Népszabadság, 1993. augusztus (51. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-12 / 187. szám
4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 1993. augusztus 12., csütörtök Ötvenezer külföldön élő magyar juthat választójoghoz 1994 tavaszán Boross Péter belügyminiszter adatokat vár a KGB-től A BM álláspontja szerint a választások első fordulóját 1994 májusában, a másodikat június elején kell megtartani - jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján Boross Péter belügyminiszter. Arra a kérdésre válaszolva, hogy mikor kapja meg az orosz titkosszolgálattól a BM az egykori III/III-as ügyosztály hálózati személyeinek listáját, azt felelte, hogy folynak a tárgyalások, hogy minden Magyarországra vonatkozó adatot megkaphassunk. Boross ugyanakkor azt is hozzátette: tudomásul kell venni, hogy egy bizonyos ponton az adatátadási készség csökken, aztán leáll. Boross Péter szokásos félévi sajtótájékoztatóján a jövő évi választásokkal kapcsolatban azt is közölte: a választójogi törvény módosításáról elmondta: a javaslat a parlamenti pártok konszenzusán alapul. Ha a az Országgyűlés elfogadja a törvény módosítását, akkor 50 ezer, külföldön élő magyar állampolgár juthat szavazati joghoz. A miniszter szerint ez a módosítás csupán erkölcsi gesztus, és a külhonban élő magyar állampolgárok voksai nem befolyásolhatják a hazai választási erőviszonyokat, hiszen Magyarországon nyolc és fél millió szavazati joggal rendelkező állampolgár él. Abban is konszenzus alakult ki a parlamenti pártok között, hogy az Országgyűlésbe kerülés alsó küszöbértékét négy százalékról ötre emeljék. Elutasították viszont a „nem számottevő politikai erők részéről felvetett”, azúgynevezett képviselői visszahívhatóság intézményének a bevezetését. A kétkamarás parlament megvalósítását a miniszter nem tartja kizártnak, de úgy vélte, hogy ahhoz a feltételek még nem értek meg. A miniszter cáfolta, hogy a rendőrség működését a pénzhiány veszélyeztetné. Elmondta, hogy a pótköltségvetés elfogadásakor a tárca egymilliárd forintot kapott. Azt is hangoztatta: „nem kedvelem a panaszkodó egyenruhást”. Elismerte ugyanakkor, hogy tárgyalnak a rendőrök béremeléséről, és a miniszter szerint ebben a kérdésben is „lesz előrelépés”. Boross emlékeztetett arra is, hogy 1990-1992 között 80 százalékkal emelkedett a rendőrök jövedelme, az idei növekedés is eléri a 25 százalékot. A béremelést október elsejétől és 1994. január 1-jétől vezetik be. Kérdésre válaszolva Boross elmondta: ha meghívást kap, akkor feltehetően elmegy Horthy Miklós Magyarország egykori kormányzójának kenderesi temetésére, de kizárólag magánemberként, és nem mint a kormány második embere. Ha viszont az egész kormány kapna meghívót, Boross nem tudja elképzelni, hogy mindenki elmenne a temetésre, akár magánemberként is. A belügyminiszter szólt az olajügyről is. Kijelentette: felszámolási akció kezdődött, amihez ő nagy reményeket fűz, és szomorú napok várnak azokra, akik a lánckereskedelemben részt vesznek. Kéri J. Tibor A rendőrszakszervezet elégedetlen A készenléti ügyelet óránként 12 forint 50 fillér Október 1-jén és jövő év január 1-jén, két lépcsőben 25 százalékkal emelik a rendőri béreket - jelentette be Boross Péter belügyminiszter tegnap. A Független Rendőrszakszervezet főtitkára, Rekvényi László, aki többször nyilatkozott a rendkívül alacsony rendőri fizetésekről, lapunknak elmondta: nem lenne jelentős változás, ha a ’94-es béremelés mindössze a belügyminiszter által ígért 25 százalékos emelés második lépcsőjéből állna. Először ’90-ben 25 százalékos béremelést kapott a hivatásos állomány, ’91-ben húsz százalékkal nőtt a fizetés, tavaly pedig kétszer emelték a rendőrök bérét, alkalmanként tíztíz százalékkal, az idén pedig most kapják meg az első emelést, május 1-jéig visszamenőleg, havi 585 forintot. Rekvényi László egy átlagos megye létszám- és béradatait is említette. A ’93-as adatok szerint ebben a meg nem nevezett megyében 1500 fős a hivatásos állomány - tisztek, tiszthelyettesek. Az állomány átlagkeresete bruttó 28 ezer forint. Az 1500-as létszámból 1200 rendőr úgynevezett végrehajtó szolgálatot lát el, az ő átlaguk viszont már csak bruttó 24 800 forint. A legalacsonyabb fizetési kategóriában pedig az utcán posztoló rendőrök, körzeti megbízottak, járőrök vannak, akik már csak bruttó 20 ezer 500 forintot keresnek. A rendőri fizetést nem, vagy csak nagyon ritkán egészítik ki különféle pótlékok és ezek sem jelentősek. A készenléti ügyeletbe beosztott rendőrnek például mindig elérhetőnek kell lennie, azaz nem mozdulhat ki otthonról vagy a kijelölt tartózkodási helyről, s teszi ezt óránként 12 forint 50 fillérért, de nem kap délutáni pótlékot, éjszakai pótlékot és a túlóra díját is csak néhány hónapja fizetik ki. Az éves és tizenharmadik havi fizetésen kívül a rendőröknek nemigen van pluszjövedelmük. Nem is csoda, hiszen a bérszabályozás rendelete még a ’80-as években született, azóta csak módosították. A belügyminiszter szerdai ígéretéről, mely szerint idén október 1-én és jövőre, január 1-én összesen 25 százalékkal emelik a rendőri fizetéseket, Rekvényi László azt mondta, hogy a szakszervezetnek most ki kell számolnia a bérnövekedést, de az nem lenne jelentős változás, ha a ’94-es béremelés mindössze a január 1-jei második lépcső lenne. A visszás helyzetet csak a rendőrségi törvény, illetve a hozzá kapcsolódó szolgálati törvény oldhatná meg, de a rendőrségi törvény elakadt a pártközi egyeztetések során, a szolgálati törvényre pedig csak kezdeti előkészületeket tettek. Rekvényi úr szerint pedig nagy szükség lenne a fegyveres erők és testületek hivatásos állományának béréről 1971-ben hozott rendelkezések megszüntetésére, illetve az új szabályozás megalkotására. A belügyminiszter a Munka Törvénykönyvéből is átvehette volna a vonatkozó passzusokat, de ígérete ellenére nem tette meg - mondta a főtitkár. Amíg a rendőrségi jogszabály nem születik meg, addig a rendőrök törvényen kívüliek, hiszen az alkotmány is úgy rendelkezik, hogy a testület munkáját törvénnyel kell szabályozni. - A szolgálati törvény és a fizetések rendezése pedig azért is fontos, hogy a hivatásos állomány biztonságban érezze magát és ne lehessen felhasználni semmilyen politikai célra - fejezte be Rekvényi László. Matyuc Péter Szűrös válasza Kovácsnak Szűrös Mátyás az alábbi reagálást küldte Kovács Lászlónak keddi lapszámunkban közölt interjújára. Augusztus 7-én interjút közölt velem a Népszabadság, amelyben egyebek mellett néhány külpolitikai kérdésről is nyilatkoztam. Neveket tudatosan nem említettem, kerülendő a személyeskedést. Kovács László, az MSZP ügyvivője azonban, úgy látszik, találva érezte magát bizonyos „fantomok” által, és kicsinyes, vádaskodó stílusban reagált rá ugyanott kedden. Meglepett ez a méltatlan és furcsa hangvétel, hiszen régen ismerem őt. Ezzel így nem is tudok mit kezdeni, egyszerűen vissza kell utasítanom. Pedig jó lenne, ha Kovács László is felfigyelne azokra az utóbbi időben hallható és erősödő hangokra, melyek szerint mióta úgymond jól megy az MSZP-nek, lefékeződött demokratikus balközép irányú fejlődése, és ilyenkor van igazán szüksége egy pártnak megfelelő önvizsgálatra, kritikus és önkritikus szellemre, nehogy elszaladjon vele a szekér. Végül felmerül a kérdés: kik is akarják a szocialista pártot elhagyni, és még inkább kik is akarnak onnan másokat kiszorítani? Előzetes lista a tb-vagyon átadásához A Gazdasági Kabinet nemsokára tárgyalja a társadalombiztosítási vagyonátadás ügyét. Az elképzelésekről tegnap az ÁVÜ igazgatótanácsa is eszmét cserélt. Mint ismeretes, a parlament által meghatározott 300 milliárdos vagyonból az idén 100 milliárd forintnyi átadása kötelező, ebből mintegy 40 milliárd forint hárul az ÁVÜ-re. Az it tegnap úgy döntött, hogy a szűkös kínálatból továbbra is a kárpótlást tekintik elsődlegesnek, de a tb-nek is kijelöltek egy 40 milliárd forint értékű portfóliót. Ez nem felel meg a tb tízszázalékos tőkehozamú igényeinek, legfeljebb három-öt százalékra lehet számítani, de még így is a jobb vállalatok közül kínálták fel a vagyont. A listán szerepel például az Elmü Rt. 14,98 százalékos, a Dédász Rt. 15,1 százalékos vagy a Titász Rt. 14,93 százalékos vagyonrésze, az áramszolgáltatókból összesen 35,8 milliárdos tőkerész, miközben az ÁVÜ tulajdonában 113,8 milliárd van. A Paksi Atomerőmű 49,84 százalékos, 63,1 milliárdos vagyonrészéből 2,13 százaléknyit adnának át, 2,7 milliárd értékben. A cukorgyárak 3,1 milliárdos vagyonrészéből 362,4 millióról mondana le az ÁVÜ, például a százszázalékos állami tulajdonban lévő Sárvári Cukorgyár 20 százalékáról. További, vegyes profilú, 7,4 milliárdnyi vagyontárgyaiból 1,1 milliárdot adna át, köztük a Rico Rt. 25 százalékát, az Ofotért Rt. 20 százalékát, a Caola Rt. 13,8 és a Bükkvidéki Vendéglátó Rt. 10 százalékát. Újra áttekintették a Danubius Rt. privatizációs koncepcióját és megerősítették, hogy kétmilliárd forintnyi részvényt stratégiai befektetőnek szánnak. Két jelentkezővel tárgyalnak párhuzamosan: az angol C. P. Holding, valamint az amerikai Cambridge Group konzorciummal. P. A. G. MSZDP—KDNP: nincs koalíció Az MSZDP különböző pártokkal folytatott tárgyalásai nem a lehetséges koalíciós partner kutatását jelentik - mondta többek között Borbély Endre szociáldemokrata pártelnök a KDNP-vel folytatott megbeszélésükről. Borbély Endre a tárgyalásról szólva kifejtette: érintették a privatizáció ellenőrzésének kérdését, illetve a készülő választási törvénytervezetet. Ezzel kapcsolatban a pártelnök úgy fogalmazott, nem megengedhető, hogy a törvéy megszületése kizárólag a parlamenti pártok érdekeit szolgálja. - A parlamentbe jutáshoz szükséges küszöb emelésével, illetve adminisztratív eszközökkel útját állják egy egészséges folyamatnak - vélekedett Borbély. A két párt közös vonásának nevezte például a szociális érzékenységet, ezért fontosnak tartja, hogy ezen a területen is szakértői szintű kapcsolat alakuljon ki. A szociáldemokraták politikai céljaival kapcsolatosan Borbély kiemelte: pártja önállóan kíván részt venni a választásokon, ezért egyelőre tárgyalásaik nem a koalíciós lehetőségek kutatását jelentik. Az MSZDP vezetőségével párhuzamosan a KDNP vezetősége is tájékoztatót tartott, amelyen Szilágyiné Császár Terézia, a KDNP alelnöke kijelentette: szó sincs arról, hogy a választások előtti koalíciós partnert, szövetségest kiesnek ezeken a találkozókon amelynek része a Vállalkozók Országos Szövetségének vezetőivel folytatott tegnapi megbeszélés is. Mint mondta: azért is fogadták örömmel a VOSZ felkérését, mert a KDNP a gazdaság fellendítését fontosnak tartja. Pártja egyébként nyitott, igényli a politikai élet résztvevői közötti párbeszédet. Ez azért fontos, mert a politikai apátia egyik oka éppen az, hogy a különböző parlamenti és parlamenten kívüli politikai erők közötti ellentéteket, „ellenségeskedést” érzékelik az emberek, és nem a nemzet egészéért érzett felelősséget. □ A KDNP ellenzi, hogy napi politikát szolgáló rendezvényeket tartsanak nemzeti ünnepeinken az országban. Ezért a párt augusztus huszadikán olyan jellegű megmozdulást nem szervez, ami a napi politikához kapcsolódna - jelentette be tegnap Rubovszky György ügyvezető titkár. A sajtótájékoztatón elhangzott: ebből a megfontolásból szervezték meg a háromnapos ünnep utolsó napjára (22-re) kulturális programokkal egybekötött egész napos politikai találkozójukat. A Balatoni Kereszténydemokrata Találkozó politikai nagygyűlésén Keszthelyen Hogyan tovább Magyarország címmel Surján László elnök tart beszédet. Szilágyiné Császár Terézia, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke elmondta: a párt elnöksége nem kívánt testületi ülésen foglalkozni Horthy Miklós magyarországi temetésével, a párt vezetőinek véleménye változatlan: a temetés a család belügye, ezért egyetlen magyar állampolgár sem korlátozható alapvető emberi jogainak sérülése nélkül abban, hogy részt vegyen - magánemberi minőségében - a temetésen. Szándéka ellenére azért kényszerült az elnökség mégis arra, hogy tegnap esti testületi ülésén napirendre tűzze ezt a témát, mert a temetés körül keveredett politikai vihar (amely, mint Szilágyiné mondta, mesterségesen gerjesztett) erre készteti az elnökséget. G. P.-K. L. Ismét nőtt a munkanélküliség MTI-JELENTÉS Az előző hónapok folyamatos csökkenését követően júliusban ismét növekedett - együttesen csaknem 20 ezerrel - a munkaügyi központoknál nyilvántartott munkanélküliek száma. A július 20-i zárónapon a munkanélküliek száma elérte a 677 ezret, a ráta pedig - a gazdaságilag aktív népesség és a munkanélküliek aránya - a 13 százalékot. A júliusban regisztrált 31 ezer pályakezdővel együtt a július 20-i zárónapon összesen 71 ezer pályakezdő munkanélkülit tartottak nyilván. A pályakezdők aránya meghaladja az összes munkanélküli 10 százalékát. A pályakezdők nélkül számított munkanélküliek zárólétszáma az előző hónapok tendenciáját követve tovább csökkent: 611 ezerről 606 ezerre. A betöltetlen, bejelentett álláshelyek száma a zárónapon 36 800 volt, csaknem 20 százalékkal több, mint az előző hónap végén. Keresztény platform az MSZOSZ-ben Kereszténydemokrata-keresztényszociális platform alakul augusztus 16-án, hétfőn a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségében. A már meglévő szocialistaszociáldemokrata platform mellett létrejövő új alakzat is bizonyítja, hogy az MSZOSZ nem monolitikus, hanem plurális szervezet - mondotta lapunknak Péter Mihály, a Vasutasok Szakszervezetének alelnöke. Az új platformhoz bárki csatlakozhat, aki valamelyik MSZOSZ-hez tartozó szakszervezetnek a tagja. Cz. G. Közalkalmazotti sztájk lehetséges szeptemberben MUNKATÁRSAINKTÓL Amennyiben augusztusban, a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsában nem születik megállapodás arról, hogy 1994. január elsején életbe lépjenek a közalkalmazottakra vonatkozó bértáblázatok, kénytelenek leszünk sztrájkba lépni - jelentette ki Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés soros elnöke tegnapi tájékoztatóján. Elhangzott: a kormány csak 1995-től kívánja a közalkalmazottak bérét rendezni, a szakszervezet azonban ragaszkodik a törvényes határidő - 1994. január elseje - betartásához. Ha azonban az érdekegyeztetés nem vezet eredményre, szeptemberben, a jövő évi költségvetés parlamenti vitája során, országos közalkalmazotti sztrájkra lehet számítani. Dr. Kiss Papp László társadalombiztosítási önkormányzati képviselő elmondta: az önkormányzati tisztségviselők javadalmazásáról az ÉSZT javaslata az volt, hogy a tisztségviselők társadalmi munkában működjenek, és annak ellenére, hogy elfogadták a javadalmazásról szóló előterjesztést, továbbra sem értenek vele egyet. Véleményük szerint előbb eredményeket kell elérni, és csak ezt követően lehet anyagi kérdésekről beszélni. A tájékoztatón az ÉSZT kifogásolta, hogy az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium nem hajlandó a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumnak átadni a földtani kutatásokkal foglalkozó intézetek felügyeletét, és ezáltal ötszáz dolgozó munkahelye kerül veszélybe. Az IKM ugyanis ennyi dolgozónak nem tud fizetni, holott a KTM tovább foglalkoztatná őket. □ A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat súlyos anyagi gondokkal küzd, így aligha tudja fedezni a közalkalmazottak tervbe vett béremelésének a megyei önkormányzatokra háruló részét. Dr. Szemán Ilona, a megyei önkormányzat pénzügyi osztályának vezetője elmondta, hogy 130 millió forintnyi hitelük törlesztése is igen nagy problémát okoz. A közintézmények szinten tartó működésének biztosításához most készülnek felvenni 150 millió forint kölcsönt. Kaposvár fideszes alpolgármestere, Szita Károly azt mondta: a mostani hercehurca jól illik a kormány azon intézkedései közé, amelyekkel az önkormányzatokat taszítják a csőd felé. Már a múlt évben megszavazott, a közalkalmazottakat megillető tizenharmadik havi fizetés is százmillió forintjába került a városnak. Ha a közalkalmazottak fizetésének emelése is az önkormányzatra hárul, akkor a 300- 400 milliós többletkiadásnak semmiféle forrása nincsen. Félő, hogy így súlyos ellentétek alakulnak ki a közalkalmazottak és az önkormányzatok között, hacsak nem dönt úgy a város, hogy a meglévő vagyonát éli föl, avagy kölcsönökért folyamodik. Vas megyében a különböző intézményeknél dolgozók 71 százaléka keres kevesebbet jelenleg, mint amennyit a törvény minimumként meghatározott. Pusztai Gyula, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke elmondta, hogy a béremelések az előzetes kalkulációk szerint több mint százmillió forintot tennének ki. A megye idei költségvetésében 90 millió forintot különítettek el az alkalmazottakat megillető pótlékokra; a kórházi dolgozók tavalyi tizenharmadik havi fizetésére már felvettek 30 milliós hitelt. Dunaújvárosban is hitelt kellene felvenni a béremelés finanszírozásához - tájékoztatta tudósítónkat dr. Gál Zsolt alpolgármester. Az ehhez kapcsolódó esetleges kormánygaranciáról pedig úgy vélekedett, ahogy a jövő évi választások, úgy a garancia sorsa is erősen bizonytalan. Szegeden a tavalyi költségvetés tíz százalékát tenné ki az az összeg, amivel fel kellene emelni a közalkalmazottak minimumbérét. Puskás Albertné, az önkormányzat közoktatási irodájának vezetője elmondta, hogy a kompenzálásra csak az oktatási és kulturális ágazatban 700 millió forintra lenne szükség, hiszen átlagban 40 százalékos a bérlemaradás. Gémesi György gödöllői polgármester, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke korainak tartja a nyilatkozatot. Hiszen nincs végleges megállapodás, még az önkormányzati egyeztetés sem történt meg. Az ideális, persze, az lenne - véli a polgármester, aki hangsúlyozottan a magánvéleményét mondja -, ha teljes egészében az állam fedezné a béremelés költségeit, de nem tartja elfogadhatatlannak azt sem, hogy a közös teherviselés jegyében az önkormányzatok is részt vegyenek a közalkalmazotti bérrendezésben. Természetesen akkor, ha a hitelkonstrukció megfelelő kormánygaranciákat tartalmaz. Lényegesen más álláspontot képvisel Németh Gábor szentendrei polgármester: ő ugyanis elvileg nem ért egyet a hitelkonstrukciós elképzelésekkel. Németh valószínűnek tartja, hogy ha az önkormányzatokat bevonják a közalkalmazotti béremelésbe, a szentendrei testület a saját költségvetésének a terhére bocsátja majd rendelkezésre a szükséges összeget. Ez a lépés lényegesen csökkenti ugyan a hivatal pénzügyi mozgásterét, de még mindig jobb megoldásnak tűnik, mint a hitelfelvétel. □