Népszabadság, 1989. december (47. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-20 / 301. szám
1989. december 20., szerda NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA - ÁLLÁSPONT Lezárt román határok Bukarestben járőröznek (Folytatás az 1. oldalról.) kevés információ jut el Bukarestbe. Változatlanul olyan hírek keringenek, hogy a várost továbbra is erős katonai és rendőri ellenőrzés alatt tartják, de árusítanak a boltok, nyitva vannak az éttermek és nincs fennakadás a szállodai forgalomban. Javarészt eltüntették a tüntetések nyomait is. A rendkívüli biztonsági intézkedések továbbra is érvényben vannak, azok kiterjednek az ország nagy városaira és határövezeteire is. A román külügyminisztérium konzuli főosztálya diplomáciai képviseletek érdeklődésére közölte, hogy Románia lezárta határait, átmenetileg szüneteltetik a beutazásokat. Csak diplomaták és szolgálati, tehát hivatalos ügyben utazók léphetnek be az országba. A TASZSZ jelentése alapján az amerikai CNN televízió azt közölte, hogy immár Bukarestben is géppisztolyos járőrök lepték el az utcákat. A hír szerint a román fővárosban tanuló egyetemisták támogatásukról biztosították a temesvári és aradi tüntetőket. A Reuter brit hírügynökség jelentése szerint kedden Románia jelentős részén szemmel láthatóan rendkívüli állapot mint a bukaresti repülőtér volt érvényben, az utakat el környékén egyaránt fokozott lepték a katonák és a katonai készültség volt tapasztalható, járművek. Ezt elsősorban az Egyelőre nem lehet megerőstországból érkezett szemtanúk teni azokat a híreket, miszebeszámolóira alapozta. Eszerint kedden ismét lövöldözés mint Temesvár, Brassó, vala- volt Temesváron. Az APA osztrák hírügynökség megszólaltatott egy grazi orvost, aki hétfőn jött el Temesvárról. A férfi beszámolója szerint a zavargás szombat éjjel a diáknegyedben kezdődött, ahol fiatalok kiáltoztak Ceausescu-ellenes jelszavakat. A hatóságok kikapcsolták az utcai világítást, és rendőrautókat vezényeltek a helyszínre. Ekkor még sikerült a tüntetést viszonylag szűk területre korlátozni. Vasárnap délelőtt azonban már többezres tömeg gyűlt össze, és egy hídon át a városközpontba igyekezett. Amikor szuronyos katonák állták útjukat, repülni kezdtek az első utcakövek. Délután már tombolt az erőszak — mesélte az orvos. Mint mondta, saját szemével látott egy tankot, amely a tömegbe hajtott és embereket taposott el. Délután négy órakor eldörrentek az első lövések. Az emberek menekültek, majd újra összeverődtek. Este hétkor a városközponttól mintegy fél kilométerre a katonák össztüzet nyitottak a román zászlókkal menetelük első soraira. Mindenütt rér és ruhafoszlányok — mondta az osztrák orvos. Még hétfő hajnali négy órakor is gépfegyversorozatokat lehetett hallani. Szomorú csend üli meg most a magyar—román „zöld határt” — ahol a menekülők szoktak átszökni —de az igazit, a hivatalosat is. A nyírbátori határőrkerület Romániával szomszédos, majdnem 160 kilométer hosszú szakaszán az utolsó két jövevény vasárnapra virradóra érkezett — jelentette tudósítónk, Rácz. János. Sikerültbeszélnie azzal a dunántúli vállalkozóval, aki hétfőn Magyarországra visszaérkezve elmondta: ő Nagyváradon háromtagú járőröket látott az utcán, s az áruházakban is ott volt a katona—milicista—önkéntes hármas. Arról is szólt, hogy ebből a városból és más településekről is vezényeltekkarhatalmi erőket Temesvárra. Visszaútban Borson összesen négy hazatérő kocsit látott, kifelé pedig egy NSZK-bali mikrobusz és egy magyar személyautó indult volna, ám mindkettőt visszairányították. A nyírbátori kerületben — mivel a román oldalon most sem látnak a korábbihoz képest sűrűbb vagy erősebb járőrözést —, arra következtetnek, hogy a határőrizetet mélységben, azaz beljebb erősítették meg. Korábban naponta legalább 10—15 menekült érkezett, az utóbbi két napban viszont egy sem. Vonaton és buszon ugyanígy szünetel a forgalom mindkét irányban. Ami Románia többi határát illeti, a TASZSZ hírügynökség kedd este hivatalosan is megerősítette, hogy Románia nem engedett be területére sem szovjet turistacsoporto Feltűnő csend a zöld határon kút, sem pedig egyéni utazó- mindazokat, akik turistaként dúljanak el, mert a bolgárokat. A bolgár külügyminisz- vagy rokonlátogatóba készül- román határon is leállt aztérrium közleményben kérte nőnek Romániába, hogy ne i utasforgalom. Reménytelen várakozás a nagylaki határállomáson. Értse meg... Kedden kora délután felhívtuk a ronániai országos magyar nyelvű napilap, az Előre bukaresti szerkesztőségét— Halló, itt a Népszabadság szerkesztősége Budapestről. Beszélhetnénk Szilágyi főszerkesztő úrral? — Pillanat, rögtön utánanézek ... Sajnos, Szilágyi elvtárs nincs itt, lent van a nyomdában, nem elérhető. — És valaki mást az újságíró kollégák közül a telefonhoz tudna hívni a kisasszony? — Nem, nincs már senki a szerkesztőségben. — A főszerkesztőt mikor kereshetjük? —Mikor jön vissza a nyomdából? — Ezt nem tudom. — Fontos lenne vele beszélni, hátha tud mondani valamit a Temesváron történtekről. Itt nekünk főleg csak közvetett információink vannak, s szeretnénk valami hivatalos tájékoztatást is kapni. — Mi nem tudunk, kérem, semmiről. — Van az Előrének temesvári tudósítója? Mi a telefonszáma? — Nincsen tudósítónk. Telefon sincs ... — Akkor meg tudná mondani a temesvári magyar lap, a Szabad Szó szerkesztőségének a számát? — Nem, ezt sem tudom megmondani. És hiába kérdezősködik, nem tudok, nem tudunk semmit. Ez az egész nem is tartozik ránk, értse meg végre ... F. J. Gy. Tudnánk, ha elhagyták volna laktanyáikat Magyar honvédelmi miniszterhelyettes nyilatkozata lapunknak A tegnap reggeli rádió- és MTI-értesülések szerint a román hadsereget készültségbe helyezték, és a magyar—román határ romániai oldalán tankokat vonultattak fel. — Igaz-e a hír? — kérdeztük Szombathelyi Ferenc vezérőrnagyot, honvédelmi miniszterhelyettest. — Ilyesmiről nem tudunk, a határőrség sem jelzett ilyen mozgolódást. A határon egyébként szinte nincs is forgalom, a Romániából átszökők száma is megfogyatkozott. Valószínűnek tartom egyébként, hogy a sajtóban megjelent és elhangzott híradásokban összekeverik a román katonai és a karhatalmi erőket. A belső biztonsági erők Romániában nagy létszámúak, s a felszereltségük is igen magas technikai színvonalú. — Tudnak-e újabb hírekről, mi történt Temesváron? — Olyan jól szervezett a román hírzárlat, a területzárás, hogy újabb információhoz eddig nem jutottunk, így az onnan érkező hírek egyelőre szóbeszédnek minősülnek. Azt azonban biztosan mondhatom, hogy katonai erőket ott nem vetettek be. — Miből állapítható ez meg? — Erről többet nem mondhatok, de a mai technikai színvonalon sok minden kimutatja, hogy hol tartózkodnak a katonai erők. Legyen elég anynyi: tudnánk, ha elhagyták volna a laktanyáikat. „Egyesüljön Kelet és Nyugat Ceausescu ellen" A világot megrázta a temesvári vérengzés híre. Számos ország vezető tisztségviselői és politikai pártjai a Ceausescu-rezsim elszigetelésére, Kelet és Nyugat határozott együttműködésére szólított fel. Miközben az amerikai hírközlő eszközök kedden a Tienanmen térihez hasonlítják a temesvári vérengzést, az USA a Fehér Ház szóvivője által felolvasott nyilatkozatban, majd a külügyi szóvivő külön hivatalos állásfoglalásában ismételten legerélyesebben elítélte az ott történteket — jelentette washingtoni tudósítónk, Serény Péter. A temesvári tüntetést — hangsúlyozzák a közlemények — az emberi jogok, ezen belül a magyar kisebbség jogainak sorozatos és durva megsértése váltotta ki. A román hatóságok brutális fellépése teljesen megalapozatlan, és — mint mindkét nyilatkozat külön is aláhúzta — nemcsak a helsinki záróokmány előírásait sérti, hanem éles ellentétben áll a Varsói Szerződés összes többi országában megvalósuló politikai reformokkal és gazdasági nyitással. A Fehér Ház nyilatkozata követeli, hogy a román kormány hagyjon fel a brutális elnyomással, nyissa meg határait, tartsa tiszteletben a helsinki záróokmányban is rögzített emberi jogokat, s engedjen be nemzetközi megfigyelőket Temesvárra és minden olyan településre, ahol atrocitások történtek. Fitzwater elnöki szóvivő azt is elmondta, hogy a Ceausescu-rezsim politikáját Bush elnök a máltai csúcstalálkozón felvetette Gorbacsov szovjet vezetőnek, de egyelőre a legfrissebb fejlemények kapcsán a NATO-szövetségesekkel való konzultációt és egyeztetést minősítette közvetlen tennivalónak. Értésre adta, hogy a bukaresti követségi beszámolóra várva szankciókat fontolgatnak. A NATO tagállamai, a „tizenhatok” kedden mélységes megdöbbenésüket fejezték ki a temesvári események miatt a két bécsi tárgyalófórum közös tájékoztató ülésén. Románia képviselője ugyanakkor kétségbe vonta e fórum illetékességét ebben a kérdésben. A Közös Piac miniszteri tanácsa (külügyminiszterek testülete) nyilatkozatában a lehető legnagyobb határozottsággal ítélte el a brutális megtorlást. A mostani események fényében a tizenkettek fenntartják maguknak a jogot a „megelőző intézkedések” meghozatalára — hangoztatja a Párizsban közzétett nyilatkozat. Csak nagyon vázlatos híreim vannak bizonyos visszatetsző eseményekről, de semmilyen pontos információt nem kaptam. Hogyha igaz az, hogy emberéletek estek áldozatul, akkor ezt csak mélységesen sajnálatosnak nevezhetem — mondotta Brüsszelben Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter, amikor a Manfred Wörner NATO-főtitkárral való keddi találkozója után a romániai eseményekről kérdezték véleményét az újságírók. A Népszabadság Vilniusban tartózkodó tudósítója megkérdezte Justas Baleckist, a Litván Kommunista Párt KB ideológiai osztályvezetőjét, mi a véleménye a Ceausescu-rezsim véres terrorakciójáról. — Tragédia, amely miatt mélyen felháborodtunk. Elítéljük, és mély meggyőződésünket hangoztatjuk, hogy a Szovjetunióban ilyen már nem lehetséges, ezt a szakaszt már meghaladtuk. Természetesen ez a szuverén Románia ügye, de azt akarjuk, hogy mások is hallják véleményünket. A Szovjetuniónak egész nemzetközi befolyását latba kell vetnie, hogy ilyen dolgok ne történhessenek — mondotta a litván politikus. A lengyel parlament, a szejm kedden egyhangúlag, tartózkodás nélkül határozatban ítélte el az alapvető emberi jogok romániai megsértését — jelentette varsói tudósítónk, K. Nyirő József. Kedden hozta nyilvánosságra Lech Walesa azt a levelét, amelyben Tőkés László hétfői segítségkérésére válaszol. Walesa egyebek közöttleszögezi, hogy őszinte tisztelője annak, amit Tőkés László véghezvisz a diktatúra szorításában levő országban. A szabad emberek feladata — írja Walesa —, hogy ennek jogát követeljék mindazok számára, akik nem élveznek szabadságot. A Szolidaritás vezetője felhívással fordul minden jóindulatú emberhez, különösen a Nobel-békedíjasokhoz, hogy kezdjenek közös akciót Tőkés László védelmében. Szófiában többezres Ceausescu-ellenes tüntetés volt kedd este a román követség előtt. „Ennek a könyörtelen rezsimnek a napjai meg vannak számlálva, és nekünk mindent meg kell tennünk, hogy siettessük bukását — jelentette ki William Waldegrave brit külügyi államminiszter kedden a BBC rádiónak. — „Remélem, hogy minden ország — Keleten és Nyugaton egyaránt — egységesen fog fellépni a szörnyűséges cselekmények elítélésében” — mondta Waldegrave. Kedden az osztrák kormány is hivatalosan tiltakozott Romániánál az emberi jogok súlyos megsértése miatt. Eugene Ionesco, a világhírű román származású drámaíró a France-Info rádióállomásnak adott nyilatkozatában nemzetközi akciót sürgetett a népelnyomó rendszerrel szemben. Személy szerint Mihail Gorbacsov közbelépését kérte az általa kegyetlen elnyomó rendszernek minősített rezsimmel szemben, mérhetetlen tragédiának minősítve a tüntetők ellen alkalmazott erőszakot, de egyúttal a Romániában kialakult helyzetet is. „Egyesüljön Kelet és Nyugat Ceausescu ellen” címmel közölte kedden a The Times Ion Ratiu román emigráns politikus, a párizsi székhelyű Szabad Románok Világszövetsége elnökének cikkét. A második világháború győztes nagyhatalmainak haladéktalan közbelépését kéri a magyar kisebbségek és az emberi jogok védelmére Párizsban működő bizottság. Vlafsthval kötve mint a kéve A Securitate emberei hangtompítós pisztollyal lőtték le a temesvári tüntetés hangadóit, valamint azokat a katonákat, akik a parancs ellenére sem voltak hajlandók a tömegre lőni. Ezt mesélték a gyulai határátkelőhelyen azok a nyugatnémet állampolgárok, akik szemtanúi voltak a temesvári mészárlásnak. Hangtompítóval vagy anélkül — biztosan nem tudjuk, csak azt, hogy lőttek. Meghaltak tízen, vagy százan, vagy többen — még nem derült ki, csak az, hogy áldozatok vannak. Romániát szinte hermetikusan elzárták a világtól. A híreket hallgatva azon tűnődöm, vajon mire gondolhattak a tűzparancs kiadói és a jelszóskandálókra vagy a habozó kisikatonákra lövöldöző secus emberek a nagy hangzavarban, városházi gyújtogatásban Temesvár főterén. Semmi kétség, maguk s gyermekeik jövőjére gondoltak. Romániában ugyanis alapvetően más a helyzet, mint Kelet-Európa vérontás nélkül megbukott puha diktatúráiban. Amikor a végső döntésre került a sor, sem Milos Jakes, sem Erich Honecker nem mert a honfitársaira lövetni. Todor Zsivkov Bulgáriájában nem is jutott idáig a helyzet. Pedig, amint a hírekben szerepel, a középső Zsivkov alaposan gyanúsítható egy népszerű tv-bemondónő meggyilkolásában való részvétellel, a volt bolgár pártvezető unokája pedig, úgy hírlik, csoportos nemi erőszak aktív szereplője volt. Mindazonáltal ezek a kedves papák és nagypapák amatőr diktátorok voltak. Miközben mindezeket tették vagy eltűrték, azt hitték, szereti őket a népük. Amikor kiderült, hogy mégsem, fogcsikorgatva — már akinek még volt mit csikorgatnia — félreálltak. De vajon mire megy lázadozó népével egy profi diktatúra? Egy olyan vezetőség, amelyik az erőszak mesterembereiből áll. Amelyik jól tudja, hogy képmutatás a pártkongresszusi vastaps: a látszatot igényli, de azt nem, hogy tényleg szeressék. (Megelégszik a puszta engedelmességgel.) Amelyik megvalósította azt, amit József Attila így fejezett ki: népe, „magával kötve mint a kéve”. Kit emlékeznk már a Tienanmen téri vérfürdőre?! A Magyar Televízió híradójában is látni lehetett, amint a sötétbe borult téren a nyomjelző lövedékek fényében megindultak a tankok, és keresztülgázoltak a tömegen. Egyszer láttuk ezt a képsort — soha többé. Mintha meg sem történt volna. A ,,szabad világ” azóta is szép haszonnal kereskedik Li Peng miniszterelnök kormányával. Az Amerikai Egyesült Államok dúsított uránércet ad el Romániának is — tudományos célokra. Hát körülbelül így számíthat a külvilág támogatására Tőkés László és családja — ha még élnek. Egy kemény diktatúra ugyanis nem omlik össze kártyavárként. A tűzparancsot kiadóik, a hangtompítós pisztollyal lövöldöző beosztott titkosrendőrök fordulat esetén ugyanis nem számítanak — nem is számíthatnak — izgalomra. Aki ilyesmit elvállal — és egy nyomorgó országban egy árnyalatnyi jobblétért mennyien lehetnek ilyenek? —, azt már önnön döntése fogja. Talán az életét, sőt családja, gyermekei jövőjét tette föl a diktatúra fennmaradására, ők már nem a Ceausescu család hatalmát védik, hanem önmaguk életét és gyermekeik jövőjét. Ez a valódi diktatúra csapdája, és a romániai tragédia alapkonfliktusa. Tanács István Éhségsztrájk a követség előtt — Párton kívüli vagyok, de magyar — mondja a budapesti román nagykövetség előtt éhségsztrájkolók egyike. A követség Thököly úti kapuját zárják el ültükben, s azt mondják, addig folytatják — bejelentett — akciójukat, míg nem érkeznek megnyugtató hírek Temesvárról, és Tőkés László sorsáról. Hozzáteszik: úgy vélik, a magyar törvényhozás nem tesz meg mindent a külföldön élő magyar nemzetiségekért, s a különböző pártok sem ezzel a kérdéssel foglalkoznak most elsősorban. A követség másik kapujánál lakatlan sárga sátor. Az éhségsztrájkolóké, de a rendőrség megkérte őket: csak az egyik kaput torlaszolják el, hogy a vízumaikat intéző emberek bejuthassanak a követségre. Ám — mint az egyik posztoló rendőrtől megtudtuk — a követségen szinte senkit sem fogadnak, még a hazánkban tartózkodó román állampolgárokat sem. Az éhségsztrájkolók előtt elhaladó autók dudálással fejezik ki együttérzésüket. Az éhségsztrájkolók visszaintenek, újabb és újabb gyertyákat gyújtanak, egyikük megfogalmazza hitvallásukat is: „odaát nem tiltakozásból éheznek az emberek. Mi ezzel tudjuk kifejezni a szolidaritásunkat. Lehet, hogy nem otthon töltöm majd a karácsonyt, de nekem az ünnepi gyertyafény is Temesvárt, az erdélyi magyarokat juttatja eszembe. És azt, hogy Európában van egy ország, ahol még mindig büntetlenül sárba tiporhatják a demokráciát.” * A magyarországi pártok egybehangzóan megdöbbenéssel és felháborodással ítélték el a vérengzést. Az erélyes tiltakozáshoz csatlakozott több társadalmi szervezet, így a Magyar Írószövetség és a Magyar PEN Klub, amely nemzetközi tiltakozásra szólított fel a romániai terror elleni. A Magyar Szocialista Párt Békés megyei koordinációs tanácsa úgy döntött, hogy a temesvári és aradi véres események miatt azonnali hatállyal megszakít minden kapcsolatot a testvérmegye, Arad RKP-szervezetével. Válságstábot hozott létre a Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa a temesvári vérengzés miatt, valamint Tőkés László és Családja életéért aggódva. Az ország több városában gyertyás virrasztást kezdeményeztek az erdélyi magyarságért. 3