Népszabadság, 1993. november (51. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-04 / 257. szám
40 oldal ! Melléklet: itthon f Ára.is,50 Ft NÉPSZABADSÁG 1993. november 4., csütörtökSzocialista napilap 5 .-évfolyam, 257. szám, első kiadásai— Önkormányzati választások 1994 végén? Nagy valószínűséggel a jövő év végén kell megtartani az önkormányzati választásokat - jelentette ki Boross Péter belügyminiszter azon a polgármesteri fórumon, amelyet szerdán rendeztek Pécsett az MDF ügyvezető elnöksége kihelyezett ülése alkalmából. A belügyminiszter szerint nem lenne célszerű, ha az országgyűlési választásokkal egy időben rendeznék az önkormányzatiakat is, azt viszont nem tartja kivihetőnek - bár ő ezt pártolná -, hogy halasszák a választásokat ’95 márciusára. Ezzel kapcsolatban Boross azt is megjegyezte: az önkormányzatoknál célszerű lenne az ötéves ciklust bevezetni, így megvalósulhatna az országgyűlési és az önkormányzati választások közötti úgynevezett felezési rendszer. A belügyminiszter a megyei polgármesterek és jegyzők előtt a magyar közigazgatási rendszer átalakításának szükségességét hangsúlyozta. Mint mondta, meg kell valósítani az önkormányzati testületek, a polgármesterek és a jegyzők hatásköreinek törvényi rögzítését. A miniszter bírálta az önkormányzatok jelenlegi szociális segélyezési rendszerét; mint mondta, az önkormányzatok erre a célra kétszer annyit költenek, mint kellene. Szerinte a segélyezés rendszerét is normatív szempontok alapján kell kialakítani. A belügyminiszter szólt a megyei önkormányzatok fontosságáról is. Hangoztatta: a hazai közigazgatásban 700 éves hagyománya van a megyerendszernek, ezért azt nem lehet eltörölni. A miniszter végezetül elmondta, hogy az új önkormányzati törvényt leghamarabb jövő nyáron lehet a parlament elé terjeszteni, így arról már csak az újonnan megalakuló Országgyűlés határozhat. K. J. T. Média egyenleg: ki mit tud? A figyelem központjában a Szabadság tér és a Bródy Sándor utca Tegnap értesültünk róla: magyar diplomaták házi feladata annak elmagyarázása külföldi partnereiknek, hogy egy befolyásához ragaszkodó újságírói csoport kelti az ország rossz hírét médiaügyben. Tény, hogy a Bródy Sándor utcában és a Szabadság téren történtek most már a határon túl is figyelmet keltenek - különös tekintettel a keddi Nahlik-sajtóértekezlet bumeránghatására. Közben azonban itthon sok kérdés vár megválaszolásra. MUNKATÁRSUNKTÓL Először: Összefüggnek-e a Magyar Rádióban és az MTV-ben történtek? Erre a válasz akkor is igenlő, ha nem bizonyítható az egyeztetés. Az események között összefüggést teremt az, hogy azonos időben megmozgatták nem egyszerűen az érintetteket vagy az újságíró-társadalmat (ez a történet nem erről szól), hanem a sajtószabadságért aggódó értelmiség jelentős részét. A legkevesebb, ami elmondható: a médiaalelnökök és a hozzájuk kapcsolódó „szekértáborok” meg akarták erősíteni saját helyzetüket, és „léptek” - jól érzékelve az Antall távollétében megnövekedett mozgásteret. Kész helyzetet kívántak teremteni, mivel pontosan kiszámítható volt, mi lesz a visszhangja, ha egy sajtószemlerészletért beszüntetik a lapszemlét, és ha Bánó helyébe - és ez a lényeges! - Murányi Lászlót helyezik. (A lakitelki alapítók egyike mondta tegnap lapunknak: „Csinálhatták volna elegánsabban is. Ha Bánót felfüggesztik és egy munkatársát bízzák meg az Egyenleg vezetésével, nincs vihar, Murányi Lászlót odahelyezni provokáció volt”.) Másodszor: Volt-e politikai áldás az alelnökök intézkedéssorozatán? A kormány (1. „Miniszterelnöki Sajtóiroda”) és az MDF rábólintott. A kombináció, hogy Lezsák Sándor, ha nem is szervezte, de nem is bánta a történteket, tartja magát. Alapja vélhetően az, hogy Lezsák is tudja: az MDF-nek a kormányban maradáshoz szüksége lesz szövetségesekre. A MIÉP az ő számára elfogadhatóbb, mint a Fidesz. Márpedig a MIÉP-táborban a két alelnök abszolút népszerű - a Magyar Fórum lelkesen helyeselt nekik, Csurka úgyszintén. (Média-egyenleg... folytatás a 4. oldalon) Alaptőkét emelne a Suzuki A kormány ma dönt a garanciáról Értesüléseink szerint a kormány mai ülésén tárgyal a Magyar Suzuki Rt. alaptőkeemelésének ügyéről. A miniszterek jóváhagyására vár, hogy a költségvetésből 1,3 milliárd forintos garanciát adjanak az autógyár 7-7,5 milliárdra tervezett alaptőke-emeléséhez. Ha ez megvan, akkor már csak azt kell eldönteni, hogy a vállalat magyar fő részvénytulajdonosa, az Állami Vagyonkezelő Rt. közvetve vagy közvetlenül vállaja a garanciát. Botos Balázs pénzügyminisztériumi helyettes államtitkár arról tájékoztatta lapunkat, hogy az ÁV Rt. közvetlen szerepvállalása esetén módosítani kellene a vagyonkezelő portfolióját meghatározó 129-es számú kormányrendeletet. Ebben ugyanis nem voltak benne azok az állami vállalatok, amelyek a Magyar Suzuki Rt. alapításában részt vevő Autókonszernben tömörültek. Mint az ÁV Rt. illetékesétől megtudtuk, a befektetés kockázatait mérlegelve a szervezet közvetett módon szeretne közreműködni a garanciavállalásban. Ezt a szándékot tükrözi az ÁV Rt. szerdai igazgatótanácsi ülésén kialakult álláspont is. Az emelésre - amellyel 13 milliárd forint fölé kerülne az alaptőke - a Magyar Suzukinak Lepsényi István vezérigazgató szerint azért van szüksége, mert ezzel jelentős, jenben felvett hitelek terhétől szabadulna meg a részvénytársaság. A tőkeinjekció - amelynek nagyobbik felét a japánok adnák - hozzájárulna a magyar beszállítói program gyorsításához, s javítaná az értékesítést is. Az idén 15 ezer, jövőre 40 ezer gépkocsit állítanak elő az esztergomi gyárban. Az új gépkocsik hazai piacán 25 százalékkal részesedő gyártó 1994- ben már termelésének felét külföldön értékesíti. A nyugat-európai eladások előkészítése a típusbizonyítványok jóváhagyásánál tart - közölte a vezérigazgató. Valószínűleg bővítik az eddigi kelet-európai - orosz, ukrán és kínai - exportot is: a piaci lehetőségektől függően szóba jöhet Szlovákia, Csehország, a volt Jugoszlávia néhány köztársasága és Románia. Regős Zsuzsa Ha nem indul a vonat November 15-én figyelmeztető sztrájkot tartanak a vasutasok. (Részletek az 5. oldalon) BOROS JENŐ FELVÉTELE Deutsch szerint Boross provokál Boross Péter belügyminiszternek a Die Welt című német lapban megjelent interjúja nyilvánvalóan a Fidesz elleni provokáció - véli Deutsch Tamás. A cikkben Boross nem zárta ki a Fidesz és az MDF közti együttműködés lehetőségét a választások utáni időszakban. Deutsch Tamás, a Fidesz alelnöke a Népszabadságnak elmondta: szerinte nem véletlen, hogy éppen a médiaháború kellős közepén tesz a kormányfőt helyettesítő belügyminiszter ilyen kijelentést. A Boross-interjúnak a Fideszre vonatkozó részével nem más volt cél - véli Deutsch -, mint hogy a példátlanul népszerűtlen kormányzópárt hírbe hozza magával a fiatal demokratákat, s így járassa le a Fideszt a választók előtt. Deutsch Tamás leszögezte: a Fidesz a választások után a liberális blokk pártjaival, elsősorban az SZDSZ-szel, illetve az Agrárszövetséggel és a Vállalkozók Pártjával tervez szoros együttműködést. Ezen pártok célja ugyanis a jelenlegi koalíció leváltása, tehát elsősorban velük képzelhetőel szoros együttműködés - mondta Deutsch, aki szerint ez nem zárja ki kapcsolat keresését más pártokkal, de erről a Fidesz előbb egyezteti álláspontját a többi liberális párttal. F. Gy. A. Fodor kilép a Fideszből Orbán: Nem lesz könnyű pótolni Fodor Gábor december elsejével lemond parlamenti képviselői mandátumáról és kilép a Fideszből. Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnöke tegnap sajtótájékoztatón jelentette be elhatározását, s egyúttal azt is elmondta: még nem döntötte el, hogy a politikusi pályán kíván-e maradni. A kilépéssel kapcsolatban Orbán Viktor, a Fidesz elnöke munkatársunknak elmondta: Fodor Gáborra, mint sok fontos poszt betöltésére alkalmas emberre számítottak, de távozása nem jelenti azt, hogy bizonyos értékek képviselete is megszűnik ezzel a pártban. Információink szerint a fiatal demokratáknál többen fontolgatják még a kilépést, s nem zárható ki, hogy néhány napon belül sor kerül Molnár Péter lemondására. Lapunk úgy értesült, hogy Hegedűs István és Ungár Klára nem tervez hasonló lépést. A Fidesz alelnöke tegnap délelőtt telefaxon értesítette lépéséről Orbán Viktor pártelnököt, Szájer Józsefet, a Fidesz választmányának elnökét és Szabad Györgyöt, az Országgyűlés elnökét. Ezt követően találkozott a sajtó munkatársaival, először felolvasott egy, a döntést indokoló nyilatkozatot (ebből alább részleteket közlünk), majd kérdésekre válaszolt. - Alapvető morális ügynek tartom, hogy ha egy párttól kaptam a mandátumomat, akkor azt a pártnak vissza is kell adnom - indokolta egyik válaszában, hogy miért válik meg a képviselőségtől is. A további lépéseit firtató kérdések elől azzal tért ki: még nem döntötte el, hogy a politikai pályán marad-e, ehhez több időre van szüksége. Elismerte ugyanakkor, hogy „szinte mindegyik párttól” megkeresték együttműködési ajánlattal. Arra a kérdésre, hogy személyes ellentéte Orbán Viktorral szerepet játszott-e döntésében, Fodor azt felelte: ennek nincs döntő jelentősége, mélyebb ellentmondások késztették erre a lépésre. Azt is elmondta, véleménye szerint személyes elhatározása nem befolyásolja a Fidesz és az SZDSZ viszonyát, a két párt szövetsége nem gyengül emiatt. (Fodor... folytatás a 6. oldalon) Fodor átadja a helyét SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE Itt a cseppfertőzések időszaka Nincs járvány, van vakcina Bár környezetünkben egyre több embernek fájnak a végtagjai, egyre többen fáradtak, lázasak, a szakemberek szerint nincsen influenzajárvány, s erre utaló jelentés Európa egyéb térségeiből sem érkezett. A nagy, akár az egész világra kiterjedő influenzajárványokat az úgynevezett A-vírus okozza, amely jelentősen képes megváltoztatni az antigén szerkezetét - mondta munkatársunknak dr. Staub Ilona, az Országos Közegészségügyi Intézet járványügyi osztályának vezetője. Az influenza B-vírusa rendszerint lassabban terjed, kisebb területeket fertőz meg, míg a C-vírus támadásakor legfeljebb szórványosan fordulnak elő megbetegedések. Mindhárom vírus rövid, néhány napos lappangási idő után magas lázat, izomfájdalmakat, elesettségérzést okoz. Szövődmények legfeljebb később alakulhatnak ki. Az influenzajárványok rendszerint kora tavasszal és az év vége felé kötik ágyhoz az embereket, nehéz azonban meghatározni, hogy a megbetegedések száma alapján mikortól nevezhetik a fertőzéseket községi, városi, megyei vagy akár országos járványnak. Október végén kezdték meg munkájukat az influenzafigyelő szolgálatok. Vizsgálják, hogy nem sokasodnak-e a megbetegedések, elvégzik a vírusszeroológiai laborvizsgálatokat, ám mindeddig az ország egyetlen területéről sem jelentettek influenzajárványt. Staub Ilona azonban arra figyelmeztet, hogy most van a cseppfertőzések időszaka, s különféle vírusok is okozhatnak az influenzához hasonló megbetegedéseket. A szakemberek szerint - bár jelenleg nincs járvány - a hazánkban előállított, s a WHO által ajánlott oltóanyagot már kedden és szerdán eljuttatták a megyékbe. A vakcina a háziorvosokhoz kerül. K. A. SZDSZ—Palotás-párt: közös képviselőjelölt Közös jelöltet indít az SZDSZ és a Köztársaság Párt a Szarvas környéki egyéni választókerületben. A két párt vezetősége tegnap állapodott meg erről. Bódi János helyi vállalkozó sikeres szereplés esetén annak a pártnak lesz képviselője, amely a helyi körzetben a listán több szavazatot kap - tudtuk meg Pető Ivántól, az SZDSZ elnökétől. Pető a Fodor-Fidesz vitát belügynek tekinti, amelynek nincs hatása a két párt együttműködésére. Ettől függetlenül Fodor Gábor döntését morális szempontból példamutatónak értékelte, hiszen miután konfliktusba került pártjával, nem átült, hanem lemondott mandátumáról.