Népszabadság, 1993. augusztus (51. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-12 / 187. szám

4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 1993. augusztus 12., csütörtök Ötvenezer külföldön élő magyar juthat választójoghoz 1994 tavaszán Boross Péter belügyminiszter adatokat vár a KGB-től A BM álláspontja szerint a választások első fordulóját 1994 májusában, a másodikat június elején kell megtartani - jelen­tette ki szerdai sajtótájékoztatóján Boross Péter belügyminisz­ter. Arra a kérdésre válaszolva, hogy mikor kapja meg az orosz titkosszolgálattól a BM az egykori III/III-as ügyosztály hálóza­ti személyeinek listáját, azt felelte, hogy folynak a tárgyalások, hogy minden Magyarországra vonatkozó adatot megkaphas­sunk. Boross ugyanakkor azt is hozzátette: tudomásul kell venni, hogy egy bizonyos ponton az adatátadási készség csök­ken, aztán leáll. Boross Péter szokásos félévi sajtótájékoztatóján a jövő évi választásokkal kapcsolatban azt is közölte: a választójogi törvény módosításáról elmond­ta: a javaslat a parlamenti pár­tok konszenzusán­ alapul. Ha a az Országgyűlés elfogadja a tör­vény módosítását, akkor 50 ezer, külföldön élő magyar ál­lampolgár juthat szavazati jog­hoz. A miniszter szerint ez a módosítás csupán erkölcsi gesztus, és a külhonban élő ma­gyar állampolgárok voksai nem befolyásolhatják a hazai vá­lasztási erőviszonyokat, hiszen Magyarországon nyolc és fél millió szavazati joggal rendel­kező állampolgár él. Abban is konszenzus alakult ki a parla­menti pártok között, hogy az Országgyűlésbe kerülés alsó küszöbértékét négy százalékról ötre emeljék. Elutasították vi­szont a „nem számottevő poli­tikai erők részéről felvetett”, az­­úgynevezett képviselői vissza­hívhatóság intézményének a bevezetését. A kétkamarás par­lament megvalósítását a mi­niszter nem tartja kizártnak, de úgy vélte, hogy ahhoz a feltéte­lek még nem értek meg. A miniszter cáfolta, hogy a rendőrség működését a pénzhi­ány veszélyeztetné. Elmondta, hogy a pótköltségvetés elfoga­dásakor a tárca egymilliárd fo­rintot kapott. Azt is hangoztat­ta: „nem kedvelem a panaszko­dó egyenruhást”. Elismerte ugyanakkor, hogy tárgyalnak a rendőrök béremeléséről, és a miniszter szerint ebben a kér­désben is „lesz előrelépés”. Bo­ross emlékeztetett arra is, hogy 1990-1992 között 80 százalék­kal emelkedett a rendőrök jö­vedelme, az idei növekedés is eléri a 25 százalékot. A bér­emelést október elsejétől és 1994. január 1-jétől vezetik be. Kérdésre válaszolva Boross elmondta: ha meghívást kap, akkor feltehetően elmegy Horthy Miklós Magyarország egykori kormányzójának ken­­deresi temetésére, d­e kizárólag magánemberként, és nem mint a kormány második embere. Ha viszont az egész kormány kap­na meghívót, Boross nem tudja elképzelni, hogy mindenki el­menne a temetésre, akár ma­gánemberként is. A belügymi­niszter szólt az olajügyről is. Kijelentette: felszámolási akció kezdődött, amihez ő nagy re­ményeket fűz, és szomorú na­pok várnak azokra, akik a lánckereskedelemben részt vesznek. Kéri J. Tibor A rendőrszakszervezet elégedetlen A készenléti ügyelet óránként 12 forint 50 fillér Október 1-jén és jövő év január 1-jén, két lépcsőben 25 száza­lékkal emelik a rendőri béreket - jelentette be Boross Péter bel­ügyminiszter tegnap. A Függet­len Rendőrszakszervezet főtit­kára, Rekvényi László, aki többször nyilatkozott a rendkí­vül alacsony rendőri fizetések­ről, lapunknak elmondta: nem lenne jelentős változás, ha a ’94-es béremelés mindössze a belügyminiszter által ígért 25 százalékos emelés második lép­csőjéből állna. Először ’90-ben 25 százalé­kos béremelést kapott a hivatá­sos állomány, ’91-ben húsz szá­zalékkal nőtt a fizetés, tavaly pedig kétszer emelték a rend­őrök bérét, alkalmanként tíz­tíz százalékkal, az idén pedig most kapják meg az első eme­lést, május 1-jéig visszamenő­leg, havi 585 forintot. Rekvényi László egy átlagos megye létszám- és béradatait is említette. A ’93-as adatok sze­rint ebben a meg nem nevezett megyében 1500 fős a hivatásos állomány - tisztek, tiszthelyet­tesek. Az állomány átlagkere­sete bruttó 28 ezer forint. Az 1500-as létszámból 1200 rend­őr úgynevezett végrehajtó szol­gálatot lát el, az ő átlaguk vi­szont már csak bruttó 24 800 forint. A legalacsonyabb fizeté­si kategóriában pedig az utcán posztoló rendőrök, körzeti megbízottak, járőrök vannak, akik már csak bruttó 20 ezer 500 forintot keresnek. A rendőri fizetést nem, vagy csak nagyon ritkán egészítik ki különféle pótlékok és ezek sem jelentősek. A készenléti ügye­letbe beosztott rendőrnek pél­dául mindig elérhetőnek kell lennie, azaz nem mozdulhat ki otthonról vagy a kijelölt tar­tózkodási helyről, s teszi ezt óránként 12 forint 50 fillérért, de nem kap délutáni pótlékot, éjszakai pótlékot és a túlóra dí­ját is csak néhány hónapja fize­tik ki. Az éves és tizenharmadik ha­vi fizetésen kívül a rendőrök­nek nemigen van pluszjövedel­mük. Nem is csoda, hiszen a bérszabályozás rendelete még a ’80-as években született, azóta csak módosították. A belügyminiszter szerdai ígéretéről, mely szerint idén október 1-én és jövőre, január 1-én összesen 25 százalékkal emelik a rendőri fizetéseket, Rekvényi László azt mondta, hogy a szakszervezetnek most ki kell számolnia a bérnöveke­dést, de az nem lenne jelentős változás, ha a ’94-es béremelés mindössze a január 1-jei máso­dik lépcső lenne. A visszás helyzetet csak a rendőrségi törvény, illetve a hozzá kapcsolódó szolgálati törvény oldhatná meg, de a rendőrségi törvény elakadt a pártközi egyeztetések során, a szolgálati törvényre pedig csak kezdeti előkészületeket tettek. Rekvényi úr szerint pedig nagy szükség lenne a fegyveres erők és testületek hivatásos ál­lományának béréről 1971-ben hozott rendelkezések meg­szüntetésére, illetve az új sza­bályozás megalkotására.­­ A belügyminiszter a Munka Tör­vénykönyvéből is átvehette volna a vonatkozó passzuso­kat, de ígérete ellenére nem tette meg - mondta a főtitkár. Amíg a rendőrségi jogszabály nem születik meg, addig a rendőrök törvényen kívüliek, hiszen az alkotmány is úgy rendelkezik, hogy a testület munkáját törvénnyel kell sza­bályozni. - A szolgálati tör­vény és a fizetések rendezése pedig azért is fontos, hogy a hivatásos állomány biztonság­ban érezze magát és ne lehes­sen felhasználni semmilyen politikai célra - fejezte be Rekvényi László. Matyuc Péter Szűrös válasza Kovácsnak Szűrös Mátyás az alábbi reagálást küldte Kovács Lászlónak keddi lapszámunkban közölt interjújára. Augusztus 7-én interjút kö­zölt velem a Népszabadság, amelyben egyebek mellett né­hány külpolitikai kérdésről is nyilatkoztam. Neveket tudato­san nem említettem, kerülendő a személyeskedést. Kovács László, az MSZP ügyvivője azonban, úgy látszik, találva érezte magát bizonyos „fanto­mok” által, és kicsinyes, vádas­kodó stílusban reagált rá ugyan­ott kedden. Meglepett ez a mél­tatlan és furcsa hangvétel, hi­szen régen ismerem őt. Ezzel így nem is tudok mit kezdeni, egyszerűen vissza kell utasíta­nom. Pedig jó lenne, ha Kovács László is felfigyelne azokra az utóbbi időben hallható és erő­södő hangokra, melyek szerint mióta úgymond jól megy az MSZP-nek, lefékeződött de­mokratikus balközép irányú fejlődése, és ilyenkor van iga­zán szüksége egy pártnak meg­felelő önvizsgálatra, kritikus és önkritikus szellemre, nehogy el­szaladjon vele a szekér. Végül felmerül a kérdés: kik is akar­ják a szocialista pártot elhagy­ni, és még inkább­­ kik is akar­nak onnan másokat kiszorítani? Előzetes lista a tb-vagyon átadásához A Gazdasági Kabinet nemso­kára tárgyalja a társadalom­­biztosítási vagyonátadás ügyét. Az elképzelésekről teg­nap az ÁVÜ igazgatótanácsa is eszmét cserélt. Mint ismeretes, a parlament által meghatáro­zott 300 milliárdos vagyonból az idén 100 milliárd forintnyi átadása kötelező, ebből mint­egy 40 milliárd forint hárul az ÁVÜ-re. Az it tegnap úgy dön­tött, hogy a szűkös kínálatból továbbra is a kárpótlást tekin­tik elsődlegesnek, de a tb-nek is kijelöltek egy 40 milliárd fo­rint értékű portfóliót. Ez nem felel meg a tb tízszázalékos tő­kehozamú igényeinek, legfel­jebb három-öt százalékra lehet számítani, de még így is a jobb vállalatok közül kínálták fel a vagyont. A listán szerepel pél­dául az Elmü Rt. 14,98 szá­zalékos, a Dédász Rt. 15,1 százalékos vagy a Titász Rt. 14,93 százalékos vagyonrésze, az áramszolgáltatókból össze­sen 35,8 milliárdos tőkerész, miközben az ÁVÜ tulajdo­nában 113,8 milliárd van. A Paksi Atomerőmű 49,84 száza­lékos, 63,1 milliárdos vagyon­részéből 2,13 százaléknyit ad­nának át, 2,7 milliárd érték­ben. A cukorgyárak 3,1 milli­árdos vagyonrészéből 362,4 millióról mondana le az ÁVÜ, például a százszázalékos álla­mi tulajdonban lévő Sárvári Cukorgyár 20 százalékáról. További, vegyes profilú, 7,4 milliárdnyi vagyontárgyaiból 1,1 milliárdot adna át, köztük a Rico Rt. 25 százalékát, az Ofotért Rt. 20 százalékát, a Caola Rt. 13,8 és a Bükkvidéki Vendéglátó Rt. 10 százalékát. Újra áttekintették a Danu­bius Rt. privatizációs koncep­cióját és megerősítették, hogy kétmilliárd forintnyi részvényt stratégiai befektetőnek szán­nak. Két jelentkezővel tárgyal­nak párhuzamosan: az angol C. P. Holding, valamint az amerikai Cambridge Group konzorciummal. P. A. G. MSZDP—KDNP: nincs koalíció Az MSZDP különböző pártok­kal folytatott tárgyalásai nem a lehetséges koalíciós partner kutatását jelentik - mondta többek között Borbély Endre szociáldemokrata pártelnök a KDNP-vel folytatott megbeszé­lésükről. Borbély Endre a tárgyalásról szólva kifejtette: érintették a privatizáció ellenőrzésének kérdését, illetve a készülő vá­lasztási törvénytervezetet. Ez­zel kapcsolatban a pártelnök úgy fogalmazott, nem megen­gedhető, hogy a törvéy megszü­letése kizárólag a parlamenti pártok érdekeit szolgálja. - A parlamentbe jutáshoz szüksé­ges küszöb emelésével, illetve adminisztratív eszközökkel út­ját állják egy egészséges folya­matnak - vélekedett Borbély. A két párt közös vonásának nevezte például a szociális ér­zékenységet, ezért fontosnak tartja, hogy ezen a területen is szakértői szintű kapcsolat ala­kuljon ki. A szociáldemokraták politikai céljaival kapcsolato­san Borbély kiemelte: pártja önállóan kíván részt venni a választásokon, ezért egyelőre tárgyalásaik nem a koalíciós lehetőségek kutatását jelentik.­ ­ Az MSZDP vezetőségével párhuzamosan a KDNP vezető­sége is tájékoztatót tartott, amelyen Szilágyiné Császár Terézia, a KDNP alelnöke kije­lentette: szó sincs arról, hogy a választások előtti koalíciós partnert, szövetségest k­iesnek ezeken a találkozókon amely­nek része a Vállalkozók Orszá­gos Szövetségének vezetőivel folytatott tegnapi megbeszélés is. Mint mondta: azért is fogad­ták örömmel a VOSZ felkéré­sét, mert a KDNP a gazdaság fellendítését fontosnak tartja. Pártja egyébként nyitott, igényli a politikai élet résztve­vői közötti párbeszédet. Ez azért fontos, mert a politikai apátia egyik oka éppen az, hogy a különböző parlamenti és parlamenten kívüli politikai erők közötti ellentéteket, „el­lenségeskedést” érzékelik az emberek, és nem a nemzet egé­széért érzett felelősséget. □ A KDNP ellenzi, hogy napi politikát szolgáló rendezvénye­ket tartsanak nemzeti ünnepe­inken az országban. Ezért a párt augusztus huszadikán olyan jellegű megmozdulást nem szervez, ami a napi politi­kához kapcsolódna - jelentette be tegnap Rubovszky György ügyvezető titkár. A sajtótájékoztatón elhang­zott: ebből a megfontolásból szervezték meg a háromnapos ünnep utolsó napjára (22-re) kulturális programokkal egy­bekötött egész napos politikai találkozójukat. A Balatoni Ke­reszténydemokrata Találkozó politikai nagygyűlésén Keszt­helyen Hogyan tovább Magyar­­ország címmel Surján László elnök tart beszédet. Szilágyiné Császár Terézia, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke elmondta: a párt el­nöksége nem kívánt testületi ülésen foglalkozni Horthy Mik­lós magyarországi temetésével, a párt vezetőinek véleménye változatlan: a temetés a család belügye, ezért egyetlen magyar állampolgár sem korlátozható alapvető emberi jogainak sérü­lése nélkül abban, hogy részt vegyen - magánemberi minősé­gében - a temetésen. Szándéka ellenére azért kényszerült az elnökség mégis arra, hogy teg­nap esti testületi ülésén napi­rendre tűzze ezt a témát, mert a temetés körül keveredett politi­kai vihar (amely, mint Szilá­gyiné mondta, mesterségesen gerjesztett) erre készteti az el­nökséget. G. P.-K. L. Ismét nőtt a munkanélküliség MTI-JELENTÉS Az előző hónapok folyamatos csökkenését követően júliusban ismét növekedett - együttesen csaknem 20 ezerrel - a munka­ügyi központoknál nyilvántar­tott munkanélküliek száma. A július 20-i zárónapon a munka­­nélküliek száma elérte a 677 ez­ret, a ráta pedig - a gazdasági­lag aktív népesség és a munka­­nélküliek aránya - a 13 száza­lékot. A júliusban regisztrált 31 ezer pályakezdővel együtt a július 20-i zárónapon összesen 71 ezer pályakezdő munkanélkülit tar­tottak nyilván. A pályakezdők aránya meghaladja az összes munkanélküli 10 százalékát. A pályakezdők nélkül számí­tott munkanélküliek zárólétszá­ma az előző hónapok tendenciá­ját követve tovább csökkent: 611 ezerről 606 ezerre. A betöl­tetlen, bejelentett álláshelyek száma a zárónapon 36 800 volt, csaknem 20 százalékkal több, mint az előző hónap végén. Keresztény platform az MSZOSZ-ben Kereszténydemokrata-keresz­­tényszociális platform alakul augusztus 16-án, hétfőn a Ma­gyar Szakszervezetek Országos Szövetségében. A már meglévő szocialista­szociáldemokrata platform mellett létrejövő új alakzat is bizonyítja, hogy az MSZOSZ nem monolitikus, hanem plurá­lis szervezet - mondotta la­punknak Péter Mihály, a Vas­utasok Szakszervezetének alel­nöke. Az új platformhoz bárki csatlakozhat, aki valamelyik MSZOSZ-hez tartozó szakszer­vezetnek a tagja. Cz. G. Közalkalmazotti sztájk lehetséges szeptemberben M­UNKATÁRSAINKTÓL Amennyiben augusztusban, a Költségvetési Intézmények Ér­dekegyeztető Tanácsában nem születik megállapodás arról, hogy 1994. január elsején élet­be lépjenek a közalkalmazot­takra vonatkozó bértáblázatok, kénytelenek leszünk sztrájkba lépni - jelentette ki Kuti Lász­ló, az Értelmiségi Szakszerve­zeti Tömörülés soros elnöke tegnapi tájékoztatóján. Elhangzott: a kormány csak 1995-től kívánja a közalkalma­zottak bérét rendezni, a szak­­szervezet azonban ragaszkodik a törvényes határidő - 1994. ja­nuár elseje - betartásához. Ha azonban az érdekegyeztetés nem vezet eredményre, szep­temberben, a jövő évi költség­­vetés parlamenti vitája során, országos közalkalmazotti sztrájkra lehet számítani. Dr. Kiss Papp László társa­dalombiztosítási önkormányza­ti képviselő elmondta: az ön­­kormányzati tisztségviselők ja­vadalmazásáról az ÉSZT ja­vaslata az volt, hogy a tisztség­­viselők társadalmi munkában működjenek, és annak ellenére, hogy elfogadták a javadalma­zásról szóló előterjesztést, to­vábbra sem értenek vele egyet. Véleményük szerint előbb ered­ményeket kell elérni, és csak ezt követően lehet anyagi kér­désekről beszélni. A tájékoztatón az ÉSZT ki­fogásolta, hogy az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium nem hajlandó a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztéri­umnak átadni a földtani kuta­tásokkal foglalkozó intézetek felügyeletét, és ezáltal ötszáz dolgozó munkahelye kerül ve­szélybe. Az IKM ugyanis ennyi dolgozónak nem tud fizetni, holott a KTM tovább foglal­koztatná őket. □ A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat súlyos anyagi gondokkal küzd, így aligha tudja fedezni a közal­kalmazottak tervbe vett bér­emelésének a megyei önkor­mányzatokra háruló részét. Dr. Szemán Ilona, a megyei önkor­mányzat pénzügyi osztályának vezetője elmondta, hogy 130 millió forintnyi hitelük törlesz­tése is igen nagy problémát okoz. A közintézmények szin­ten tartó működésének biztosí­tásához most készülnek felven­ni 150 millió forint kölcsönt. Kaposvár fideszes alpolgár­mestere, Szita Károly azt mondta: a mostani hercehurca jól illik a kormány azon intéz­kedései közé, amelyekkel az önkormányzatokat taszítják a csőd felé. Már a múlt évben megszavazott, a közalkalma­zottakat megillető tizenharma­dik havi fizetés is százmillió forintjába került a városnak. Ha a közalkalmazottak fizeté­sének emelése is az önkor­mányzatra hárul, akkor a 300- 400 milliós többletkiadásnak semmiféle forrása nincsen. Fé­lő, hogy így súlyos ellentétek alakulnak ki a közalkalmazot­tak és az önkormányzatok kö­zött, hacsak nem dönt úgy a város, hogy a meglévő vagyo­nát éli föl, avagy kölcsönökért folyamodik. Vas megyében a különböző intézményeknél dolgozók 71 százaléka keres kevesebbet je­lenleg, mint amennyit a tör­vény minimumként meghatáro­zott. Pusztai Gyula, a Vas Me­gyei Közgyűlés elnöke elmond­ta, hogy a béremelések az elő­zetes kalkulációk szerint több mint százmillió forintot tenné­nek ki. A megye idei költségve­tésében 90 millió forintot külö­nítettek el az alkalmazottakat megillető pótlékokra; a kórházi dolgozók tavalyi tizenharma­dik havi fizetésére már felvet­tek 30 milliós hitelt. Dunaújvárosban is hitelt kel­lene felvenni a béremelés fi­nanszírozásához - tájékoztatta tudósítónkat dr. Gál Zsolt al­polgármester. Az ehhez kap­csolódó esetleges kormányga­ranciáról pedig úgy vélekedett, ahogy a jövő évi választások, úgy a garancia sorsa is erősen bizonytalan. Szegeden a tavalyi költség­­vetés tíz százalékát tenné ki az az összeg, amivel fel kellene emelni a közalkalmazottak mi­nimumbérét. Puskás Albertné, az önkormányzat közoktatási irodájának vezetője elmondta, hogy a kompenzálásra csak az oktatási és kulturális ágazat­ban 700 millió forintra lenne szükség, hiszen átlagban 40 százalékos a bérlemaradás. Gémesi György gödöllői pol­gármester, a Magyar Önkor­mányzatok Szövetségének el­nöke korainak tartja a nyilat­kozatot. Hiszen nincs végleges megállapodás, még az önkor­mányzati egyeztetés sem tör­tént meg. Az ideális, persze, az lenne - véli a polgármester, aki hang­súlyozottan a magánvélemé­nyét mondja -, ha teljes egészé­ben az állam fedezné a béreme­lés költségeit, de nem tartja el­fogadhatatlannak azt sem, hogy a közös teherviselés je­gyében az önkormányzatok is részt vegyenek a közalkalma­zotti bérrendezésben. Termé­szetesen akkor, ha a hitelkonst­rukció megfelelő kormányga­ranciákat tartalmaz. Lényegesen más álláspontot képvisel Németh Gábor szent­endrei polgármester: ő ugyanis elvileg nem ért egyet a hitel­konstrukciós elképzelésekkel. Németh valószínűnek tartja, hogy ha az önkormányzatokat bevonják a közalkalmazotti béremelésbe, a szentendrei tes­tület a saját költségvetésének a terhére bocsátja majd rendel­kezésre a szükséges összeget. Ez a lépés lényegesen csökkenti ugyan a hivatal pénzügyi moz­gásterét, de még mindig jobb megoldásnak tűnik, mint a hi­telfelvétel. □

Next