen a korábbi ígéreteknek, a jobbra nyi­tásnak és a társadalom egysége meg­teremtésének. Rocard az Elysée-ből távozva nem adott nyilatkozatot. Ké­sőbb a Matignonban, a miniszterel­nöki hivatalban közölték: az új kor­mány névsorát csak csütörtökön közlik. Mivel Lionel Jospin, a szocialista párt vezetője már korábban bejelen­tette, hogy az elnökválasztás után visszavonul funkciójából, Pierre Mauroy hivatalosan megpályázta ezt a tisztséget. A szocialista párt a hét végén dönt a kérdésről. Az alkotmányozó bizottság szer­dán közzétette az elnökválasztás hi­vatalos és végleges eredményét. Eszerint Francois Mitterrand több mint 16,7 millió, Jacques Chirac 14,2 millió szavazatot kapott. Kovács István AKIK A HÍREKBEN SZEREPELNEK MICHEL ROCARD Michel Rocard 1930. augusz­tus 23-án született a Párizs közelében fekvő Courbevoie­­ben. Apja, Yves Rocard, az Ecole Normale Superieure fizikai laboratóriumának igazgatója volt. Az új mi­niszterelnök a politikai és az államigazgatási tudomá­nyoknak ezt az elit főiskolá­ját végezte el, és pénzügyi tisztviselőként az államigaz­gatásban kezdte pályáját. Fiatal korától részt vett az egymást váltó és egymás­sal vetélkedő szocialista cso­portokban. Húszéves korá­ban a szocialista diákok szö­vetségének elnöke lett. 1967 és 1973 között az Egyesült Szocialista Párt (PSU) elnöki tisztét töltötte be. Közben 1969-ben elindult az elnökválasz­táson, de csak 3,6 százalékot kapott, így annyira sem vitte, mint a másik szo­cialista pályázó, Gaston Def­terre. 1969 óta öt év meg­szakítással nemzetgyűlési képviselő. Rocard csak 1974-ben lé­pett át a Mitterrand vezette Szocialista Pártba. Kezdettől fogva a jobbszárnyhoz tar­tozott, és évek óta külön áramlatot vezet a pártban. Az elnök első kormányában államtitkári megbízatást ka­pott. 1983-ban mezőgazdasági miniszterré nevezték ki. 1985- ben lemondott, tiltakozásul az arányos választási rend­szer bevezetése miatt. A szo­cialista párt kormányának a tőkés liberális válságkezelés felé fordulása Rocard áramlatának erő­södésével járt. Az elnök most neki szán­ta a szerepet, hogy a centrista csoportok számára elfogadható garanciát nyújtson a középre nyitást illetően. (MTI) Kohl és Strauss nem vesz részt a berlini nemzetközi konferencián ( BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Kohl nyugatnémet szövetségi kan­cellár, a CDU elnöke és Franz Jo­sef Strauss bajor miniszterelnök, a CSU elnöke nem vesz részt azon a júniusi berlini nemzetközi találko­zón, amelynek témája az atomfegy­vermentes európai övezetek létreho­zása lesz. Az Erich Honeckernek, az NSZEP főtitkárának ezzel kapcsolatos meg­hívólevelére adott, már korábban is ismert elutasító válasz részleteit szerdán hozták nyilvánosságra Bonn­ban, illetve Münchenben. Válasz­­üzenetében Kohl kancellár egyebek közt megállapítja: pártja az atom­fegyvermentes közép-európai övezet létrehozását nem tartja alkalmas eszköznek a kontinentális biztonság megjavítására. A kancellár megíté­lése szerint egy térség atomfenye­getettségének szemszögéből nemcsak az ott állomásozó nukleáris fegyve­rek a mérvadóak, hanem általában a térség nukleáris csapásmérő esz­közökkel való elérésének lehetősége. A nukleáris fegyverkészletek egy­szerű arrébb tolása a bonni kor­mányfő véleménye szerint csupán a biztonság illúzióját kelti. Kohl egyidejűleg azonban síkra­­szállt amellett, hogy a két német állam saját szövetségi rendszerén belül járuljon hozzá a békét építő politikához. A bonni kormányfő ál­láspontja szerint a leszerelési kér­déseket nem lehet egymástól elszi­getelten, hanem csakis a hagyomá­nyos fegyverek terén mutatkozó egyensúlykülönbségek felszámolásá­nak összefüggésében vizsgálni. Strauss, a Keresztényszociális Unió elnöke hasonló gondolatmenetet kö­vető levelében megjegyzi: belátható időn belül nem tartja lehetségesnek valamennyi atomfegyver felszámo­lását. Győri Sándor A dániai kisebbségi koalíció megőrizte eddigi pozícióit A keddi dán parlamenti választá­sokon a kormányzó kisebbségi négy­párti koalíciónak sikerült megőriz­nie helyét a parlamentben. Az el­lenzéki pártok néhány hellyel ke­vesebbet szereztek, mint legutóbb. A választások végeredményét Poul Schlüter miniszterelnök úgy értékelte, hogy a szavazók azokat a pártokat támogatják, amelyek vál­tozatlan formában, kívánják az or­szág NATO-kapcsolatait fenntarta­ni. Ám az ellenzék legnagyobb párt­ja, a Szociáldemokrata Párt vezető­je, Svend Auken is sikernek köny­velte el a választások kimenetelét. Szerinte a végeredmény azt mutat­ja, hogy a választópolgárok többsége támogatja azt a parlamenti határo­zatot, amely áprilisban előírta: a dán kikötőkbe látogató hajóknak, közöttük a NATO-hajóegységeknek, be kell jelenteniük, hogy van-e fe­délzetükön nukleáris fegyver. Ezt a NATO eddig titkolta. Auken most kijelentette, hogy a parlamenti dön­tés érvényesítéséért fog harcolni. A kormányfő az említett folke­­tinghatározat miatt írta ki a vá­lasztásokat, mivel a kormánykoalí­ció nem tudta megakadályozni ezt az ellenzék kezdeményezte döntést. A legjelentősebb előrelépést a szélsőjobboldali Haladó Párt köny­velheti el. Schlüter miniszterelnök Konzervatív Néppártja három he­lyet vesztett, de azokat a kormány­­koalícióban részvevő másik két párt szerezte meg, így a koalíció összes­ségében a korábbival megegyező, hetven képviselői helyet tudhat magáénak. Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt és a Szocialista Néppárt ösz­­szességében két helyet vesztett, így együttvéve 79 képviselőt küldhetnek a következő parlamentbe, de a Szo­ciáldemokrata Párt a maga 55 he­lyével még mindig a legerősebb parlamenti tényező. Schlüter szerda délben benyújtot­ta lemondását II. Margit királynő­nek, a koalíciós pártok képviselői pedig ezzel egy időben konzultáció­kat kezdtek az új kormány megala­kításáról. Valószínű, hogy ismét Schlütert bízzák meg kormányala­kítással, s ő maga is ideiglenes­nek nevezte lemondását. (MTI) Franz Vranitzkyt választotta meg elnöknek a rendkívüli SPÖ-kongresszus Az Osztrák Szocialista Párt (SPÖ) rendkívüli kongresszusa szerdán Franz Vranitzky kancellárt válasz­totta meg a párt új elnökévé a nyu­galomba vonuló Fred Sinowatz he­lyére. Az 59 éves eddigi pártelnök már két hónapja bejelentette, hogy le­mond öt év óta betöltött tisztségéről, mivel az országos politikában kifej­tett több évtizedes tevékenysége után munkabírása csökkenőben van, s úgy véli, hogy a pártnak reform­­tervei végrehajtásához fiatalabb, lendületesebb vezetőre van szüksé­ge. Az SPÖ vezetősége egyhangúlag Vranitzkyt jelölte utódjául, s az el­nökváltás lebonyolítására hívta ösz­sze a szerdai, egynapos rendkívüli kongresszust. Vranitzky megválasztásával a szocialista párt, amely Ausztria leg­nagyobb politikai pártjaként 1970 óta megszakítás nélkül kormányon van, csaknem kétéves szünet után ismét egyesítette a pártelnöki és a kancellári tisztséget. A kongresszuson, megválasztása előtt tartott programbeszédében Vranitzky felvázolta a párt és az or­szág helyzetére, valamint az SPÖ növekvő feladataira vonatkozó né­zeteit, elgondolásait. Vranitzky kifejtette, hogy Auszt­riának a nyugat-európai gazdasági integrációtól való távolmaradása káros lenne az erősen külkereske­delemre utalt országnak. Ezért ala­pos gazdasági elemzések alapján a kormányzat jövőre kíván dönteni Ausztria és a Közös Piac együttmű­ködésének jövendő formájáról, be­leértve az Európai Gazdasági Kö­zösségbe való belépés lehetőségét is. Hangsúlyozta: mindezek a mérlege­lések figyelembe veszik majd az osztrák semlegességből adódó köve­telményeket is, amelyek az osztrák politika alappillérei közé tartoznak. Másfelől a Közös Piachoz való kö­zeledés bármely formájának lehe­tővé kell tennie a keleti szomszéd országokkal való kapcsolatok erősí­tését is, mert Ausztria számára Eu­rópa nemcsak Nyugati-Európát je­lenti. (MTI)

Next