Népszabadság, 1996. március (54. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-11 / 60. szám
A NÉPSZABADSÁG 1996. március 11., hétfő , Észak-Magyarország REGIONÁLIS MELLÉKLET______________________________________________________________________(Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád) Idegenforgalom: kellene egy gazda Az értékesítés előtt álló Hungarhotels Rt. egri szállodája másodmagával képviseli a patinás szállodaláncot a Dunától keletre. Egyedülálló viszont abban, hogy a vendégek közt náluk legnagyobb a magyarok aránya. Üzleti szempontból nem biztos, hogy ez a legelőnyösebb, ám a régió idegenforgalmának szervezésében nemcsak ezt az egyetlen gondot látja Bíró József, a szálloda igazgatója. Ő egyébként a hevesi megyeszékhely képviselő-testületében tanácsnokként az idegenforgalmi bizottságot is irányítja. Amikor a testületi feladatot elvállaltam, úgy éreztem, a városban és környékén az előbbrejutás érdekében ebben a szakmában lehet tenni a legtöbbet. Az elmúlt években sikerült is némi eredményt elérnünk, hiszen létrehoztunk egy tájékoztató irodát, hagyományt teremtettünk néhány, nagy tömegeket vonzó rendezvényünkkel. Ezek főleg az elő- és utószezonban fontosak, hiszen az idegenforgalom, a vendéglátás vállalkozásaira jellemző a csupán néhány hónapig tartó kihasználtság. - Hogyan lehet főszezonon kívül külföldieket idecsábítani? - Ezekben az időszakokban kevés külföldi tartózkodik Magyarországon, jobbára üzletemberek. Őket pedig semmi nem csábítja erre a vidékre, hiszen a nemzetközi propagandánk ezt a térséget kifelejti a reklámjaiból. Ráadásul az autópálya Gyöngyösnél véget ér, attól keletre, a Bükk, a Zemplén vidékére utazni jókora megpróbáltatás. A jobb infrastruktúra megépítése tehát létkérdés. Nagy szükségünk van mielőbb egy szervezetre is, amely ország-világ előtt a mi régiónkat képviseli. - Több megye összefogásáról lenne szó? - Egy gazda kellene az idegenforgalmunk szervezéséhez a marketingmunka, a rendezvények összehangolása érdekében. Olyan regionális turisztikai centrum, amely meghatározója lenne a Mátra-Bükk vidék és a hozzá szervesen kapcsolódó észak-magyarországi idegenforgalmi értékek egységes propagálásának. Kezdeményezők akarunk ebben lenni, és Nógráddal, Borsoddal egyeztetve a régió idegenforgalmi központjaként képzeljük el Heves megyét. Mindehhez már egy előzetes tanulmányt is készítettünk, amit letettünk az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium turizmus főosztályának asztalára. Természetesen saját házunk táján is akad tennivaló, például a megye és a város jobb együttműködése szükséges ehhez. - Átalakulnának az üdülőövezetek intézőbizottságai? - A most megalakult Országos Idegenforgalmi Tanács olyan szervezeteket képvisel, amelyek talán előremozdíthatják az ügyet. Az intézőbizottságok nem találják a helyüket - ezt maguk is elismerik. Korábban a központi pénzek helyi elosztásában működtek közre, de ma központi pénzek már nincsenek, az a szerepük megszűnt. Mindenképpen át kell alakulniuk. A parlamentben május 10-én lesz a turizmus napja, ilyen alkalom nem akadt még, hogy a szakmára a figyelmet ráirányítsuk. Ha végre sikerül elfogadtatni, hogy az idegenforgalom valóban húzóágazat a magyar gazdaságban, akkor ezt központi intézkedésekkel éreztetni is kell. Az adókon keresztül kedvezményeket kell adni, az ágazatnak a költségvetésbe befizetett nyereségéből a fejlesztésekbe vissza kell forgatni a pénzt, és ezzel mozgósítani helyi erőket is. - Visszatérve az észak-magyarországi régióhoz: honnan várnak ide több vendéget? - Bármelyik környékbeli országot nézzük, fontos tapasztalat, hogy a turizmus alapja a hazai vendég. Míg ezekben az országokban általában 40 százalékot tesz ki a hazai turisták aránya, addig nálunk mindössze tíz százalékot. A mi vállalatunknál is ez a helyzet, és kitűnik a mi egri szállodánk a hazai turisták nagyobb arányával. - Egy időben igen sokan jöttek errefelé a környékbeli szocialista országokból... - Ma már erről nincs szó, és nem csupán amiatt, hogy nincs pénzük az utazásra. Oroszországból, Ukrajnából, akik ide rándulnak, kifejezetten sok pénzzel jönnek. Voltak olyan vendégeink, akik például este Egerből taxival Budapestre utaztak, hogy a kaszinókban költsék a pénzüket, aztán reggel ugyancsak taxival jöttek vissza. Aztán itt a másik csoport, a nyugati vendég. Ők igen keveset tudnak rólunk, a keleti régióról. Ráadásul nekik már nagyon számít, hogy milyen híreket hallanak az ország közbiztonságáról, az infrastruktúra állapotáról. Eger nagy gondja például az is, hogy úgynevezett célvárosnak szánják az utazási irodák, vagyis egy-két napnál nem töltenek itt több időt a vendégek. A gyógyturizmussal, a több napra szóló kulturális vagy sporteseményekkel lehetne itt tartani hosszabb időre a turistákat. Ezért kellene ide egy jól propagált, külföldiek számára is élvezhető zenés nyári színház vagy például a hegyvidék falvaiban a megélhetést is segítené a pihentető falusi turizmus. Csak éppen meg kell tanulnunk mindezt jól eladni... H. S. Az egri főszékesegyházban hangversenyek várják a turistákat GÁL GÁBOR FELVÉTELE A Mátra Egylet garantálja a programokat Több szálloda, utazási iroda és borászati cég, túrakerékpáros klub, sőt még egy kallómalom is csatlakozott a két évvel ezelőtt megalakult Mátra Egylethez. Hajdan már létezett egy hasonló nevű szervezet, amelynek hagyományát örökségként átvették a mai alapítók: szándékuk szerint megőrzik a Mátra természeti kincseit, idevonzzák a turistákat, s hatékonyan képviselik az idegenforgalomból megélni szándékozók érdekeit. Füleki Eszter, az egylet január végén megválasztott titkára lapunknak elmondta: jelenleg azon munkálkodnak, hogy az Utazás ’96 kiállításon egy önálló standon megjelenjenek, és huszonöt, eddig az egylethez csatlakozott tagjuk tevékenységét népszerűsítsék. A pavilon felállításának költségeihez a gyöngyösi önkormányzat is hozzájárul. A Mátra Egylet titkárától megtudtuk azt is: szeretnék elérni, hogy nevük garanciát jelentsen mindazok számára, akik ebben a térségben szeretnének aktívan kikapcsolódni. Garantált programcsomagokat kínálnak majd, amelyekben a szálláson és az étkezési lehetőségeken túl kerékpártúra, gyaloglás, lovaglás, borkóstolás és sok más ajánlat szerepel. A mátrafüredi Zsófi Kallómalom pedig - amelyet egy helyi vállalkozó, Molnár Gusztáv saját kezűleg épített fel korhűen - kulturális rendezvények színhelye lesz tavasztól késő őszig. A Mátra Egylet mindezen szolgáltatásaival arra számít, hogy a vendégek egy-két nap elteltével nem mennek tovább Egerbe vagy Budapestre, hanem tovább maradnak a Mátrában. A szervezet - amelynek elnöke Balázs Attila, a mátraházi Ózon Hotel vezetője - január végi gyűlésén arról is döntött, hogy csökkenti tagdíjait. Eddig a cégek húszezer, míg a magánszemélyek ötezer forintot fizettek egy évre. Az egylet vezetői szerint ez sokakat visszatartott a csatlakozástól, ezért úgy határoztak, hogy ebben az évben a cégek minimum 3000 forintot, míg a magánszemélyek minimum 500 forintot fizessenek tagdíjként. D. J. Lesz-e valaha ipari park Miskolcon? Egy Miskolc környéki ipari park létesítésének gondolata négy évre nyúlik vissza. Ekkor fogalmazta ugyanis meg az Antall-kormány azt a határozatot, melyben elfogadta Borsod- Abaúj-Zemplén és Heves megye fejlesztési programját, és deklaráltatok, hogy „a külföldi befektetések ösztönzése szükségessé teszi Miskolc városban ipari park létesítését”. Ezután már nem maradt más kérdés hátra, csak a miként és a hogyan. Sashalmi Lászlóval, a SeM Befektetési és Vagyonkezelő Rt. elnök-vezérigazgatójával arról beszélgettünk, elkezdődik-e belátható időn belül a tervek megvalósítása vagy továbbra is csak a papírhegyek szaporodnak. - Az 1992. évi kormányhatározat után a Miskolci Egyetem szervezésében elkészült egy tanulmány, amely elemzi a miskolci ipari park létesítésének lehetőségeit - mondja Sashalmi László. - Ez a tanulmány volt az alapja annak a pályázatnak, melyet a város önkormányzata írt ki az ipari park létrehozási feltételeinek kiderítésére. - Miért kellett újabb pályázat, hiszen az egyetemi anyagban szinte minden lényeges kérdés benne van az ipari parkról. A tanulmány valóban részletesen elemezte a politikai, gazdasági és a környezeti hátteret. Még a park lehetséges helyszíneire is próbált megoldásokat javasolni. Azonban a pénzügyi, gazdasági feltételekről, a lehetséges befektetők felkutatásának mikéntjéről nem készültek korábban konkrét írásos anyagok. - Az önkormányzat által kiírt pályázatot tehát önök nyerték. Mit vár önöktől a pályáztató? - Vállaltuk, hogy a munka első fázisában elkészítjük a bemutatkozáshoz és a befektetők kereséséhez szükséges prezentációs anyagokat. Ehhez PHARE-támogatást is kaptunk, 14 millió forintot. A városnak még négymilliót kellett hozzátennie. A 18 millió forint felét használtuk fel erre. - Nem volt ez kicsit költséges reklámanyag-készítés? - Angolul, németül és franciául is készítettünk színes, dekoratív prospektusokat. Videokazettán, szintén több nyelven, elkészítettük a MIP terveinek filmjét. Ilyen anyagok nélkül nem mehettünk volna befektetőket keresni. A Külügyminisztérium és az IKM szervezésében és más csatornákon keresztül eljuttattuk a prospektusokat és a kazettákat a témában érdekelt nagykövetségekre, kereskedelmi kirendeltségekre. - Mi történt ezután? - Konkretizáltuk az ipari park tevékenységi körét, a rendező elvet. Szerintünk a fémből és műanyagból készült alkatrész- és részegységgyártást kell a megyében előtérbe helyezni. Ehhez van ugyanis „munkaerőmerítési” lehetőség és beszállítói háttér is. Az egyetem által javasolt helyszínt meg kellett változtatnunk. Zöldmezős beruházást javasoltak az egyetemi tanulmányban, amely miatt több támadás ért bennünket. Azt kérdezték, miért nem a Miskolcon nagy számban található reorganizációs ipari ingatlanra szervezzük az ipari parkot, így lett tervezett és most már véglegesített helyszín a felszámolás alatt álló Borsodi Ércelőkészítő Mű területe. De ott még munka folyik. Ráadásul az ércelőkészítő működésére addig szükség lesz, amíg a diósgyőri nagykohó működik. A nagykohó bezárását egy kormányhatározat 1996. október 31-re írja elő. Ha ez csúszik meg - mondjuk - hat hónapot, akkor sem zavarja az ipari park építését, bár annak megkezdését ekkor már szeretnénk elkezdeni. Annál is inkább, mert a kormány megtárgyalta és elfogadta a megyei integrált szerkezetátalakítási és válságkezelési programot. Ebben a programban az egyik fő elem a Miskolci Ipari Park, ezt határozatban is rögzítették. Ugyanez a határozat kimondja azt is, hogy ki kell dolgozni a MIP és az Ózdi Ipari Park pénzügyi preferenciarendszerét is. - Mit kell még önöknek elvégezniük az építkezés megkezdéséig? - Most csináljuk a megvalósíthatósági tanulmányt, amely már olyan konkrétumokat tartalmaz, ami alapján el lehet kezdeni a beruházásokat. Előreláthatólag március végére a MIP Rt. alapító okiratát és a szervezeti felépítését tervező anyagot is elkészítjük. - És az önök által elkészített terveket minden szinten támogatják? Nem számítanak arra, hogy lesznek ellenzők, aggályoskodók is, akik nem akarnak majd önöknek segíteni? - Úgy véljük, sikerül kivédenünk, hogy bürokratikus okokból ne legyenek csúszásaink. Februárban ugyanis olyan „elvi nyilatkozatot” fogadtak el mintegy negyven, hatósági jogkörrel rendelkező szerv, szakhatóság és intézmény vezetői, amelyben az aláírók vállalták, hogy a MIP ügyében hozzájuk fordulókat kiemelten kezelik, és a beadványokra gyorsított ügyintézéssel reagálnak. - Ha minden optimálisan alakul, mikor lesz Miskolcon ipari park? - Szerintem 1999-ben már arról beszélgethetünk, hogy milyen irányban bővíthető a MIP területe. K. I. Itt épül majd a park varga bea felvétele Labirintusváros a város alatt A honfoglalás 1100. évfordulójának tiszteletére várhatóan elkészül Egerben a Város a város alatt elnevezésű létesítmény egy része. Tavaly hárommillió forintot költöttek a tervdokumentumok kidolgozására, a pince víztelenítésére, egyéb előkészületekre. Az idén ennél több pénz áll rendelkezésükre, hisz hatmillió forintot különítettek el erre a célra a saját költségvetésükből, további hatmilliót pedig az Idegenforgalmi Alapból kaptak. A több ezer négyzetméteres labirintusban egy föld alatti várost rendeznek be, viaszfigurákkal, az épületek kicsinyített másolatával. Az elképzelések szerint a 3000 négyzetméteres kiterjedésű, labirintusszerű pincében a középkori Eger bizonyos épületeit formálnák meg, s közéjük viaszbábukból, makettekből több mint 40 életképet alakítanának ki. Ezek között szerepelnének honfoglalás kori, a tatárjárással, a katolikus egyház kialakulásával kapcsolatos témák. A pincének két főbejárata lesz, az egyik az Eszterházy téren, a másik pedig a Pori sétánynál fogadja a látogatókat. Ha szükség lesz rá, kialakítható bejárat a volt Tavernánál, illetve az Érseki palotánál is. A város már az elmúlt években sokat költött arra, hogy statikailag rendbe hozza ezt az építményt, így legalább erre nem kell külön pénzt áldozni - tudtuk meg a főmérnöki iroda vezetőjétől. Ebben az évben a millecentenárium tiszteletére elkészítik a bejáratot és egy viaszfigurás életképet. Az egész labirintust bevilágítják, így a vállalkozó szelleműek már az idén is szabadon kószálhatnak a misztikus, föld alatti Egerben. Doros Judit