Népszabadság, 1994. február (52. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-01 / 26. szám
2 NÉPSZABADSÁG Karadzsics totális háborúra készül A boszniai szerbek totális háborúra készülnek, mert szerintük a világ csak a harc eredményeit ismeri el. Karadzsicsék hadigazdálkodásra állnak át, női alakulatokat is szerveznek. A szerb földeket járó Zsirinovszkij világháborút helyezett kilátásba, ha NATO-intervencióra kerül sor Boszniában - jelentette Pilcz Nándor. ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL Mivel a nemzetközi közösség a bosnyák háborús elképzelést támogatja, és kész elismerni a muzulmánok harcának eredményét, a boszniai „szerb köztársaság” vezérkara arra a következtetésre jutott, hogy a világ szentesíteni fogja a többi hadakozó fél sikereit. Ezért úgy határozott, hogy a „köztársaság” minden rendelkezésre álló erejét a háború kedvező kimenetelének biztosítására fordítja. A hétfőn nyilvánosságra hozott vezérkari közlemény szerint mozgósítják vagy munkaszolgálatra hívják a boszniai szerb állam minden arra alkalmas lakosát, női alakulatokat is szerveznek. Erélyesen leszámolnak a függelemsértőkkel, a zavarosban halászokkal és főleg azokkal, akik az ellenséggel kereskednek, az állami szervek pedig a közvetlen háborús veszély körülményeinek megfelelően kötelesek eljárni. Mozgékonyabbá és ütőképesebbé teszik a hadsereget, feljavítják utánpótlását. A közlemény nyilvánvalóan összefügg a szerb állások elleni légicsapások egyre konkrétabb formákat öltő lehetőségével. Annál is inkább, mert Karadzsics boszniai szerb vezető feltételekhez köti a Srebrenicában szolgáló kanadai zászlóalj felváltását, a tuzlai repülőtér megnyitásáról hallani sem akar. Egyik tábornoka úgy nyilatkozott, fia a tuzlai repülőtéren erővel leszállna akár egy repülőgép is, az többé nem emelkedne levegőbe. Átterjedne-e a harc légicsapások esetén a délszláv térség más területeire (például Koszovóra), esetleg a balkáni országokra, megjósolhatatlan. Vlagyimir Zsirinovszkij mindenesetre azt állította, egyenesen világháború lesz belőle, ha a nyugati szövetségesek egyetlen bombát dobnak a szerbekre. A szélsőséges orosz politikus, aki Szlovéniából érkezett Kis- Jugoszláviába, s rendkívül nagy publicitást élvez a szerb sajtóban - jóllehet hivatalos körök igyekeznek nem venni tudomásul érkezését vasárnap esti belgrádi sajtóértekezletén elmondta: a szerbek pártján áll. Úgy vélekedett, hogy a szerb földeknek egyesülniük kell Szerbiával. Az tenné igazán boldoggá, hangoztatta, ha Oroszország határos volna Szerbiával. Zsirinovszkij Bosznia kérdésére három megoldást lát: a külföldi csapatok kivonulnak és a helyi szlávok maguk rendezik nézeteltéréseiket, marad a status quo, vagy orosz csapatok tesznek rendet. Oroszország soha nem fenyegetett senkit és nem lépett fel erőszakosan, de nem is utasítja el, ha hívják - mondta. Hétfőn az orosz Liberális Demokrata Párt vezetője a boszniai „szerb köztársasághoz” tartozó Bijeljinában találkozott Radovan Karadzsiccsal, majd a tiszteletére rendezett nagygyűlésen irányváltozást jelentett be az orosz külpolitikában. Kozirev külügyminiszter vagy megmondja a világban, hogy Moszkva a szerbek pártján áll, vagy lemondhat. Zsirinovszkij pártja nem engedi meg, hogy a nyugati katolikusok, a keleti mohamedánok és bizonyos északi ellenségek bármekkora darabkát is kitépjenek Nagy- Szerbia testéből. Az orosz politikus később Vukovárra látogatott, kedden Crna Gorába utazik. Zsirinovszkij és Karadzsics mindenben egyetért REUTERS FOTO A határőrség nem várta Zsirinovszkijt A határőrség nem tudott arról, hogy vasárnap átutazik hazánkon Vlagyimir Zsirinovszkij, az orosz Liberális Demokrata Párt elnöke. Ezt Krisán Attila, a határőrség szóvivője mondta el hétfőn az MTI érdeklődésére. Zsirinovszkij átutazóként, mint egyszerű orosz állampolgár érkezett vasárnap Ferihegyre, az útlevélkezelő feltehetően nem is tudta, hogy kivel áll szemben - mondta a szóvivő. Mint mondta, az orosz politikus megfelelt a beléptetési feltételeknek. Érkezéséről, illetve átutazásáról Krisán is csak a sajtóból értesült. Ha Zsirinovszkijon múlna, Közép- és Kelet-Európa térképe átrajzolódna, derül ki abból az interjúból, amelyet az orosz politikus a Limes című olasz folyóiratnak adott. Zsirinovszkij szerint Románia mesterséges állam, „a magyarok szeretnék megvédeni lakosságukat Romániában”. Az orosz pártvezető Románia déli részét Bulgáriának adná, de görög területek is kerülnének Bulgáriához. Úgy véli, Szlovákia egy napon Oroszországhoz fog tartozni, Csehország Németországhoz, Ausztria és Szlovénia egybeolvadna. Meskov a Krím ú) elnöke A krími elnökválasztás vasárnap tartott második fordulóján Jurij Meskovot, a félsziget Oroszországgal való újraegyesülését szorgalmazó politikust választották meg a jelenleg Ukrajnához tartozó autonóm köztársaság első elnökévé. _____________MTI-JELENTÉS____________ Nem hivatalos adatok szerint a politikus a szavazatok 75,1 százalékát, míg fő ellenfele, Nyikolaj Bagrov, a parlament elnöke 23,3 százalékát szerezte meg. A Krími Köztársaság elnökét várhatóan már a héten beiktatják hivatalába. A félszigeten kisebbségben lévő ukránok és az őslakos tatárok arra számítanak, hogy Meskov hatalomra jutásával erősödni fog az orosz sovinizmus, és ennek nyomán akár fegyveres konfliktus is kialakulhat a Krímben. A hétfőn közölt hivatalos eredmények szerint a második fordulóban a jogosultak 75 százaléka vett részt. A krími rádió kommentárjában azt sürgette, hogy mielőbb kezdődjenek tárgyalások az új elnök, illetve a kijevi kormányzat között, és tisztázzák Meskov pontos hatáskörét. Ezen a konzultáción múlik, hogy Meskovnak végül mekkora hatalmat sikerül összpontosítania kezében. A Szabadság Rádió arra hívta fel a figyelmet, hogy döntő szerepe lehet Moszkvának, illetve személy szerint Borisz Jelcin elnöknek. Az ukrán kormány szemében ugyanis Jelcin az egyetlen biztos moszkvai politikai tényező, aki garantálja Ukrajna területi sérthetetlenségét, noha természetesen egyetért a Krím önállósodási törekvéseivel Kohl a WEU-t bővítve adna biztonságot BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL Bill Clinton amerikai elnök és Helmut Kohl német kancellár hétfői washingtoni megbeszélésének napirendjén elsősorban Oroszország, az „egyre veszélyesebb irányt vevő” Ukrajna, a „visszarendeződött” Beloruszszia, illetve a visegrádi négyek és a balti államok biztonságpolitikai törekvései vagy éppen félelmei szerepelnek. Német diplomáciai források szerint a kancellár - az USA hallgatólagos bátorításával - egyre inkább hajlik egy olyan megoldás felé, amely a keletközép-európai államok biztonsági igényeit a Nyugat-európai Unióban (WEU) biztosított társult tagságuk révén igyekezne kielégíteni. Kohl elképzelése szerint az Európai Unióval társulási szerződést kötött keleteurópai országok a jövőben nemcsak tanácskozási, hanem esetlegesen szavazati joggal is bírnának a közösnyugat-európai külpolitikát meghatározó külügyminisztériumi konzultációkon. A kérdés az, hogy a kelet-európaiak esetleges WEU-társult tagsága - amelynek középtávú perspektíváit egy tavalyi közös francia-német-lengyel javaslat vetette fel maga után vonna-e, s ha igen, akkor milyen tartalmú biztonsági garanciákat. A kancellár azt is tisztázni kívánja, hogy a Clinton által kezdeményezett Partnerség a békéért-ajánlat mögött milyen valódi elképzelések állnak. A német és az amerikai fél feltehetőleg olyan formulákat keres, amelyek a NATO és az egyes keleteurópai államok között megkötendő kétoldalú szerződéseket, illetve az azokba foglalt politikai konzultációt esetleg kiegészítenék. Clinton és külügyminisztere, Warren Christopher ilyen irányú kijelentéseinek valódi tartalma - vélik német diplomáciai körökben - azonban jóval kevesebb, mint amit a külső szemlélő a szövegkörnyezetből levon. Oroszország, Bosznia és a NATO békepartnerségi terve a jó napirendi pont Helmut Kohl német kancellár washingtoni tárgyalásain. Clinton elnök a jövendőbeli európai biztonsági rendszer kulcsszerepét szánja Németországnak, és gazdasági szempontból is az Egyesült Államok legfontosabb partnerének tartja az Óvilágban. A hétfőn késő este kezdődött tárgyalásokról részleteket egyelőre nem tudni, de az bizonyos, hogy szóba került Németország esetleges aktívabb szerepe a boszniai válság rendezésében. Áttekintik a kelet-közép-európai térség biztonságpolitikai kérdéseit is. Korábban voltak olyan amerikai elképzelések, amelyek szerint egy „Bonn-Moszkva tengely” garantálná a két nagy ország közötti térség stabilitását. A későbbiekben ez az elképzelés elhalványult, részben a francia és a brit aggályok, részben a moszkvai fejlemények kiszámíthatatlansága miatt - jelentette washingtoni tudósítónk. Csak érdekességként: a legfrissebb statisztikai adatok szerint az Egyesült Államok lakosságának viszonylag legnagyobb „kisebbsége” a német származásúak népcsoportja. Természetesen valamennyien amerikainak tartják magukat, de sok szempontból őrzik a német kulturális örökséget. Az ő 16-17 százalékuk után az írek, majd a Nagy-Britanniából származók következnek. KÜLPOLITIKA. Amerikai vízum a Sinn Fein elnökének !•~• i I Vl|t|$.\éOZt Az Egyesült Királyságban vegyes érzelmekkel fogadták, hogy amerikai vízumot kapott Gerry Adams, az ERA politikai szárnya, a Sinn Fein vezetője. Az amerikai elnök döntése alapján Adams mindössze 48 órát tartózkodhat az Egyesült Államokban, egy Észak-Írországgal foglalkozó konferencián. A Downing Street diplomatikusan amerikai belügynek nevezte a beutazási engedély megadását. Albert Reynolds ír kormányfő óvatos optimizmussal üdvözölte az Egyesült Államok döntését, és reményét fejezte ki, hogy a lépés közelebb hozza a békét a tartományban. Elutasítóan fogadták viszont a washingtoni döntést az egyesült Írország gondolatát elvető ulsteri unionisták. Egyik radikális vezetőjük, Ian Paisley szerint Clinton engedett az amerikai-ír római katolikus lobby nyomásának és „megadta magát a terrorizmusnak”. Gerry Adams megígérte: az utazást a béke ügyének erősítésére fogja felhasználni. R. H. W. 1994. február 1., kedd Nincs megállapodás Davosban Még a davosi Varázshegy sem bizonyult elég mágikusnak ahhoz, hogy Izrael és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet végleges megállapodásra jusson a közel-keleti békéről. Hétfőn hajnalban Jasszer Arafat és Simon Peresz arról tájékoztatta a sajtót, hogy egyes biztonsági kérdések még megoldásra várnak. KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNKTÓL A hét végén a davosi Világgazdasági Fórum adott alkalmat arra, hogy az izraeli külügyminiszter és a PFSZ elnöke folytassák a békeszerződés feltételeiről szóló vitát. Hétfőre virradó éjjel meg is született a békeszerződés vázlatos szövege, de a végleges formula aláírására a jövő hétnél előbb aligha kerülhet sor. Jeruzsálemi hivatalos források szerint a davosi tárgyalások fő témája a Gázai övezet és Egyiptom, valamint a Jordánia és Jerikó között húzódó övezet ügyei voltak, különös tekintettel a Gázai övezetben maradó zsidó telepesek biztonságára. Göncz Árpád, aki vasárnap kora délután érkezett Davosba, kétoldalú megbeszéléseket folytatott többek között Jasszer Arafattal, a PFSZ vezetőjével is. Erről a találkozóról a köztársasági elnök a Népszabadságnak elmondta: - A közel-keleti békefolyamatról faggattam. Arafatnak volt egy érdekes megállapítása, miszerint minél tovább tart a békefolyamat, annál többet veszít a hiteléből. A PFSZ vezetője regisztrálta - ahogy mi is megemlítettük -, hogy a palesztin-magyar kapcsolatok folyamatosak, hiszen Budapesten nem szűnt meg a palesztin képviselet a rendszerváltás után sem. Hangoztatta, hogy mi következetesen kiálltunk a palesztin kérdés megoldása, mint a békefolyamat szerves része mellett. A PFSZ vezetőjének egyébként meghívása van Magyarországra. Kértük, gazdasági tanácsadóival jöjjön, hogy az együttműködés konkrét területeit meg tudjuk határozni. Göncz Árpád vasárnap délután Kádár Béla társaságában találkozott az EBRD alelnökével és az OECD főtitkárával, továbbá Birkavs lett miniszterelnökkel és Demirel török elnökkel. Mint elmondta, a török elnökkel megállapodtak abban, hogy az érvényes meghívásnak a Nagy Szulejmánról szóló kiállítás megnyitója alkalmából még idén eleget tesz. A gazdasági kapcsolatok szorosabbra vonásán túl a találkozón szóba került még az is, hogy Törökország nyújtson támogatást hazánk OECD-be történő felvételének. A török elnökkel Göncz Árpád véleményt cserélt a NATO Partnerség a békéért programjáról és a jugoszláv helyzetről. Demirel elnök kifejtette, hogy országa a békefolyamat érdekében bármire kész, és a maguk részéről össze kívánják kötni a Vajdaság, a Szandzsák, Koszovó, valamint Macedónia kérdésének megoldását - mondta az államfő. A magyar köztársasági elnök kedden este beszédet mond, s ezzel zárul a Világgazdasági Fórum és a Világ Művészeti Tanács közös konferenciája. Merényi Miklós Megtorpant az olasz baloldal A decemberi részleges helyhatósági választásokon elért látványos sikerek után csökkenőben van az olaszországi baloldal népszerűsége. Erre utalnak a hét végi, cataniai tartományi választások és a legfrissebb közvélemény-kutatások eredményei -jelentette Nagy Csaba. RÓMAI TUDÓSÍTÓNKTÓL A szicíliai tartományi tanács vezetéséért folyó vetélkedésben a két baloldali jelölt nem jutott a második fordulóba. A legtöbb szavazatot az újfasiszta MSI jelöltje, Nello Musumeci, illetve a kereszténydemokraták által támogatott „centrista” Stelio Mangiameli kapta, így köztük dől majd el a tartományi tanács elnöki székéért folyó versengés. Az eredmény jelzés értékű a két hónap múlva esedékes általános politikai választások szempontjából, ám messzemenő következtetéseket nem lehet levonni belőle. A tartományi tanácstól eltérően ugyanis a calabriai településeken a baloldali polgármesterjelöltek gyakorlatilag mindenütt bekerültek a második fordulóba. A lakosság érdektelenségére jellemző, hogy az egymillió szavazásra jogosultnak csupán 60 százaléka járult az urnákhoz, 20 százalékkal kevesebb, mint legutóbb. A calabriai választási eredményeknél sokatmondóbb az a most közzétett közvélemény-kutatás, amely a három nagy politikai csoportosulás fej fej melletti küzdelmét jelzi. A baloldali blokk öt százalékot veszített az egy hónappal korábbi támogatottsági mutatóból, s ha most lennének a választások, a szavazatok 35 százalékára számíthatna. Csupán egy százalékkal kisebb az együttes népszerűsége a három jobboldali pártnak, a Bossi vezette föderalista Északi Ligának, a médiakirály Berlusconi Forza Italia mozgalmának és a Fini-féle - újfasisztából nemzetivé átkeresztelkedett - MSI-nek. S végül a szavazatok 30 százalékát kapnák az önmagukat centristaként definiáló pártok: Martinazzoli Néppárttá átvedlett kereszténydemokratái és a politikai megújulás egyik apostolaként számontartott Mano Segni Patto per l’Italiaja. A hét végén egyébként Carlo Azeglio Ciampi jelenlegi miniszterelnök - a baloldal által kiszemelt kormányfőjelölt - bejelentette: nem indul a március 27-28-án esedékes választásokon. A parlamenti tagság azonban nem feltétele egy esetleges kormányalakítási felkérésnek. Figyelmeztetés Washingtonnak és Szöulnak MTI-JELENTÉS Észak-Korea figyelmeztette az Egyesült Államokat és Dél-Koreát, választaniuk kell: párbeszédhez vagy háborúhoz vezet az ázsiai ország nukleáris létesítményeinek nemzetközi ellenőrzése körüli vita. Phenjanban ingerültséget keltettek a Koreai-félszigeten folyó hírszerző tevékenység élénkítésére tett amerikai lépések, nemkülönben Washingtonnak azok a tervei, hogy Patriot típusú rakétavédelmi rendszert telepít Dél-Koreába. Phenjan cáfolja, hogy atomfegyver kifejlesztésén dolgozna, de határozottan szembeszegül a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel (NAÜ), amely azt kéri tőle: tegye lehetővé, hogy erről a szakértők maguk győződhessenek meg. A Rodong Sinmun című kormánylap azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy a „képzeletbeli nukleáris fenyegetés” ürügyével akarja növelni katonai erejét Délen, háborús készülődés részeként. Kim Jung Szam dél-koreai államfő hétfői beszédében hangsúlyozta, amint megoldódik az atomkérdés, a szöuli kormány széles körű kapcsolatokat épít ki Phenjannal, és előkészíti a két ország újraegyesítését. Oroszország és Kína úgy véli, Észak-Korea nem tud nukleáris fegyvert előállítani. A japán védelmi minisztérium hétfőn határozottan tagadta, hogy az ázsiai szigetország rendelkezne nukleáris fegyver előállításához szükséges anyagokkal, és atombomba kifejlesztésén dolgozna. A Sunday Times lap szerint egy titkos jelentés arra figyelmeztette a brit kormányt, hogy az észak-koreai nukleáris létesítmények körül kialakult vita arra kényszerítheti Japánt, változtasson eddigi politikáján. /•Ka Ezen a héten a lottó öttalálatos nyereményalapját L 4jPP* 140 MILLIÓ forintra kiegészítjük! \\ I ft