Népszabadság, 1990. december (48. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-10 / 289. szám
2 Iliescu: Nem lesz élelemhiány (Folytatás az 1. oldalról.) behozatalból pótolják, s nem lesz hiány cukorból és olajból sem. A kormány intézkedett a drágulás visszafogására — közölte, hozzátéve: többet kell termelni. Komolynak szánta a parasztsághoz szóló kérését, amely szerint azok a magángazdálkodók, akik az idén nagyobb jövedelemhez jutottak, oly módon fejezzék ki az ország lakosságával vállalt szolidaritásukat, hogy terményeiket olcsóbban értékesítik a szabadpiacon. Megígérte, hogy a kormány átfogó szociális védelmi intézkedéseket léptet életbe 1991-ben. A lemondását követelő megmozdulásokra célozva leszögezte: — Nem kapaszkodom a hatalomba, a nép által rám bízott mandátumnak teszek eleget, korlátozott ideig. Nyitott vagyok a párbeszédre, de csak azzal a feltétellel, hogy tiszteletet tanúsítanak az általam képviselt intézmény iránt. Nem folytatok párbeszédet kényszer, zsarolás hatása alatt. Azt szeretném, hogy a december a nemzeti megbékélés hónapja legyen. Az elnöki beszéd után hangzott el Bogdán Balthazar kormányszóvivőnek az ellenzéki erők akcióit elmarasztaló nyilatkozata. Törvényellenesnek minősítette a gépkocsivezetők szakszervezetének országos sztrájkra szólító felhívását, valamint a medgyesi földgázkitermelő vállalat szakszervezetének munkabeszüntetéssel fenyegető nyilatkozatát. A kormány álláspontja szerint törvényen kívül kell helyezni a tömegtájékoztatási eszközök minden olyan megnyilvánulását, amellyel a nép által megválasztott hatalom erőszakos megdöntésére hívják fel a lakosságot. (MTI) Mr. Glasznoszty, a „mór” Ahogy mondani szokás, a jóisten is szóvivőnek teremtette. Gennagyij Geraszimov nagy szerepet játszott abban, hogy a peresztrojka első éveiben a Gorbacsovféle új gondolkodásmód meghódította a Nyugat befolyásos köreit. Olyan stílust teremtett, amelyet korábban, legalábbis a szovjet pályán, senki sem merészelt kialakítani. Talán ez is lett a veszte. Némely sajtóértekezlete — e sorok írója több százat végigült belőlük — élményszámba ment. Ha formában volt, sziporkázóan szellemesen, némelykor élesen, de mindig a jóízlés határain belül maradva válaszolt a legrámenősebb kérdezőknek is. Moszkvában, a nemzetközi sajtóközpontban jutott neki elég. A Nyugat lapjai legtapasztaltabb tudósítóikat tartják a keleti szuperhatalom székhelyén. Geraszimov egy gárdatiszt eleganciájával riposztozott, elegánsan, selyem nyakkendőben, bióröltönyben, franciás oldottsággal, amerikai közvetlenséggel, orosz nagyvonalúsággal. A moszkvai Zubovszkij bulváron, a külügyminisztérium mindennapos sajtótájékoztatóin kezdetben fenn trónolt a hatalmas asztal mögött. Nem tetszett neki. Leköltözött a széksorok elé, fapulpitusra támaszkodva válaszolt. Sohasem próbálta ráerőltetni mondandóját hallgatóságára. Pedig voltak iszonyúan nehéz percei. A szovjet belpolitikai viharok, megmagyarázhatatlan szélrohamok sokszor megremegtették pulpitusát. Soha nem adta fel lojalitását országa dolgai iránt, de némelykor finom eszközökkel éreztette: ezt kötelességem elmondani önöknek, de igazándiból én sem hiszem el, vagy nem értek vele egyet. Amikor a tbiliszi utászlapátroham kezdetben hivatalosan agyonhallgatott ügyét már nem lehetett takargatni, Geraszimovnak volt bátorsága e gesztusra: szótlanul széttárta karjait, majd megfordult, és kiment a teremből. Szellemes szófordulatai szállóigékké váltak, „Jaltától Máltáig”, vagy hogy „a Brezsnyev-doktrínát fölváltotta a Frank Sinatra-doktrína”. Mi a különbség Gorbacsov peresztrojkája és a dubceki prágai tavasz között? — erre a kérdésre legendásan tömör volt Geraszimov válasza: — Tizenhét év... Ahogy az elmúlt egy esztendőben a peresztrojka kezdett halványodni a szaporodó válságjelenségek ködében, úgy halványodott Geraszimov csillaga is. A moszkvai pletykacentrumokban több változat kering kegyvesztetté válása okairól. A leghihetőbb: személyisége mind terhesebbé vált a visszarendeződő apparátusnak. Nem ő lett a Legfelsőbb Tanács sajtóirodájának vezetője, „kifelejtették” a Gorbacsov-szóvivői tisztségre pályázók közül. Sorsát vélhetően a Gorbacsov Nobel-békedíját kommentáló, Japánban elhangzott szavai pecsételték meg, önmagát nem tagadva meg, ezúttal is szókimondóan vágta ki: kizárólag az elnök külpolitikai és nem belpolitikai teljesítményét ismerték el Oslóban. Ez, a ma már annyiszor ismételt, banális igazság, úgy tetszik, kapóra jött az eltávolításán mesterkedőknek. Mondják, rezzenéstelen arccal vette át a száműzetéssel fölérő portugáliai nagyköveti megbízólevelet. Geraszimov távozásával egy darabka glasznosztyot vitt magával a lisszaboni Aeroflot-járat. Moszkva, 1990. december. Dunai Péter NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1990. december 10., hétfő Öböl: a halasztások hétvégéje (Washingtoni tudósítónktól.) A hét végén az öböl-válság körülidiplomáciai erőfeszítések több frontján is — remélhetően átmeneti — patthelyzet alakult ki. A dátum körüli kötélhúzás miatt veszélybe került Baker amerikai külügyminiszter bagdadi és Tárik Aziz iraki külügyminiszter washingtoni útja. A Biztonsági Tanácsban, többszöri halasztás után, hétfőre halasztották a szavazást egy határozattervezetről, amely amerikai megítélés szerint azt a látszatot kelthetné, hogy öszszekapcsolják az Öböl-válság megoldását és az általános közel-keleti rendezést. Megfigyelők szerint inkább diplomáciai pozícióharcról, semmint a párbeszéd lehetőségének kizárásáról van szó. Ezt erősíti meg Baker amerikai külügyminiszter vasárnapi tévéinterjúja is, aki óvakodott attól, hogy az amerikai— iraki tárgyalások kútbaesését jósolja a dátumvita miatt. Ami eddig történt: Bagdad január 12-én kész fogadni Bakert, ámezt Washington a BT-ultimátumban jelzett január 15-i határidő lejártához túlságosan közeli időpontnak találja, és nem fogadja el. Baker szerint a legkésőbbi lehetséges dátum január 3-a. Az iraki külügyminiszter viszont december 17-én szeretne eleget tenni Bush elnök meghívásának. Az amerikai külügyminiszter mindazonáltal azt mondta: fontos, hogy legyen párbeszéd Bagdaddal, méghozzá mielőbb. Noha ismét kizárta, hogy az USA engedjen a BT-határozatokban foglalt követelésekből, hangsúlyozta, azok teljesítése után lehetségesnek tartja, hogy Irak és Kuvait tárgyaljon egymással vitás kérdéseikről. Habár ez a vita a diplomáciai erőfeszítések felé fordította a figyelmet, Washington ismét jelezte, hogy változatlanul lehetségesnek tekinti a katonai akciót. Az Egyesült Államokat közben kényes helyzetbe hozta a Biztonsági Tanács elé terjesztett határozattervezet, amely az Izrael által megszállt területeken még októberben történt atrocitásokkal foglalkozik ugyan, de egy passzusában kitér az általános közel-keleti rendezés kívánatos voltára is. Emiatt a tervezet vitája — és a szavazás — már napok óta húzódik a BT-ben. Az Egyesült Államok el akarja kerülni még a látszatát is, hogy az Öböl-válságot hajlandó lenne összekötni az általánosabb közel-keleti rendezéssel — amint azt Irak szorgalmazza. Valójában a tervezet szövege nem tartalmaz olyasmit, amit az Egyesült Államok elvben ne fogadott volna el eddig, csupán általánosságban szól ugyanis egy „megfelelő időben” kívánatos nemzetközi közel-keleti békekonferenciáról. Ez lenne ugyanakkor az első alkalom, hogy ilyen formula bekerül egy BT-határozatba. Amerika kínos helyzetbe került: a vétóval elidegenítheti az Irak elleni koalícióba bevont arab partnereit, ha viszont megszavazza a tervezetet, Izraellel kerül szembe , és Samir miniszterelnök éppen kedden tárgyal a Fehér Házban. Áthidaló megoldásként Washington azt kérte, hogy a közel-keleti konferenciára való utalást vegyék ki a határozattervezet szövegéből és tegyék át az ülés elnöke által felolvasandó állásfoglalásba, külön is megemlítve, hogy „nem most van a megfelelő időpont” a tanácskozás megtartására, s a BT-tagok elvetik az Öböl-válság és az arab—izraeli konfliktus összekapcsolását. Serény Péter : A Kuvait elleni iraki támadással újabb igazságtalanság sújtja a palesztinokat s a többi, a térségben élő népet; a megszállás még nehezebbé tette az izraeli arab konfliktus, a palesztin kérdés megoldását. Erről szólt az ENSZ közgyűlésének közel-keleti vitájában pénteken Erdős André magyar ENSZ-nagykövet. Magyarország különösen elítélendőnek tartja, amikor Irak az ősi határokra, bizonyos területek ide- vagy odatartozására hivatkozva próbálja igazolni agresszióját. Elutasítunk minden kísérletet a határok erőszakos megváltoztatására Európában csakúgy, mint a Közel-Keleten vagy bárhol — hangoztatta a nagykövet, rámutatva: Magyarország lehetőségei szerint kész részt venni az ENSZ BT határozatának végrehajtásában, amely előírja, hogy Irak január 15-ig vonuljon ki Kuvaitból. (MTI) Bronfman: Ki kell egyezni Edgar Bronfman, a Zsidó Világkongresszus elnöke vasárnap a The New York Timesban megjelent cikkében felszólította Izraelt: ne forduljon szembe többé a megváltozott világgal, és egyezzék bele a közel-keleti rendezéssel foglalkozó nemzetközi konferenciába. — A hidegháború befejeztével az ENSZ Biztonsági Tanácsában kibontakozó együttműködés azt ígéri, hogy a világközösség a Közel-Kelet felé fordul, hiszen a térség konfliktusai veszélyeztetik az új nemzetközi egyensúlyt és a világgazdaságot — írja Edgar Bronfman. — Izraelnek nem szabad és nem is lehet ezzel szembeszegülnie, hanem inkább magának kell keresnie a kiegyezést a palesztinokkal, mielőtt az ENSZ döntene a rendezésről. (MTI) Walesa a lengyel elnök (Folytatás az 1. oldalról.) Ijedő középrétegeket immár nem lehet megfogni semmiféle mítosszal. Akkor inkább már az üres ígéreteknek hisznek, különösen, ha azokat egy messziről érkezett sikerember szájából hallják. Hogy milyen elnök lesz Walesa, az a jövő kérdése. Mindenesetre biztos, hogy a lengyelek nagy részének akaratával kerül a varsói elnöki palotába. Ő maga amolyan francia vagy amerikai típusú erős államfői intézményt képzel el. Kérdés: mit szól majd ehhez az új alkotmányt kidolgozó, a jövő tavaszi parlamenti választások eredményeképpen megalakuló új nemzetgyűlés? Egy tény: a lengyel politikában az adu immár ténylegesen Lech Walesa kezében van. Ritecz Miklós Sevardnadze Houstonba utazott Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter vasárnap reggel az Egyesült Államokba utazott. A szovjet politikus a Texas állambeli Houstonban hétfőn és kedden munkalátogatás keretében tárgyal amerikai kollégájával, James Bakerrel. Szerdán Washingtonban fogadja George Bush elnök. (MTI) Éljen a király? Kétnapos szimpóziumot tartott Varsóban az Európai Monarchista Kongresszus, amelyen részt vettek a Magyar Szentkorona Társaság képviselői is. A szombati előadások során elsősorban a királyság intézménye visszaállításának lehetőségeivel foglalkoztak, illetve azon országok királysággá alakításának esélyeivel, amelyek korábban nem voltak azok. Kállay István nyitotta meg a vitát a királyság magyarországi visszaállításának lehetőségeiről szóló előadásával. (MTI) Átalakul a brit kommunista párt Nagy-Britannia Kommunista Pártjának vasárnap befejeződött kétnapos kongresszusán az ötszáz küldött elvetette a marxizmust, mint az egyetlen irányadó elméletet, és arra szavazott, hogy a párt alakuljon át haladó eszmék és emberek laza szövetségévé. (MTI) A bukaresti magyar iskola ünnepe 175 éves a bukaresti magyar nyelvű oktatás. Erről emlékeztek meg a román fővárosban levő Petőfi-házban, ahol a magyar iskola tanárai, diákjai és a tanulók szülei jelentek meg. A szombat este tartott ünnepségen részt vett Rudas Ernő bukaresti magyar nagykövet is. (MTI) Skoda—Volkswagen frigy (Prágai tudósítónktól.) A cseh kormány a Volkswagen ajánlatát tartja kedvezőbbnek, ezért a német autógyárral készítik elő azt a vegyes vállalati szerződést, amelynek értelmében a Skoda és a Volkswagen frigyre lép — jelentette be Pithart cseh miniszterelnök. Elmondta: 24 ajánlat közül a legutóbbi hetekben már csak kettőt: a Renault-ét és a Volkswagenét vizsgálták. A német autógyáré egyértelműen kedvezőbbnek mutatkozik, pénzügyi tekintetben éppúgy, mint az export vonatkozásában. A cseh kormány elképzelése szerint az ezután kidolgozandó szerződésben a Skoda részvénytársasággá alakul át; kezdetben a Volkswagen a részvények egyharmadát-egynegyedét birtokolná, majd a későbbiekben a német cég mind nagyobb befektetéseket eszközölne. K. T. A Stasi hosszú árnyéka (Berlini tudósítónktól.) Újabb botránybombát robbantott a hamburgi Der Spiegel, állítólag új bizonyítékokat talált Lothar de Maiziere (az ex-NDK utolsó miniszterelnöke, a CDU jelenlegi alelnöke, a brandenburgi CDU feje, tárca nélküli miniszter) Stasimúltját illetően. Eszerint De Maiziere 1981-től nyolc éven át Czerny álnéven úgynevezett nem hivatalos munkatársa — besúgója — volt az államvédelmi minisztériumnak. A hetilap Czerny állítólagos irányító tisztjére hivatkozik, aki szerint kliense tudatosan és önként vállalkozott a Stasi tájékoztatására, s évente 10—12 alkalommal találkoztak. Ezek a vádak már januárban és márciusban is felmerültek, ám De Maiziere, aki akkor a keleti CDU elnöke és a Modrow-kormány elnökhelyettese volt, tisztázta magát. Azt mondta, csak az ügyvédi tevékenység ellátásához nélkülözhetetlen kapcsolatai voltak a Stasival, nem volt a szervezet nem hivatalos munkatársa, nem írt alá együttműködési nyilatkozatot, nem kapott semmiféle ellenszolgáltatást. Az újdonság az, hogy most állítólag egy eddig nem ismert területi kartotékrendszerből varázsolták elő a De Maiziere-et terhelő adatokat. A kereszténydemokrata politikus, aki immár Helmut Kohl helyettese a CDU-ban, most is visszautasította a vádakat. Léderer Pál Szovjetunió: más pártok, más államban (Folytatás az 1. oldalról.) tele tüntetés volt szombaton a litván fővárosban. A demonstráció részvevői árulónak bélyegezték a Sajudist, és azt hangoztatták, hogy Vitautas Landsbergis litván parlamenti elnök és Kazimiera Prunskiene miniszterelnök nem teljesítették megválasztásuk után tett ígéretüket. A tüntetés szónokai szerint Litvániát az összeomlás fenyegeti. Azt hangoztatták, hogy a társadalmi-politikai káoszból való kivezető útnak a szövetségi szerződés aláírását, a Szovjetunióhoz fűződő kötelékek stabilizálását tartják. Az igen feszült légkör ellenére nem történt semmiféle rendzavarás. A megmozdulást a litvániai Moszkva-barát erők hetek óta igen aktívan szervezték, s nagy részt vállaltak ebben a szovjet hadsereg Litvániában állomásozó alakulatai is. A tüntetésen szovjet katonai helikopterekről a litván kormányt bíráló röplapokat szórtak le. Megváltozott a független Litván Kommunista Párt (LKP) elnevezése és politikai programja, így döntött a párt rendkívüli kongresszusa. A párt neve ezentúl Litván Demokratikus Munkapárt (LDMP), amelynek elnökévé Algirdas Brazauskas miniszterelnök-helyettest, a most átalakult LKP első titkárát választották. A párt támogatja a Litván Köztársaság függetlenségi törekvéseit. Új programja szerint az LDMP parlamenti, politikai szervezet, szociáldemokrata irányvonallal. Fő céljának azt tekinti, hogy Litvániában demokratikus polgári állam épüljön, amelyben megvalósulnak az olyan humánus értékek, mint az emberi szabadság, az erkölcsösség, a szociális igazságosság, a munka, a jólét és az állampolgári egyetértés. — Európába a Szovjetunióval való tárgyalásokon át vezet az utunk — jelentette ki Brazauskas. Hangoztatta: Litvániának nem revolúcióra, hanem evolúcióra van szüksége. Szerinte ma Litvániának nincsenek meg azok a gazdasági struktúrái, amelyekre egy független államnak támaszkodnia kell. A Grúz Kommunista Párt szombaton szakított az SZKP- val, és önálló pártot alakított. A tbiliszi kongresszus elfogadta az új szervezeti szabályzatot, amely egyértelművé teszi, hogy a párt a szuverén Grúziában nemzeti alapon óhajt szerveződni. Egyértelműen a független Grúzia megteremtése mellett foglalt állást, hangoztatva, hogy parlamenti pártként, a törvényhozás más tagjaival együtt kíván küzdeni a köztársaság teljes szuverenitásáért. A döntés lényegében pártszakadást jelent, a Grúz KP nem grúz anyanyelvű tagjai ugyanis az önálló grúz nemzeti párttá válás miatti tiltakozásul kivonultak a kongresszusról. (A párt a minapi szabad választásokon kiesett a hatalomból.) Az amerikai Demokrata Párt parlamenti csoportjának vezetői nyílt levélben szólították fel Bush elnököt, hogy küldjön a Szovjetuniónak élelmet és gyógyszert. (MTI) Anarchista tüntető Moszkvában.