Népszabadság, 1991. április (49. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-27 / 98. szám

1991. április 27., szombat NÉPSZABADSÁG - HAZAI KÖRKÉP Pallagi is fellebbezett A bírói megrovást megala­pozatlannak, a felmentést vi­szont megalapozottnak tartja Pallagi Ferenc. Szerinte téve­sek az első vádpont tényállá­sának megállapításai, és té­ves az azokból levont bünte­tőjogi következtetés is. Ezért a háromnapi gondolkodási időn belül, pénteken, benyúj­totta felmentést kérő felleb­bezési nyilatkozatát a Buda­pesti Katonai Bíróságon — közölte az MTI munkatársá­nak érdeklődésére a rendőr tábornokok perének elsőren­dű vádlottja. A fellebbezési eljárást — a vádlottak nyilatkozata alap­ján — a Legfelsőbb Bíróság folytatja le. (MTI) Idegenforgalom Az idén az első két hó­napban 158,2 millió dollár volt Magyarország valutabevéte­l az idegenforgalomból, 60 szá­zalékkal több, mint a múlt év hasonló időszakában — közöl­ték a Magyar Nemzeti Bank­ban. A kiadás 102,5 millió dol­lár volt, ami 30 százalékos emelkedést jelez, öszességé­­ben 55,7 millió dollár aktívu­mot jelentett az idegenforga­lom február végéig, szemben az elmúlt évi 20 millió dollá­ros aktívummal. (MTI) KÉSZÜL A RENDEZŐGÁRDA Kisgazdapárt vihar előtt Végső leszámolás(ok)ra ké­szülnek ma a nagyválasztmá­nyon a kisgazdák. Torgyán József menesztett frakcióve­zető nem csinál titkot belőle: ha ő győz, és pártelnök lesz, május 31-ig ad határidőt a kisgazda minisztereknek, ál­lamtitkároknak a visszavonu­lásra. Másoknak pedig még ennyi gondolkodási időt sem engedélyez. A Torgyánnal szemben állók viszont — a jelenlegi pártvezetők zöme — egyszer s mindenkkora meg kívánnak szabadulni az im­máron egyre kényelmetlenebb és veszélyesebb népvezértől. Kemény hatalmi harc fini­sét hozhatja tehát a mai nagyválasztmány. Hosszú he­tek óta dúlnak a csaták, esz­közökben, módszerekben nem válogatva. Zavaros pénz­ügyek, sárdobálások, vádas­kodások, a múltban vájkálá­­sok színesítik hosszú hetek óta a FKgP-ről szóló sajtó­híreket. A fő frontvonal Oláh Sándor és Torgyán József kö­zött húzódik. Szakítva a ko­rábbi konszenzussal, a kár­pótlási törvény tervezetének vitája során nyíltan kiásták a csatabárdot. Az első összecsa­pásban Torgyán József veszí­tett (23:21 arányban alulma­radt a frakcióvezető-választá­son). A második, döntő ütkö­zet színhelye ma a Testneve­lési Főiskolán lesz. A 90 fős rendezőgárda nem fölös óva­tosság. Oláh Sándorék sze­rint ugyanis az áprilisban megválasztott küldötteknek nincs joguk részt venni a nagyválasztmányon, arra egye­dül a korábban, decemberben megválasztott küldöttek a hi­vatottak. Csakhogy ez utób­biak zöme olyan, akiket épp azért hívtak vissza, mert nem álltak ki Torgyán és prog­ramja mellett. A nagy kér­dés: bejutnak-e egyáltalán a terembe, s ha igen, szavaz­­hatnak-e? Zsíros Gézát, a Békés me­gyei kisgazdák elnökét és Pásztor Gyulát, a frakció új vezetőjét például saját biro­dalmának 104 alapszervezete tagadta meg. Ha már Zsíros Gézánál tartunk, döntő lehet, melyik oldalra áll, lévén, ko­rábban mindkét szárnyon fel­tűnt. Persze ebben nincs egyedül, többen is várnak, ki­várnak, egészen az utolsó pil­lanatig. Pásztor Gyula és Ómolnár Miklós viszont már egyértelműen letette a vok­­sot: amennyiben a párt jobb­ra halad (Torgyán esetleges elnöki, főtitkári megválasztá­sára gondolnak), nem kíván­nak együtt haladni vele. Ómolnár tegnap kelt nyílt le­velében kérdések özönével bombázza az elnöki posztra törő Torgyán Józsefet, félre­érthetetlen utalásokat téve ho­mályos üzleti kapcsolataira, kétes támogatóira és a Fővá­rosi Bíróságon, az 1956-os ese­ményeket követő koncepciós perekben jegyzőként közremű­ködésére. A megszólított ma nyilván ezekre is válaszol. Oláhék bázisa a jelenlegi pártvezetés. Adu ászuk pedig a T. Ház által az utolsó pillanat­ban elfogadott kárpótlási tör­vény, amely kétségtelenül kis­gazda-színezetű. Torgyán bá­zisa a vidék, a megyék. Ütő­kártyái pedig: egyes pártveze­tők gazdasági és pénzügyi visz­­szaélései, ingadozásai, legfő­képpen pedig az elégedetlen­ség. Végezetül: nyilvánvalóan szép számmal találhatók az FKgP-ben olyanok is, akik nem azért vannak csendben, mert kivárásra spekulálnak, s nem azért tartják távol magu­kat a hatalmi villongásoktól, mert félnek, hanem azért, mert pántban, pártért, országért gondolkodnak. Felelősen: Bartha Szabó József * (M­unkatársunktól.) A párton belül kialakult mély megosztottságról nyilat­kozva Bereczki Vilmos ország­­gyűlési képviselő kijelentette lapunknak: Roppant sajnála­tos, hogy ilyen helyzet alakult ki, el kellett volna kerülni a konfrontációit, és minden ve­zetőnek kötelessége lenne, hogy egységre törekedjen. A mosta­ni tanácskozás kiváló alkalom a szembenállások kompromisz­­szumos áthidalására, arra, hogy az egyéni érdekeket a kö­zös eszményeknek rendeljék alá. Ez a feltétele annak, hogy a Kisgazdapárt korszerű cent­rumpárttá alakuljon, és ilyen módon hatékonyan tudja meg­valósítani céljait a népjólét emelésére, a gazdaság eredmé­nyesebb működésére, a kör­nyezetvédelemre vonatkozóan. Ezt várják az FKgP-tól az európai centrumpártok is — mondotta a képviselő, aki egyébként tagja a Centrum­pártok Nemzetközi Szövetsége Koordinációs Tanácsának is. Jövőre privatizálják az OTP-t (Munkatársunktól.) Eredetileg április végéig kellett volna elkészülnie a tervnek az OTP átalakulásá­nak második lépcsőjére, a tu­lajdonosok körének bővítésére. Ám a Pénzügyminisztérium és az Állami Vagyonügynökség valószínűleg csak az év má­sodik felében terjeszti a kor­mány elé elképzeléseit — je­lentették be az OTP vezetői pénteki sajtótájékoztatójukon. A jelenlegi állapot szerint úgy tűnik, hogy gyakorlati lé­péseket csak a jövő év elején tesznek majd, ám az OTP-nek már kialakult elképzelései vannak. Szeretnék a lakossá­got bevonni a privatizációk­ba, s ennek érdekében ala­csony címletű — 1000 forin­tos — részvényeket is kibo­csátani. Ugyancsak szeretnék megnyerni részvényesként az önkormányzatokat. A NÉPSZERŰSÉGI LISTA ELSŐ HAT HELYEZETTJE SZAVAZÓI ORIENTÁCIÓ SZERINT Azok körében, akik a parlamenti pártok egyikére szavaznának, ha „most vasárnap” lennének a választások Az átlagpontszámok mögött meglehetősen nagy vélemény­­különbségek rejlenek bizonyos társadalmi csoportok között. Csak egy-két olyan politikus akad (például Palotás János vagy Tölgyessy Péter), akit réteghelyzetüktől függetlenül ítéltek meg az emberek. Táblázatunkban négy fontos szociológiai is­mérv, a nem, az életkor, az iskolai végzettség és a lakóhely szerinti, statisztikailag jelentős különbségeket mutatjuk be. A zárójelben szereplő szám azt jelzi, hogy egy társadalmi cso­port a vele párba áhítotthoz képest hány ponttal adott többet valamely politikusnak. (Az áttekinthetőség kedvéért nem sze­repeltetjük a középkorúak, a közepesen képzettek és a vidéki városokban élők adatait. E csoportok szinte valamennyi poli­tikusnak közbülső értéket adtak.) A társadalmi csoportok véleményeltéréseit részben az magyarázza, hogy különbözőek a pártpreferenciáik. A táblá­zat adatait szemügyre véve azonban az a­­ statisztikailag is alátámasztható — benyomásunk keletkezik, hogy a politikai nézeteken kívül más tényezők is szerepet játszanak a politi­kusok eltérő értékelésében, így például a szebbik nem tag­jait feltehetően a külső is befolyásolja, hiszen kivétel nélkül kifejezetten jó megjelenésű politikusokat részesítettek előny­ben. Míg az idősebbek (hatvanévesek és azon túliak) körében a jelenlegi és volt kormánytagok esnek kedvezőbb megítélés alá, addig a 18—39 évesek a fiatal liberális pártpolitikusokat preferálták. A diplomások körében, úgy tűnik, azok érnek el nagyobb sikert, akik szakértő politikus mivoltukat bizonyítot­ták a nyilvánosság előtt. Ezzel szemben a legfeljebb általános iskolai végzettségűek a rokonszenvlista alsó sávjába tartozók­kal szemben kevésbé elutasítóak, s körükben Király Zoltán valamivel többet megőrzött hajdani népszerűségéből. Nagyon hasonló a budapestiek és az értelmiségiek, valamint a falu­siak és az alacsony képzettségűek által kiemelt személyek névsora. Kis arányuk (2°/o) miatt mellőrztik azokat, akik parlamenten kívüli pártokra havaznának. MDF SZDSZ Göncz Árpád 85 Göncz Árpád 82 Kupa Mihály 76 Palotás János 81 Németh Miklós 75 Orbán Viktor 72 Palotás János 73 Pető Iván 70 Horn Gyula 71 Horn Gyula 70 Antall József 70 Fodor Gábor 69 FKgP MSZP Göncz Árpád 81 Göncz Árpád 85 Palotás János 79 Horn Gyula 85 Németh Miklós 73 Palotás János 82 Torgyán József 72 Németh Miklós 80 Demszky Gábor 64 Orbán Viktor 69 Für Lajos 64 Kupa Mihály 67 Fidesz KDNP Orbán Viktor 84 Göncz Árpád 86 Göncz Árpád 81 Németh Miklós 82 Deutsch Tamás 81 Kupa Mihály 74 Palotás János 80 Palotás János 71 Fodor Gábor 79 Surján László 71 Demszky Gábor 72 Horn Gyula 70 Azok körében, akik nem tud­ Azok körében, akik nem jók, mely pártra szavaznának szavaznának Palotás János 79 Palotás János 76 Göncz Árpád 79 Göncz Árpád 75 Németh Miklós 75 Németh Miklós 69 Horn Gyula 71 Horn Gyula 65 Demszky Gábor 68 Orbán Viktor 65 Orbán Viktor 65 Demszky Gábor 61 VÉLEMÉNYELTÉRÉSEK A POLITIKUSOK MEGÍTÉLÉSÉBEN Rokonszenvesebbnek tartják a nők a férfiak Deutsch Tamást (+ 6) Torgyán Józsefet (+ 5) Fodor Gábort (+ 6) Demszky Gábort (+ 5) Király Zoltánt (+ 5) Orbán Viktort (+ 5) Thürmer Gyulát (+ 5) az idősebbek a fiatalabbak Németh Miklóst (+17) Deutsch Tamást (+15) Antall Józsefet (+16) Fodor Gábort (+10) Kupa Mihályt (+14) Orbán Viktort (+ 9) Göncz Árpádot (+13) Pető Ivánt (+ 6) Surján Lászlót (+10) Horn Gyulát (+ 9) Pozsgay Imrét (+ 8) Für Lajost (+ 7) Jeszenszky Gézát (+ 7) Torgyán Józsefet (+ 7) az alacsony képzettségűek a magas képzettségűek Torgyán Józsefet (+18) Fodor Gábort (+15) Petrasovits Annát (+16) Orbán Viktort (+12) Jeszenszky Gézát (+13) Kis Jánost (+10) Thürmer Gyulát (+12) Kupa Mihályt (+ 9) Nagy Ferenc Józsefet (+ 9) Deutsch Tamást (+ 9) Király Zoltánt (+ 9) Pető Ivánt (+ 8) Kónya Imrét (+ 6) Katona Tamást (+ 7) Göncz Árpádot (+ 6) Horn Gyulát (+ 6) a budapestiek a falusiak Fodor Gábort (+10) Petrasovits Annát (+16) Kupa Mihályt (+ 8) Jeszenszky Gézát (+13) Orbán Viktort (+ 8) Torgyán Józsefet (+10) Horn Gyulát (+ 7) Kónya Imrét (+ 9) Kis Jánost (+ 7) Thürmer Gyulát (+ 7) Göncz Árpádot (+ 8) ­ Kérni kell a fegyverek visszaadását Félreértették az Alkotmánybíróságot (Folytatás az 1. oldalról.) megnyílik mindenki előtt a törvényes eljárás lehetősége, azaz, kérelemre a hatóság egyedi döntéseket hozhat, hogy kinek engedélyezi a fegy­vertartást és kitől vonja meg ezt a jogot. A Belügyminisztériumban nem okozott különösebb meg­lepetést az Alkotmánybíróság döntése, bár még tegnap is határozottan ragaszkodtak az illetékesek ahhoz, hogy míg meg nem jelenik a Magyar Közlönyben a határozat pon­tos szövege, ne kelljen nyilat­kozniuk. Tudni való ugyanis, hogy a minisztériumban már az utasítás kiadásakor meg­fogalmazódtak kisebb alkot­mányossági aggályok. Arról nem sikerült pontos információkat­­szerezni, hogy mibe került a tárcának (vagy a rendőrségnek) a nyár végi fegyverbetakarítás. Hozzáve­tőleges becslések szerint azon­ban a két-két fős begyűjtő­­bizottságok munkaidejét és az általuk felhasznált benzint fi­gyelembe véve, milliókba. S hogy mi lesz ezután? Minden az alkotmánybírósági határo­zattól függ — mondják a Bel­ügyminisztériumban. Magukat megnevezni nem kívánó ille­tékesek ugyanakkor emlékez­tettek arra, hogy a tárca már elkészítette a lőfegyverekről és a lőfegyvertartás rendjéről szóló törvény tervezetét, csak­hogy a parlament egyelőre nem fogadókész rá. Bennfen­tesek szerint azonban nem lenne meglepő, ha a történtek után a kormány kormányren­deletben, szabályozná — ha csak ideiglenesen is — ezt a sokakat érdeklő, irritáló kér­dést. Fekete Gy. Attila— Sereg András Letéve. SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE

Next